Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2005.12.12 0 0 359
Szerintem él, de a szerintem-nél erősebb érv, hogy a tudván a tud igéből a ritka, de produktív -ván/-vén képzővel létrehozott határozói igenév. Néhány mai példa:
Az állásukat féltő bányászok azonban a szalmaszálba is hajlandóak megkapaszkodni tudván, hogy a bánya bezárása után gyakorlatilag nincs remény arra, hogy a már így is 20 százalékos munkanélküliséggel sújtott szénmedencében állást találjanak maguknak.
Csernomirgyin, maga mögött tudván az oligarchia támogatását, nem volt sem ügyetlen, sem eredménytelen.
Nem tudván mit kezdeni az idejével, úgy döntött: megtanul kínaiul.
A nagy cégek dollármilliókat fektetnek a sportbusinessbe, tudván, hogy a mérkőzések, világversenyek közvetítése, a népszerű atléták jóvoltából a földkerekség minden pontjára eljut hirdetésük
Előzmény: fumigo (358)
fumigo Creative Commons License 2005.12.12 0 0 358
Még mindig a "Noll".

A megoldókulcsban "tudván tudta" van megadva. Szerintem a "tudván" tag már önállóan nem él, ezért kötőjellel kellene írni: tudván-tudta.
rumci Creative Commons License 2005.12.11 0 0 357
A rétesnyújtó abrosz valóban különírva helyes. A szabály (egész pontosan nem szabály, pusztán tendencia) azt mondja ugyanis ki, hogy az -ó/-ő képzős melléknévi igenévi jelzőt a következő két feltétel együttes teljesülése esetén írjuk egybe a jelzett szóval:
1. Sem a jelző, sem a jelzett szó nem összetett.
2. A jelző valamiféle állandóságot fejez ki, azt, hogy a jelzett szónak a jelzőben jelölt funkciója, rendeltetése van.

NB. 1. A szabály sehol nem szól arról, hogy a jelzőben foglalt cselekvés ágense a jelzett szó-e vagy nem. Tehát a sétálóutcát a látszat ellenére nem azért írjuk egybe, mert nem az utca sétál, hanem azért, mert érvényes parafrázis a sétálásra való utca. A szerkesztőbizottság szót különben egybe se írhatnánk, pedig úgy kell (de a lapszerkesztő bizottság és a folyóirat-szerkesztő bizottság már különírandó).
NB. 2. A szabályban fontos körülmény, hogy a jelző melléknévi igenév (pontosabban szerintem ezek már melléknevek), nem főnév. Ez a sportneveknél látszik erősen: a labdarúgó-bajnokság azért írandó egybe, mert ebben az előtagot főnévnek elemezzük: a labdarúgók bajnoksága, nem labdarúgási bajnokság. Viszont versmondó verseny, mert azt viszont versmondási bajnokságnak kell a helyesírás szerint parafrazeálni, hiszen a versmondó versenyen foglalkozásukra nézve nem versmondók versenyeznek.
NB. 3. Említettem, hogy nem szabály, hanem tendencia. Ez arra utal, hogy nagyon sok a kivétel, minden irányban. A legtipikusabb kivételcsoport (persze, ez alól is van kivétel) az, ahol az utótag két szótagú összetétel: forgószínpad, öntőműhely, evásárlóközpont,
vendéglátóipar stb.
Előzmény: fumigo (355)
fumigo Creative Commons License 2005.12.11 0 0 356
Meg agyagtaposó gödör? Nem a gödör tapossa az agyagot, hanem benne tapossák, és nem az abrosz nyújtja a rétest, hanem a háziasszony az abroszon. Nem?
Előzmény: fumigo (355)
fumigo Creative Commons License 2005.12.11 0 0 355
Rétesnyújtó abrosz? Szerintem ez legalább olyan vicces mint a sétáló utca. Mégis ez a helyes a Noll-féle könyv 428. feladata szerint.
Gömbtatu Creative Commons License 2005.12.11 0 0 354
Nem néz ki hülyébben, mint a környezetvédelmiráfordítás-számla.
Előzmény: tsikorgo (353)
tsikorgo Creative Commons License 2005.12.09 0 0 353
Üdv!

Kérdés: irodalmi hagyománytudat vagy irodalmihagyomány-tudat

Persze kontextus: szal, amit szeretnék: hogyan gondolkozunk a az irodalmi hagyományról. Ez alapján nekem a második tűnik jónak, mert az első inkább azt fejezi ki, hogy (mondjuk a nemzeti) hagyománytudat egyik összetevője pl. az irodalmi.

Nagyon hülyén néz ki a második, de én ezt okoskodom ki a szabályokból, már ha jól ismerem őket :)

Ha van észrevételek (egyetértő/cáfoló), kérlek, írjatok.

