Keresés

Részletes keresés

construct Creative Commons License 2018.03.16 0 0 2220

És azt észrevettétek már, hogy amikor egy csésze teában elkeverjük a cukrot, akkor közben jól hallhatóan mélyül a hangja. Ha pedig utána megvárjuk, hogy megálljon a forgás, és újra kezdjük keverni, akkor már nem észlelünk ilyen változást. Így biztos nem a forgó felszín parabolikus alakja vagy vagy maga a kerületi sebesség változása okozza, hanem alighanem, a feloldódó cukor miatt megváltozó viszkozitás és sűrűség.

Előzmény: mmormota (2219)
mmormota Creative Commons License 2018.03.16 0 0 2219

Én arra tippelek, hogy a csövek méret változása lehet a legjelentősebb, mivel a fal amiben futnak, nem követi ezt. Így máshogy feszülnek meg, más erők hatnak, eltolódnak a rezonanciák.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (2217)
lyukas csokoládé Creative Commons License 2018.03.16 0 0 2218

Sokféle magyarázat jut eszembe.

- Eltérő víznyomás/sebesség, a hideg víz közvetlen van csatolva a rendszerre, a meleg víz valamiféle kazánon, vagy melegítőn átmegy.

- Hőmérsékleti tágulás.

- Eltérő kopás/vízkövesedés/lerakódás a csöveknél, csap alkatrészeknél.

- A meleg víz kevesebb levegőt tud oldani, kevesebb levegő van benne, vagy buborékok képződnek.

- A víznek a hőmérséklettől függő eltérő fizikai tulajdonságai: viszkozitás, sűrűség, hangsebesség. 

Előzmény: kutatgat (2216)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2018.03.16 0 0 2217

Én erre még nem figyeltem, de ha így lenne, sem csodálkoznék. A víznek ugyanis változik a viszkozitása a hőmerséklettel, és ez a hang terjedési sebességére is hatással van. Emiatt a csőben megváltozik a különféle kanyarokban létrejövő rezonanciák frekvenciája is. Mivel a melegebb víznek kisebb a viszkozitása, így a hang lelassul benne. Gondolom ez a hang emelkedését okozná. Ugyanakkor a cső mérete is változik a hőmerséklettel, és ez a hangot mélyítené a hőmerséklet emelésekor. Ezért nem tudom, melyik hatás jelentősebb.

Előzmény: kutatgat (2216)
kutatgat Creative Commons License 2018.03.16 0 0 2216

Legyen egy fizikai kerdes is:

 

Miert valtozik meg a vizvezetekbol kiaramlo viz hangja a homersekletetol fuggoen? Ha kinyitod a melegvizcsapot, miert valtozik a hang, ahogy egyre melegebb viz jon belole?

galaxi46 Creative Commons License 2018.03.05 0 0 2215

"The Global Positioning System (GPS), originally Navstar GPS,[1][2] is a space-based radionavigation system owned by the United States government and operated by the United States Air Force. It is a global navigation satellite system that provides geolocation and time information to a GPS receiver anywhere on or near the Earth where there is an unobstructed line of sight to four or more GPS satellites.[3]"

Előzmény: mmormota (2213)
galaxi46 Creative Commons License 2018.03.05 0 0 2214

Fűjjad, a GPS akkor is csak az egyik GNSS neve. Amire gondolhattál az a Global Navigation Satellite Systems gyűjtő név ami valamennyi műholdas rendszert jelenti, melyekből az egyik a GPS, ami egy konkrét rendszer neve, amiből egy van. 

Előzmény: mmormota (2213)
mmormota Creative Commons License 2018.03.04 0 1 2213

Mindegyik GPS. Global Positioning System.

Csak adtak nekik neveket.

Előzmény: galaxi46 (2212)
galaxi46 Creative Commons License 2018.03.04 0 0 2212

A felsorolásodban is egy GPS van, akkor miről beszélsz kisfiam?

Előzmény: mmormota (2211)
mmormota Creative Commons License 2018.03.03 0 2 2211

Egy GPS rendszer van, egy magasságban.

Francot. Amit egyszerűen csak GPS-nek szoktak nevezni, az az amerikai, asszem Navstar. De van egy rakás más rendszer is. 

GPS (amerikai) : 20183km

Glonass (orosz): 19100km

Galileo (EU): 23000km

Compass (kínai) :  21150km

IRNSS (indiai): 36000km

Egy új GPS vevő (a mobilokban levő is) képes egyszerre venni több különböző rendszer jeleit. Így gyakran húsznál is több műhold jeleiből számol. Kipróbálhatod, ha letöltesz a mobilodra egy GPS teszt programot, kilistázza a holdakat típus megjelöléssel.

