Fenidon? Syrex (ha van), Soós (lejárt szokott lenni, de jó), vagy vegyszerbolt, Csepreghy utca, Ferenc körút sarka (itt drága). Nem gondoltam volna, hogy van fotós, aki a fenidont vagy a metolt nem ismeri.
Köszi apca :) Jónak tűnik, csak honnan a fenéből szerzek Phenidone nevű vegyszert hozzá? Van egy nagyon régi fényképészeti könyvem, amiben sok vegyszer recepje meg van adva. Ebben találtam egy Sease III nevű hívót, amire azt írja, hogy az elképzelhető legfinomabb szemcsézetet adja. Sajna 2-3 szoros érzékenységvesztést ír, de ráérek exponálni :)
„Eddig úgy tűnik (leírások alapján értékelve), hogy az Adox Ortho 25 filmmel fogok először próbálkozni, csak még nem tudom, hogy melyik hívóval. ” Én kipróbálnám a POTA hívót: http://www.digitaltruth.com/data/pota.php Elég jókat írnak róla főleg alacson érzékenségű anyagoknál nagy jó egyenlítőképesség kiváló vonalélességgel párosulva.
Én a reprodukciós fényképészetben alkalmazott gammaértékek szerint értékelem a gamma értékeket, ami nem biztos, hogy ugyanaz az értékrend, amit a piktoriális fotográfia használ. Mióta "fotóművészkedek", nem nagyon foglalkozom a gamma-érték kiszámolásával (nemlévén eszközeim hozzá). Én ha méregetek is a negatívon (vagy pozitív dián), akkor azt dobszkennerrel teszem, de ott teljesen más szerint kell méregetni. A reprofotózásnál mi lágynak az 1 alatt lévőket, normálnak az 1 és 1,5 között lévőket, keménynek pedig az e fölötti gammájú eredetiket neveztük. Javíts ki, ha tévednék, vagy másképpen kéne számolnom. De mivel nem tudok egzaktul mérni, nem is ezek szerint értékelem a negatívokat. Egyszerűen ránézésre (átvilágítva). A gradáció amúgy is annyi mindentől függ, hogy csak megőrülnék, ha teljesen precizen kézben akarnám tartani. Nekem elég az, ha tapasztalt szemmel nézve, ránézésre értékelem, hogy lágynak vagy keménynek hat a nega. Ennél viszont fontosabb nekem, hogy finomszemcsés legyen a film és a hívó, jó vonalélessége legyen az anyagnak és fátyolmentes tiszta hordozójú legyen a film. Eddig úgy tűnik (leírások alapján értékelve), hogy az Adox Ortho 25 filmmel fogok először próbálkozni, csak még nem tudom, hogy melyik hívóval.
Üdvözlök mindenkit az új nevemmel. A fényképes.hu névvel ki lettem tiltva. Először is megkésve, de köszönöm B31-nek a zónarendszerről szóló előadást. Én mindig örülök, ha tanulhatok valamit. A zónarendszer valóban alkalmasnak látszik a ff filmes technika kézben tartására. A feladat nem könnyű, mert olyan filmes technológiát kell kialakítani, amely a nagyítógépemmel, a jövőbeni nagyítógépemmel, és a filmszkennerrel is harmóniában van. A zónarendszer alkalmazása legalább irányíthatóvá teszi a főbb paramétereket, mint érzékenység, gamma, filmhívás, alkalmazkodás a téma árnyalatterjedelméhez.
Igazándiból a gamma érték másodlagos. De persze azért nem mindegy. Valahol a lapos és a normál között lenne az ideális (mint írtam, fontos a nagy árnyalatterjedelem), de semmiképpen sem jó a kemény negatív (mármint nekem most erre a célra). A 0,48 laposnak tűnik, de akár lehet jó is.
Köszi b31 :) Eredetileg reprodukciós fényképész (is) vagyok, ott is az anyagok árnyalatterjedelme szerint kell exponálni, úgyhogy a zónarendszert ismerem. De ugye hogy ez jól működjön, ismerni kell a filmet és a hívót. Ebben kellene a segítségetek, mert sajnos nem tudok minden filmet, minden hívóval kipróbálni (kicsit sokba kerülne és sokáig tartana). Mivel én dobszkennerrrel szeretném szkennelni őket (ami bőven többet tud, mint a filmek - legalábbis eddigi tapasztalataim szerint), így a lehető legjobb minőséget szeretném kihozni a negatívokból (ez azért fontos, mert utólagosan szét fogom szedni a képeket és fontos, hogy minőségromlás esetén még bőven maradjon "képminőség" - remélem érthető). Az eddigi tapasztalataim szerint a szkennernek az ideális fekete-fehér negatív az, amelyik a legvilágosabb és legsötétebb részein is tartalmaz részletet; minél finomabb és homogénebb szemcsézetű és minél kisebb alapfátyollal rendelkezik (ideális esetben víztiszta lenne a fény nem érte részeken). Tudom, hogy ezek a gondos híváson és kezelésen is múlnak, úgyhogy várnék egy-két film és hívó párosítást, amit a fent leírtak szerint megfelelőnek gondolsz (gondoltok), hogy kipróbáljam őket. Köszi a segítséget!
