Keresés

Részletes keresés

neduddgi Creative Commons License 1999.02.06 0 0 170
Hat ez izgalmasabb lett mint a Kodzsak! Boccsinger, Kojak.
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.02.06 0 0 169
Kedves capeti, csak találgatni tudnék. Talán valamelyik etimológiai szótárban benne van.
Előzmény: capeti (168)
capeti Creative Commons License 1999.02.06 0 0 168
Kedves D.Cs.S.!

Ismét köszönettel tartozom a kimerítő válaszért.
KÖSZÖNÖM!
Ha szabad, lenne még egy kérdésem:
Mi az a "miszlik" és mi az a "ripitya", (esetleg "rapitya")?
Előzmény: DcsabaS_ (165)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.02.06 0 0 167
Kedves Grétsi LászIó!

A második példád nyilván "LL, N"-t mondás akart lenni (:-)))...

Ha az "ellen-"-t igekötőnek tekintjük, akkor azt a nyelvtan szabályai szerint tényleg egybe kell írni a "mondás"-sal. (Sajnos, így viszont nehezebb kifejezni, hogy kétféle dologról van szó.) Ha az "ellen"-t előtagnak tekintjük, elvileg akkor is egybeírandó. Előfordulhat viszont, hogy valaki szeretné a tulajdonképpeni (eredeti, ősi, szó szerinti) jelentést hangsúlyozni. Például a "másik fél" értelmét szeretné hangsúlyozni az "ellenfél" szónak, ezért írná külön: "ellen fél". Sajnos, a HKSz eltántorítja az embereket a nyelv ilyen kreatív használatától, mert a hibásság látszatát kelti a másképp, de értelmezéstől függetlenül leírt szavaival. Véleményem szerint a nyelvhelyesség nem egyszerűen formális és megállapodásos kérdés, azaz nem vizsgálható az értelmezéstől függetlenül.
Előzmény: Grétsi LászIó (166)
Grétsi LászIó Creative Commons License 1999.02.06 0 0 166
Véleményem szerint az "ellent mondás" alak csak azon szituáció leírására használható, amikor a beszélô konkrétan "ellen"-t, illetve "L, N"-t mond.
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.02.06 0 0 165
Kedves capeti!

Természetesen az "ellentmondásosság" szót is lehet indokolatlanul használni, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne olyan jelentése, amilyen értelemben használata ésszerű. Íme az én értelmezéseim:

"mondás" : ebben az összefüggésben = állítás
"ellen" := másik, túloldali, szemben lévő, kiegészítő, fordított, tagadó
"ellent mondás" := Az, amikor a vitatkozó másik fél mást mond. Ez a jelentés később leszűkült a logikai tagadás mondására, majd pedig ...
"ellentmondás" := azokra az esetekre, amikor a logikai tagadás is éppolyan jogosan megfogalmazhatónak tűnik, mint az eredeti állítás.
A hatékony emberi gondolkodáshoz ki kell küszöbölnünk az ellentmondásokat (Arisztotelész), azaz tisztáznunk kell, hogy a látszólag egyaránt elfogadható, de egymást tagadó állítások közül melyik a helyes.
"ellentmondásos" := Gondolatok olyan rendszere, amely ellentmondást tartalmaz.
"ellentmondásosság" := Az a jelenség, amikor egy gondolatrendszer ellentmondásos.

Példa az előbbiek használatára:
Az ellentmondásosság világszerte terjedőben van. Az emberek nézetei egyre ellentmondásosabbak, valószínűleg azért, mert a babonás és misztikus világnézetek egyre nagyobb publicitást kapnak. Ezek ugyanis nem tekintik kiküszöbölendőnek az ellentmondásokat, sőt, ott is ellentmondást igyekeznek kimutatni, ahol valójában nincs. Természetesen szabad ellent mondani bármely állításnak, mert az ellent mondás még nem jelent ellentmondást, hiszen ez utóbbi csak akkor lép fel, ha egy állítás és tagadása jó okkal tűnik egyszerre igaznak. Ilyen látszatot a misztikus gondolkodású emberek úgy igyekeznek kelteni, hogy a helyes (gyakorlatilag sokszor igazolt) állítások mellett, mondvacsinált alapon bizonygatnak olyan állításokat is, amelyek az előbbieket (ha áttételesen is) tagadják. Ugyanakkor nem törekszenek az ellentmondó helyzet kiküszöbölésére, hanem a továbbiakban a kiküszöbölhetetlenség mellett érvelnek. Ez két dologra vezet:
1.) A látszólagos ellentmondás feloldásáig nem lehet további érveléseket támasztani az egyébként igaz ismeretre.
2.) Az emberek figyelmét más (egyszerűbbnek tűnő) problémákra irányítja át, vagy egyszerűen elveszi a kedvüket az önálló gondolkodástól.

