A toronydaruk az élő város különös képződményei. Kinőnek a földből, majd egy ideig uralják a környéket. Felülről figyelik a várost, dolgoznak, forogna, élnek. Aztán egy idő után lebomlanak, eltűnnek, hogy máshol emelkedjenek fel újra. Amit a toronydaru lát, az egy egyszeri, megismételhetetlen várostörténet. Maga a daru is egy különös képződmény: megfigyeltétek már, milyen munka felépíteni vagy lebontani egy toronydarut?
Írjatok meg mindent, amit a toronydarukról tudtok. Hol vannak, éppen hol épülnek, mit építenek, hol bontanak le egyet, mekkorák, miért különlegesek.
Gyűjtsünk toronydarut.
ajjaj megnézném, de jelszót kér a fórum, a németet meg sajna (?) nem vágom...
a forrasztás iszonyat munka lehet, de ha építenék, biztos fémből tenném. egy időben inkább a makett érdekelt, aztán a modell, most viszont a kettő együtt:-)
A Potain 983A "maradékáról" van valahol egy képem, de az a röhejes helyzet, hogy nem találom egyelőre... Rendet kéne rakni végre a darus képeim közt, de ahhoz rengeteg idő kéne... :D Szóval majd igyekszem megtalálni. A típus kezelési utasításából egyébként van egy példányom, szóval jellegrajzot tudok majd mutatni.
@Fokhagymabors: kérdeztél egy-két dolgot a modellekről. :) Mindegyikük működőképes valamilyen szinten, bár motor egyikben sincs. Megpróbálom sorba venni akkor őket: a képen láthatod a legnagyobbat (sárga). Azt édesapámmal ketten építettük. Nem létező típus, de a fülke és a létra úgy lett elkészítve, hogy ha létező típus volna, akkor a méretarány 1:25 lenne. Vagyis az igazi gép elég kicsi volna. :) Viszont működik rajta minden: horog, futómacska (az is kötélvonszolással), fordulás, illetve képes leszerelni magát (gém le, oszlop előre). A kidolgozás nem a legszebb, de jól működik. :) Az alváz és a forgóváz hajlított vaslemez (ezek a legkevésbé élethű részek rajta), az oszlop (létrával) és a gém rézből van forrasztva. Az övrudak (főtartók) sárgarézből vannak, a rácsrudak (diagonálok) vörösrézből vannak hajlítva és a helyükre forrasztva. Ennek a módszernek sok hátránya van, de egyelőre ezt preferálnám újra, ha egy újabb modell megépítésén gondolkodnék (illetve gondolkodom is, csak időm volna rá elég...). Van, aki viszont a polisztirolra esküszik (és bizony az illetők modelljeit látva nehéz elhinni, hogy azokat emberi kéz alkotta...). Nézd meg például ezeket a műanyag "házi" modelleket: Andreas Schradin modelljei láthatók az alábbi linkek alatt. A srác kicsit durván nyomja... :D Először is egy ősrégi Cadillon C616 modellje, amit poisztirolból készített. ELőször néhány CAD-terv, aztán maga a modell... minden tiszteletem!! :))) http://forum.bauforum24.biz/forum/index.php?showtopic=12194
Ugyancsak Andreas modellje polisztirolból, de ezúttal egy Cadillon C820, a méretarány 1:20, szóval egészen nagy modellről van szó: http://forum.bauforum24.biz/forum/index.php?showtopic=12327
Ez pedig szintén tőle származik, leírja a módszereket, amivel dolgozik. Németül természetesen, de az ábrák elég beszédesek: http://forum.bauforum24.biz/forum/index.php?showtopic=13345 ...
No, csak megtaláltam! :) Ez az egyetlen képem a Potain J5/45-ről! :) A gép az akkori ÉGV (Építőipari Gépesítő Vállalat) tulajdonában volt, mint pl. a Kaiser-ek, vagy a Budapesten akkoriban fellelhető Pingon-ok is. Volt egyébként még egy másik Potain típusa is az ÉGV-nek, a 983A. Ez is "erős vas" volt. Nem tudom, hány volt itt belőle, viszont erről is tudok írni egy-két dolgot. Rögtön, csak ahhoz is keresgélnem kell képek után... :D
@tupolev: a rendőrpalotás kép óriási!!! Pingon ugyan nincs rajta, szerintem amire Te gondolsz, az a bal oldalt elől látható gép, az a mi (tudtommal egyetlen) Potain J5/45-ösünk volt. Bárcsak meglenne még az a masina... Nem tudom, mi lett vele, de erős a gyanúm, hogy már szétaprították... :(((( Nekem is van róla valahol egy képem, de egyelőre nem találom. Azért keresem szorgalmasan. :) Valószínűleg azért tippeltél Pingonra, mert két gémtartó húzószalag tartja a gémet..? No igen, ez annak idején Felix Pingon úr találmánya volt, a Potain cég pedig szorgalmasan lemásolta, mint annak idején Pingonéktól más egyebet is... Azért ez a J5/45 akkor is nagyon szép gép (volt?)...