„Csak a kidolgozási metódust kellene megtalálnom, amivel a legjobb eredményt adják. Köszi az eddigi segítséget :) „
- A zónarendszer egy olyan módszer amivel meg lehet találni :-)
A Foma100 jó Xtol 1:1 ben, kékes alapfátyla van, az én hívásom mellett az alapfátyol denzitása 0,18 („N” hívás), az árához képest finom szemcsés és éles, már a kisfilmről is lehet szép 30x40 nagyítást csinálni.
A Zónarendszer folytatódik, most szombaton / 23án / találkozunk 9-kor a Közlekedési Múzeumnál / Városliget / a gőzösnél. Hozok néhány Nikon vázat amibe Ilford Pan100 filmeket fűzünk és michrofenben hívjuk majd. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Ki Ki megmutathatja mit lehet kihozni a Pan100 ból.
A foma 100 ar/ertek aranyban tenyleg jo, foleg hazai viszonylatok kozott... Az erzekenysege kb ISO 50 (nem mertem ki, ahhoz en nem ertek), de birja az N-3-at is (ha elhisszuk, hogy ISO 50) finomszemcses hivoban. En a 10x15-os verziot nyestem 4x5-re (mivel a soosnal nem volt akkor eppen inches film). Jelenleg adox CHS-re fotozok, szebb eredmennyel. Lehet, hogy azert, mert fejlodtem ez ido alatt, de lehet, hogy van koze ehhez a negativnak is...
Hivonak en a foma vegszerei kozul kettot hasznaltam (lqr talan), illetve excel-t (ez xtol kopia; stock), a chartdev-en talalt idoket figyelembe veve. Az utobbi jobban tetszik, kevesebb szemcse, elesebbnek tuno kep. Persze ez is sokvaltozos, nem vizsgaltam sosem ket ugyanolyan kepet kulon-kulon hivva...
Persze, nem titok :) Jobb szkennelni őket. Könnyebben kimérhető a legkisebb feketedés. Persze dobszkennerrel szépen lehet szkennelni az alapfátylas negákat is, ha kiszűröm az alapfátyolt, de van valami a fejemben, amihez ki kell sajtolnom a negából mindent, amit csak tudhat. Ezért variálok, hogy minél vonalélesebb, szemcsézettség-mentesebb és alapfátyol nélküli negákat hívjak. A DD-X jónak tűnik (habár még nem használtam), mert állítólag finomszemcsés hívó és szép árnyalatokat ad. Ja és 4x5-höz kell, úgyhogy a Fuji Across-t azt hiszem, hogy el kell felejtenem, mert Magyarországon nem találtam síkfilm formátumban. Egyenlőre az FP4 és a Foma 100-as között ingadozok. Főleg a Foma felé, mert sokkal olcsóbb és jókat írnak róla külföldi fórumokon is (habár személy szerint még nem próbáltam). Csak a kidolgozási metódust kellene megtalálnom, amivel a legjobb eredményt adják. Köszi az eddigi segítséget :)
Ok, én is erre gondoltam. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Melyek azok a filmek, hívók vagy ezek kombinációi, amiknek szürkül a széle és melyek, amik szép tiszták maradnak. Vagy másképp: szép tiszta, átlátszó filmeket szeretnék.
Üdv mesterek, Tud valaki nekem értékelhető információval szolgálni az ügyben, hogy a filmek széle (tehát az exponálatlan terület) minek függvényében vesz fel kékes-szürkés színt (vagy hívhatjuk alapfátyolnak)? Természetesen nem fényt kapott filmről van szó. Talán filmfajtákkal vagy hívófajtákkal esetleg ezek kombinációival lehet összefüggésben a dolog. Köszi!
Megvan még a Paterson? Az enyém is törötten került hozzám - az egész alja végig volt hasadva- , de a csodálatos Epokitt ragasztó tökéletesen helyre hozta! Persze ha apró darabokra és szilánkosra... Bár a kisebb lyukakat is pótolja az Epokitt.
Nem akarok mindenáron kevergetni, de ez a legegyszerűbb. Vidéken semmiféle vegyszer nincs, utazgatni meg ritkán van időm+kedvem. Az én igényeim sokkal -de sokkal - kisebbek, én csak kevesebb rossz papírt szeretnék látni. Igaz ritkán papíroztam - legutóbb tavaly nyáron vagy 25-30 db-ot :-( - mostanában, de egy ideje nem járhatok konditerembe, jöhet a fotólabor. Takarítok, rendezkedek. A 4-es pontot el fogom olvasni. A Krokust tegnap elővettem, egy ideig megy bele a film, aztán szorul. Van hozzá vagy 4-5 orsóm, minddel ez a helyzet. A film nem görbül, régóta kinn lakik az asztalon pont ilyen célokra. Egyébként igazad van, a Zorkijokból visszatekert filmet én is napokig a kaziban tartom, hogy visszaálljon az eredeti görbülési iránya. A filmes küldözgetőst/exponálóst köszönöm, nemsokára jelentkezem (az érettségik leadási határideje után, addig velük járok-kelek) . Üdv, Ihagee
Kedves Ihage !
