Megpörgetsz egy ekkora motort ~3000 fordulattal, nem a ragadás, ami eszi az energiát. Akármennyire kicsi a csapágysúrlódás, igényel valamit. Teljesítmény leadásához, ha nincs is külső ventillátora, de a forgórész kialakítása biztos olyan, hogy belső légkeverése van. Ha nem BLDC, akkor még a kefesúrlódás is hozzájön.
Ezek a motorok szinte kivétel nélkül 2,5...3 ezres névleges fordulatú kefés motorok. Amelyikre kisebb fordulat van megadva, az pedig belső (lassításra szánt műanyag fogaskerekes) áttételezésű. A 12, 24 V-sok szóba se jöhetnek szélgenerátorhoz. A 36, 48 V-sok közt talán akad használható, de HAWT-hoz 10...15 szörös áttétellezéssel, VAWT-hoz 20..30 (!!!) szorossal.
Ugyanakkor a lábad előtt hevernek ugyanígy az e-bike motoroknál maradva a generátorként 300 körüli névleges fordulaton 3...400 W-t tudó 36, 48 V-s kefe nélküli kerékagy (3 fázisú állandómágneses) motorok. (Ez nem üres elmélet, egyet mostanában mértem ki, amit mérőgenerátorként fogok használni. A mérések után pedig meghagyom egy 12 V-s akkus rendszerhez, kiegészítve akku védő és optTSR-szabályzással.) Ezek használt piacon vannak, de újként 1...15 kW-s is megvető kis hazánkban is.
Nem mértem fordulatszám mérővel. Csak simán rátettem és következtettem. De akkor is elég gyorsan pörgött, tehát szerintem nem alkalmas szélgenerátorként. Akkora fordulatot nem tudok neki adni széllel!
Ha a vatera oldalára mentek/szélgenerátor/ ott találtok egy igazán robosztus tengelyt, amihez több méteres átmérőjű széllapátokat hegeszthettek a megfelelő nyomaték érdekében.
Fordulatszámmérővel mérted? Mert soros kefés motornál a fordulatszám erősen terhelésfüggő. Míg 2,5-3-as fúróval tudja a max. fordulatot, 10-essel már sokkal kevesebbet. Azt meg nem tudjuk, mekkora teljesítményt vett fel a motor oörgetése közben.
Inkább 5-6 lapátban gondolkodj - megindulás, kis (<5m/s) szelek!
Ehhez a 24 V, 350 W, 2800 1/min generátorhoz 3-3,5 m2-s szélkerék elég 8-9 m/s-s viharvédelemmel. Ez kb. 1...1,2 m-s lapátokat jelent.
A mellékelt táblázat szerinti viselkedés várható. Hogy a 10-szeres áttételhez - amire bizony szükség van a "bevásárolt" motorhoz - mit szól megindulás szempontból, azt Microrar
Ha valakit érdekel van 12V 17,2 (18) Ah-s akkum. Több darab. Csavaros polusokkal. Ha kell tudok adni összekötő kábeleket is. Ha kell van 4 darab új is párosával eredeti dobozában.
A generátor álló helyzetéből forgásba hozásához kell egy indító nyomaték. Ha ezt megszorzod az áttétellel, ezt a nyomatékot kell túllépni a szélkeréknek az induláshoz. A szélkerék induló nyomatéka a mérete alapján szélsebesség függvényében számolható. A szélkerék átmérője meg a szélsebesség ad egy fordulatot, ahol lejön a legnagyobb teljesítmény. Ha az elindulás utáni generátor feszültség Neked már megfelelő, akkor minden rendben. Ehhez persze tudni kell a generátor fordulataihoz tartozó feszültséget. A kérdés az, hogy ez mennyire jön össze. Az indulási gondok miatt nem ártana egy jól működő, de egyszerű mechanikus rendszert kidolgozni, mert ez szinte mindig gond.
Nézd a jó oldalát. Áttételezni kell, össze kell illeszteni a szélkereket a generátorral. Ez sikerülhet úgy, hogy az induló feszültséged 3-35 m/sec szélnél megfelelő. Ekkor a vastagabb generátor huzal miatt van egy nagyobb max teljesítményen dolgozó generátorod és szélkereked. Meg kell nézni, hogy ez járható út-e.
Ha megvetted akkor próbáld ki mit veszthetsz vele, ha nem akkor ne vedd meg. Egyébként ha az a típus ami a fotón van akkor az nincs áttételezve és viszonylag könnyen fut, nekem az a típus van ami áttételezett annak nagy nyomaték kell az indításhoz. Ez kimondottan elektromos kerékpár átépítő kittben forgalmazzák, normál kerékpárra szerelhető. Hajtasd meg fúrógéppel és mérd meg milyen fordulaton milyen feszültséget produkál és akkor már lehet viszonyítíni.
Az itt: http://www.youtube.com/watch?v=g7mf4BF7vbk látható szélgenerátort ötletesnek is tartom, praktikusnak is, de a haszon/befektetés-elkészités arányt nagyon kicsinek látom. Épitett-e már valaki ilyet?
Jó lenne ismerni az indító nyomatékát, mert mindenképp áttételezni kell. HAWT-hoz ~8-10-szeresre, VAWT-hoz ~20-30!-szeresre, és az indító nyomaték igény is ennyiszeresére nő. Az a 1/2 névl. fordulaton kb. 12V pedig zerintem csak terheletlenül igaz.
A terelőlemezes függőleges tengelyű szélgépeknek nem biztos hogy lesz a neten méretező programja. Van pár működő gép, aminek a videóján látszik pár méret, amiből el lehet indulni:
Vannak Darrieus rotorral működő nagy gépek szeles helyeken. Nem elterjedt figura. Kicsibe talán nincs is jól működő gép. A problémára rávilágít a kisminta törvény néhány szabálya. A megoldásán, megkerülésén lehet gondolkodni.
A "spanyolviasz feltalálókkal" nekem semmi gondom nem lenne, ha legalább tiszteletből megemlítenék az ötletadó nevét, forrását, és nem magukat fényesítenék. Semmivel nem kicsinyítené a mérnöki, vagy bármilyen alkotásukat, sőt.
A kérdésedre: nem állítható a Darrieus lapátja. Úgy tudom, a merőlegeshez képest állítják 1-3 fokra, ennek oka, hogy a szél irányát figyelembe véve az elől és a hátul futó lapát nem szimmetrikus szélirányt kap a merőlegesre.
A járókerék lapát beállításhoz találtam pár dolgot, küldöm.
Ha megnézzük az alább idézett lapot, a szabadalom bejegyzése "Wind turbine; January 18, 2000; Taylor. Ronald J.", bár nem esik korábbra, mint amit doktorunkról írnak 2011-es cikkben, miszerint 15 éve dolgozik találmányán, talán ne bíztassuk plágiumper indítására. :-)
A patenthez mellékelt rajz a toronnyal, gépházzal kísértetiesen ismerős. Igaz, más kialakítás nem is nagyon képzelhető el ésszerűen.
Ha megnézed a "feltaláló" nevéhez köthető cikkeket, több vázlatot, rajzot találsz a működéséről. Sok fénykép is készült, van amelyik a gépházból. A szerkezetet az évezredek során !!! sokféle változatban készítették a perzsa szélmalomtól Verancsics Fausztuszon át a Bánki turbináig. Ez utóbbi például jó szemléltetője az elvnek. Az eltérés, hogy csodadoktorunk körbevette terelőkkel, hogy bármerről bele tudjon fújni a szél.
Nem vagyok statikus de gyakorlati ember lévén szerintem 3 vékony drótkötél csodákra lett volna képes. Gondoljunk csak bele, hogy a TV tornyok 3-400m magasak és 3 kötéllel vannak kikötve. Lehet, hogy 100 000 Ft-ból több milliót lehetett volna megmenteni. Kár, hogy nem egészen lehet kinézni a belsejét a fotóról pedig szívesen megépíteném 1:10 méretarányban már csak az érdekesség kedvéért.
Gondolkodtam, lehet, hogy nagy a "sűrítés" a rajzaimon. Valószínűleg kisebbre rajzolom.
A szél gyorsításának szerintem csak a fordulat növelése miatt lehet értelme, abban a kis szélsebesség tartományban, ahol ugyan kevés teljesítményt de érdemes lehet kivenni.
Szerintem nem is jelent nagyobb nyomatékot a terelőlapátos az ugyanakkora átmérőjű szélkerékhez képest.
Köszönöm a tanácsokat, és a segédleteket amit küldtél! Még nem volt időm mindent átnézni.
A nem működő vavt-odhoz.
A szárnyprofilt állíthatóra készítetted? Tehát a sugárra merőlegeshez képest + - fokban.
Ha valaki itt terelőlemezes függőleges tengelyűt akar készíteni és lesz kérdése, annak igyekszünk segíteni, bár biztos, hogy nem sokat tudunk hozzászólni. Gondolj bele, az álló lapátok beállítása függ a levegő gyorsulásától, a forgórészen a levegő lassulása esetleg egy menetben a torló nyomással lesz elintézve, vagy a Bánki turbina mintájára kétszeres levegő irányváltozás lesz. Ekkor már kell a gyorsjárás a lapát beállításhoz, hogy ne kapjon hátszelet, stb.
A felcsúti csodával nem szabad érdemben foglalkozni. Nem tudható mire ment ki ott a játék. Hatalmas pénzekkel dobálóztak, ami szóródott, gurult.... Olvass csak bele ebbe az oldalba, keress egy 2010. dec. 18.-i hozzászólást, meg az azt követőket:
A kísérletező kedvvel nem vagy egyedül. Régóta vacakolok azzal, hogyan lehetne egy jól működő Darrieus rotort készíteni. Az elmélet megismerése mellett készült pár kísérleti rotorom is, a másik fórumra tettem is fel képet róla. Nálam azonnal látható volt a sikertelenség, mert nem pörögött fel. Pont tegnap függesztettem fel a kísérletezést egy napos spekuláció és számolgatás után, aminek a fő indoka: a neten, a külföldi fórumokat is beleértve, nincs amatőr szinten jól működő ilyen gép. Csak a kíváncsiság hajt, mert közben van egy készülő vízszintes tengelyű gépem.
Nálad furább a helyzet, mert a géped fog forogni. Azt kideríteni, hogy mennyivel jobb vagy rosszabb egy azonos levegő nagyságot megfékező gépnél, szinte lehetetlen a kis gépet nézve megmondani. Az pedig, hogy neked ezt könnyű elkészíteni, az egyéni döntés.
Egy tőlem független vélemény a következő lap utolsó soraiban:
-- Kissé soknak tűnt, hogy terelő lemezekkel 2-3 szorosára lehet a levegő sebességet növelni. Számoltam, hátha rájövök arra is, mi a csoda a felcsúti csodában.
A szél elé beteszek egy sík lapot ablakkal. Feltételezem, hogy a szél sebességvesztés nélkül eljut az ablakig, sőt a torló nyomás még meg is növeli a sebességét. A sebesség növekedésre így egy 1,45-os szorzó adódik. Ilyen történés nincs a természetben, az ideális eset ennél rosszabb, a valós helyzet még rosszabb sebesség növekedést ad. Ez a feltételezés csupán arra volt jó, hogy egyszerű számolással megnézzem, mi az, amit nem lehet elérni.
Innen elindulva már lehet fontolgatni azt, mennyire érdemes a szelet gyorsítva a lapátra vinni a nagyobb induló nyomaték miatt, vagy a lapátokat kitenni a terelő lemezek átmérőjére (hogy a felület azonos maradjon) a jobb indulás érdekében, figyelembe véve itt a kisebb üzemi fordulatot is.
--A 02. 25.-én feltett rajzot nézve feltűnik, hogy a terelő lemezek szűkülése valószínűleg nagy (ha jól számoltam a sebességet). Ha ezen visszaveszek, akkor meg lecsökken az a felület, ahol bemegy a levegő a járókerékhez munkát végezni.
--Az álláspontom változatlan, nem érdemes ezzel a figurával foglalkozni. Nagyon elvétve található ilyen irányzat, de nincs tömeges utánzás, aminek biztos van oka.
--Ezen az alakon egyedül kell dolgoznod, a kapott "jó tanácsok" meg nem biztos, hogy megfelelőek. Egy vízszintes tengelyű szerkezetnek ezzel szemben van jó méretezési eljárása minden adatra és méretre.
Igen néztem . A jövő szombaton szerelünk fel itt nálunk egy 2 kw-os visszintes tengelyű , 3 m lapátátmérőjü generátort , én is visszatáplálni szeretnék , ezelött volt egy 12v os rendszerem,fa lapátokkal 2 évíg bírta de mivel extra szeles helyen lakunk az egyik vihart már nem bírta ki . Majd teszek fel képeket a régiről meg az új projectről is . De mindíg érdekelt a függőleges tengelyű is ezért májusban ha meg tudunk egyezni akkor átvenném tőled . Üdvözlettel .
Mitől nagy a rajzod gépénél az indító nyomaték? A légsebesség nem nő meg nagyon, a lapát meg nem hasonlít a nagy induló nyomatékú Savonius, Canstein stb. kerekek kialakítására.
Az indulás probléma az egyik mániám, de erről a fórumokon nem sok szó esik.
A generátor kb.3kW-os,de a szélkerék csak kisebbre képes 10m/s szélben 5-600W,viszont nálunk ilyen szél egy évben talán két órát fúj.Ha szélgenerátort akarsz,mindenképpen hoszabb ideig mérni kell a nálad fújó szelet.Egyébként nem akkumlátorba töltök,hanem inverterrel hálózatba vissza táplálom az energiát.
A szélgenerátor csak hobbyból van,valójában napelemeim vannak,hét elején a jó napsütésben 30kWh körül termeltek naponta.A szélgenerátor termelését azért közöltem(mivel kevés dokumentált termelés hozzáférhető),hogy akinek kedve van hozzá,lássa a lehetőséget.Mindezek ellenére tervezek egy nagyobbat is a közeljövőben.
Szeretnék megtudni néhány dolgot a szélerömüröl.
Milyen teljesitményü az a generátor ami tölti az akkumlátorokat és kb hány akkumlátor van hozzácsatolva?
Ehez annyit tudnék hozzátenni,hogy nekem kb.6 évet kellene várnom az említett vízmennyiség felmelegítéséhez( tökéletes hőszigetelés esetén).Én hálózatba táplálok vissza egy 4,5 m2-es szélgéppel,termelésem dokumentált,a tavaji éves összesítés alapján egy hónapra átlag kb. 1kWh termelés várható nálam és ezért a siralmas adatért csak a szél felelős.Aki akkut tölt,komoly veszteséget termel,a vízmelegítés ennél jobb,de egyikük sem tudja,hogy valójában mennyit termelt.
1. Szélgéppel vizet kell melegíteni, ahogy Te is javaslod, és én is teszem. Soha nincs felesleges energia. De sajnos szinte mindenki akkut akar tölteni vele. Persze azt is lehet.
2. Ha többen megfogadnák a tanácsodat, talán tényleg jobb hellyé tehetnénk a földet.
Mennyire életképes megoldás lenne rotor lapátot készíteni fából? Olyan módszerrel mint amit a modell repülő építésnél használnak? Bordák, főtartók és egy burkolat. Nyilván magas TSR értékre gondoltam, alacsonyabb fordulatszám, és több lapát. Méretileg 4 méteres átmérő. (Tehát egy lapát kb. 2 méter.) Jól ki lehet alakítani a profilt, lehet elszimmetrizálni/elcsavarni a lapát végére, és nem kellenek hozzá speciális anyagok. Biztos nem lenne olyan tartós mint egy kompozit lapát, de megfelelő felületkezeléssel talán működhet. Végülis a szélmalmok is így készültek. Vélemény? (Plusz: miből legyen a burkolat?)
Mindenképp figyelembe veendő. A túlzott gyorsítás, nyomás oldalról nézve sűrítés az örvényességet, veszteségeket is növelheti. Én egész szerény, 2-3 szoros sebesség növelésre szavaznék csak.
A tized m/s-s szelek megemlítése is vicc. Ennél se tenném 2,5-3 m/s alá az energetikailag szóbajöhető alsó szélsebességeket. Ezeknek a kis szélsebességeknek a terelőlap nélkülinél jobb hatásfokú kihasználásában látom a lehetőséget. Hogy jól sejtem-e, majd az első mérések, tapasztalások mutatják meg.
Ok igy már értem valamenyire, a lényeg, hogy ez nem fog müködni. Szél nincs, patak nincs, valami mást kell kitalálni. A hálozati 220 v elméletileg de a valoság sokszor más.
Akkor nem értem pl. szélerömü egy tanyán 3napos szélcsend esetén nem merül le az az akkumlátor? Csak kiváncsiságbol kérdezem ezt, mert lehet hogy ez az áramforrás sem megbizhato?
Közben én fejben "újrafuttatom" a számításokat :-) Microcar felvetése (miért akarna munkát végezni belül...) alapján, talán kisebb sűrítésűre kellene tervezni, mert lehet, hogy rontja a hatásfokot.
Az úgyis csak nagyon kicsi szélnél jelentene előnyt. (0,3 m/s haha tényleg vicc)
Igazad van abban, és én is tisztában vagyok vele, hogy sok anyagra van szükség a megépítéshez, ezért költséges.
Ami előnye lehet, a nagy indító nyomaték. Ebből gondolom, (remélem) hogy kis szélsebességnél, ahol egy háromlapátos, még nem használható, ez már talán tud működni.
Először egy 1-2 m2-es modellre gondoltam. Szerintem egy 10x ekkorának még inkább jobbnak kell lennie gyenge szélben, tehát a kisebb modell (esetleges) pozitív tapasztalatából mernék optimista következtetést levonni.
De túl sok, a "ha", így meg kell várni az eredményeket.
Nem félek a kudarctól, mert abból ugyanannyit lehet tanulni! :-)
Bocs, a 220, 230-l nálatok mi a helyzet, nem tudom. Igazából lényegtelen!
Részletes kifejtés nélkül az akkus variációt felejtsd el! A 10 éves akku élettartamot is - ezt a kereskedők állítják!
A teljesítmény P=U*I (W, kW), a "fogyasztás" (amit a villanyóra mér, az energia) E=P*idő[óra] (Wó, kWó). Teljesen mindegy teljesítmény igény szempontjából pl. 500W teljesítményű fogyasztónál, hogy 230V*2,17A=500W, vagy 24V*20,8A=500W, így mindkét esetben ugyanakkora 500W*pl.100óra=50kWó az energia-fogyasztás. (Nincs spórolás, sőt a kisebb feszültségen szükséges nagyobb áramok miatt nagyobb a vezeték-veszteség, vagy a vastagabb vezeték drágább!)
(A jövedelem/villanyszámla arány itthon is hasonló, talán picivel jobb.)