A képen látható még egyébként két Kaiser, a hátsó gép, és amelyiknek csak a gémje látszik, azok pedig Liebherr-ek, esetleg Metalna-k... Erről rögtön bővebben írok majd. :)
Wow, ez aztán szívmelengető látvány!! :D Három gyönyörű Kaiser az Ázsia Center építkezésén, a Liebherr-ek és Wolff-ok közt... :))))
@Tupolev: nagyon köszi az infót, igyekszem eljutni a völgyhídhoz, amint csak lehet! Szívem szerint már most szombaton mennék :) Épp csak autóm nincs. Oda lehet jutni vonattal/busszal? Egy kis gyaloglástól nem ijedek meg. :)
@Fokhagymabors: örülök, ha érdekel Titeket minden! Azt hittem, Magyarországon nincs is rajtam kívül senki más, akit ez érdekel! Akkor majd szépen nekiesek! :))
Figyelheted a környéken a darukat, hamarosan indul két házunk szerkezetépítése, egy a Nagylajos-Erzsébet királyné sarkán, egy meg a Kövér Lajos 99-ben. Mindkettő jó magas lesz :-)
Itt van két Liebherr 90 EC, a Bosnyák tér közelében állnak. :) Mi érdekelne Titeket elsősorban? "Darurendszertan", esetleg a toronydaruk kialakulása/fejlődése? Vagy érdekességek? Netán egyszerűen csak fotók mindenféle darukról? :)
A gyűjteményemben szereplő modellek nagy része elég kényes jószág. :) eBay-en viszont találni olyan darukat is, amik inkább játékok. Egyébként a "tecsó gazdaságos" áruházakban láttam többször is elég nagy játékdarukat, magasabbak egy méternél, elemmel működik rajtuk a horog, a forgatás, néhányukon még futómacska is van. És a méretükhöz képest nem is drágák, ha jól emlékszem, még a komolyabbak is 5e forint alatt/körül voltak. :)
@Fokhagymabors: mondasz valamit a Liebherr formájával kapcsolatban! :) Bár azt azért nem állítom, hogy unalmas volna, csak az ember az utóbbi időben tömegesen láthatja ezt a formát. Legalábbis a kisebb, EC-H szériát. Azért ezek a 256 HC-k nálunk sem túl gyakoriak. :) Teszek akkor fel képet ezekről is. :)
A legtisztultabb formájú darunak egyébként az olasz Edilmac 401-est tartom - bár lenne róla sok fényképem! :D Elvileg még kell lennie itthon egynek vagy kettőnek (az egyik Debrecenben, a másik - ha még megvan - Pécsen).
Szóval itt vannak a Liebherr 256 HC-k, a négykötélágas (hatalmas horoggal) a 20 tonnás változat:
@Kaviat: köszi! :) Még bővül majd! :) Kár, hogy toronydarumodellek nem kaphatók itthon. eBay-en viszont gyakran hozzá lehet jutni egy-egy modellhez egészen emberi áron. :)
Ez itt az Almásfüzitőn fotózott Pingon, valószínűleg egy S6.121.05. Különlegessége a két kötélágas macska-horog (a többi, itthon egykor elterjedt Pingon nagyobb, négy kötélágas macskával és horoggal volt/van felszerelve). Remélem, még sokáig szolgál ez a veterán azon a telepen... :)
na pont erre a Kaiserre gondoltam korábban! Még a 80-as években láttam itt a környékünkön, csak nem bordót hanem kék-sárgát. Azóta nem, illetve egyszer Székesfehérváron pár éve.
azért a Liebherr klasszikus, letisztult formája mégiscsak... bár gondolom neked meg épp ez tűnik unalmasnak:-)
Ez itt pedig a Komarno-ban fotózott Brezno MB-2043. :) Ez sem épp mai darab. Patinás. :) Kár, hogy csak ilyen kicsiben lehet a képeket feltölteni. Ha valakinek kell bármelyik nagyban, emilben küldöm. :)
És akkor jöhetnek a nagyobb vasak... :) Kaiser HBS 240.1, Tatabányán, a vasútállomás mellett. Elég rövid gémmel és meglehetősen alacsonyra van szerelve, de ez nem ront az esztétikai értékén szerintem... :D A háttérben két Liebherr 256 HC látható, az egyik 12 tonnás, a másik 20 tonnás macskával/horoggal.