Előzmény: galaxi46 (2210)
galaxi46 Creative Commons License 2018.03.02 0 0 2210

Egy GPS rendszer van, egy magasságban.

Előzmény: mmormota (2204)
pk1 Creative Commons License 2018.03.02 0 0 2209

Ezek mijét észlelték?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (2208)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2018.03.02 0 0 2208

Az univerzumot megtöltő hidrogén ekkor 3 K hőmersèkletű, ezért àtlátszó. A belőle keletkezett csillagok viszont melegebbek, mint a jelenlegi csillagok. Ezeket észlelték.

Előzmény: pk1 (2205)
pk1 Creative Commons License 2018.03.01 0 0 2207

Ez a cikk:

https://arxiv.org/pdf/1708.00036.pdf

Szó sincs benne csillagfényről. Vöröseltolódott 21 cm-es sugárzás eloszlását nézték. Úgy tűnik, a fordító keveri a kozmológiai korokat, ez lehet a konfabuláció oka.

Előzmény: Mungo (2206)
Mungo Creative Commons License 2018.03.01 -1 2 2206

Szerintem olvasd el az eredeti cikket, mert az idézet erősen lajterjakabnak tűnik...

Előzmény: pk1 (2205)
pk1 Creative Commons License 2018.03.01 0 0 2205

Volt anno egy topik társ, aki szerint a kozmológiai vöröseltolódást a csillag- és galaxisközi gáz okozza. Jól lehurrogtuk (én legalábbis) hogy szamárság, hiszen az univerzum átlátszó, az első atomok kialakulásakor lett az. Erre föl jön egy hír

https://index.hu/tudomany/2018/03/01/legyen_vilagossag_megvannak_az_univerzum_elso_csillagai/

amelyben olvasható: "Az univerzumot az első félmilliárd évben semleges hidrogénatomok uralták, melyek elnyelik a fényt,"

 

De akkoriban a mikrohullámú háttérsugárzás is elnyelendő fény volt még, mégis ellátni a horizontig. Valami nem stimmel.

mmormota Creative Commons License 2017.12.02 0 0 2204

Szerintem ez sem igaz. Amit biztosan tudok az az, hogy a különböző GPS rendszerek eltérő sugarú körpályákon keringenek, és ezeknek más-más a korrekciós értéke a felszínhez képest.

Ha veszek egy olyan ellipszis pályát, ami két eltérő sugarú körpályát érint, akkor akármekkora is az eltérése, két különbözővel nem egyezhet meg.   

Előzmény: Macska Bonifác (2203)
Macska Bonifác Creative Commons License 2017.12.02 -1 0 2203

Egyébként a Föld körüli téridőre (Schw-téridő, (tér)gömbszimmetrikus, nyomás-energia 0) igaz az hogy bármely 2 geodetikusa ugyanolyan hosszú, vagy már erre sem? 

Mondjuk kering két műhold tök más pályán és sebességgel, és néha találkoznak (vagy eléggé megközelítik egymást), igaz lesz az, hogy ugyanannyi sajátidő telik el rajtuk két találkozás között?

mmormota Creative Commons License 2017.11.29 0 0 2202

Van neki egy megbízható gyorsulásmérője, és az konstans 0-t mutat.

 

Nem véletlenül találták ki az altrelt. Nem túl hasznos se a newtoni mechanika, se a specrel globális inerciarendszere ott, ahol görbült a téridő.

 

Amikor azt mondod, a keringő műhold gyorsul, mire alapozod ezt? Nyilván elképzelsz egy globális inerciarendszert, és ebben írod le a sebességét. Kapsz egy sebességvektort, aminek változik az iránya, erre alapozod hogy gyorsul.

Csakhogy inerciarendszer az, amiben ezt a leírást megvalósítottad?A newtoni definíció szerint nem, hiszen az erőmentes műhold nem tartotta meg egyenes vonalú egyenletes mozgását. Persze mondhatod, hogy hat rá a newtoni gravitációs erő. Akkor viszont benne vagyunk a newtoni mechanikában, amiről tudjuk hogy nem jó, mert pl. abban az órák egyformán járnak, a valóságban meg nem.

Szintén hibás lesz az eredmény, ha a specrelt próbálod kiegészíteni valamiféle gravitációs erővel.

Előzmény: vlacko (2199)
XtraP Creative Commons License 2017.11.29 -1 0 2201

Rendben, akkor függesszen ingát a plafonra, erősítsen tömegeket vízszintesen elmozdulni képes rugóvégekre, de vegye észre, hogy a) nulla gyorsulással a sebesség nem változik, úgyhogy simán elkártyázgathatnak ketten egy asztal mellett, b) az űrhajó nemnulla gyorsulása viszont az űrhajón belül is kimutatható, és innen kezdve a két iker "gyorsulásállapota" nem szimmetrikus.