Az 1.0-ás Swiftem fogyasztását 5.5 liter felett még nem siekrült mérnem télen se vegyes használatnál, de ha finoman járok vele elvan 4.5 literből is. Persze nem városban csúcsdugóban, csúcsforgalomban, 5 személlyel teli csomagtartóval. 1998-99 évjárat. Egyszer mértem vele 4 liter körüli fogyasztást 90-100 közötti tempóra ráállva hosszútávon.
Viszont a tetőcsomagtartón elhelyezett bicikli nem túl jótékony hatású, lett egyből 6-7 literes fogyasztás :-(.
Illetve nem egy hegyimenő bajnok, ez tény ;-).
De ezt leszámítva nehéz ma takarékosabb és gazdaságosabb autót találni, ami szériaautó, és sok baj sincsen vele.
Az akkuk drágák, és mindig van velük valami. Inkább valami másra érdemes költeni a pénzt. Kivétel: ingyen kapott akkuk, melyek már a gépet nem indítják, de kísérletezésre még épp alkalmasak.
Az az elképzelésem az akku töltés 24 v fogyasztas volna. Jelenleg megy hütöszekrény, fagyaszto, tv 3-4 égö, mosogép stb. gondoltam a 24 v mégis kevesebb fogyasztas ha fojamatosan tölt is. Ebben a forumban olvastam az akku 10 évig is birja.
Pl. jelenleg van 700 ron jövedelmem ebböl 100 ron csak a villanyszamla (Erdélyben lakok)
Változatlanul bátorítalak a megépítésre, különösen az utolsó mondatod szellemében.
Az első perctől arról szól ez a téma, hogy a legoptimálisabb arányokat meg kell találni - úgy járókerék, terelőlapok db-száma, szöge, íveltsége, mint a járókerékhez viszonyított teljes hatásos keresztmetszet vonatkozásaiban. A durva arányok meg is születtek, a pontosakat meg ember ki nem számolja az összetett, torlódó, megkerülő, átömlő, örvényes áramlások okán. Talán még a legmodernebbnek tekinthető cellaelmélettel sem, ha valamelyikőnk esetleg tudora is lenne ennek.
A házilagos megépítésnek nyilván méret, így teljesítmény korlátja van, mint bármelyik szélkeréknek akár hawt, akár vawt típus. Hogy kinek melyik tetszik, az abszolút magánügy, mint az is, hogy kinek melyik tűnik egyszerűbben megépíthetőnek. Semmiképp nem tennék olyan összevetést, hogy melyik a legjobb - sok jó létezik (és sok rossz is). Ez szerintem az egyik jó!
Az egynullások swiftből régi tipus híresen takarékos, általában 5.7 körül esznek amolyan vegyes üzemben nem padlógázon hajtva. Az enyém olyan 6.2, a gyár szerint +0,5L, ez nekem belefér. Minden nap 21 km oda, ugyanannyi vissza, ebből 15km 70km/h-s laza út, a többi Bp. Ezzel a fogyasztással én el nem adom.
Az egy másik dolog hogy már nem hiszik a jónépek de az 1.6-os benzines C3-as 6.5-öt eszik ugyanezen az úton hétközben, ami elgondolkodtató... Na azt a kocsit sem adjuk el :P
Jo napot mindenkinek. Mostanában engem is foglalkoztat ez a villanyáram költség csökkentés, van egy ötletem amit megosztanék,
Eöször is néhány kérdés,
a szélerömühöz mindig szükséges az inverter , tehát a 220 v elöálitására?
a benzines áramfejlesztök is invertert használnak?
és olvastam a kisebb szélerömüvel 500w - 10kw teljesitmény is elérhetö, ezt a 10kw teljesitményt is inverter alakitja át? mert én csak 2-3000w -ig láttam invertert.
Gondoltam egy családi ház szükségleteit az a 10kw kielégitené, akkor nem lehetne megoldani ha egyszerüen a szélerömü hejett veszek egy akkumlátor töltöt amit a hálozatrol üzemeltetek ? a többi ugyanaz akkumlátor stb. ezzel kiküszöbölném a szél problémât, igy max 24 v fogyasztásom volna, gondolom jelentösen csökkenne a villanyszámlám.
elég zöldfülü vagyok a témában ezért érdekel, egyáltalán müködne-e a dolog és megéri, befektetni?
Várom a véleményeket
ebben a váltóban tuti nincsen elektromotor. 15 éve enyém az autó csak ismerem :) Egyáltalán nem megy bele elektronyika, csak egy ellenőrző szenzor, bolygóműves izé
full manuális, olajnyomás növelésére vált sebességet, visszavéve a gázpedált motorfékre kapcsol (kivéve 3-as, amikor szabadonfutó). 1-2-esben nagyon erős motorfékje van, belül biztos hogy lamellák meg ilyenek vannak mert írják hogy nem szabad pl. járó motorral üresben sem vontatni, a rendszer egyik fele alapjáraton pörög, másik fele a kerekekkel van összekötésben és "megégnek a lamellák".
Van különben szervízkönyvem a swifthez, ha valakit tényleg komolyan érdekel a lehetőség szívesen utánanézek, mert egy ilyet bontóból szerintem bagóért kapni. Ugyanis bontóból automata váltót senki nem mer beépíteni.
Az enyémben nem MTA hanem ZHA váltó van ez biztos, az oldalára is van ragasztva, láttam elégszer motormosáskor :P
"A tesztelt 1,3-as motorral szerelt Swiftben egy automatizált sebességváltó található, melyet a Suzuki egyszerűen csak MTA-nak hív. Pontosabban egy első generációs automatizált váltó van a kocsiban, melynek mechanikai felépítése azonos a kézi váltókéval. A sebességváltást és a kuplungozás műveletét azonban elektromotorok végzik a vezető helyett, számítógép által vezérelve."
Eszerint nem így működik, bár én is találtam utalást '98-as Swift hidraulikus kuplungos működésére.:
A levegő nyomás alakulásában igazad van, ezért fog forogni és energiát leadni a szélkerék. Az említett mondatrész a levehető teljesítményt fogja módosítani.
Nálam ilyen szélgépről hallva mindig megjelenik pár kérdés, mert:
Egy hagyományos propeller alakú szélkerék 3 lapáttal, 4,52 méteres átmérővel 16 négyzetméter területű levegőből veszi ki az energiát. Ezt adja egy 4x4 méter oldal nézetű terelő lapátos gép is. Ehhez sok munka és anyag kell. Vajon milyen előnyök miatt érdemes ezt elkészíteni, és megéri-e?
Szerintem a kísérlettel lehet egy működő szélgépet készíteni, de igen nehéz egy más gépekkel összehasonlító mérést végezni. Ez ismét csak vélemény.
A hidraulikus turbinás kuplungos automata váltók a legelső "ős" konstrukciók. A mai szerkezetekben már normál száraz kuplung van és a hidraulika a kulisszákat tologatja a váltóban. Emiatt gyorsabb is, takarékosabb is.
Suzuki Swift 1998-as 1.0 GA, nekem ilyenem van, 3 sebességes, automata... Nem kell ehhez ámerikába menni, ezer éves konstrukció, van szabadonfutója is nem hiszem hogy turbinás lenne....
A fékről a másik fórumon is volt szó. Akkor összelöktem egy rajzot. Ennek ellenére nekem nem meggyőződésem, hogy erre feltéten szükség van. Egy gép nagyság után biztosan, na de mi lehet a határ? Ezt írtam akkor:
Csúnya meg rossz rajz. A T alak nyílván nem a rugók végeit tolja meg, hanem mondjuk a fékpofákat a fékkarra felfogó csap kinyúló végeit. Rossz szögben áll a visszahúzó rugó, stb. Remélem a lényeg látszik. Úgy kell összehozni, hogy amikor a fékpofa a tárcsához ér, a fékkar kb. 80 fokot zárjon be a féktárcsával az önzárás miatt. Ezt a szöget érdemes bemérni. Az ütköző a fékkaroknak 86-88 fokos szöget adjon. Itt minden méretet, a rugóerőt is méretezni kell.
Minimális erő kell a fékezés indításához, a fékerő beállítható, magától kiold kis szélnél, és ismét indítható állapotban van, mert a fékező erőt az önzárás adja.
A természet törvényeit átverni nem lehet. A Betz limit megmondja, hogy lehet levenni a szélből a legnagyobb energiát. Az lehet megbeszélés tárgya, hogy milyen típusú szélgép a legalkalmasabb erre. Az adott terület szélviszonya, meg a kívánt éves szélenergia adja a gépnek a nagyságát. A gép nagyságára jellemző, hogy mekkora szél felületet késztet munkavégzésre, terelő lemezekkel vagy anélkül.
A terelő lemezek alkalmazása elfogadott ventilátoroknál és vízturbináknál a hatásfok javítására. Egy szélgépnél ez már nem ilyen egyértelmű. Mi a csudáért menne be szívesen a levegő a szerkezet belsejébe munkát végezni, ha kényelmesen meg is kerülheti azt. Egy adott szélsebességnél a teljesítményhez tartozó rotor fordulat biztos megnövekszik, de a teljesítmény nem biztos, hogy a várt értékben fog nőni.
Ez nem az én okosságom, volt már erről itt a fórumon szó a felcsúti csoda értékelésekor. Nem is ezért kezdtem el írni. Ez csak egy vélemény. Mindjárt jön egy fék.
A régebbi 3 sebességes nyomaték váltós automatákban röpsúlyos kuplung van a főtengelyre szerelve, csak az újabb elektronikusan vezérektekben van turbinakerékkel megoldva.
Lefényképeztem a szevó szabályzó szelepet is de ide valami relytélyes módon nem tudom felrakni.(már e miatt nemrég károsodott a gép ezért inkább most feladom)
Nem számoltam de a citroent felemelni minimum1200w-os fúrógépet szoktam rákötni és az is nyög vele és a 2500cm3-es motor alapjáratábó 200-at lefog. a citroenben csak4 liter olaj van és nincs semmilyen hűtése pedig ott meleg van és folyamatosan dolgozik.
Nem gépész vagyok, ezért kérdezem: Folyamatos üzemben vajon mekkora teljesítményt tud ez "elnyelni", disszipálni a 6 liternyi olajjal amit gondolom hűteni kellene valami hőcserélőn.
Ez is egy jó konkrét lehetőség. (Ugyan más-más szinten, de alapvetően barkácsolunk - ki mit lel fel.)
A szilárd dörzs-fékeket vész-megállításra én elfogadhatónak tartom, csak folyamatos lassításra, fordulat szabályzásra nem. Az általad is említett kopás, beégés, ragadás, túlmelegedés, feltükrösödés miatt.
Ahidraulikus féket házilag a leg egyszerűbben citroen cx alkatrészekből lehet megcsinálni abban egy egyedülálló megoldás van a kormány szevó szabályozásához (a kilóméter spirál kihajtás 2 felé van osztva és az egyik a km óra a mási a szabályzóba megy és a fordulatszám függvényében változtatja az olaj nyomást és a hidraulika szivattyújának a nyomó oldalát nem zárjuk el akkor szinte semmi ellenállást nem fejt ki, ahogy zárjuk az elmenőt úgy fog egyre nagyobb ellenállást adni, ha az olaj elég sok(6liter) és a hűtése megfelelő akár mennyi ideig biztos fékhatása van. A tárcsa és dob fékek azért kockázatosak mert ha felmelegedik akkor beég és nem fékez.
Részemről az öröm a belekotyogással. Részben ezért fórumon és nem pl. levélben tárgyalgatjuk, ötletelünk. Majd ezekből összegyúrható 1, 2, akármennyi kivitelezhető változat. Nem egy ismert, bevált, vagy kudarcot vallott konstrukcióról kotyogunk.
Én magam bármilyen szélre bízott szabályzástól (centrifugál, nyomóerő) azért óckodok, mert tartok a sebesség és irány szerinti másodperces tartamú lökések miatti "csattogástól". A motoros mozgatás meg házi méretekben talán felesleges túlbonyolítás, drágítás. Mi most törekszünk a minél egyszerűbb és így minél olcsóbb kialakításra. Bár érdekes kérdés, hogy a centrifugál vészfék, vagy a lamellás szabályzás közül kinek, mikor melyik az egyszerűbb, olcsóbb. Hogy vészfék kell, abban én is biztos vagyok, akármibe kerül. Házi méreteknél max, 5-10 kW-nyit kell fékezni. Talán szgépkocsi méretű fékekben kell gondolkodnunk, vagy még akkorában se, mert a megállításba a generátor max. teljesítménye is besegít. Talán elég a vészfékkel megállítani és nem "csak" lassítani. A szélsebesség eloszlások szerint ez olyan ritka, hogy nem jelent észrevehető energia kiesést, de a járókereket meg kell védeni.
Ne haragudjatok,hogy belekotyogok a futtatott témátokba,de ezt a fékezési problémát szerintem is nagyon komojan kell venni /-saját bőrömön tapasztaltam/ Van egy ötletem-csak egy szikra szerűen ugrott be és gondoltam ha egyszer itt van elég helyünk hát le is írom. Arra gondoltam,hogy azok a fix külső terelő lapátok nem is lennének teljesen fixek,hanem csak egy bizonyos centrifugális erőő nagyságáig,-és afölött zárnák a beáramló levegőt .Ennek a hátulütője viszont a mechanika komplikációja. De az bíztos ,hogy nem lesz egyszerű megoldani.
Azt hiszem, hogy mindenképp önállóan, bármi emberi, elektromos beavatkozás nélkül is működő vészfék kellene. Igen, valami centrifugál (röpsúlyos) elvű, ami kizárólag vészfékként funkcionál, mert folyamatos fékezéskor nincs anyag, ami elviselje a kopást, melegedést.
A magam dolgaival is akkor kezdek "megnyugodni", amikor rádöbbenek, hogy ez sem egy hétvégi hipp-hopp munka lesz.
Ha anyagi lehetőséged megengedi, akkor valóban jól jön egy lézeres ford. mérő, de szűkösebb esetben bőven elég egy 1200-1500 Ft-s bicikli kmóra. A szélmérő elengedhetetlen (venni, csinálni leginkább kanalast, de talán még az én NTC-som is megteszi a maga 5-10%-s pontosságával, bár élőben még nincs tesztelve, ezért a kapcsolása még nem publikus).
A lipók a80-as években még csak lopni jártak a hajókra ezt úgy kezeltük,hogy a ruszkiktól hozott cementgyártáshoz használatos 25cm átmérőjű vasgolyót dobtunk a ladikjukba amikor odaosontak és ettől hamar megtanulták,hogy magyar hajót nem bántanak. Azután a 90-es években eldurvult a helyzet több hajóst öltek meg évről évre súlyosabbá vált a dolog és már lőtték a hajókat ak-val. mi meg vissza. Olyan veszteségeik voltak,hogy mára már alig maradt ilyen bűnöző életmódot folytató belőlük,de most már sokkal jobb a helyzet,mert az oroszok kísértet adnak és módszerüket itthon is átvehetnénk egyes helyeken a rendcsinálásból. A nyomott pók meg próbálkozott a hegesztő műhelyben de nem sikerült semmit csinálnia.
Ha már lesz méretezés, mindenképpen kérek segítséget, hogy mekkora generátor, mágnesmotor, vagy asszinkron motor kell, hogy le tudjam terhelni viharban.
Jogos az építési egyszerűségre törekvés. Olyan 10-20 %-nyi többlet teljesítményt sejtek íveléssel. Nem biztos, hogy az ívelt rögzítés, kitámasztás miatt megéri. Igen az se mindegy, hogy sok m2 felületben 2-2,5-s alulemez, vagy pl. OSB-lap.
A centírozás is jogos. Igényesebben kell elvégezni, mint terelőlapos nélkülinél, hiszen ott 100-s fordulatok, itt ezresek lesznek. Bár a sugár kisebb, de ez nem ok az igénytelenségre. Házilagos módszernek talán jó ez a ferde tengelyhelyzetes. Az axiális irányú centírozás hiánya okozhat pörgettyű-hatást szerintem is. Hogy milyen mértékűt? Mindenképp illik odafigyelni erre is. A radiális precíz centírozás mindenképp elengedhetetlen!
A már hasznosság (forintális) szerint szóbajöhető szerintem is a 400-s cső. A túlzott terelés se jó, mert a velejáró veszteség is nő.
Talán tényleg lesz legalább kisérleti szintű megépítés?
Talán még bátrabban, teljes hosszban ívelném a terelőlapokat és hagynék kis távolságot a járókerék - terelők közt. A teljes átmérő / járókerék átmérő arányban meg a határ a "csillagos ég". Ezt a statika, viharállóság korlátozza "csak".
A zaj, sziréna-hatás milyen mértékű (mint szoktak ezen károgni), nem tudom. Ha nem hagyjuk magára felpörögni, szerintem nem harsogja túl a szél egyéb tereptárgyakon keltett hangját.
Szerintem valami hurkapálcás, kartonpapíros nullszériás modellen el is kezdhetnéd a kisérleteket. Mérni meg m-s nagyságrendűn.
Ehhez a törvények kicsit alaposabb ismerete kellene. :-(
Ha a hegesztőműhely a tied és nincs más betáp lehetősége, akkor biztos nem szólhat bele. Csupán drágább gázolajjal előállítani az áramot, mint a hálózatból venni.
Ha másé és van hálózati csatlakozása, akkor részben igaza van. Ha van engedélyed és szerződésed a műhellyel, akkor már nem biztos.
Semmi közük ahhoz, hogy egy hajó mivel termeli meg a saját energiaszükségletét. Ha mégis szívóskodnak, annak ezer oka lehet. Ha meg a tulaj ellenkezik, akkor 1001. :-(
Ezta cuccot fater csinálta még amikor az aldunán hajózott (a lipovánokat lőtte vele)és daruként van felszerelve a jó az,hogy nem szólunk mi senkinek mindig vannak irigy dögök akiknek csak arra áll fel,ha valakit bemószerolhatnak.Különben másnap visszajött rendőrökkel és próbálkozott,de a hajó nem magyar, sőt nem eu-s zázsló alatt van, így oda nem léphet be csak a vámhatósággal de meghozta azokat is de addigra már átúszott a cucc a szlovák oldalra. A folytatás gondolom hétfőn jön.
Modellezésnél célszerűbb m-s nagyságrendekben dolgozni. Igy már a véglegeshez közelibb áramlási viszonyok alakulnak ki. (A hasonlóság, kicsinyítés - nagyítás elve a felületi érdességre, Reynold-számokra is betartandó!) Az "asztali" szeles modellek nagyítása komoly meglepetéseket okozhat.
A 12 V-s autós ventillátor, ablaktörlő motorokból 6-10 V csikarható ki generátorként. Mérésre elmegy. Mindenképp tesztelni - fúrógép, üres - terhelt mérések. Már saccolt fordulattal is sokat elárulnak magukról.