Teszt:
Ha vissza olvasod ezen fórum 04 hsz. per pillanat szerintem az a legegyszerűbb. Elküldesz egy tekercs filmet, én beexponálom szenzitométerrel 200mm-enként (nem Te leszel az első :-), a perforációt bevágom ollóval így tudod hol kezdődik a csík, és ezeket előhívogatod klf. idővel (műterheléssel) a különböző csíkokat (előhívott száradt csíkokat :-) egyben elküldöd én megmérem és közelítő értéket kapsz az ISO-ra, pontosat a meredekségre. Ha megvan a normál hívás ideje azzal érdemes egy homogén felületes kalibrálást csinálni amit fénymérő mér annál 4el gyorsabbat majd ½ v. 1/3 lépésben hosszabbat. Ezzel összelőttük a fénymérődet hívásodat a szenzitométerrel, ezek után a tesztcsíkról pontosan látni mekkorát változik az ISO a klf. hívásoknál. És természetesen egy már ismert tesztcsíkról (amit Te hívtál így figyelembe vesszük a nega színét is ugye ami függ a hívótól is) egy tesztnagyítás a kedvenc papírhívóddal, papíroddal, a kedvenc méretedre.
A D-76 ról lebeszélnélek és ajánlanám inkább az Xtolt 1:1 hígításban („N-” hívásnál 1:2), élesebb, finomabb szemcséjű és jobban hozza az érzékenységet, minden szempontból jobb mint a D-76. Ha minden áron kevergetni szeretnél talán az FX-11 már ha az érzékenység a szempont.
Jobo 1540 tankot szeretem a legjobban, a 3as Patersont baleset érte :-(
Krókusz: ha a géped nem abba az irányba tekeri fel a filmet mint eredetileg fel volt tekerve a kaziba (pl. Minolta XD-7, Praktica), akkor ment nehezen, de ha vártam 1-2 napot a kaziba visszatekercselve nem volt gondom…
2x8-asat hívtam már egy tányéraknának látszó szovjet dobozban, de annak csak az alján volt spirál, felül sima volt ritka küllőkkel. no abban is bentről kifelé kellett "kifűzni" a filmet. Az alsó rész ment a spirálmenetben, a felső részt egy picit kifelé döntöttem, és nagyon szépen betekeredett. Az orsó alsó ill. felső részét viszont nem kellett mozgatnom egymáshoz képest. Kisfilmhez is van ehhez hasonlóm, egy régi magyar bakelit doboz, a középén a tengelyen van egy kis karomszerűség, abba kell beakasztani a kisfilm perforációját . Aztán villámgyorsan "ki"tekerem a filmet. Felül sima a tárcsa, és a legnagyobb baj az, hogy nem átfordíthatós.
Én legtöbbször cseh(szlovák) Plastimat dobozt használok ,mert annak nagyon jól zár a teteje, de Patterson orsóval. A rideg műanyag szorító helyett a keresztben átfúrt tengelyen átdugott "Babilon" építő pálcika tartja lenn az orsót. Másik kedvencem egyNDK gyártmányú doboz, azt hiszem "Universaltank" vagy hasonló van rajta, nagyon keskeny - talán Mikroma?- filmtől a rollig mindent lehetett hívni benne. Egy régi 4 cm széles roll hívásakor letört az orsó tetejét rögzítő pöcök, azóta csavarral van rögzítve és csak kisfilmhez jó. A spirál átlátszó, lekerekített végű negát szó szerint csak bele kell tolni. A tetejét nagyon rugalmas fehér műanyag zárja, soha nem szivárgott átbillentéskor. 280 ml lé elég bele egy tekercshez. Kár hogy Soósnál sem láttam még ilyet - igaz évi 2-3 alkalom nem elég gyakori a vadászathoz. No most megyek fizika érettségiket javítani :-( Üdv, Ihagee
„jó lenne az átlátszó spirál, mert néha fekete-fehér diát is hívok, és a 2. megvilágításhoz víz alatt átlátszó orsó kell. Szóval hogy fűzöd be? Lécci áruld el a titkot!! :-)) Üdv, Ihagee”
Nincs előttem, hogy a Krokusnak milyen spirálja van, de én - a S8 beli gyakorlatom alapján - úgy próbálkoznék, hogy az orsó közepéhez rögzítem a film elejét, és egy kicsit elcsavarva az orsó forgatásával húzom be a filmet. Nem tudom, érthető-e amit mondok, mutatni 1xűbb lenne. :)
Bizony, sajnos ez így van. Én ezért nem is erőltetem a forgatást, csak ha motorral hajtom folyamatosan. Ha fejtetőre állítva hívok, akkor inkább előveszem a Patterson tankot, az van, hogy nem folyik... :) Tényleg, Ti milyen tankot használtok előszeretettel, ami nem szivárog?