 

Hogy a gyorsulás biztosítása technikai kérdés, az természetesen igaz, de természetesen a fentieken nem változtat. Mint ahogy a víz összenyomhatatlansága és még sok minden más sem.

Előzmény: vlacko (2198)
construct Creative Commons License 2017.11.29 0 0 2200

Ha a Föld nem forog és a középpontja nem gyorsul, akkor egyazon koordinátarendszerben nem mondhatod egyszerre azt, hogy a Föld körüli súlytalansági pályán keringő is gyorsul, meg az is, aki a Föld felszínén áll.

Előzmény: vlacko (2199)
vlacko Creative Commons License 2017.11.29 0 0 2199

Ez igaz hogy nem érzik, de ha keringenek, akkor gyorsulás is van.

 

Előzmény: mmormota (2195)
vlacko Creative Commons License 2017.11.29 0 0 2198

Reagáltam is a pohárvizes felvetésedre. Elárulhatnád, hogy mire gondolsz, mert kifejezetten erre írtam, hogy a g gyorsulás biztosítása technikai kérdés, és eközben végig biztosítható, hogy a pohárban levő víz a pohár alja felé mutató gyorsulást érezzen. 

A víz összenyomhatatlanságát most inkább meg sem említem.

Előzmény: XtraP (2193)
mmormota Creative Commons License 2017.11.29 0 0 2197

A magasságkülönbségből adódó eltérés ellentétes előjelű és nagyobb.

Előzmény: Törölt nick (2196)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.29 0 0 2196

asszem ezt még specrelbe is ki lehet számolni.

https://en.wikipedia.org/wiki/Geocentric_orbit

 

A Föld középpontja körül 84ookm-res sugarú körpályán mozgó tárgy sebessége v1=6.9km/s.

A geostaciónárius pályán a sugár 42ooo km, a sebesség v2=3.1km/s.

Mindkét körpályánál a test négyessebessének a hossza állandó. Mindkét test zuhan. 

 

A sajátidők különbsége: 

Δτ2-Δτ1= 2.1*10-1o Δt

Δτ1=Δt gyök(1-v12/c2)

Δτ2=Δt gyök(1-v22/c2)

 

A :t: a Föld középpontjához illesztett rendszerben mért idő.

Ez kiszámolva 761o földi év alatt 1 másodperc.:)

 

Előzmény: mmormota (2195)
mmormota Creative Commons License 2017.11.28 0 0 2195

Úgy is lehet eltérő életkor, ha egyik iker sem érez semmiféle gyorsulást. Pl. különböző magasságú pályákon keringenek. Mindkettő szabadesésben, 0 gyorsulást érzékelve. 

mmormota Creative Commons License 2017.11.28 0 0 2194

Ez nem valamiféle mechanizmus. Nem "okozza" valami a newtoni világban működő dolog. Maga a világ nem newtoni. Nincs abszolút idő, téves volt ezt gondolni.

A sajátidőt az ívhossz határozza meg a téridőben, ahol a "hossz" számolásban az egyik koordináta ellentétes előjelű. Azon túl, hogy ilyen a világ, vagy másképpen fogalmazva olyan axiómákra alapozva lehet jó modellezni amikből ez következik, nincs ezen túlmutató magyarázat.

Előzmény: vlacko (2190)
XtraP Creative Commons License 2017.11.28 -1 0 2193

ennyire szimmetrikus rendszer

mennyire szimmetrikus? Azt a pohárvizes dolgot a 2170-ben (meg ezer egyebet) végiggondoltad? Tényleg mindkét tesó poharában egyforma lesz a vízszint? Vagy ha a koordinátarendszert az űrhajójoz rögzíted, akkor a földi víz fog kiömleni? Ne már.

Előzmény: vlacko (2190)
jogértelmező Creative Commons License 2017.11.28 0 0 2192

Javítok:

... és ami ilyen, ahhoz annak sebességéhez mértékegységet rendelni képtelen vagyok.

Előzmény: jogértelmező (2191)
jogértelmező Creative Commons License 2017.11.28 0 0 2191

"Van valamilyen ismeretetek, vagy ötletetek arra, hogy hogyan lehet valamilyen mértékegységet hozzárendelni az idő múlásának sebességéhez?
(Ha marhaság a kérdés, hát akkor marhaság, de érdekelne...) :o)"

 

Nekem erre nincs ötletem. Az időt eleve elvont fogalomnak - függvényváltozónak tartom  -

és ami ilyen, ahhoz mértékegységet rendelni képtelen vagyok.

Előzmény: Mungo (2185)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!