(Aki semmilyen törvényt nem ért, az nyilván a V.E.T.-t sem fogja. A Kreszben is van ilyen szabály, ha valaki egy előírást nem tart be, arról logikusan azt kell feltételezni, hogy a többit se fogja. Fokozott óvatossággal kell vezetni.)
Ez nekem kínai,de mér eltüntettük a hajót mert ma itt járt egy nyomott pók és verte a nyálát,de miután fater megtöltötte a 4tonnás trebusét és a80cm átmérőjű kő az audija mellett csapódott be átgondolta a lehetőségeit és elhúzott.
Elvként szerintem jó ez. Ennek is a nehézsége, vagy épp a szépsége a legjobb arányok, db-számok megtalálásában rejlik.
Talán a kb. fele db terelő is elég lenne valamekkora távolságot hagyva a turbina keréktől. Lehet, hogy én véglegesnél se mozgatnám őket (építési egyszerűségre törekvés miatt), hanem folyamatosan ívelném (a nagy kérdés, hogy milyen függvény szerint) befele növekvő sugárral (laposodó ívvel). A teljesítmény változásokat a generátorra, elektronikus szabályzásra bíznám. A fő szélterelést úgyis a külső terelősor végzi.
A kilépő, hátsó oldali jelenségek szerintem is nagyon lényegesek úgy a terelőlapos teljes rendszernél, mint belül a járókeréknél. Úgy gondolom, hogy itt a titok kulcsa, hogy minél többet ki lehessen hozni belőle. Én is ilyesmi, mindenképp átömlős Bánki-féle járókereket tennék bele. (Legyen már triplán magyar - Verancsics, Bánki és bármelyikőnk!)
Láttam már olyan szeles radiálturbina kerekeket is, ahol a Bánki-féle turbinakerék lapátjait sovány szárnyprofilokból alakították ki. Nem rossz ötlet ez sem.
Úgyhogy hajrá a kisérletekhez, legalább durván közelítő számításokhoz. Én a tervezettnél lassabban haladó Canstein "projektem" miatt mostanában biztosan nem csapongok más területre belemerülve, kisérletezve, de látok benne fantáziát és érdeklődéssel figyelném, bele-bele kotyogva.
Jó estét szeretném megtudni,hogy tényleg létezik olyan törvény, hogy házilag csak 2kw energiát termelhetek adómentesen? (folyón van egy 85kw-os generátorom)
"Ha az inverter saját okból (túlmelegedés, árnyék, zárlat,...) áll le, az után biztos nem várja ki az 5 percet." - erre lettem volna én kíváncsi, nem a hófelhőre. Bár a szélcsendet amikor csak a szellő fujdogál, nyugodtan nevezhetjük hófelhő esetnek, ami nem is olyan ritkaság.
Ha ez tuti így van annál a 2-3 inverter típusnál, amit elfogadnak betáplálásra, akkor nem kell ezzel foglalkozni. A hálózati fesz. csökkenés a modern, "alig 50 éves" magyar hálózatokon valóban nem több havi átlag 2-3 alkalomnál.
Alábbiak szerint ez nem lehet gyártmányfüggő, mert szolgáltatói előírás (kivéve nem engedélyezett bóvli :-( ).
A rátáplálás nem függ a bemeneti teljesítménytől. Bármennyi is az, ráteszi a hálózatra. Kivéve, ha annyira kevés, hogy nem látja el az inverter önfogyasztását sem. Borulásnál is van annyi, hogy visszatápláljon, ahhoz már nagyon sötét hófelhő kell, hogy leálljon.
Ha az inverter saját okból (túlmelegedés, árnyék, zárlat,...) áll le, az után biztos nem várja ki az 5 percet. Az áramszolgáltató követeli meg, hogy a szolgáltatás megszünését követő 5 percig ne indulhasson újra. Ez azt is jelentené, ha utána bármikor elmegy az áram, újra kivárja az 5 percet. Nagyobb hálózati probléma esetén ez úgy néz ki, hogy az automatika zárlat után 30 másodperccel megpróbál visszakapcsolni. Ha továbbra is fennáll a zárlat, 5 perc után próbálkozik újra. Az inverter ezelőtt fél perccel nézett rá a hálózatra, nem volt semmi, vár tovább 5 percet. Ha közben helyreállt az áramszolgáltatás, elindul. Ha a második automata próbálkozás se sikerült, riasztja a diszpécsert, megy a kézi visszakapcsolás vagy indul a javítócsapat.
Ha ezt értelmezzük, ebből az derül ki, hogy az inverter időzítése miatt kiesésre évente legfeljebb 1-2 alkalommal számíthatunk, abból is legalább az egyik előre bejelentett karbantartás. Az időtartama pedig áramszünet +max. 5 perc.
Napi többszöri eset ott fordulhat elő, ahol a trehány hálózatkarbantartó nem vágta le a faágakat és a szél folyamatosan összeveri a drótokat. Jó esetben ez is csak egyszer. Másnap jön a fűrészes.
Hát a kérdésem onnand fakad,hogy valahol olvastam/sajnos hiába erőlködök nem tudom visszakeresni/,hogy ha az inverter kiszáll a betáplálási üzemmódból /áram szállítást leállítja/ez lehet naponta 1 óra is a300 mp késleltetés miatt.Megoldásnak említették a Fronius invertert +relé,mágneskapcsoló,-szilárd test relé. Állítható áram-teljesítmény relé.
Sajnos nem tudok többet,mert csak ilyen töredékeket jegyeztem föl.
Több darab. Hasznát de jó állapotúak. Illetve újak is vannak ( megegyezés kérdése). Szünetmentes áramforráshoz. Illetve megtermelt kapacitás tárolására alkalmas. Eladni négyesével szeretném őket.
Kérdezem, mert nem ismerem az egyes gyártmányok lelki világát:
A hálózatba tápláló inverterek (esetleg gyártmány függően) különbséget tesznek-e abban, hogy hálózati fesz. csökkenés miatt kapcsolódtak le a hálózatról és az 5 perc folyamatos hálózati helyreállás után (ez 5 percnél hosszabb lekapcsolódás is lehet, mert minden megkezdett 5 perc alatti újabb hálózati hiba előről indiítja a számolást, a következő 5 perces figyelési időt) próbálkoznak szinkronozva visszakapcsolódni, vagy a meghajtó telj. csökkent a minimális igényük alá (elállt a szél, beborult az ég) és amikor megint elegendő, akkor próbálnak visszakapcsolódni.
Hogy mindkét esetben kivárják-e az 5 perces ciklusokat, vagy csak az elsőnél?
Ezzel még mindig túl kevés a használható információ.
1. A szünetmentes tápegységeknek (UPS) millisecundumos az átkapcsolási ideje. Nem szabad az átváltás ideje alatt semmilyen általánosan használt védett fogyasztónak leoldania.
2. A hálózatratápláló invertereknél oda-vissza kapcsolgatás nincs. Csak akkor üzemelhet, ha van hálózat. Hálózatkimaradás után leghamarabb 5 perc után próbálkozhat a visszatáplálással. Nem visszakapcsolással, mert azt nem tud, hanem ha akkor már üzemel a hálózat, folytatja a rátáplálást.
Szélgenerátorokhoz 12V-s fesz. szintre minimum 24, de inkább 36, 48 V-s névleges feszültségű generátorok, DCmotorok jöhetnek szóba különösebb átalakítás nélkül.
Így én bátran mondanám az óvatosan helyett, hogy felejtsük el ezt a generátort.
A gk. generátorok nagy többsége körmös generátor, 6-10 körömmel (pólussal). Ezekben egy db gerjesztő tekercs van 2 pólussal, de a körmözés okán "széthasítják" 6-10 pólusra. Nekünk ez a trükk borzasztóan nem jó a vele járó nagy veszteségekkel, mágnestér szóródással, de ez a gk. körülményekre gyártókat nem érdekli. Ezért szoktam mondani, hogy gk. generátor állandó mágnesesre alakításánál jó eredményt a forgórész könyörtelen újra gyártásával, hengeres, kiálló pólusúvá készítésével lehet elérni + a 12V-osokat (ami tulajdonképpen 14V) át kell tekercselni (szerencsés esetben csak átforrasztani).
A pólusszám is egy összetett probléma. Elvileg, ha a mágnes pólusfelületek a vasmag görbületével párhuzamosak, akkor a pólusszám nem befolyásolja a feszültséget, teljesítményt, csak a frekvenciát. Viszont átalakításnál (nem méretre gyártott, vagy ívelten acélkalappal fejelt mágnesekkel) minél kevesebb a mágnes, annál nagyobb lesz az elérhető legkisebb légrés (a mágnes egyenes felülete középen annál távolabb kerül a vasmagtól minél kevesebb a pólusszám). A fejelés elég bonyolult, mert nem nagyon lehet ragasztani, ez ugyanis további akár tized mm-s felesleges légrést vinne be a mágneses körbe. Én ezért tartom azt, hogy kis fordulaton előnyösebb a több pólusú generátor. Ráadásul kis fordulaton már a nagyon alacsony frekvencia is okozhat káros feszültség lengést (hullámosságot). Persze ezt mindig az adott konkrét esetre kell megvizsgálni.
Ezt a mégis esetleg generátor készítésed rád bízom.
Ezzel a 12V-s generátorral azért óvatosan! Nézz utána, hogy a 12V mikor 12? Ha névleges érték, akkor 600-s fordulaton, 500W terheléskor. Így nem valami nyerő. Legalább még azt kellene tudni, hogy 600-s fordulaton üresjáratban, terheletlenül mennyi a fesz.?
(Egy generátor egyértelmű adatai a névleges fordulat, itt a max. áram, itt az üresjárati feszültsége és a belső ellenállása (nem az ohmmérővel mérhető rézellenállás), vagy az előzőek mellett a belső ellenállás helyett névleges fordulaton egy adott terhelés (W, vagy Ohm) esetén a kapocsfesz. Ezekből és csak ezek mindegyikének ismeretéből saccolható, hogy miként viselkedik a szélerőművekben előforduló 5-10 szeres fordulattartományban.)
Közben rajzolgattam, holnapra talán fel is tudom tenni.
Szóval három lapátsor lenne, a külső fix, a középső elfordítható, (mint a változó geometriás turbónál) és belül a soklapátos turbina lapátok, egy zárt dobon, vagy nagyobb lapátok amik egymásra zárnak.
Csak leírtam mi van a rajzon, először biztos nem lesz változó geometria.
Na mindjárt sikerült megnövelni a leendő szélkerekem fordulatszámát! :-)
Így már nem is kell nagyon növelni a fordulatot áttétellel.
Korigálni az alábbi figyelembe vételével lehet - SZAKSZERŰEN!
"A termelő berendezést olyan védelemmel kell ellátni, amely közcélú hálózaton bekövetkező feszültség kimaradásra 200 ms-on belül automatikusan kikapcsol, és a hálózati feszültség tartós visszatérése esetén 5 perc folytonos üzemben eltelt idő után kapcsol vissza, az előírt szinkronozási feltételekkel." (61. oldal)
Megértelek hogy befejezed a fórumozást. Konkrét választ egy kérdésedre sem kaptál, csak kioktatást. Én nagyon sok fotót, leírást tettem fel ide a fórumra. Ha gondolog legalább a fotókra keress rá. Ott sok mindent megértesz egyedül is a tekercsek és a mágnesek arányáról. Mivel nekem légmagos generátorom van, ezért nem szóltam hozzá a motorból generátort témához. Sok sikert.
Mi a véleményetek ? Van -e lényeges külömbség az inverterek között olyan szempont-ból,hogyaz üzem közbeni átkapcsolások,ill.késleltetési idők nagysága között,-már mint nem mindegy hogy egy nap alatt mennyi idejű visszatáplálás esik ki.És esetleg ezen lehet -e korrigálni?
"(De kb. 2-3 évvel ezelőtt pusztán a vawt-k létjogosultságának felemlítése is életveszélyes volt kis hazánkban.)"
Ilyenről még nem is hallottam. Pedig 8-10 éve tucatjával hoztam a linkeket művészi alkotás szintű csavart színes Savoniusokról és egyéb formátumokról, pl az azóta is többször emlegetett Quietrevolution és Statoeolien változatokról. Közben többen is idézték az inkább H-rotor-szerű Twistert. :-(
Az más dolog, hogy nagy többségük hatákonyságban messze alulmúlja a VAWT-ket. Sokat ártott a témának újkori "feltalálónk", Dr. Györgyi Viktor és bizonyos Havas Gábor nevezetű Úr (?).
Én sajnos a weblapomnál többet nem tudok a részletes megvalósításáról. Általános nézegetésekből sem emlékszem megvalósított fényképre se. (De kb. 2-3 évvel ezelőtt pusztán a vawt-k létjogosultságának felemlítése is életveszélyes volt kis hazánkban.)
Már bennem is felvetődött, hogy esetleg bevonható vitorlákkal kialakítani ilyen jellegű terelést bármelyik vawt-hoz a gyakori kis szelek elcsípéséhez,de tartok a zászló-szerű lobogástól, csattogástól. Úgy tudom, hogy exponenciális, vagy hiperbolikus görbületű felületekkel lehet legjobb hatásfokú terelést elérni áramlásoknál. (Erre nem esküdnék, de mindenképp görbült és nem egyenletesen görbülő felülettel. Ezzel néhány éve folyami úszó erőművek kapcsán foglalkoztam.)
Hátha valakinek kedve támad akár meglevő épületszerkezetet, fákat felhasználva kipróbálni.
A hatásos keresztmetszet sajnos nem a megnövelt (a terlőlapok szerinti) tényleges keresztmetszetre növekszik a surlódások, turbulenciák, felületi határréteg, stb. okán, inkább csak számmisztikai, így nagyon durva egyszerűsítéssel annak ~2/3-ra. A szélkeréknél jelentkező sebesség növekedés mindenképp jótékony. Szerintem ezekhez inkább radiálturbina kerekeket célszerű használni. Hangsúlyozva, hogy nem mélyedtem el benne soha.
Az mindenképp dicséretes, hogy mostmár legalább ketten a neki kijáró tisztelettel megjegyeztük Verancsics Fausztusz nevét.
Légyszives ne pityeregj! Inkább, mint régi "fórum-harcostárs" idő és kedv lehetőségeid szerint segíts Gliderfannak konkrétan (ha igényli), mert a mi általános terelgetéseinkből, a félre is érthető bedobott számértékeinkből még nem lesz semmilyen generátor.
A exceleid pedig, ha esetleg elfelejtetted volna velem együtt legálább hárman véleményeztük is. Változatlanul azt tartom, amit a rokon fórumon is, levélben is megírtam, hogy az exceleket mindenki saját szájíze szerint használja, szabja át. Az akármilyen igényesen szinezett és jól számolt is, a képletek "eltitkolása" bizalmatlanságot is kelthet. (Arra meg nekem sincs időm, hogy átugorjak a szomszéd általános iskolás fiúhoz, hogy egy joghurtért törje már fel 2 perc alatt az excel jelszót.)
A pólusszám teljesítményre nem hatásában elvileg teljesen igazatok van Erbével. Viszont gyakorlatban, ha fejelés nélküli mágneshasábokat használ valaki, akkor szerintem az átlagos légrésbe beleszól, és különösen a vawt-knál alacsony fordulat miatt a feszültség (teljesítmény is) hullámosságába is tovább rontva a szélsebesség mindenkori ingadozásának hatását.
A válaszom egy hozzászólásodra adtam, ahol volt egy rajz. Nem mondtam én hogy jó, csak azt, hogy a kapott instrukció alapján készült el.
Velem együtt Erbe is azt állítja (lásd 15446-os hozzászólása), hogy a pólusszámnak semmilyen hatása nincs a teljesítményre (ezt lehet hogy pont Tőle tanultam). Ezt természetesen meg is tudom indokolni.
Megmondom őszintén, ha Erbe nem hivatkozik rám, én nem írok ide a fórumra. Az elméleti "okoskodások" meg az Excel táblázatok néhány embert eléggé bosszantanak.
Ezt azért írom, mert szívesebben venném, ha a Skype-n beszélhetnénk a szélgépről. Ne várj tőlem sokat, mert én egy vasas ember vagyok, de igyekeztem pár dolgot megtanulni a fórum segítségével is.
Nekem most ebből annyi hasznom volt, hogy megtaláltam a táblázatom a fórumon, vélhetően azt, amire Erbe hivatkozott. Sok dolgot kidobtam, közte ezt is. Nem méretezés, csupán meg lehet vele becsülni, hogy egy ismeretlen adatú villanymotor egy fordulaton mekkora teljesítményt fog leadni generátorként. Az egy dolog, hogy ehhez virtuálisan meg kell határozni a tekercsek adatát stb.
A vawt kialakítása meg engem érdekel, mert egy kíváncsiságból elkövetett kísérletem teljes kudarc volt.
"Azért ragaszkodom a 48 pólushoz, mert így kisebb fordulaton jön le a mx teljesítmény."
Ez egy nagy tévedésen alapul. Ha mechanikai szakember vagy (esztergályos,...), illik tudnod, hogy a fordulatszám és a nyomaték szorzata adja a teljesítményt. Ezen pedig semmilyen pólusszámbűvölés nem változtat.
A vasmag az ténylegesen csak vasmag, nincs benne tekercs, csak a lamellák, még a motor háza sincs meg.
Oszlop, esztergálás megoldott, szerencsére ezeknek nem lesz költsége. Mágnes és rézdrót az ami pénzbe fog kerülni, nyilván ezért akarnám megtalálni a legjobb megoldást.
Azért ragaszkodom a 48 pólushoz, mert így kisebb fordulaton jön le a mx teljesítmény.
Mindenképp vawt lesz, és nem szárnyprofil stb egyszerű pvc cső. (aerodinamika miatt, vitorlázórepülök, így ebben biztos vagyok)
És tényleg akarok szélgépet építeni, és már van is egy:)
Tudom, ahol lakom mikor és mennyit lehet kivenni belőle.
Ősztől tavaszig jó, nyáron rá se érdemes nézni, mert csak termikbefúvásokból van szél, max frontátvonuláskor kifutószél, de az is minimális.
A kapott instrukció alapján én is ezt a rajzot készítettem volna el. Ezt nézve felvetődik egy kérdés: Egy adott vasmag azonos fordulaton több vagy kevesebb póluspárral ad le nagyobb teljesítményt? A választ Erbe megadta. Ezzel jól magyarázható, a ragadás miatt miért nem jó villanymotor átalakításkor a sok póluspár szélgép generátornak, mint ahogy gondoltad is. Az eredeti póluspár meghagyásával pedig lehet remény a meglévő tekercsek felhasználásához.