(A nickem "czimbuli", van néhány hozzászólásom itt-ott, na meg kép is dögivel. :) A TDK Sonstige alatt például van egy "Pingon Krane" topik, ott megtaláljátok a nemrég készült almásfüzitői képeimet stb; a képek rákattintva ott is kinagyíthatók.)
De, az az! :) A német Kaiser cégnek három sorozatáról tudok:
- a HBS-ek (HBS-125, HBS-240 - ezekből vettünk mi is, HBS-250 - bár ez utóbbiban nem vagyok biztos). Ezeknek van tört oszlopa, azért, hogy kúszáskor (amikor a daru önmagát magasítja újabb oszloptagok segítségével) egész oszloptagokat tudjon beemelni a saját horga és futómacskája segítségével. Egyébként voltak hasonló megoldások más gyártóknál is: az egykori francia Peingeon Somalev már a hatvanas években gyártott olyan állóoszlopúakat, melyek felső oszloprésze a kúszás idejére oldalra csúsztatható volt, majd a daru ugyanúgy, saját horga segítségével emelt be újabb tagokat. Kúszás után viszont az oszlop "visszacsúszott", üzemi helyezetben az oszlop egyenes volt. Ugyanezt a megoldást alkalmazta később a szintén francia Weitz is (később Richier). Mivel azonban nem volt túl biztonságos ez a módszer, felhagytak az alkalmazásával. A Kaiser HBS-ek viszont az egyedüliek, amik üzemi helyzetben is tört oszlopúak. :) Magyarországon legjobb tudásom szerint még legalább két üzemképes 240-es van, szerencsére. Ha ezek is eltűnnek, valószínűleg nem látunk majd több ilyen megoldást. (A mi gépeinket már az Elba cég gyártotta, amely felvásárolta a Kaiser céget; ma már az Elba is csak kisebb gépeket gyárt, toronydarukat régóta nem.)
- a HBK-k: "bicskázható" gémű állóoszlopúak. A futómacskás gém belső szekciója a vízszintestől egészen a függőlegesig emelhető, ezáltal növelhető az emelési magasság. A külső gémrész végig vízszintes marad. A belső gémrész vízszintestől különböző állásában a futómacska természetesen csak a külső, vízszintes részen mozoghat. Ezt a megoldás a Kaiser találta ki, később aztán a szintén német Peiner (SKK sorozat) és a Liebherr (HC-K sorozat) is alkalmazta. Sajnos ez a megoldás - bár szép és érdekes - nagy súlya és bonyolultsága miatt nem túl praktikus, ezért ma már nem gyártanak ilyeneket. Kiegészítésképp: később elvétve a forgóoszlopúak közt is megjelent ez a megoldás. Láttam egy gyári képet, amin az egykori német Pekazett alakította át az egyik kisebb önszerelő daruját bicskázhatóvá. Ez azonban sosem került sorozatgyártásra. Volt viszont egy típus, ami igen - éspedig éppen nálunk. Az abszolút kedvencemnek, az ÉPGÉP FT-60-asának a gémje 60 fokig bicskázható volt. Erről a gépről később még úgyis írnék részletesebben. És végül néhány évvel ezelőtt a svájci Condecta cég gyártott egy mini önszerelő, héjszerkezetű kis futómacskás darut, aminek a gémje belső része kb. 45 fokig billenthető volt. Sajnos azonban ez sem volt túl sikeres.
Kaiser HBK idehaza tudtommal sosem volt. Németországban is nagyon ritka már, viszont szerencsére van egy német toronydaru-barát, aki a menthető HBK-kat kijuttatja Thaiföldre, ahol azok még jópár évig szolgálnak tovább ahelyett, hogy szétvágnák őket... :)
- FK "sorozat": úgy tudom, ennek mindössze egyetlen típusa került csak gyártásra. A maga korában korszakalkotó volt. Egy önszerelő kis forgóoszlopúról van szó, aminek mind az oszlopa, mind a gémje héjszerkezetű, tehát nem rácsos. Az oszlop szereléskor összehajlik, a gém teleszkópos. Ma már ez is nagyon ritka. Történetesen azonban épp idehaza bukkantam egyre nemrégiben, mégpedig a Vas megyei Tömörd falu határában, egy kis gazdaság udvarán áll egy... :D