Üdv.

fumigo Creative Commons License 2005.11.25 0 0 352
A minőségjelzős összetételek létrejöttében a jelentésváltozás és a hagyomány játszik szerepet. Ha a tagoknak az együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag összege, akkor egybeírjuk.
Az -ú/-ű képzős szerkezetnél rendszerint megtartjuk a különírást, már csak azért is, mert egyetlen képzőnek nincs összetétel-teremtő ereje, ezért írják külön a nagy sebességűt. A kivételes írásmódúaknál a hagyomány alapján kell a szót egybeírni: jó kedv, de jókedvű.
Jó lenne tudni, hogy ez a szó konkrétan a hagyomány vagy a jelentésváltozás miatt egybeírandó. Az én fejletlen nyelvérzékem nem kifejezetten segít hozzá a probléma megoldásához. Személy szerint a hagyományra szavazok.
Megtalálod az idevonatkozó szabályokat az Osiris Helyesírás 107—111. oldalán, vagy A magyar helyesírás szabályai 107—108. paragrafusa alatt.
Előzmény: nagyutazás (351)
nagyutazás Creative Commons License 2005.11.25 0 0 351

Sziasztok.

 

Kérdésem:

 

mi a különbség a nagyméretű és a nagy sebességű írásmódja között?

 

Miért írjuk az egyiket külön, a másikat egybe? Mi indokolja ezt?

 

Válaszokat köszönöm,

 

nagyutazás

Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.22 0 0 350

Szerintem mind a megfejtésben, mind a javaslatban igazad lehet.

 

Kis Ádám

Előzmény: Szakadás (349)
Szakadás Creative Commons License 2005.11.22 0 0 349
Talán segít: POS-anyag (hú de randa) elvileg azok a reklámanyagok (poszterek, brossúrák, tollak, stb stb) amit a kiállítóhelyiség jellegű boltokban láthatsz. (Talán legjobb példa, ha a mobilszolgáltatók eladási pontjaira gondolsz). De ilyen POS-anyagokkal lehet kitapétázva mondjuk egy orvosi váró is. Én a lektor helyében "szóróanyag"-ra javíttattam volna a POS materials fordítását.
Előzmény: Kis Ádám (348)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.21 0 0 348

A POS mint betűszó a Point of Sale rövidítése?

 

Ha igen, akkor nekem úgy tűnik, hogy nem az anyag-nak van helye, hanem a gyártás-nak. Emiatt nekem az a gyanúm, hogy ez POS-anyaggyártás. Szerintem a POS-anyag-nak nemigen van értelme (eladáshelyi anyag?). Engem ez a *távadat-feldolgozás-ra emlékeztet, ami szintén nincs.

 

Ádám

Előzmény: Mr. Quijote (346)
rumci Creative Commons License 2005.11.21 0 0 347
Ha a POS feloldásának szófaja melléknév, vagy szerepel benne maga az anyag, akkor POS anyag gyártás, különben POS-anyag-gyártás. Rohanok, magyarázni nincs időm, de elhiheted nyugodtan.
Előzmény: Mr. Quijote (346)
Mr. Quijote Creative Commons License 2005.11.21 0 0 346

Sziasztok!

 

Egy szaklapnál dolgozom, és összegerjedtem a korrektorral a következő mondaton: 'Ez a tendencia a POS-anyag gyártás fellendülését eredményezte." Már tudniillik a POS-anyag gyártás, mint olyan. Ő így javította ki, én pedig inkább a POS-anyaggyártás vagy a POS-anyag–gyártás mellett kardoskodom. A POS itt egy angol kifejezésből létrehozott mozaikszó, gyakorlatilag eladáshelyit jelent.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Köszi előre is.

 

rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 345
Általában az onomatopoézis példái ilyenek: kakukk, potty, plötty stb.
Előzmény: fumigo (344)
fumigo Creative Commons License 2005.11.19 0 0 344
Hoznál föl példát szóteremtésre, milyen az a nem nyelvi létező?
Előzmény: rumci (343)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 343
Nem. Az ikerszavak egyáltalán nem mellérendelések. A mellérendelés ugyanis összetétel-alkotás. Az összetétel-alkotás viszont szóalkotásmód. Az ikerszóalkotás azonban átmenetet képvisel a szóalkotás és a szóteremtés között. (Szóalkotás: meglevő nyelvi jelből új szó létrehozása; szóteremtés: új szó létrehozása a semmiből vagy nem nyelvi létezőből.) Az álikerszó viszont olyan mellérendelés, amely úgy néz ki, mint ha ikerszó lenne.
Előzmény: fumigo (342)
fumigo Creative Commons License 2005.11.19 0 0 342
Tehát akkor az ikerszavak is valódi mellérendelések? Így már értem. :) Köszönöm!
Már teljesen kétségbe estem, enélkül is sokszor annyira halványkák a határok...
Előzmény: rumci (341)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 341
Az álikerszók a valódi mellérendelések alkategóriája. Az jellemzi őket, hogy noha mellérendelések, úgy néznek ki, mint ha ikerszók lennének.
Előzmény: fumigo (340)
fumigo Creative Commons License 2005.11.19 0 0 340
Nem értem mi a különbség a valódi mellérendelések és az álikerszók között. Egyáltalán van értelme szétválasztani őket?
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 339

Írod:

 

És a számnevek helyesírásának rendszerét (szerintem nagyon helyesen) az alapvető rendszeralkotó elv, a mellérendelés határozza meg.