A másik fórumon Gaspa fényképekkel is illusztrálta a villanymotorjának az átalakítását. Függőleges tengelyű gépe van, mint amilyet Te is elképzelsz, és van mérése a levehető teljesítményről (tudom hogy szívesen fog adni tájékoztatást). Egy másik elképzelés szerinti mágnes berakásról 2011 decemberében tényleg volt szó. Páran adtak instrukciót hozzá. A sikeres eredményről tudunk, de hogy pontosan melyik megoldás jött be, azt már többünk kérésére sem volt hajlandó elmondani a fórumozó.
Engem igazából az érdekel, hogy mennyire gondoltad át ezt a szélgép készítést. Mert itt van oszlop, szélkerék, viharvédelem, generátor és felhasználás. Ezeknek együtt kell működniük. Felmerül még esetleg a megtérülés gondolata is. A kezdőkre jellemző az, hogy főleg amikor kiderül a megtermelt energia felhasználásának problémája, abba is hagyják a szélgép témát. Nálad ez kiesett, hisz el akarod fűteni az energiát. A 8 négyzetméteres tervezett gép viszont nem fog valami nagy éves teljesítményt leadni. Gond lehet még az elkészítés, hisz a generátor átalakításhoz is kell minimum egy esztergapad és sok munka. Ha ezeket már átgondoltad, és tényleg akarsz készíteni szélgépet hobbiból vagy a megtérülés gondolatával, akkor én is igyekszem Neked segíteni.
Újabb fejlemények figyelembe vételével is én az alábbit próbálnám:
Fázisonként 48/3 = 16db tekercs = 32db tekercsoldal. Tekercsenként 3db pólusoszlop közrefogva. Folyamatosan sorban R-S-T-R-S-... behelyezve a tekercseket, ha elférnek a tekercsfejek (ezt előre ki kell számolni)? Ha nem férnek el, akkor jöhetnek a 2, 3 soros, hurkolásos, hullámos variációk, tekercsenként 3, vagy 4 pólusoszlop, stb... .
A 32db tekercsoldalhoz 32db egymást követő É-D-É-... mágnespólus (32db mágnes) kell, a hosszméret miatt egymás mellett akárhány sorban. Ezt bármi számolás nélkül "megérzésre" én 30 db-ra szűkíteném a saccolt mágneses tér torzulásai miatt. Ha a vasmag nem ferdített hornyolású, akkor a mágneseket ragasztanám ~1 horony-szélességnyi ferdeséggel, vagy összesen ennyit párhuzamosan eltolva az egysorban levőket.
Én nem tennék kevesebb és szélesebb mágneseket, mert ezek nem méretre gyártott ívelt felületűek. Így minél több a mágnes db-szám, annál kisebb a pólusok középvonalában a légrés!
Hangsúlyoznám, hogy nincs ilyen gyakorlatom. Ez most csak elmélet.
Igen. De miért ragaszkodsz a 48 pólushoz? Nagyon nehezen tekercselhető és kezelhető. Semmivel se kapsz belőle több energiát, mint ha valami kisebb pólusszámra tekercselnéd. Nagyon kis mágnesek kellenek, sok lesz a rés, ami növeli a szórást és a kihasználatlan területet. Ha csupán felére csökkented a pólusszámot már nyersz szegmensenként kb 3-3 mm-t. A vasmagban a legkisebb keresztmetszet a horony belsejében van, ott nem viheted 1-1,2 fölé a gerjesztést, mert nő a veszteséged. Emiatt a légrésben sem érdemes 0,5-0,55 T fölé vinni. Ezzel lehet számolni.
Persze, én is találkoztam már egyéb töltő generátorokkal is. Pl. a wartburg mellett porosodik egy 14V/90A-s marconi diesel is. 800-s fordulat alatt az is csak egy vasdarab. Ugyanolyan "primitív", csak kapocsfeszültség figyelő gerjesztésszabályzóval, mint szerintem a világ összes gk. töltő generátora.
Ha tudsz töltő generátor szélgenerátorban való használatra meg is csinált (nem csak elmélkedett) bevált módszert, szívesen olvasnánk.
Ez is, a gerj. szabályzás javítása is viszonylag egyszerűen megoldható lenne, de marad az üzemi fordulatszám tartomány probléma különösen vawt-knál. Az áttekercselés se nagyon segít, mert a tekercstér adott, csak vékonyabb huzalból lehet többet betekerni, azzal meg nő a belső ellenállás. Ez csökkenti az áram terhelhetőséget, hatásfok gondokat vet fel.
"Az eredeti töltésszabályzó akkor is 2-5A-t küld a gerjesztésre, ha 1A is elég lenne."
Épp erről beszéltem korábban. Nem csak 5-7 A-t felvevő Zsiguli és Wartburg generátorok léteznek. Régebbi nyugati márkáknál találkoztam 0,7 A felvevőkkel. Az újabbaknál magasabb az érték, de 700-1000 W-osak a korábbi 400-500 W-tal szemben.
Ha 48 horony van a vasmagban, mire föl a 31 mágnes? A mágneseknek pontosan annyinak, vagy felének, harmadának kell lennie, mint ahány horony van. A tekercsek száma is ehhez igazodik. Ellenkező esetben rendkívül gazdaságtalanul működő generátort kapsz. A ragadás ellen meg másképpen kell védekezni. Esetedben már az is elég, ha a mágneseket 1-1 mm-rel eltolva ragasztod a forgórészre. Az évekkel ezelőtt tárgyalt kínai generátorban 51 (53?) horonyhoz 20 mágnest raktak, mert egy-egy hasábot tettek egy-egy szegmenshez. Neked sokkal egyszerűbb a dolgod (mert drágább mágneseket használsz :-( ). A mágnesekkel takarékoskodni is lehet, ha minden második szegmens a vashenger saját anyagából van. Ráadásul ott a légrés is kisebb, ívelt.
Itt sziriusz néven szerepel, évekkel ezelőtt fel is tett néhány táblázatot. Nálam is van belőlük, de nem illik a hozzájárulása nélkül szerteküldözgetni.
16-32: Minden tekercsnek 2 oldala (ezek helyezkednek el a hornyokban) és két feje (a hornyokon kivül madzaggal összekötözve, hogy ne búgjanak, amik az indukcióban nem vesznek részt, de az áramvezetés, zárt áramkör miatt kellenek) van. 16 db tekercs = 32 db tekercsfej.
A tényleges, legjobb mágneses-pólus elhelyezés, pólus-középvonalak és tekercsoldalak egymáshoz képesti eltolása, a pólus-felület, pólus-szélek közti távolságok, tekercselési sorrend, tekercsek hurkolása - itt kezdődik a tervezés. Reméljük, hogy ebben tényleges gyakorlattal bírók segítenek Neked.
Az a hülyeség, ha valamiben bizonytalanok vagyunk ÉS nem kérdezzük meg!
(Apropó a "megvédésemhez": Aquila non captat muscas! - A szóvátételért kösz!)
György urat a békesség kedvéért nem kellene emlegetni. Találmány? - Ld.: weblapomon is Verancsics 1616.! Akár a paksi atomerőmű kiváltása? (Kac-kac!) Nem beszélve az "integrál egyenletekkel megtervezett" viharkárról!
A gk. generátorokban rejlő esetleges lehetőséget teljesen nem vetem én el (a weblapomon is fenthagytam), csak a tények figyelembe vételével közelítendő meg. A gk. üzemre gyártott töltés (feszültség, gerjesztés) szabályzót szerintem célszerű egyszerű PWM-re cserélni (1 db IC, néhány ellenállás, kondi és egy MOS-FET - ár ~1000 FT). Az áttételezés már érdekesebb kérdés. Pl. egy 2m átmérőjű Canstein-t ahhoz, hogy 3m/s körül adjon ~12V-t közel 50 szeresre kellene FELFELE áttételezni!!! Nem tudok ilyen sikerességről, attól persze nem zárható ki.
Rögtön aksira lehet-e kötni? Itt nincs gyujtáskapcsoló, le kell választani az aksiról, ha nem fúj a szél, hogy ne fogyasszon a gerjesztő kör; ugyanakkor rá kell kapcsolni amikor ismét feltámad, hogy felgerjedjen. Az eredeti töltésszabályzó akkor is 2-5A-t küld a gerjesztésre, ha 1A is elég lenne. (A gk. üzemben ez nem szempont - ott 10kW-s teljesítmények és ugyanekkora hőveszteségek vannak, ott 10-20W nem számos. Mi meg földhöz verjük magunkat örömünkben, ha ekkorát ki tudunk venni 3-4m/s-s szélből.)
Az e-bike kerékagy motorok a 300W körüli teljesítményben a bontott piacon már jelen vannak a bontott gk. generátorok ár kategóriájában (5-20000 Ft). A kW körüliek bontott piaci megjelenésére néhány évet még biztosan várni kell. Az újak árai elsőre valóban húzósak (40-100 ezer Ft, ami mellesleg egy hasonló teljesítményű házi készítésűnél a puszta nyers mágnesek ára), de: készen van egy időjárásálló, vészfékkel is szerelhető, a menetes agyra (33,5mm sűrű) feltehető fogaskerékkel, vagy keresztbordás szíjkerékkel egyszerűen áttételezhető ~300 névleges fordulaton ~40V-t adó 3fázisú PMgenerátor. Persze sok egyéb jó lehetőség is lehet, csak alig olvasni tényleg beváltakról. (Elmélet rengeteg van!)
Nem védeni akarom, (mert meg tudja magát) de a honlapján pont ajánlja, hogy kapcsoló üzemű gerjesztésszabályzóval kivédhető a fölösleges nagy gerjesztőáram kis fordulaton.
Részemről igen a néhány 100, néhány kW-s teljesítményeknél.
Az elektromos gerjesztésű generátoroknál a gerjesztő teljesítmény igény gyakorlatilag független a pillanatnyi kivehető teljesítménytől. A félreértés elkerülése végett értem alatta: ~ugyanakkora gerj. telj. kell pl. 1000-s fordulaton, mint 5000-ren, ha az adott fordulatokon a legnagyobb teljesítményt akarjuk kivenni.
Szélgenerátornál az alsó fordulat kb. 3m/s-s szélsebességnél értendő. Szinte bármelyik gk. töltő generátornál a gerjesztési telj. igény 30-50W!!! Csak ennek fedezésére 3m/s-nál ~4-8m2 szélkerék felület kell!!! 5m/s-nál "már" 2-3m2 is elég. A töltő generátorok eredeti funkciójuk miatt úgy készülnek, hogy ~1000...5000 1/min fordulat tartományban működnek használhatón, de ~800-1000 1/min alatt semmiképp nem használhatók, nem gerjednek fel! (Merthogy egy gk-ban ennél kisebb fordulat soha nem fordul elő.) Ennek figyelembe vételével kellene áttételezni Canstein-nél 0,6-0,7 optTSR számításba vételével.
Elég sok gk. generátoros próbálkozásról olvasni, de beváltról szinte egyet se. Még állandó mágnesesre alakítással sem a legjobbak, különösen alacsony fordulatú vawt-okhoz nem.
Magam is próbálkoztam egykor wartburg generátorral. Alapos próbapadi vizsgáknak tettem ki. Azóta tovább porosodik valamelyik sarokban. (Legújabb slágerem az e-bike hub-motor.)
Hogy ezek tervezéshez elégtelen adatok abban csatlakozok Erbéhez.
A 48 pólusú vasmaghoz: A legjobb teljesítmény/térfogat, egyben legjobb Ft/térfogat, Ft/teljesítmény arány eléréséhez 3 fázisú tekercselés kívánkozik. Ekkor a fázisonkénti vasmag pólus-db 48/3=16 lesz. Erre fázisonként 16 db tekercs (ami több sorba, párhuzamosan kötött rész-tekercs is lehet szigorúan fázisonként), vagyais 32 db tekercsoldal helyezhető el. (Elvileg, mert előfordulhat, hogy a tekercsfej térfogat igénye, a több rétegű tekercselés elhelyezhetősége miatt ezen is csalni kell. Ezt minden tekercselés megkezdése előtt alaposan át kell gondolni.) A 32 db tekercsoldalhoz 32 db pólus (16 db póluspár) illik amit szintén gyakorlati okok miatt (egyenes hornyolásnál indulási ragadás csökkentés, a már kényszerből elcsalt tekercs db-hoz igazodás, stb.) 1-2 db-al lehet csökkenteni.
(Csak mellesleg, bármelyik tervező program sem nélkülözheti a tervezés elméleti ismereteit - meg kell tanulni legalább alapfokon!)
Ez semmit nem mond, ez nem mértékegység. "mm*mm*mm", anyagminőség, pl N42, N45 vagy visszamaradó mágnesesség, 1,32-1,37 T. Vasmagnál sem csupán az átmérő, hanem a magasság (kötegvastagság) is számít. Komoly vasmaghoz jutottál hozzá, nekem 21 cm belső átmérőjű 36 hornyos van 21 cm magassággal.
Microcar több Exceles tekercsszámító táblázatot készített. Ha megkeresed, biztos segít. De ezt már írtam. :-(
Én inkább háromnak nézem. A fő kerék tengelyére talán merőleges tengelyezéssel szerelt szabadonfutó, ellentétes lapátszögű kis szélkerék-pár. Mivel nem látok faroklapátot, ezt eltudom képzelni irányba állításra. Amikor a kis sz.kerekek tengelyére nem merőlegesen érkezik a szél, akkor a függ. tengely szerint forgatónyomaték lép fel mindaddig, amíg a szél erre a tengelyre merőleges nem lesz.
Egyébként igényesen, viharállóan megépített, talán vízhúzó.
Ez a topic is jól megnőtt. Szeretném letölteni egy pendrivera, a topic tartalmát, hogy ott eleitől végig elolvashassam. Így ott is olvashatnám, ahol nincs Internet, csak PC. Lehetséges lenne egy ilyen letöltés?
Generátor csak úgy termel villanyt, ha a tengelyén mechanikai teljesítményt adsz neki, tehát pörgeted.
Mikor leterheled a generátor fékezi, tehát ellenen hat a meghajtó nyomatéknak, minnél nagyob ez a terhelés, a generátor annál nagyob fékező nyomatékot felyt ki a tengelyre, ha fenn szeretnéd tartani a fordulatot, növelni kell a tengelyre adott nyomatékot, fordulatot.
Vagy esik a feszültség, vele pedig a teljesítmémy (villamos)
ez csokkenti a tengelyre kerülő fékező nyomatékot, végül beáll egy egyensúlyi állapot, monkapont
Gratulálok! Mekkora a sugár? (5-6 lapátossal jobban járnál a hazai talajközeli szelekre.)
Apropó, ha valakit érint a múltbeli számottevő látogatottságra tekintettel a freebase.hu-hosting bármi tájékoztatás nélküli több tízezres weblap-tartalommal együttes eltűnése miatt a weblapom új linken érhető el:
A fenti három vastagabb vezeték a három fázis alatta látható 5 vékonyabb vezeték a hall elemek vezérléséhez kell. Neked azokat ki kell onnan operálni de legalább is nem használni. Lapozgassál visszafelé itt a fórumon és találni fogsz olyan képeket amik a belső mágnes és tekercs elrendezést mutatja. Közelebbről mire lennél kíváncsi?
"hegycsúcsok" - kedvenc index-fórumunk egyéb meglepetésekre is képes. Én minden egy mondatnál hosszabb hozzászólást automatikusan vágólapra mentek elküldési kisérlet előtt. Mi műszakiak nem szeretjük a "cset" stílust, vannak akik meg csak arra képesek.
Jónak tűnik. Dönteni és fizetni Te fogsz.
Saccom szerint az adatok alapján kb. 6-700-s fordulaton 1200 W-nyi telj. kicsikarható belőle. (A telj. a ford-l négyzetesen, a fesz. egyenes arányban csökken jó közelítéssel.)
Én nem sejtek benne se áttételt, se elektronikát (3 vastag fázis, 5 vékony hall-szenzor kivezetés). Az adattáblát óvatosan értelmezd (robogó üzemre vonatkozik): U, I az akkuból felvett egyen motor üzemben, közte van az itt meg sem említett 3f-ú konverter, és a P2 a leadott mechanikus az n fordulatokon.
Próbáltam rákeresni,de nem tudok angolul az elektromos kerékpáros fórumon láttam hogy szó volt erről a típusról,de még többre nem megtudok többet ,majd jelzek.Nem tudom ezek a hegycsócsos ábrák miért jönnek be ide a szövegmező felületére.
Első rápillantásra nagyon szépen hangzik. Ez nem gyanakvás, egyszerűen most nincs időm utána számolni, nyomozni a neten.
Robogóknál 40-50 km/ó és ~16" kerék feltételezésével megsaccolható a névleges fordulata 1000 W, kb. 40 V terhelt egyenirányított fesz körül. Amit mindenképp nyomozz ki, hogy nehogy belső bolygókerekes áttételű legyen - nekünk (neked) az nem jó. Elvétve gyártanak ilyet is.
Beépített elektronika nélkülit célszerű vadászni. Ha mégis beépített elektronikás, azt könyörtelenül ki kell szerelni és csak a 3 fázis tekercsvégeit kivezetni. A mindegyikben bent levő hall-sensorok pedig szükség esetén remekül felhasználhatók fordulat méréshez, pl. opt. TSR-hez szabályzáskor.
Köszönöm a terjedelmes információidat,eléggé világos lett elöttem a kép.Mint ahogy erbe a napelemes rendszernél adott útmutatót/csak lépnem kell/úgy leirásod alapján ezt a szélmotoros problémát is megoldottnak látom.
A légmagos tárcsagenerátoros megoldási formát mindehogyan félreteszem,mert,ha összeszámolom csak a fő anyagköltségeit,az is jóval több,mint az általad említett új 500 W-os generátor ára.És ehhez az új generátorhoz több bizodalmam van, mint a szóbaforgó kerékpár agymotorhoz.
Most már csak olyan kérdésem lenne,hogy vajon hol tudok ilyent szerezni?
Gondolom azt figyelembe vetted, hogy a weblapomon (ami átmenetileg feltehetően tárhely karbantartás miatt nem érhető el) Unyi Ferenc jóvoltából és hozzájárulásával megtalálható excel légmagos tárcsa (axial, ring) generátorra vonatkozik, ez pedig egy hornyolt vasmagos hengeres (radial) generátor vázrajza!
Ilyen kialakításnál szerintem sem indokolt a 48/36 mágnes/tekercs arány. Csak ront a helyzeten. Max. 1 db eltolást egyfajta ragadás csökkentésre, azt se feltétlenül.
"ha rákötöm aksira hogy azt töltsem vele akkor az vissza fog esni azaz fékezi és sokkal nagyobb nyomatékkal kell hogy forgassam hogy töltse az aksikat?!"