Ahhoz, hogy az ellentmondásosság ne legyen egyre nagyobb divat, és lehetőleg vissza is szoruljon, rá kell mutatnunk az ellentmondásos nézetrendszerekre, és kimutatni a bennük található konkrét ellentmondásokat, valamint bemutatni azt is, hogy azok elfogadása miképp vezet egyébként megoldható problémák megoldhatatlanságának a mítoszára.
Előzmény: capeti (164)
capeti Creative Commons License 1999.02.06 0 0 164
Kedves, Nemes és Tekintetes Dr. D. Cs. S.!
Nyelvőr-szolgálataid leköteleznek.
Arra lennék még kiváncsi, mi a véleményed az "ellentmondásosság" szavunk kialakulásáról, használatának helyességéről.
(Az "ellent mondás" miért "-osság"?)
Előzmény: DcsabaS_ (163)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.02.06 0 0 163
Kedves capeti!

Helyesen: " D'Alembert " és "vice versa"
Előzmény: capeti (162)
capeti Creative Commons License 1999.02.06 0 0 162
Van még itt valaki?
Lenne egy kérdésem: Miért nem helyesek a következő szavak így leírva?
vica versa,
D'Alambert
:)
Grétsi LászIó Creative Commons License 1999.02.05 0 0 161
Ezt Grétsiferatuként akartam. Fenebele.
Előzmény: Nosferatu (160)
Nosferatu Creative Commons License 1999.02.05 0 0 160
Hurrá, rögtön korrektorkodhatom is.

Mondtokról=mondatokról, és egy vesszô sem ártott volna utána.
Előzmény: Grétsi LászIó (159)
Grétsi LászIó Creative Commons License 1999.02.05 0 0 159
Szervusztok, kollégák, köszöntök mindenkit születésem alkalmából.

Az "és", "hát", "de" kezdetû mondtokról azt hiszem, DcsabaS_mindent elmondott.
Még annyi, hogy magyartanáraim fülét a legjobban a "de viszont" csípte, minthogy mindkét szónak ugyanaz a jelentése (vehetjük cicerói bôvelkedésnek is :)).

Az igekötôk feleslegesek és hivataloskodóak ott, ahol az alapszó jelentését nem változtatják meg, pl. leközöl, behatárol.

A "felé" szó hogy tetszik? A -nak, -nek helyett alkalmazva unos-untalan. Jeleztük a hatóságok felé. Sôt irányába.

Üdvözlettel:
Grétsiferatu
Nosferatu Creative Commons License 1999.02.05 0 0 158
Hun, én is gratulálok. Ha itt magyarkodsz, azt szeretem. :)

Előzmény: Hun (154)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.02.05 0 0 157
Kedves pancho!

Haladjunk tehát sorban. A költészetben előfordul, hogy egy mondatot "És"-sel kezdenek, ahogyan azt már kimutattam. A hétköznapi emberi beszédben, illetve leírt szövegekben szintén gyakran előfordul (ezt külön nem bizonyítom). De előfordul vallásos imádságokban:."És ne vigy minket kísértésbe, ...", novellákban: És ahhoz is, hogy ..., tudományos elemzésekben: "És ahhoz, hogy e ...", interjúkban: "És ahhoz mit szóltok, hogy ...", politikai elmélkedésekben: "És ezért raktak az oroszok zsidó származásúakat ... ", és egyáltalán annyi féle helyen, hogy könnyebb volna azt vizsgálni, hogy hol _nem_ fordul elő. Nekem nincs rá tippem.

"És"-sel tehát nyugodtan lehet mondatot kezdeni (mint pl. most én is), mert csak az kárhoztatható, ha valaki túl gyakran folyamodik hozzá.
Előzmény: pancho (152)
pancho Creative Commons License 1999.02.05 0 0 156
Az igekötőknek fontos jelentésmegkülönböztető szerepe van, csak sokszor nem a megfelelő helyen használják. Mondjuk a közöl és a leközöl, rendez és lerendez (utóbbi jelentése elintéz, pl. megver) közt elég jelentős a különbség, aki nem érti, javaslom a magyar nyelvtanfolyamot. De például a kér, lekér, felkér, megkér, elkér, visszakér, kikér, bekér, átkér mindegyike között is. Pedig a szótő ugyanaz. A Hun által említett példában talán a lenyilatkozik, merthogy ez meg ikes a lelkem, az egyetlen olyan, ahová nem kell igekötő semmikor.
Hun:
amúgy igazad van a túligekötőzés tekintetében, valóban terjed, sajnos, kamera vagy mikrofon elé kerülő politikusaink beszélni - pártállásra való tekintet nélkül - (sem) tudnak, csak nem a legjobb példákat hoztad. Végre egy többé-kevésbé értelmes hozzászólás tőled, már csak a topicnyitási sebességedből kéne visszavenni.
Alfred Creative Commons License 1999.02.05 0 0 155
Hun:
A felvállal-tól elborul az agyam! Ma már csak úgy senki semmit nem vállal!
Pedig az pont azt jelenti amit mondani akarnak...
Előzmény: Hun (154)
Hun Creative Commons License 1999.02.05 0 0 154
Mi a véleményetek az igekötőkről?
be-, fel-, le-, stb?
beajánl, felvállal, lerendez, leközöl, lenyilatkoz, és a többi szörnyűség?
Winston Wolf Creative Commons License 1999.02.05 0 0 153
Mi a véleményetek a rövidítésekről? Manapság a legtöbb új szó, ami születik, egy HBR (Három Betűs Rövidítés, angolul TLA=Three-Letter Acronym, esetleg ETLA=Extended Three Letter Acronym :-)). Régebben nagyobb fantáziájuk volt a nyelvalkotóknak, manapság már csak szóösszetételekre, de főleg rövidítésekre futja. Különösen az informatika területén, de más szakmákban is. Ez lesz az újmagyar?
pancho Creative Commons License 1999.02.05 0 0 152
DcsabaS_,
a versek a költői szabadség miatt nem igazán bizonyítékok bármi mellett vagy ellen...
Amúgy mi van, nyílt valami új kocsma, hogy senki sincs itt?
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.02.04 0 0 151
Ha felidézzük a "Hát igen!" és "De igen!" mondatokat, akkor világos, hogy igenis lehet "Hát"-tal is és "De"-vel is mondatot kezdeni. És még "És"-sel is, aki nem hiszi, járjon utána...