 

 

Hát ez vitatható. Itt sajátos elv érvényesül, amely követi a számok számjegyekkel való írásának szokását, a szóközt kötőjellel helyettesítve.

A helyesírási szabályzat a mellérendelő összetételek között nem említi a számjegyek írását, és sehol nincs részletezve az, hogy hol kötőjel, hol egybeírás. Lehet, hogy a helyesírás rendszerszűségét látszatra fokozza, ha erre az esetre a mellérendelés szabályait értelmezzük, de ez egyrészt nem kizárólagos, másrészt, ahol a mellérendelés értelmezhető, ott is különleges eljárást igényel, úgyhogy a feltétleezett rendezőelvből kilóg.

 

Néhány érdekesség ezen a téren:

 

A szabályzat szerint a kötőjelezést aszerint kell végrehajtani, ahogy a szám számjegyekkel írva tagolódna.

 

Például:

 

háromezer-tizenhat , azaz 3 016    -   négy szó, egy kötőjel

negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom   -   47 563, öt szó, egy kötőjel

hétmillió-egy - 7 000 001  -  három szó, egy kötőjel.

 

A számírás mindeképpen kettős. Egyrészében és kapcsolatos mellérendelés fedezhető fel (1001 = millió és egy), más részében alárendleés, illete lexikalizálódott szószerkezet (7 000 000 = hétmillió azaz hétszer egymillió).

 

Nézetem szerint a rendszer jó, de a magyarázat nem.

 

Ádám

 

 

Előzmény: rumci (337)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 338
Akkor azt úgyis mondtam volna. De mivel igény mutatkozott, ezért rögtön explikáltam is a dolgot.
Előzmény: Kis Ádám (336)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 337
Az ötszáz rész igen, a további építkezés azonban nem. Pl. háromezer-ötszáztizenkettő. És a számnevek helyesírásának rendszerét (szerintem nagyon helyesen) az alapvető rendszeralkotó elv, a mellérendelés határozza meg.
Előzmény: Kis Ádám (334)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 336

Ebben az esetben nem lett volna felesleges, mert hátha tudsz valamit.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (335)
rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 335
Mivel te is írtad, hogy teljesen egyértelműen sajtóhiba, feleslegesnek láttam megismételni.
Előzmény: Kis Ádám (333)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 334

Egyébként szerintem az, hogy a számnevek általánosan mellérendelő öszetételek szerintem erősen vitatható.

 

Nekem inkább úgy tűnik, hogy részben jelzős összetételek: ötszáz=öt száz, vagy az ötször száz szerkezet lexikalizációja.

 

Igazán mellérendelő összetételnek csak a 30–99 tartományt lehet tekinteni.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (327)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 333

Ezzel azonban nem foglaltál állást az alapkérdésben: miért szerepel ez a MSzH-ban kétféleképpen.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (327)
nagyutazás Creative Commons License 2005.11.19 0 0 332

Kedves UV-pót,

 

ez tényleg nagyon érdekes.

nagyutazás Creative Commons License 2005.11.19 0 0 331

Kedves Kis Ádám!

 

Köszönöm a választ!

 

nagyutazás

rumci Creative Commons License 2005.11.19 0 0 330
Kár, hogy nem írtad pontosabban a forrásod. A Győrré alak a régiségben is elég extrém volt, az utóbbi 250 évben mindig is jelentős kisebbségben volt a Győrbe alakkal szemben. Ugyanakkor a Győrött (esetleg Győrt, de ez inkább a Kolozsvárt esetében jellemző, de mindkét esetben egy t-vel, tehát a zárójelezés így lenne jó: Győr(öt)t) régebben valóban többségben volt a Győrben alakkal szemben.

A Czuczor–Fogarasi (1862) is régiességként beszélt ezekről az alakokról, de ő a honnan? kérdésre felelő változatot is említi:

„Régenten közönségesebben divatozott mindenféle végzetü magyarországi helyneveknél ban, ben vagy on, ěn, ön helyett: t v. tt, pl. Sopronyt, Szőllőst, Pécsett v. Pécsött, Fejérvárt v. Fejérvárott. – A ban, ben-vel ragozandók, ezen kérdésre: hová, ba be, s régiesen általánosabban is vá vé ragokat vesznek föl, mint Áfrikába, Bécsbe, Komáromba; továbbá régiesen: Terebessé (= Terebesvé), Győrré, (ma is), Pécscsé; és ezen kérdésre: honnan, ból, ből. régiesen: ól, ől, mint: Bécsből, Komáromból, régiesen: Pécsűl v. Pécsől. A régies példák Szalay A. 400 levélgyüjteményéből vannak kiírva.”

Idézem a Győr szócikkét is:
„GYŐR, (1), királyi város és a hasonló nevű Győr megyének székhelye; helyragokkal: Győrbe, vagy a helybeliek tájdivata szerént, és régiesen is Győr-ré; Győr-ben vagy Győr-ött; és Győr-ből.”
Előzmény: UV pót (329)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!