Miért kellene 48 mágnes a 36 tekercshez? Az sokat ront a hatékonyságon. Annyi mágnes kell, ahány tekercsed van. A háromfázisú tekercselés a többit megoldja. A ragadás ellen meg nem a mágnesek számával kell küzdeni. :-(
Nem kötötem rá semmit csak egy áttételel kézzel megtekertem, (160 pörgöt és akkor mértem 24 Vdc) csak nem vagyok tisztábban azzal hogy ha üresen (tehát nem kötök rá semmilyen fogyasztot) mérek pl. 24Vdc akkor ha rákötöm aksira hogy azt töltsem vele akkor az vissza fog esni azaz fékezi és sokkal nagyobb nyomatékkal kell hogy forgassam hogy töltse az aksikat?!
Igen, ez a közösségi műhely szerintem is illúzió, sajnos.
Motorból generátor: Elvileg minden villamos gép működik motorként és generátorként bármi átalakítás nélkül. A gyakorlatban viszont az éppen szükséges tulajdonságok kiemélése, az adott célra legjobb használhatóság miatt már nem minden villamos gépnél közömbös, hogy motorként, vagy generátorként használjuk. A szinkron gépek, legyen az állandó mágneses, vagy elektromos gerjesztésű néhány ritka speciális esettől eltekintve bármi átalakítás nélkül hasonló paraméterekkel (fesz., névleges fordulat, teljesítmény, hatásfok, max. áram terhelhetőség) működtethetők motorként, vagy generátorként. Az aszinkron (indukciós) gépeknél és a kefés váltóáramúaknál már nem ennyire egyértelmű a két üzemmód. Ezeket szinte kivétel nélkül át kell alakítani, minimum elektronikával, kondenzátorokkal, folytótekercsekkel kell kiegészíteni és akkor is generátorként csak egy szűk fordulat tartományban működnek kielégítően jól. Márpedig a szélgenerátoroknál kb. tízszeres fordulat tartományt kell átfogni.
Legkevesebb gond az állandó mágneses egyen, vagy váltó áramú gépekkel van. A legjobb teljesítmény/térfogat arányt az egyenáramú kefés, illetve a 3 fázisú váltóáramú gépek biztosítják. Nos ennyit általánosságban.
A Te szélgenerátorodhoz a saját VAWT-k iránti elkötelezettségem, méréseim és elméleti tudásom alapján ilyesmi, 3-500 W névleges teljesítményű, 2-300 1/min névleges fordulatú állandó mágneses generátor kellene. Kisebb névleges fordulatú beszerzése reménytelen, bár már gyártanak 50 1/min névl. fordulatú PMgenerátorokat - természetesen Kínában, és nem a magyar bóvli-piacra.
Erre a célra remekül megfelelne a használt piacon (hirdetések, vatera) alkalmanként 5-10000 Ft-ért megvehető e-bike BLDC-hub (kefenélküli kerékagy) motor, leginkább a hátsó kerék. Ezek igazából 3 fázisú, állandómágneses, 40-80 pólusú gépek. A 36, vagy 48 V-sok igazán jók, mert ezek már kb. 80-100-s fordulaton 3 fázisú hídegyenirányítással elérik a 12 V-t. A biciklikben a meghajtáshoz szükséges 3 fázisú váltóáramot teljesítmény FET-s inverter, converter (kinek melyik idegen szó tetszik) állítja elő, ezért működtethetők akkuról. Ezekből 300-350 W teljesítmény kicsikarható minimális áttétellel, megfelelő terhelés illesztéssel 80-85 %-s hatásfok mellett. De pl. egy vodonatúj 500 W-s ilyen motor (generátor) 38000 Ft-t vehető meg. (Saccold meg egy hasonló axial-generátor nyers anyagárát - és az jó lesz, vagy nem, bárki állítja magáról, hogy tud generátort tervezni.)
Tehát azt olvasom ki az általad adott információkból,hogy egy 300 W teljesítmény körüli generátorban kell gondolkodnom/már ez is egy fontos lépcső számomra/.A tárcsagenerátorhoz szükséges anyagok mennyiségi szükségleteit,egységárait,acél,és esztergájos igényét azt könyebben betudom látni,meghatározni,-viszont a villanymotor-ból átalakított formátumot csak olyan szinten értem,hogy újra kell az állórészt tekercselni,és természetes mágnest kell a frgórészre rakni.De hogy milyen motorból,-milyen drótból,-milyen és mennyi mágnesból ,milyen rögzítéssel ugye erre nincs leírás.Akik ebben szakemberek kitudják számolni,tudják mit kell csinálni.
Ilyen problémákra lenne jó egy közösségi műhely,mint amilyent a napkollektor gyártóknál láttam/nem tudom azóta működnek-e?"De azt hiszem ez csak illúzió.Pedig sok embernek lenne segítségére.
Igen, sokféle korlátozás létezhet - mechanikai, elektrotechnikai, aerodinamikai, ezek kombinációi. A lényeg, hogy a hazai szélviszonyok miatt az én álláspontom szerint célszerű 8 m/s környékére tenni a teljesítmény korlátot. A Te esetedben ezt a rugóval állíthatod be. Bár célszerűnek tartanám elektronikussal kiegészíteni, biztosítani.
Bocs, nem elírtam! Egyszerűen nem elméleti fizika értekezésnek szántam, mert akkor eleve csak energia változásról beszélhetnénk.
Egyébiránt szépen állunk, ha már magyar nyelvkörnyezetben, Magyarországon is átkerült a megtűrt kategóriából a tiltottba a magyar nyelv (óra) használata!!!
Köszönöm a részletes megvilágosításodat,most már értem,mi volt a mondt lényege.Engem a korlátozás fogalma azért zavart meg,mert nálam ez nem elektrónikusan történne hanem egy bizonyos fordulatnál a centrifuglis erő hatására csukódnának a lapátok,és ha gyengül a szél a rugók újra tudják nyitni őket a beszabályozott mértékig.
Címszavakban, mert nem ismerem ezirányú fizikai tájékozottságod.
Teljesítmény (kWó) - pillanatnyi teljesítmény, műszaki fizikában az 1 másodperc alatti energia.
Energia (kWó) - egy időtartam (óra, nap, év...) alatti másodpercenkénti energiák (pillanatnyi teljesítmények) ÖSSZEGE. (NEM az átlagteljesítmény szorozva az órák számával!)
Szélgenerátor teljesítménye (kW) - külön megjegyzés nélkül a beépített, maximális, határolt (rated) teljesítményt értjük alatta. Kereskedők előszeretettel ezt reklámozzák. A szélgenerátor teljesítményéhez akár a max., akár a tényleges pillanatnyi - tartozik egy szélsebesség. Az alapvetően nem magyarországi szélviszonyokra gyártott kereskedelmi típusoknál (azoknál a gyönyörű 3 lapátos rotor típusoknál) a max (rated) teljesítményhez rendre 12-13 m/s-t rendelnek. Ekkora szél nálunk évente összesen jó, ha 50 órányit fúj a 8760 évi órából.
Évi össz. kivehető energia (kWó/év) - a pillanatnyi szélsebességek szerinti pillanatnyi kivehető teljesítmények OSSZEGE 1 év alatt. Ez az évi relatív szélsebesség eloszlásból (az év össz. óráinak hány százalékában fordul elő egy-egy, általában 1, 0,5 m/s-s szeletekre osztott szélsebesség) számolható.
A 3-12 m/s szélseb. tartományban számolható és mérhető évi össz. kivehető energia alig 5-10 %-al több, mint a 3-8 m/s-s tartományban kivehető évi. A magyarországi jellemző átlagos szélsebesség eloszlások figyelembe vételével. (3 m/s alatt élő ember még nem vett ki energetikailag, a háztartásban használható teljesítményt szélből.)
Bármelyik generátort megvédendő a ritka, de előforduló 80-100 km/ó-s viharokban elengedhetetlen valamilyen teljesítmény (terhelés) korlátozást beépíteni. Ha ezt a korlátozást 12 m/s-hoz tesszük, akkor háromszor akkora teljesítményű generátor kell, mint 8 m/s-hoz tett korlátozáskor. Ha nem teszünk korlátozást, akkor nem 3-szor, hanem 5-10-szer nagyobb teljesítményű generátor kell a szerintem már elégséges 8 m/s-s korláthoz képest!
Itthoni beszerzési lehetőségek 2-3 szoros áttételezéssel 200-300 1/min névleges fordulatú generátorként használható villamos gép tekintetében nagyon szűkösek. Én csak az elektromos biciklik kerékagy motoráról tudok. Nagyobb áttételezéssel esetleg az NC gépek léptető (stepping) motorai. Kalandvágyóknak esetleg az ebay.
"Az évi össz. kivehető energia viszont a 12 m/s-s határoláshoz képest Magyarországon a talajközeli házi szélgenerátoroknál alig 5-10 %-al kevesebb, ugyanakkor harmadnyi generátor (árban is!) szükséges csak."
Ez az utolsó bekezdésed nem egészen világos számomra,-nem igazán tudom értelmezni.
Ez az 500 W-ot tudható generátor, ha nem a légmagos tárcsagenerátorba gondolkodok,-milyen formában,"lélekben" kerestetik,vajon merre indulhat el az ember?
8 m/s-s szélnél ~40 1/min ford. és ~200 W -nyi kivehető telj.;
12 m/s-nál ~55 1/min és ~600 W saccolható 0,5-0,6 optimális (legjobb hatásfokú) TSR figyelembe vételével. Ehhez kellene generátort csinálnod, javaslatom szerint inkább beszerezni.
Én következetesen 8 m/s-ra tervezem a teljesítmény korlátot. A generátorok ára akár vásárolva, akár csinálva kb. egyenes arányban van a teljesítményükkel a mágnes és réz árak miatt. Az évi össz. kivehető energia viszont a 12 m/s-s határoláshoz képest Magyarországon a talajközeli házi szélgenerátoroknál alig 5-10 %-al kevesebb, ugyanakkor harmadnyi generátor (árban is!) szükséges csak.
Az ennyémnek az átmérője 1,27 m 4 db 1 m magas lapáttal melyeknek az orrát még megtoldottam 1,5 m x0,5m-es alulemezzel,aminek a hasznos kiállása 30 cm. A 11520-nál mutattam be.A képen még 2 méter magas a toldalék orrlemez,de a lefelé lógó 50-cm-ket le kellett vágnom mert viharban nem tudott összecsukódni,a centrifugális erőő nem bírt a szél erejével.
Szigorúan magán vélemény: Akkor sem építenék semmilyen egyedi generátort az alkotás örömén túl, ha megfelelő forgácsoló műhelyem lenne (nincs). Egy jó generátort nem elég megtervezni és megépíteni, de bemérési sorozattal tökéletesíteni kell (sok-sok próbadarabot kell megcsinálni és eldobni). Nincs olyan tervezési módszer, amivel elsőre jó generátort tudna bárki tervezni. A másolás - mi a garancia, hogy a jórészt vebes leírás és öndicséret igaz?
Nekem is hasonló gondjaim vannak ,mint gliderfan-nak,mert a szélmotorhoz tervezett gerjesztős generátoromat rátettem a fagázos CSONKA motorra.Deszeretném a már régóta befejezetlen függőleges szélmotoromat is üzembehelyezni.Ti hozzáértők könnyen vagytok egy régi villanymotor átalakítása elméleti síkon nem jelent problémát,vagy milyen egyéb gépezet felelne meg.De ha mindjárt drágább is egy légmagos/nagyobb részt/ saját készítésü generátor építésével ,-amit sok helyen szinte szájba rágnak,-úgy érzem talán megtudnék birkózni.
Bármennyire olcsó mágneseid lesznek, azért gondolj bele alaposan. (Műhely lehetőségek, elérhető teljesítmény, hatásfok, ... .) Én most egy e-bike BLDC-hub (kefe nélküli kerékagy) motor tesztelésében vagyok. 7,500 Ft-ért kerítettem egy ~300 W-s, 36 V-s ~200 1/min névleges fordulatú KÉSZ időjárásálló 3fázisú állandómágneses generátort. Ezek már kW-s kategóriában is a hazai piacon vannak, bár a használt piacon inkább csak a 300 W körüliek.)
"hivatalos, céges kivitelezéssel csináltatnék egy olcsóbb inverteres napelemes rendszert,"
Ezt javasoltam. A szélhez illesztéshez elég lenne egy MPPT töltésvezérlő, ami a napelemes hálózatratápláló szintjére illesztene. Ez + költség. A több stringes (több bemenetű), bár nem tökéletes, de talán olcsóbb. Trafós hálózatra tápláló inverterek kaphatók 24, 48, ... V-os bemenettel. A fagázosra meg csak azt tudom mondani, hogy főként télen üzemeltesd, mert akkor keveset süt a nap, a szél is pihen időnként és a kipufogógázzal még fűteni is lehet.
Ami meggondolandó! A digitális visszatáplálós órák elég fifikásak. Naplózni tudják, ki mikor mennyi energiát táplált be. Mi lesz, ha megkérdezik, a novemberi szélcsendes, ködös időben éjjel honnan is jött a Zenergija?
Szerintem a szerződés ezt nem is határozza meg, hogy bizonyos inverter mennyit táplálhat be,csupán az elszámolás formáját /éves szaldó/ mert úgy tudom a betplált többlet maximumát rendelet határozza meg,mert bizonyos mennyisg fölött adózni /vállalkozni/ kell.Nálam ilye nem lenne mert figyelve igyekeznék mindet felhasználni.
Mindenképp kell egy betáplálós szerződés. Szerintem is pillanatnyilag Magyarországon legegyszerűbben és "legolcsóbban" ezt napelemes rendszerre lehet megvalósítani, ritkán még támogatásra is lehet pályázni.
Amit nem tudok, hogy a betáplálós szerződés szerint az engedélyezett inverter (az az 1-2 típus) max. teljesítményéből (kW) hogy veszik figyelembe az éves max. betáplálható energiát (kWó), egyáltalán foglalkoznak-e vele? (8760ó (évi össz. óra) x Pmax, vagy ~2000ó (évi max. napsütéses óra) x Pmax? Pl.: 8760 kWó, vagy csak 2000 kWó (jelentősen túlméretezett napelem felülettel) 1 kW-s inverternél?)
A plusz betápláló inverternél mindenképp alaposan meg kell nézni, hogy a minimális feltételeknek eleget tesz-e? (Minimum: leválasztás fesz. csökkenésre, visszakapcsolás késleltetés, fázisszög hiba, felharmonikus tartalom és a hangfrekvenciás hálózati vezőrlőjelek rövidrezárása elleni védelem.)
Sajnos bármelyik rossz, és/vagy hiányos törvény kiskapukra kényszerít!
Olyan gondolatok kavarognak bennem/nem tudom jól gondolom-e/,hogy ha ez az inverter valójában is kapcsolható szélre,akkor hivatalos, céges kivitelezéssel csináltatnék egy olcsóbb inverters napelemes rendszert,/amit kaptam idáig árajánlatokat azokban az inverterek árai 300 és 450 eft -közötti szórásban vannak/és +-ba megvenném az említett invrtert/500 W-nál úgy sem tudna többet termelni a szélmotorom/megoldódna a gondom,a széllel.De még mindig maradna a fagázos probléma,mert amikor az üzemelt elidította a nagy flexet.
A remény utolsóként hagy el. Néhányan szintén reménykedünk 5, 10, 20... éve. Próbálunk ezen javítani a műhely sarki beszélgetéstől befolyásosnak gondolt "tudósoknak", politikusoknak felemlítésig számos fórumon - egyenlőre eredménytelenül.
Ha már van engedélyezett, működő hálózatra tápláló invertered, azt szerintem is bármivel megtáplálhatod (reklámozás nélkül). Szélgenerátoros táplálásnál viszont mindenképp terhelés szabályzást kell a szélre tenni, mert az inverter nem csak az elektronok származási helyével nem foglakozik, de azzal sem, hogy van-e elég db, elég teljesítmény az ő maximális igényéhez - ezért terhelés szabályzás nélkül túlfékezi a szélkereket, aminek drasztikusan leromlik a hatásfoka.
Az elektronika minderre lehetőséget nyújt. Bármivel megtermelt energiát fel lehet tenni a hálózatra. A gyártók azonban csak a leggyakrabban előforduló, keresett, megtérülő feladatokra készítenek berendezéseket. Ezeket viszonylag olcsón. Ha még azokat minősíttetni is kell a hálózatratáplálás követelményei miatt, az már drágítja, ha pedig valakinek olyan szokványostól eltérő kívánságai is vannak, amit pl. a szolgáltató "nem istentől valónak" bélyegez, az vagy iszonyat drága, vagy nem kapható. :-(
Több forrásból érkező áramot csupán "közös nevezőre kell hozni", hogy a hálózatra tápláló inverter fel tudja dolgozni. Erre megvannak az eszközök, csak nem valószínű, hogy a szolgáltatónak tetszene a dolog. Na meg a tulajdonos zsebét is kímélni kellene. :-)
Ha MPPT nélküli hálózatratápláló invertert bármilyen forrásból a bemeneti tartományába eső feszültséggel megtáplálunk, az nem fogja az elektronokat származási hely szerint szétválogatni. :-)
Igaz,hogy ezt a hibrid formát legtöbb helyen sziget üzemre reklámozzák,-de lehet találkozni visszatáplálós reklámmal is.Nekem az elektrónikának ez a szintje magas,-csak reménykedek ,hogy minden ilyen írányú dolog gyorsan fejlődik ,és majd csak lesz hozzáférhető megoldás is.
Pedig még tervezgetésemben az is bennevan ,hogy a már-már többszö alakítgatott fagázos generátorommal is hozzá tudnék segíteni.
Az EHE napelemhez készült. Mint írtam, szélre egész más karakterisztikájú MPPT kell. Meg lehetne kísérelni vele, ha a szélgenerátor feszültsége illeszkedik hozzá. Ha előzetes átalakítás (step-up konverter) kell hozzá, akkor azzal kiiktatod az MPPT-t vagy rosszabb esetben egyik megöli a másikat. Talán még egy szabályozatlan rezonáns konverterrel érnél el elfogadható eredményt, de azt meg nem tudom, hogyan lehet széles bemenőfeszültségtartományra méretezni.
Max DC teljesítmény: 3300W Max DC feszültség: 520V Rövidzárlati áram: 25A Max DC áramerősség: 2*10A Bemeneti feszültség tartomány: 125-450V MPP tracker-ek száma: 2 Stringek száma MPP tracker-ként: 2 UDC start: 150V MPPT fesz. tartomány: 99,9%
Mi erről a véleményed ? Már olyanon is gondolkodok, hogy összeszedem én az anyagokat,és csak a tervezést és engedélyeztetést csináltatnám hivatalos céggel.De lehet hogy rosszul bölcselkedek,-mert így nemvállalja senki
Mindenkit szeretettel várunk az újonnan indult EnergyMagazin weboldalon. Minden ami megújuló, de fosszilis és alternatív energia téren is napra kész cikkek érdekességek a témában. www.energymagazin.hu
Általában úgy számolunk, hogy egy fő napi használati melegvíz igénye 40-50 l 60-65°-s víz. Ennek energiaigénye a hőveszteségeket is figyelembe véve kb.: 4 kWó naponta, ~1500 kWó/fő évente. Az egyéb évi villamos energia igény (fűtés nélkül) kb.: 3000 kWó/háztartás.