Szóval ez a bizonyos szabály (amit egyébként már én is hallottam), semmivel sem hordoz mélyebb tartalmat, mint az az állítás, hogy "a kék és a zöld szín üti egymást". (Még szerencse, hogy a természet erről a felháborító "giccsességről" mit sem tud, így a zöld erdő felett kék eget láthatunk... Persze csak nyáron (:-(((. )
fidibusz Creative Commons License 1999.02.04 0 0 150
Akkor ha véletlenül De-vel kezdem, nem fogom kijavítani...
Előzmény: neduddgi (149)
neduddgi Creative Commons License 1999.02.04 0 0 149
Igen. Volt szo. Arrol. DE megsem lehet. Nincs ra kb 100 dollar.... :))
Előzmény: fidibusz (148)
fidibusz Creative Commons License 1999.02.04 0 0 148
Állítólag szó volt arról, hogy majd utólag lehet javítani a feltett hozzászólásokon...
Előzmény: neduddgi (144)
neduddgi Creative Commons License 1999.02.04 0 0 147
Na majd Te is kapsz a "De" kezdesert a nyelvtantol...
Előzmény: pancho (146)
pancho Creative Commons License 1999.02.04 0 0 146
A vegyes hangrendű szavak vagy összetett szavak, vagy nem magyar eredetűek. De ez nem csak a magyarra jellemző, hanem pl. legtávolabbi nyelvrokonainkra, a finnekre is.
A diáknyelvre én is azt mondtam, hogy remek ötletek vannak benne. Nekem is tetszik.
Szerintem az egy tévhit, hogy de-vel, és-sel, vagy-gyal, hát-tal nem kezdünk mondatot. Hát má hogy a fenébe ne! (Tudom, tanították iskolában is, akárcsak a lenni + -va, -ve szerkezet magyartalanságát, egyik se helytálló, de erről hivatásos nyelvészek is jókat vitatkoznak, pl. a Nyelvőr c. újságban. A véleményemet pl. Lőricze Lajos egykori ottani cikkei is alátámasztják. Amúgy is ezt vallanám, de így, hogy az egyik legnevesebb nyelvész is emellett állt ki, így meg pláne.)
Előzmény: fuh (145)
fuh Creative Commons License 1999.02.04 0 0 145
Vegyes hangrend ?
Évszázados német-latin-török stb. hatás ???? IRL csak könnyebb gépelni, semmi másért...
A diáknyelv, hálózsargon stb. a fejlődés terepe, hagyjátok békin !
A durvaságot természetesen ellenzem.
Előzmény: pancho (104)
neduddgi Creative Commons License 1999.02.04 0 0 144
De-vel meg nem szabad mondatot kezdeni. DE-vel meg mar egyenesen halmazati buntetest von maga utan. Na ezt lassa meg a Fo Nyelvtanor! :)
Előzmény: fidibusz (143)
fidibusz Creative Commons License 1999.02.04 0 0 143
Faludy is kitért arra egyik könyvében, hogy időnként szándékosan hagyja figyelemmel az MTA helyesírási szabályzatait. DE ő mégis magyar szavakat használ, pedig jópár évet töltött külföldön.
Az erőszakos és erőltetett magyarításokat én sem támogatom...
Előzmény: pancho (98)
fidibusz Creative Commons License 1999.02.04 0 0 142
Gorcsev Ivan,

bocs, de a "vindóz nt" az tulajdonnév...
Előzmény: Gorcsev Ivan (90)
fidibusz Creative Commons License 1999.02.04 0 0 141
korx,

"nyelvtan: te mit pattogsz? Találtál 3 db szót amit elgépeltem? Sokat jelent... gratu. a színvonalhoz."

Ne izgulj be, az egyik az én hibám volt. Nyelvtan, köszi a figyelmeztetést!
Előzmény: korx (86)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!