4 m2-s szélkerék (terhelés szabályzással!) évi kb.: 3-400 kWó villamos energiát képes adni.
A saját készítésű generátorokról az az én álláspontom, hogy igazán jót csak jól felszerelt forgácsoló műhely háttérrel lehet építeni. Működőt persze sokféle képpen, de ez inkább az alkotás örömét, mint olcsóságot és jóságot jelent a mágnes és réz árak miatt is. Magam célszerűbbnek tartom a használt piacon beszerezni valamilyen állandó mágneses motort, mert az állandó mágneses gépek gyakorlatilag is ugyanúgy viselkednek motorként és generátorként. (Fordulat, teljesítmény, feszültség szempontból.) Néhány száz wattos gépet komplett működésképesen meg lehet annyiért venni, mint 2-3 db mágnest (a szükséges 6-20 db-ból) a saját készítésűhöz. KW-s teljesítmény felett pedig mese nincs, kész generátort kell venni bizony súlyos százezrekért, vagy sok milliós forgácsoló műhely és szaktudás. A generátor "gyártás" felszabaduló idejét, Ft-jainak tizedét, századát inkább a terhelés szabályzás megoldására fordítani.
A szerényebb műhely és szaktudás nélkül építhető generátor tulajdonképpen a tárcsa (Ring) típus. Ezek közt hatásfokban, teljesítmény/térfogat arányban a külső, vagy toroid vasmagos, a két mágnestárcsás 3 fázisú változatok mondhatók érdemlegesnek. Számos leírás található a Neten (ring, axial generator, alternator) és az Erbe által említett "rokon" fórumon is. Leggyengébb változatuk a kb. 30 évvel ezelőtt elsőként netre került "Pigot-féle" légmagos.
Igen, ha számolgatni kezd az ember, hogy mibe kerül ez nekem és hogy térül meg - ma az alternatív energia hasznosításban utolsó helyeken kullogó Magyarországon igen elszomorító a helyzet. Ezzel egyikőnk sem eltántorítani akarja (én semmiképp nem) sem Higanyg-t, sem másokat, csak a rózsaszín álomfelhőket elhessegetni.
Szigetüzemű szél, vagy szél-nap erőművet anyagilag csak akkor van értelme készíteni, ha a világvégi tanyán, telken kényszerből csak így lehet villany. Az akkuk miatt gyakorlatilag soha nem térül meg, egyszerűen van villany (drágábban, mint az utcában meglevő hálózatból lenne!). Más eset a kisérlet, hobbi, szomszéd pukkasztás.
Hálózatos helyen legolcsóbb alternatíva a hálózatba táplálás, DE:
A legolcsóbb 1 kW-s, áramszolgáltató által is elfogadott inverter ~400 000 Ft, egy 3 kW-s ~6-800 000 Ft plusz az egyéb anyagköltség sk. kivitelezéskor is legkevesebb ~ 1 000 000 Ft!!! Ennek a zsebben kell lenni (egy mai magyaroszági átlag szakmunkás, értelmiségi családnál?) és előre elkölteni a megszakadásig önerős kivitelezés mellett legjobb esetben 5-6 éves, de inkább 8-10 megtérüléssel - spórolást csak ezután jelent!
Kevesebb befektetést jelentene az általam is megcélzott közvetlen szinkron generátoros betáplálás, DE: Nincs kereskedelmi forgalomban áramszolgáltató által elfogadott és kötelező szinkronizáló automatika. Ha saját készítésűről, vagy vásároltról sikerülne is meggyőzni az áramszolgáltatót, bekellene egyedileg vizsgáltatni, aminek az ára simán vetekszik az inverterével. Csöbörből vödörbe!
Ezek ellenére a "sötétzöld" ideákat mellőzve hiszem és vallom, hogy van értelme ezzel foglalkozni, mert ugyan csiga lassúsággal, de van előrehaladás itthon is az alternatív energia (megtérülő!) hasznosításban. Így Higanyg is, építésre fel! Nem ingyen energia ez, de kis ügyeskedéssel olcsóbb lehet a hálózatinál.
Szigetüzemű ellátórendszer megépítése és üzemeltetése aránytalanul költségesebb, mint a visszatáplálós rendszer. Annak ellenére, hogy első pillantásra a visszatáplálós tűnik q.rva drágának. Hacsak nem tudsz valahonnan használt, de még valamennyire igénybe vehető akkukból telepet összeállítani, egy új akku nem nagyon bírja ki addig, míg az árának megfelelő áramot ingáztatod benne. Tavaly pl. sikeresen cseréltem egy olyan akkut, ami még ebben a mínuszokban is tökéletesen indítja a traktoromat. Ha már akku, akkor a hálózat mellett kisfeszültségű rendszert is illene kiépíteni a világításnak és 12 V-os LED-es vagy kompakt F-csővel világítani, ne az átalakításra menjen el a drága energia. De ezek sem az olcsóságukról híresek. :-(
"Anyagilag nem bírnám!!!" - Nagyon fontos és ismert infó!
Talán próbálkozz 3-4 m2-s szélkerékkel pl. elektromos bicikli kerékagy motorát meghajtva, vagy 2-3-szor ekkora szélkerékkel 2-3 db-t meghajtani. Ez 50-100 Aó-s akkut szerény fogyasztással (fénycső, LED) már el tud látni.
De én az e.on-nak nem akarok visszatáplálni!! Azt a rendszert nem tudnám felépíteni!! Anyagilag nem bírnám!!! Csak saját otthoni felhasználásra akarom a szélerőművet!!
Hálózati betáplálásnál az Áramszolgáltató, nevezetesen az EON hálózatát óriási pufferként, mint egy hatalmas akkut használhatod ingyen!
Amikor és amennyire fúj a szél, vagy süt a nap az összes energiát betáplálod függetlenül a pillanatnyi szükségletedtől. Amikor villanyra van szükséged és amennyire akkor vételezel. Az EON az éves elszámoláskor megnézi mennyit tápláltál be és mennyit vételeztél összesen a tárgyévben, ennek a differenciáját kell csak kifizetned. Elvileg és törvény szerint, ha a betáplált több, annak 85%-t ki is fizetnék - csak "elfelejtették" az adótörvényt is ehhez igazítani, mert magánszemély nem bocsáthat ki számlát és nem fizethet ÁFÁ-t. Bár erre ritkán lenne igény, de így lenne korekt.
Hálózatkiegészítésre kezdd napelem+visszatáplálós inverterrel. Az legalább megbízható, kalkulálható eredményt ad. A már működő rendszeredhez hozzáköthetsz a teljesítménytartományba beleférő szélerőművet, az úgyis csak tessék-lássék fog működgetni. :-(
Ha csak a szélerőművel akarod engedélyeztetni, annyi mindenbe bele fognak kötni, hogy keresed a lyukat, ahonnan egykor kibújtál. :-(
Én is azt az álláspontot osztom, hogy a már tényleges hasznot és nem csak hobbi, kisérlet, játék célt szolgáló házi szélerőmű keresztmetszete legalább 10 m2 legyen. Teljesítmény szabályzástól, teljesítmény határoláshoz egyénileg megadott szélsebességtől (8-12 m/s) függően ehhez 1-2 kW-s generátort kell betenni. Ekkorával jól választott szélkerék és mindenképp terhelés szabályzás mellett már havi 2-4000 Ft villanyszámla megtakarítás elérhető. A több száz Aó-s akku telep sajnos a megtérülési időt nagyon kinyújtja, a 3-4 évenkénti elkerülhetetlen akku csere szinte végtelenné teszi. Ennél hosszabb akku élettertam 20-30 %-nál kisebb kapacitás veszteséggel mese. Ezért célszerűbb hálózatba tápláló rendszerben gondolkodni tényleges spórolási szándék esetén, akár napelemekkel kibővítve. A hálózatba tápláló inverter se olcsó, de azt nem kell cserélgetni, mint az akkut.
Kis elméleti rákészüléssel ekkora szélerőmű első nekifutásra sem reménytelen, feltételezve egy általános műszaki, barkácsolási tapasztalatot.
Ja értem! Végül is én akkor is szeretnék építeni egyet, már csak hobbiból is! Csak azt hittem hogy kitudom váltani belőle a világításomat. De végül is nem baj! Így is van kedvem az építéséhez! :)
A gk. generátornyi teljesítmény és a szinte folyamatos 800 W-nyi igény semmiképp nem egyeztethető össze! A 800 W akkuteleppel hálózat kiváltásra (nem egy tanyán kényszerből) badarság, többe kerül a hús, mint a leves. Hálózatba táplálással, esetleg napelemekkel kiegészítve van realitása, de nem olcsó és nem kicsi sk. készítve sem. Első nekifutásra ekkorát elkezdeni öngyilkosság.
Egy-két alapadat képbe kerüléshez:
1 m2 szélkerék keresztmetszet kb. 3-10 m/s-s szeleknél 5-150 W (3-nál 5, 10-nél 150) kivehető teljesítmény. Helyi szelességtől, szélsebesség eloszlástól függően 50-150 kWó/év (~1-3 kWó/hét - akku kapacitás saccoláshoz ezt illik figyelembe venni) kivehető energia. A generátor névleges teljesítményét 10 m/s-s szél környékére kell választani, vagyis m2-ként kb. 150-200 W a beépítendő generátor teljesítménye, amit persze csak borzasztóan ritkán fog leadni. Átlagban csak 10-15 W-t produkál m2-ként, ezt se minden nap.
Ezzel a 800 W egész éjjel és még esetleg nappal is - valamit elsaccolhattál. (Vagy add nekem 5 évenként az akkuk árát, és én fizetem a villanyszámlád.)
Hát ez a 800W ez világítás meg a riasztó éjszakára, esetleg még bele fér a kazán keringető szivattyú. Tehát ez a 800W inkább csak éjszakára szólna. Nappal hogy mivel terhelném le azt még nem tudom pontosan. De ez a 800W garantált éjszakára! De a nappali terhelést is megoldom! :)
Ezt a ~800W teljesítmény igényt kellene kicsit részletezni: egyidőben hány Watt kellene és naponta hány óraszor hány Watt (? Wó). Ebből meg lehetne saccolni, hogy mekkora akku kell, és ezt mekkora szélkerékkel lehetne akár néhány napos áthidalással (amikor nem fúj szél) megoldani. Nem reklám, de nézd meg a honlapom (az adatlapomon megtalálod), hogy alap gondolatokban egyhúron pendüljünk. Én a hazai kis (<5 m/s), talajközeli házi erőműnek Savoniust, 6-8 lapátos C-t, 6-8 lapátos Canstein-t, 10-30 lapátos Radiál-t, 10-30 lapátos Farm (multiblade, vízhúzó) típust ajánlok. Sok példa mutatja, hogy a lekicsinyített nagy MW-sok, a 3 lapátos propeller típusok és a 3-4 lapátos Darrieus-H-k is a kis szeleken gyakorlatilag használhatatlanok. Hogy Neked mekkora (hány m2 keresztmetszetű) kellene azt majd az akku töltésigényéből lehet megsaccolni. Hogy nem 2-3 m2-s lesz, azt borítékolom.
A gk. generátor elég reménytelen, a 28 (24) V-s talán, de bármelyiket minimum 1000-s fordulaton kell pörgetni és 20-40 W gerjesztési többlet teljesítményt kell a szélkeréknek adni a legkisebb használandó szélsebességen (2-3 m/s-nál ez 4-5 m2 töblet felület!!!) is! Valamilyen állandó mágneses egyenáramú 36, 48 V-s motor kellene.
Nekem van két autó generátorom azokkal szeretnék mit kezdeni! Végül is én a kis mühelyem és az udvar világítást szeretném róla ellátni ( kb 800W teljesítményre lenne szükségem! ) Az egyik autó generátor 28V-os 25A, a másik az 12V-os! Lehetne ezekkel valamit kezdeni??
Dehogy nincs semmid, az elszántság. Ehhez beszerzel itt is, máshol is ezt-azt, akkor összejön az. Hogy ne legyen sértő, vagy érthetetlen a segítség (se túl lent, se túl fent ne kezdjük) - Mit tudsz Te a szélenergiáról, mi a Te megcélzott igényed?
Sziasztok! Engem is érdekel nagyon ez a szélerőmű téma. Szeretnék én is építeni egyet! Tudnátok nekem segíteni? Igaz, még semmim nics hozzá. Sok jó ötletet láttam itt a fórumon!
sajnos nálunk az a helyzet, hogy egy szálloda területén leszakadt egy nagy faág az autómra, amely egy nagyon erős széllőkés miatt tört le.
A biztositó a biztositás megléte ellenére azzal indokolja a nem fizetést, mert a fákat rendszeresen karbantartják és ezért a szálloda felelőssége nem áll fennt.
Ha a bizonyítási céltól eltekintünk, akkor még egy ajánlat. Beválásra én a legjobbnak tartom, ráadásul egy hetes szél előrejelzést is tartalmaz néhány nagyobb városra: http://www.eumet.hu/tajegysegek/
Annak idején a biztosítóm automatikusan lekérte és fizetett, mint a katonatiszt. A szél kifordította az első !!! Trabantom ajtaját és egy kamion hátsó kereke elkapta. :-)
Ma már az mondanák, a kamion volt a hibás, mert túl közel jött. A szél erőssége 50 km/h-t meghaladta.
Az Időkép-ét nem biztos, hogy hivatalos bizonyításra elfogadják, mert az sok jogilag "amatőr" mérőállomás adatait is tartalmazza: http://www.idokep.hu/impresszum
nem tudjátok véletlenül honnan lehet hivatalos, mért szélerősséget lekérni? Biztositási ügy miatt van rá szükség, hogy egy adott térségben, adott napo mekkora volt a mért szélerősség.
Nem értem pontosan a kérdést. Kicsit viszább pont azért szúrsz le, hogy egy free energiás kérdéshez hozzászólok. Fentebb a szélerőmű témában bemutatott videóhoz szóltam hozzá, mivel érdekel mind a 2 téma.
Ez igen! Szélerőmű esetén nem utolsó szempont a kis fordulat. Ellenben a sima generátor átalakítása állandó mágneses forgórészre költségesnek tűnik a neodium mágnesek árait tekintve. Mindenesetre elgondolkoztató videó.
Sajnos azt nem tudom megmondani. A gépen nem volt semmi adat tábla, így a teljesítmény is csak kb-ra van meg. A kondi sem mérvadó mivel az eredeti szét volt durranva, és semmi értéket nem tudtam leolvasni róla. Jelenleg egy 20 mikrós kondi van rajta, de legjobban egy 26 mikrós kondival ment.
Hasonló gépben gondolkozom én is. Jelenleg vettem egy aggregátort ami kb 650w-ot tud. Igazából a kísérleti fázisban nem akarok sok pénzt beleölni. (ami megy kicsiben később mehet nagyban elven) Szóval van egy aggregátorom amiről levettem a benzinmotort, szeretném meghajtani egy villanymotorral ami kevesebbet fogyaszt a generátornál. A gerjesztést gyárilag egy kondenzátor végzi, vagyis nem állandó mágneses generátor. Az jelen pillanatban ott tartok, hogy a villanymotorom nem megfelelő fordulatú, mivel a generátor kb 2500-2800-as fordulaton termel csak áramot. nyílván áttétellel megoldható lesz a dolog. Szóval ha nem titok, és neked előbb sikerül megosztod a tapasztalaid?
Az előző hozzászólásodra pillantva talán nem volt alaptalan a degradálás. Örülök, hogy túlléptünk rajta.
Erbéhez (akit régebbi szeles fórumozók hozzáértő szakembernek tekintünk) hasonlókat tudok én is írni.
Hangszóró és egyéb ferit mágnesekből tárcsa (ring) generátorként max. néhány 100 W-st lehet építeni.
3 kW-st első nekifutásra szinte hazárdírozás még jól felszerelt forgácsoló műhellyel, gépész gyakorlattal is.
Ekkora teljesítményre, fix fordulaton (nem 10-20 szoros szélkerék fordulatszám tartományban) használandó esetre szerintem is jobb megoldás pl. egy 3f-ú elektromos gerjesztés szabályzós szinkron generátor. A komplett új ára kevesebb, mint a puszta mágneseké lenne, és garantáltan működőképesen kész van, egyszerűen megoldható a frekvencia és feszültség szabályzás, stabilizálás.
A rokon szélfórumon is találsz számos generátor építési olvasnivalót: #mce_temp_url#
Az általad leírtak legolcsóbb és legegyszerűbb megoldása.:
Vegyél ~60000.-ért egy kész aggregátort!
Ha tovább pontosítasz, akkor talán segíthetünk, de 3 kW-os generátornál jobban jársz, ha állandó mágnesek helyett gerjesztettet készítesz. Csupán a mágnesek többe kerülnek, mint a korábban jelzett aggregátor.
Ellenben ha visszaolvasgatnál, akár ezernyi választ is találnál a kérdésedre. :-(
Köszönöm a kedves, bár egy kicsit degradáló szavaid a magyar nyelvtani ismereteimre. Bár igaz, voltak némi fogalmazás béli gondok, előző bejegyzésemben. De szerintem érthető.
Mégis megfogalmaznám, jó tanácsod ellenében (vegyek egy kész generátort) mégis mit szeretnék készíteni.
Szeretnék olyan generátort építeni, bár nem tudom mennyire megvalósítható, ami folyamatosan tud, termeli 3000W- nyi elektromos áramot. A generátort nem természetes energia (szél, víz) hajtaná, hanem egy alacsony fordulatú kisteljesítményű motor.
Ezen adatokhoz, szerettem volna megkérdezni, hogy milyen rézdrót illetve hány menetes tekercselésre, hány tekercsre lenne szükségem?
A mágnes, hát igen, azt sem értem miért kerül benne annyiba. Jó lehet e, ᴓ100mm-es hangszóró mágnes is, ami 50kg függőleges terhelést bír?
- Nem igazán értek az elektromossághoz, de szinte bármit megcsinálok, amihez kapok némi segítséget.
Remélem eloszlattam benned a nyelvtani hiányosságaimra vonatkozó figyelem felhívásod.
Nem azt kérem, hogy egy komplett szerkezetet írj le, csak néhány-szerintem egyszerű kérdésre választ.
Miután talán sikerült kitalálnom, hogy mit akartál írni azt javasolnám, hogy inkább szerezz be egy kész generátort. Az egészet hozzászólásban leírni kicsit hosszadalmas lenne, különösen, hogy a beszélt és írott magyar nyelv szabályaival kellene kezdeni.
Az említett gép a képen,már Btoti kérdezte a rotor átmérőjét,de engem is érdekel,mert a 350/perc fordulat nekem soknak tűnik.Ha a multkori vihart kibírta,az oszlop jó.
A tegnapi viharban 350-et forgott 1 perc alatt a kerék terhelés nélkül, mert még nincs rajta. A közepes szélben percenként 60-70-et forog. Remélem jó lessz arran amit szeretnék vele elérni.
A torony teljesen saját készítésű az alaptol a csúcsig. A csúcsmagasság 6m70cm. Kérdezzetek, ha tudok segítek.
Ismét jelentkezem, ha tudok uj dolgokat mondani a szélkerekemről.
Részemről érdeklődve várom a tapasztalatokat különösen a VAWT-k iránti elkötelezettségem okán is.
Egyrészt a szélkerék viselkedéséről. Ha jól látom a képen, akkor ez egy savonius-szerű csuklópántos lapátokkal? Mik a méretei? Mekkora az oszlop? Az oszlop is sk., vagy kész szerzemény?
Másrészt a bicikli motor, mint generátor viselkedéséről. Milyen, mekkora az áttétel?
Milyen elektronikát vadászol? Hátha tud itt is segíteni valaki.
Sziasztok. Eladnám szélgenerátor lapátjaimat (12db) a központi felfogó tárcsával együtt. A beállítási szög változtatható. 2-3m/s szélsebességnél már elindul. Maximális fordulata ca. 80-90f/perc. Ennél többet terheletlenül sem tud forogni még viharban sem, mivel itt már fékezi önmagát. Viszont hatalmas nyomatéka van. 75mm-es illesztőperem kell a tárcsának, 4mm szélesen. 4db M10-es csavar rögzíti 100mm-es osztókörön. A szerelt lapátok átmérője 2m.
Ezen felül eladnám még a 300-as PVC-ből vágott 3db lapátot is. A hosszuk 120cm.
Hogyne lenne. Vannak kombinált nap-szél töltésvezérlő rendszerek és úgyszintén létezik kombinált hálózatra visszatápláló inverter is. Bár egy napos inverter nem törődik azzal, miből kapja azt a 600-700 V-ot, amiből a hálózatra dolgozik. Ez meg már csupán egy dióda a bemeneten. :-)
Eleve vannak több szegmensre elosztott, több bemenetű inverterek, csak a neki megfelelő feszültséggel kell megtáplálni.
hát köszi a választ. Igazából nem teljes elszakadásra gondoltam csak hogy ne kelljen villanyszámlát fizetni. Olyan rendszer nincs ami összeköti a nap és a szél energiát ?
Bocsi hogy nem olvasgatok vissza de talán konkrét választ nem is kapnék erre, Azt szeretném tudni hogy létezik e olyan rendszer amivel le tudnék tetljesen válni az energiaszolgáltatóról? 120nm családi ház hatan élünk benne. Arra gondoltam hogy a fűrést is árammal oldanám meg. Jelenleg a villanyszámla és a fűtés éves szinten ötszázezer ft kiadás. ha 5-6 év alatt vissza jönne az ára már jók vagyunk. :)
1m átmérőjű 1 m magas függ. tengelyű kerékkel 2-3 W-os generátor az, amit néha meghajtathatsz. Ahhoz meg nem érdemes nagy munkába fogni. 5-10-szeres áttétellel meghajtatsz egy autó hűtőventillátor motort. Egy-két LED-et világításra bírhatsz vele, esetleg havonta egyszer még a mobilakkudat is feltöltheted. :-(
Majdan, a generátor után talán célszerűbb lenne megcélozni a 1,5 m átmérőt az esőcsatornás kisérleti darabbal is. Egyértelműbb tapasztalatokat szereznél a végleges kialakításhoz közeli méretek miatt a terhelési, fordulatszám viszonyokról. 5-10 C-lapátos vawt-oknál a lapátfejátmérő / kerékátmérő viszonnyal le lehet menni 10-8 % környékére, Cansteinnel akár 8-6 %-ra. Legalábbis a pillanatnyi ismereteim szerint. Épp ezt is vizsgálom a mérő modellemmel. (A mérések zajlanak, még nincs összefüggő végkövetkeztetéshez elegendő adatom. Úgy tűnik, hogy a szélkerék átmérő növekedésével fordított, de semmiképp nem lineáris arány szerint csekkönthető ez a viszony olyan 25%-tól 5-6%-ig.)
A generátor számításba én nem kívánok belemerülni. Magamnak nem építenék, akkor másoknak sem adok világmegváltó tanácsokat a bizonytalanul leegyszerűsített "tervezési" módszerekben. Mindenképp szurkolok és várom, várjuk a tapasztalatokat - különösen érdekelne a majdani kész generátor hatásfok adata. Remélem akad fórumtárs aki segít a számításokban. (A másik rokon fórumon számos leírás, elképzelés, tapasztalat lelhető fel generátor építési kisérletekről és eredményekről, ha nem ismernéd - http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_1706.html?pg=0 )
Mivel kisérleti darabnak szánom,megteszi hogy lássam mit lehet kihozni belőle.Szélcsendes napok mindíg is lesznek.Erre fogom a napelemet használni.Azért a kettő együtt már csak elég lesz!Meg ha beválik ez a kicsi szélerőmű akkor csinálok neki testvékéket! Ha kell akkor 2-3db-ot.Hely van bőven ahol elférnek.Az 500watt nem állandó fogyasztás!Ez az összes készülék egyszerre.Nem égetem a lámpákat mindenhol.Nem megy az összes tv egyszerre. Most nekem az a fontos hogy mekkora tekercseket készítsek hogy 12 vagy 24 voltot tudjak előállítani. Generátor nélkül neki sem kezdek.
A link szerintiekhez hasonló variációkban gondolkodok magam is, ilyen számolásokat, méréseket, kisérleteket végzek az elképzelésemnél sajnos sokkal lassabban, de haladok velük. Így nyilván jónak tartom ezeket a kialakításokat, csak a méretarányok borzasztóan lényegesek különösen a hazai gyakori alacsony (3-6m/s közti) szeleknél.
Az 1x1 m (1m2) első ránézésre is kicsi lesz. 3-4 m2-nél nagyobbaktól remélhető ténylegesen használható nagyságú kivehető teljesítmény.
Gyors saccolás az energia igényedre:
500W teljesítmény napi pl. 5órán át = napi 2,5kWó, évi ~1000kWó energia
1m2-ből jó szerencsével évi 100kWó vehető ki, tehát neked ennek durván a tízszerese kellene - ~10m2!!! A 10m2 talán már az 1-2 napos szélcsendeket is áthidalná a 200Ah-s akkuval (inkább 3-400Ah-val).
Milyen VAWT-t tervezel? Ezek elkötelezettje vagyok.
A szénkefés is használható generátorként. Kérdés, hogy milyen típusú és átmérőjű szélkereket tervezel, illetve a motor névleges teljesítményéhez mekkora fordulat és fesz. tartozik az adatlapja szerint?
A saját generátor építésre még aludj néhányat. Mindenesetre a weblapomon találsz egy alap méretezési segédet tácsagenerátorra, ha ebben gondolkodsz: http://szelesember.freebase.hu/mekkelek.html
A Weben inkább Ring-, Axial-generátorként keress rá külföldi oldalakon.
Most tervezgetek egy függőleges tengelyűt.12 vagy 24 voltra van szükségem akkukat tölteni.Van egy motorom ami szénkefés.De ha ilyen nagy fordulat kell hozzá akkor inkább építek egy generátort hozzá.Csak azt kellene tudnom hogy a tekercsek menetszáma mennyi és milyen vastagságból érdemes tekercselni őket.6 tekercses 16 mágneses generátort szeretnék.Van valmi számolási alap vagy képlet hozzá?üdv Ottó
Magam is szívesen vennék gyakorlati tapasztalatokat elektromos bicikli motorok generátorkénti használhatóságáról. (Fordulat/fesz., telj., indító nyomaték terheletlenül.) Ilyet szeretnék használni a kisérleti méréseimhez, most nyomozok utánuk.
Elvben remek generátoroknak igérkeznek, különösen a kefe nélküli (BLDC) 36, 48V-s változatok. A kerékagy (HUB) motorok motorként 2-3001/min fordulatnál adják a névleges teljesítményüket, generátorként 20-30%-l magasabb fordulaton ugyanekkora fesz., telj. remélhető. A lánckerék hajtásúak névleges fordulata 1000-3000, mindenképp áttételezendő; a belső áttételezésűeké 500 körüli. Generátorként az utóbbiakra is a 20-30% többlet fordulat igény áll fent a névleges fesz., telj. eléréséhez. Nagy kérdés számomra, hogy a terheletlen meginduláshoz mekkora indító nyomaték kell. 2-2,5m/s-s széllel fel kellene pörögniük, egyébként gond van a használatukkal.
Két link hazai beszerezhetőségükről és a használt piac:
Most csöppentem bele ebbe a szél energiába.Tényleg lehet használni elektromos kerékpár motorját generátornak?Mit lehet kihozni belőle?Mármint volt és amper terén.Fordulatilag mennyi kell neki?üdv Ottó
Nem tudna nekem segíteni valaki.Olyan problémám lenne,hogy van 1lúgos akkumulátorom és abba kellenne nekem olyan lúgos folyadék.Honnan tudom azt beszerezni?
A szélkerékhez én sem értek, de tudom, hogy ha elolvasod eme topic hozzászólásait, mindenre választ kapsz. Magasságok, lapátátmérők, kitermelt készülékek felhasználása, szokásos széljárások, szabályzók, akkumulátorok...
Kivéve talán az igényedet, amit meg el lehet kezdeni egészen távolról közelíteni azzal, hogy az éves villanyszámlában szerepő kWó-t elosztod az évben levő órák számával.
Illetve még egy gagyi kérdés... Mit lehet, illetve fel lehet használni a mosógép villanymotorját a szálkerékhez valamir? Mármint nem a szélkereket hajtani vele:) hanem hogy a villanymotor termeljen áramot! Vagy ilyesmi! Vagy dobjam ki?
Sziasztok! Megpróbálkozom a kérdésemmel, hátha lesz, aki válaszol!
Egyáltalán nem értek a szélenergiához, főleg nem a villamos energiához (nem az én területem), de mégis az lenne a kérdésem, hogy elméletileg lehetséges házilag készíteni olyan szélerőművet/szélkereket (csak elméletileg... minden nap fúj a szél/nincs megállás!!!), ami teljes mértékig ellátja egy családi hát össz energia felhasználását, vagy akár még túl is termel? És most itt értem azt, hogy megy a TV, a hűtő a fagyasztó a számítógép, stb...stb... Vagy ha nem is a teljes házét, akkor a ház X-ed részét.
Illetve még azt kérdezném, hogy egy generátornál mik azok az adatok, amik azt mutatják meg, hogy milyen a teljesítménye, hogy mennyi energiát képes előállítani? És amúgy egy házi szélkerékhez milyen generátor jó? Kiszedem egy régi buszból, vagy teherautóból? Az elég egy családi házhoz? Vagy ipari/nagyobb teljesítményű kellene?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Gondolom sokan csináltak már, ezért is kérdem, hogy megéri-e, vagy sem házilag csinálni. Illetve, hogy ez a legjobb-e, vagy van ennél jobb is! (Mármint napelem)
Szerintem ez ugyanaz (súlyát nézve) a kínai cuccos mint amit a permanent és a többiek árulnak, nézz körbe. Használtan én nem vennék, nem tudod mennyit futott (kopás), és milyen állapotú az integrált töltésvezérlője.
Sziasztok! Ez ugyan nem generátor, de mégis kapcsolódik a témához. Egy barátomnak szeretnék segíteni. Vett egy tanyát melyen van egy soklapátos szélkerék vízszivatyu. Sajnos az idő megette felújitásra szorul. Nem ismeri a gyártót hol szerezhetne alkatrészt hozzá. A főtengely és az agy kopott el, cserére szorulna. Valakinek hátha volt már ilyennel dolga. Hol lehet ilyesmit beszerezni.
Hogyne! Nem kell 800 méteres, már 600 m-rel is működne a dolog, néhány hektár fóliával fedett hőgyűjtővel. :-(
Valahol korábban számolták a kedves kollégák, mekkora a melegedés, fajsúlyváltozás, x m toronymagasságnál a légáramlás sebessége,... Házilag megvalósítható méretekben a teljesítménye a lepkeszellentéshez hasonlítható.
Nekem van egy hasonló 3 lapátos 4,5m2-es Savoniusom,sok mérést csináltam már vele.Jó közelítéssel TSR=1-el forog üresjárásban,optimálisan kb 0,5 TSR-re kell leterhelni,az átmérődből könnyen számolhatod mindkét fordulatot.A levehető teljesítményről csak annyit,hogy 10m/s szélben 5-600W,de ilyen két év alatt csak kb 2-3 órát fújt(nálam),ebből és a nálad fújó szélből már kalkulálhatod a várható teljesítményt.
Üdv! Bocs hogy bele vau ,vau. Az alját ,és a tetejét érdemes lenne lefedi, jobb lenne a hatásfoka. Az átmérőből lehetne saccolni a fordulatot, ami terhelve sokkal kisebb lesz mint üres járatban. Saccra ez kb 0,8m2, kisebb szélben 20w .
Valamit nagyon félreételmeztél. A fenti képen szereplő Savonius viharban talán tud 500 W-ot. De milyen lehet az a bicikli, ami 220-on 20 A-rel (4,4 kW-os !!! motorral) működik? Amelyik motornak az induló árama 20 A és esetleg még a 220 V-ot is kibírja (nem repül szét), az még nem jelenti azt, hogy ezt generátorként is tudja. :-(
Első lépésként elég a generátor mellé egy söntellenállást kapcsoló relé, ami megakadályozza az akku túltöltését és félrevezeti (elfűti) a felesleges energiát.
Nekem most úgy van megoldva / a most az lényeges , hiszen ez már kb.a huszadik verzió /,hogy van egy kapcsoló üzemű táp ,talán 6 A-es 12,5 V kimenettel .
A bemenete 12-60V közötti.
Egy régi 450-es mobil töltőt alakítottam át 230 v-ról , úgy, hogy 12-60V között működjön.
A kapcsoló üzemű töltők nagy részét könnyű átalakítani.
Általában több azonos értékű soros ellenállással van megoldva a feszültségejtés a vezérlő
IC részére.
Ezeket ki kell szedni , vagy kisebb értékű ellenállást kell a helyükre tenni.
A 12,5V-táplálja az állandó üzemű kamera és riasztó rendszert , minden manuális átkapcsolás nélkül.
Ha a táp. nem kér többet kicsit megemelkedik a feszültség és ilyenkor táplálja a
48V-os akkurendszert.
Az akkurendszer jelentősen túlméretezett , nem kell tartanom a túltöltéstől.
A fordulatszám ügyében 100-150/ perc körűl saccolom, túl nagy W-ra sincs szükségem. Csak segítene valaki az elektronikában. Mihelyt tudok pontosabb fordulatszámot jelzem itt a fórumon.
A képeket nézve , úgy látom a meghajtást nem hoztad le , feltehetően a generátort
fent akarod felszerelni.
Ilyen rendszernél sokkal célszerűbb lent felszerelni a generátort, hiszen még nagyon sok verziót ki kell kísérletezni .
Legnagyobb gond az általános fordulatszám meghatározása amihez illeszteni kell a generátort, ezt még nem tudhatod ,csak akkor ha áll a torony , minden a helyén van .
Akkor célszerű meghatározni a generátor típust a fordulatszám és a nyomaték függvényében.
Úgy sacra mondom , hogy a legnagyobb fordulatszámod jóval 200 alatt lesz , teljesítmény ügyekben sem igen hiszem , hogy pár száz W-os teljesítményt felvevő fogyasztókban kell gondolkodnod.
Készítettem egy savónius tipusú szélkereket amihez nem tudok elektronikát összehozni, mert mindenhol falakba ütközöm.
Generátornak tudnék aránylag olcsón szerezni elektromos kerékpár motort. Akksinak lenne gondolatom szerint 2 db munka akksi.
A kettő közötti dolgokkal nem tudok előre haladni, mert nem tudok olyan tőltésvezérlőt ami nekem kell, nem tudom milyen mű ellenállást kellene beszereznem.
12 V- ban gondolgoztam és csak a lakás világítását szeretném rákötin, estleg a fűtés keringető szivattyúlyát illetve a locsoláshoz való pedroló szivattyúmat. (Kb 600W-ra van szükségem).
Inverterem az van 1200/2400-as 12v/220v. A generátor akár tud 220v-is és 20A-t (ez a generátor a kisebb elektromos bicajé).
Előre is köszi a segítséget azoknak akik segítenek!!!
"Feltételezésem szerint gyors szél az alföldeken/síkságokon van. Jól gondolom?"
Rosszul gondolod. Gyors és gyakori szél a tengerparton van. Ritka és gyenge szél Magyarországon. :-( Hogy hegyvidék vagy alföld, az itt már nem számít.
Nézd meg a széltérképeket. Északnyugat-Magyarország, Mosonmagyaróvár környéke a legszelesebb, de nem azért, mert ott a Kisalföld.
Így már más a leányzó fekvése. Üdvözöllek a "szélőrültek" táborában!
A bicikli kerékagy motorok kedvezőnek tűnnek. Áttételesről én se tudok, hiszen ekkora nyomaték előállítható direkt hajtással a modern mágnesek világában. Beépített elektronika nélkülit célszerű nézegetni. A kefe nélküliség ezeknél leginkább az állórészbe helyezett tekercselést fedi, nem elektronikus szabályzást. Talán még a lánckerekes, belső áttételes motorokat is érdemes kielemezni a könnyű, néhányszoros plusz áttételezhetőség miatt. Kérdés, hogy a nyomaték igényt mekkora szélkerék tudná biztosítani? Nem úszod meg a számolást. Időd még van.
Bocsánatot kérek! Az előző hozzászólásom elírás volt. Valóban 100000-re gondoltam én is. :)
Amúgy már nem is félek annyira az egésztől, mint az elején. Kezd tisztulni a kép. :)
Azért még biztosan lesz kérdésem bőven, amire remélem itt találok választ!
Akkor úgy néz ki, hogy kerékagy lesz. Gubizni nincs időm, úgyhogy új lesz. Nem olyan vészes az áruk. Ja, a kerékagyban nincs áttétel beépítve?
A lapátok mérete, száma, formája még nem eldöntött, és még az inverter és az akku. sem.
Annyira nem sűrgős az egész, de már alig várom, hogy nekiálljak. Sok időt és energiát nem akarok rá áldozni. Valójából egy leendő tanyára lesz majd. (gomb és a kabát esete)
Csak azok a fránya számítások - a 10000-t is át kellene számolnod ~100000-re. Az átszámolt kerettel a nem ismert fellelhető anyagok, CNC, tekercselési lehetőség figyelembe vételével már biztosan kapsz használható ötleteket és nem csak hozzám hasonló elkeserítő válaszokat. Első nekifutásra 500W-nyi beépített teljesítményűt simán megcélozhatsz "másolással", de 10000-ből szinte semmit.
"...a ráfordításnál jó volna 10000Ft alatt maradni."
Az ~2 db mágnes. Amiből kell egy légmagosba 9-12-18... Vagy 3 kg huzal, ami a légmagos generátoroknál rohamosan fogy. :-( 10000-ből egy csupasz torony is nehezen jön ki. Amihez ugye kellene egy komoly betonalap...
50-100 W-osat rá lehet akasztani falsarokra, tetőszerkezetre. Mint Barret és mások is javasolták, állandó mágneses kerékpár agymotor a leggazdaságosabb kezdés. Persze használt, lomizott, stb. változatban.
Köszönöm, hogy ilyen segítőkészek vagytok! Az ajánlott oldalakat még böngészni fogom, ha kicsit több időm lesz. A 100W belátom, hogy elég komoly szeleséknél :) Közelítőleg írtam. 50-nel is elégedett lennék, ha hosszú távon működni fog. Azért a ráfordításnál jó volna 10000Ft alatt maradni.
(a légmagos generátor elkészítése sem jelentene akkora problémát, mivel én CNC marós vagyok, s a barátom tekercselő... csak azok a fránya számítások... :)
Ebben iagazad van, de a kérdés felvetőjének szavaiból túl sokat nem akart rá költeni, bár nem tudom mennyiért adják. Ezt meg csak beírtam, hogy láttam egy ilyet, hátha érdekel valaki. Mielőtt félreértés lenne, nem én árulom :-).
Az hogy az adatok keszekuszák, nem kérdéses. Jó lett volna róla adattábla, stb. Mondjuk a súlya valamilyen szinten már támpont lehet.
Ezt megnézném, hogy vesz ki motorként 15 A-rel működő generátorból szintén folyamatos üzemben 80 A-t. ???
Kezdőnek, aki bevallja, hogy semmit nem ért hozzá, elsősorban olyant ajánlok, ami hozzáértés nélkül nagyobb mechanikai és elektromos befektetés nélkül használható. A készen kapható szélgenerátorra fel kell csavarozni valamilyen lapátokat és a torony tetejére egy kerékagyra ültetve feltehető. Védelemnek jóformán a túltöltésvédelem elég.
Fenti motor, bár jó, de a mellékelt szöveg "Kész átverés show". A használatbavételéhez szélkerék tengellyel, csapágyházzal, forgó..., áttétel, minimum dióda, többlettermelés esetén bypass,...
100 W-os, az már egy pompás termelő szerkezet lenne. A hobbi az amelyik forog, de nem termel. Legfeljebb viharban 2 percig. :-(
Generátor: Ha nem értesz hozzá, vegyél készen állandómágnesest. 50-60e.-Ft, már csak lapát kell rá meg alá a torony. Légmagosra ne is gondolj, akkor nem marad pénzed a toronyra meg a lapátra. :-(
Szinte csak hobby célra szeretnék vízszintes szélkereket. Akár 100W is elegendő lenne. Sajnos az elektronikához semmit sem értek, ezért nem is akarok ebből a bődületes mennyiségű információból kihozni bármit is...
Nem érdekelnek a számítások, meg a hatásfok és a megtérülés! Működjön, és kész. A mechanikus (barkácsolos) részét én megcsinálom, csak az elektromos részét valaki átvállalhatná. (Generátor, inverter... stb.) Persze nem ingyen. Akár csak kísérletezésből, vagy szórakozásból, ha valakivel összedolgozhatnék...
Ja, még egy dillemma:
Most akkor villanymotort átalakítatni állandó mágnesessé, vagy inkább csináltatni (venni) légmagos generátort?
A YouTube-on látott video alapján gondoltam, hogy érdemes lenne utánanézni, és hozzáértőktől kérdezni mégis egyszerűbb, mint a kérdésből nyilván kiderült laikusként az információ útvesztőiben kutakodni. Azt én is gondoltam, hogy ha ilyen egyszerű lenne, akkor már minden telken ilyen kerekek forognának. Egyenlőre marad a szélkerék terve, mint vízkiemelő eszköz és ismereteimet addig is igyekszem e témában gyarapítani. Az erre szánt keret mintegy 150- 200 000 ft, ehhez kérnék némi segítséget, útmutatást. Esetleg van valaki Szeged környékén, akinél megnézhetnék egy ilyen rendszert? A válaszokat és a segítséget ezúton is köszönöm.
Néztem a fagyás miatt valamelyik fűthető is.Nekem a csapágyazott tengely maga egy motor.Ha nagyon akarom,kicsit melegithetem,2.2 ohm a tekercse.De ezt a felállást fogom kiváltani most hétvégén.Szkóppal néztem a mostani készülő verzió fordulatonként 36 jellel fúróval 600 fordulaton tekerve tökéletesen adja a négyszögjeleket.Lesz egy csomó impulzusom,ez volt a cél.Erről dobok majd képet.
x napi 5 ó = 50 Aó x 7 nap (a szélcsendes napok figyelembe vételével) = 350 Aó/hét
Mivel egy új akku az Aó kapacitásának kb. 10 %-s nagyságú Amperrel terhelhető 6-8 órán át, így x2 = ~700 Aó kapacitású akku telep (~18x7=126db 12 V, 100 Aó akku)
2,5 kW x napi 5 óra ~5000 kWó/év, ehhez kb. 50 m2-s, kb. 20 kW-s szélkerék 20 kW-s (230 V, 80 A) töltés szabályzóval és ~3 kW-s szinuszos (malom-motorok miatt) inverter kell az akku telepen túl.
A bekerülési költséget magad is megsaccolhatod a neten fellelhető árakból. Ekkorát első nekifutásra házilag megépíteni reménytelen. Ha veszed, talán a malomban aranyat őrölve futja ki. Gázmotor, vagy napelem. A napra támogatás néha pályázható, szélre nálunk nem.
Ilyen félelmektől tarva vetettem el a kis aranyos léptető motort. Amit én használtam egy 600 W-s söntmotor volt 8-s, kétoldalt görgős csapágyazású tengellyel, öntött alu házban. Ezzel nem igen lesz gond. A lapátkerék izgalmasabb, amikor pl. lefagy - majd kiderül. Mindenesetre a fellelt anyagot nem számolva kb. 4000 Ft agyagból jött ki (kanalak, áramköri elemek, bic.kmó) és nem 40000-ért kellet megvenni. Az én célomnak, valós viszonyoknál lapátkerék variációkat vizsgálni, majd szélsebesség függő vezérlő jeleket adni - megfelel. Szegényember vízzel főz.
Kérdésem annyi lenne, hogy szeretnék egy függőleges tengelyű szélkereket építeni, hozzá generátor, akku, inverter. Ez alkalmilag biztosítaná az áram szükségletemet egy tanyán (hidrafor, mosógép, házi malom, kb. ennyi. Milyen méretezésű eszközök kellenének ehhez? Az áram szükséglet 2500 w.
Saját tapasztalat, hiszen nekem "gyári" mérőm van, de már sok éve. Van olyan hogy full szélcsend, ónos eső, és utána jön a szél. Komoly kiegyensúlyozatlansággal is meg kell küzdeni, nem tudom nézitek-e a csapágyazásnál. Eltart egy ideig mire lerázza magáról a ráfagyott jeget.
Olyan is volt hogy félig viharos szélben menet közben (!) lefagyott a mérő, értsd megállt. Fel is mentem a tetőre, kézzel nem tudtam megmozdítani... 2 nap alatt leolvadt, de ilyen hogy menet közben..., Ha nem látom nem hiszem el.
Jó lesz az. Én a nyomtató léptető motor tengelyezését tartottam gyengének a 40-50 cm lapátkerék átmérőhöz. A masszív, még "békebeli" szét- és visszacsavarozható porszívó motor az eleve M6-s menetes tengelyvéggel egy csapásra megoldotta a mechanikát.
Az imp. tárcsa osztását egyedileg a használandó számlálóhoz kell igazítani. Nekem le kellett rontani a gyönyörűen felpolírozott, lakkozott 24 osztásos kommutátort a bickmó, mint számláló használata miatt. (Az alacsony bicikli kerék frekvencia miatt ennél a bejövő impulzusok kapuznak a biciklinél előfordulható határfrekvenciáig. Ezért lett 4 imp./fordulat.)
Az 1000-s fordulatot szerintem is egyetlen (akár ideális) szélkerék sem éri el. Olyan 500-s max. ford. figyelembe vétele talán jó. Én ezzel kalkuláltam.
A QRD1114-s opto reflex remek, olcsó érzékelő, vagy Hall-elem. Ezeket javallanám, de sok jó megoldás lehet.
25 sugarat választottam.A léptetőmotoros megoldás tetszik,de a te megoldásodban nincs mozgó alkatrész,csak
csapágysurlódás van.Találtam egy frankó alu házat csapágyas tengellyel,ma kapott új csapágyakat,
teszek bele egy fogazott tárcsát,és induktív vagy optós megoldással érzékelem a fogakat.Most hétvégén próbaképp egy fordulatonként 6 osztásost csináltam,jó is de mivel az 1 sec. alatti impulzusszammal variálok,
0-34-ig voltak értékeim,ez nem ad kellő felbontást.A 36 jó lesz 1Khz-ig stabil kb. az érzékelés,az meg 20+Hz
gondolom 1000-et viharban sem fordul :-)Hétvégén egy 340-es percenkéntii fordulatú max. lökésem volt.
Eredetileg "c" alakú nyele volt, összenyomkodtam kombinált fogóval. Kicsit látszik is a nyoma, de idegesített a fejjel ép ellenkező ívű nyél.
Az átmérővel én igyekeztem minél kisebbre menni. A burkolattól még kellő távolságnak a ~ 20 cm adta magát. A nagy átmérő kockázatos lehet a viharok lökéseinél. Érzékenységben pedig, mint írtam már ~0,5 m/s-tól mér ezzel az átmérővel.
Valamilyen burkolás szerintem mindenépp kell, hiszen szélben, hóban, fagyban időjárás állónak kell lennie.
(A prifit kösz, de önkritika jellegű is a "MekkElek" menü elnevezés.)
Ennyire azért nem egyértelmű, hogy 3, vagy 4. Bőven akad a precíz mérőkben 4 kanalas is.
Mindenesetre magam is elégnek tartottam a 3-t. Szemre 2-3 másodperc késéssel követi a hirtelen széllökéseket, kb. 0,5 m/s-tól már mér (R-20 cm). Hitelesítve még nincs. (Mire megcsináltam az autóm generátorát feltámadt a szél, vagy nem értem rá - ahogy szokott lenni.) Szélpróbán tegnap túlesett - kb. 13 m/s csúcs lökésekkel. Remekül vizsgázott. A mért értékeket majd korrigálom - ránézésre tsr=0,3-hoz állítottam a számlálót, e körül lesz jó a korábbi 0,15-0,20 rosszul saccolt helyett. (http://szelesember.freebase.hu/mekkelek.html)
Szél Úr szorgossága miatt a szélmérőm hitelesítése ugyan várat magára, de legalább a modell méréseket tudom folytatni immáron szélmérővel. Majd korrigálom a mért sebességeket hitlesítés után az excelben.
Nagyobbacska 3-5 m átmérőjűnél talán már érdemes elgondolkodni rajta. Persze ahogy írtad, kellő műhely háttérrel. Pattintott kőszerszámokkal nem sok az esély, hogy túléli szél barátunk csapongásait. Most is szépen tombol: http://www.idokep.hu/szel
Még, hogy pang? Amstrong-ék érezhették így magukat a Holdon.
Lapátszög állítás - többlet teljesítményt jelent tág szélsebesség tartományban, ha az egyéb lehetőségeken túl vagyunk (megfelelő lapát alak, lapát db, lapát szög, irány stabilitás, kellő átmérő, stb.). Magam részéről túl macerásnak tartom megcsinálni házilag. A hasznosságával semmi ellenvéleményem nincs, hiszen a nagyoknál is az egyik alap szabályzás. Bár ott a MW-k 1-2 töblet %-áért küzdenek, amik 10 kW-k.
Ismerős. Amikor ráérsz, akkor fúj a szél. Totál szélcsendben véletlenül sincs 1/2 órád se autózgatni. Modelméréseimnél ez fordítva igaz.
A kondis gyűjtögetés az első olyan ötleted ami nálam nem okozott nagy sikert. Mennyi az összegyűjthető energia (energia -Wó, nem feszültség ami meg is marad a kondiban) egy-egy "áttöltési" ciklusonként és ezek összege pl. egy nap alatt?
A mérő rendszeredhez gratulálok, külön a gyorsasághoz! Legalább blokséma szinten egy-két fényképpel kiegészítve megoszthatnád velünk!
Viszont észrevettem,ha annyi energia van a szélben,hogy néha megtekeri a kereket,
érdemes egy konditelepre tölteni,sokkal kevésbé fékez mint pl egy 21W égő.Ha megvan a kivánt fesz a telepen,rá lehet nyomni az akksikra.Igy a fél rotorfordulatokból is összejön egy löket töltés.Megcsináltam hogy a max. fordulatot elnaplózza,és a fordulatszámtartományt fel tudtam osztani tetszőlegesen,mikor melyik fázis kapcsoljon,és persze a minimum fordulatot is meg tudom adni ,mikor lehet terhelni.
Még valószínű, hogy szükségem lesz másik szélmérőre is, bár egy ideig elleszek a porszívóssal.
Igen, a lépésszám igény elég jól behatárolható a kanál átmérő és a 0,15-0,20 tsr-el. Frekvencia gond nem lehet. Ebben a tartományban bármelyik számláló biztonsággal működik. A jelet pedig úgy kell vágni, hogy a legkisebb, pl. 1 m/s-s szélnél várható stepping fesz. bizonytalan csúcsai (pólusélek miatti "hullámosság") már kiessenek.
Jó lesz a közvetlen tsr leolvasás lehetősége. Tapasztalom, hogy elég körülményes egyidőben 2-3, 4 kijelzőt (szélsebesség, fordulat, fesz., áram) leolvasni. Szélpajtás nincs ránk tekintettel, "jó szokása" szerint 2-3 szoros sebesség ingadozással, lökésekkel támad.
Nem nagyon értem ezt a TSR keresés dolgot. Mert ahogy én tudom, ha a lapát a széltől függően, de a gyorsjárási tényezőjének megfelelő fordulaton forog, akkor adja le a legnagyobb teljesítményt. A gyorsjárási tényezőhöz hozzárendelhetők a lapát méretei és az átmérőkön a beállítási szögek. Úgy emlékszem, Te műanyag lapátot akarsz készíteni, ezek 3-5 gyorsjárásra megfelelőek.
Kiváncsiságból megnéztem kézzel hajtva a szélmérőnek szánt nyomt. steppinget (2fázisú). Egészen szabályos. A gammám valami "hadititoknak" gyártott lehetett.
A jelalak már kíváncsiságból is érdekes. Az enyém kicsit meglepett és érthetővé vált miért mértem lehetetlennek tűnő értékeket először a mintavételes multiméterrel. Valami túllövéses trapézra tippeltem volna és ez van. Szinuszt semmiképp nem vártam, de ilyet!
Szélmérőnek először én is nyomtató léptetőt szántam, de az én doboznyi készletemben levők tengelyezését, csapágyazását gyengének találtam, így tértem át egy ősrégi "Rakéta" porszívó motorra. Ehhez viszont már nagyobb (10 cm átmérőjű) merőkanalak kívánkoztak 20 cm-s sugárral. Vihar próbán még nincs túl, de elég masszívnak tűnik. Hitelesítésre vár, mert Murphy közbeszólt - az autóm generátora megadta magát. (Kis ebességen a ford. szám mérő kell - ez diesel és a generátorról mér.)
Hitelesítés előtt, vakon 0,15-0,20 tsr saccolható a kanalas szélmérőknél.
A kész áramkört természetesen várjuk közzétenni. Hátha más is kedvet kap, ötletet merít belőle.
Íme az enyém: (Nem is olyan egyszerű. I' love Index. Ide csak mobiltelefon képeket lehet feltölteni?) - Érdeklődők keressék meg a másik fórumon (néhány hetes).
Na még megvagyok,a szélsebesség mérő van porondon.Azért kell,hogy tudjam a TSR-t mérni,a lapátokat addig állítom mig a kívánt munkapontban legjobb lesz a hatásfokuk.
Szélsebességmérő is léptetőmotor lesz.Nyomtatóból operáltam ki már egyet.
Igy tervezem:
Ez 1.8 fokos moci,200 lépés/fordulat.2 tekercses(valójában 4 de belül sorbakötve)Számlálóba küldöm a szinuszokat egy tekercskivezetésről,sima 2A szilárdtestrelé bemenetére,az ledes,csak a + csúcsokat számolja így egy kis Siemens logo programozható relé(mini PLC) bemenetére küldöm,1 s alatt megszámoltatom mennyi jött össze,felszorzom 60-al,elosztom 200-al,meglesz a fordulatszám.Másodpercenként frissül így.
Utána szélcsend,kocsiba be,megnézem milyen fordulat tartozik a konstans sebességekhez.
Programba átirom m/s-ra a kijelzést,de lehet hagyom igy.Egy másik bemenetre a szélkerékről ugyanaezt,a fordulatok aránya adja a TSR-t.Ezután jöhet a rotoralakitgatás.Meg igy a széllökéseket előbb jelzi a mérő,lehet intézkedni a terhelés növeléséről igy szabályozva a rotorfordulatot.
Valami ilyesmit szeretnék.De még biztos csiszolódik.
A házi szélerőműveket az alábbi tág kategóriákba sorolnám:
Az 1-2 kW beépített teljesítményűek (a szélfórumok, ez is jórészt ezek barkácsolásáról szólnak) egy része a hobby kategória, másik része a kényszer kényelmi megoldás hálózat nélküli telken, tanyán minimális világítás, kis tv, rádió, laptop, stb. működtetésére 1-200 Aó-s akkuról, esetleg 1-2 napelemmel kiegészítve. Egyik sem forintális haszonról, spórolásról szól. Ekkora teljesítményű kereskedelmi gépet épelméjű ember szerintem nem vásárol.
A másik a lakás energia, akár csak a villamosenergia kiegészítését, kiváltását célzó teljesítmény kategória. A kiegészítéshez szélből minimum 3-5 kW-s, kiváltáshoz 10-15 kW-s gép kell. Okos tervezéssel 5-6 éves megtérülési idő kalkulálható jelentős saját installálással (saját építéssel és telepítéssel). Komplett rendszer megvásárlásával és telepítésével ez az idő 8-10 év. Hogy ne egye fel az akkucsere a hasznot, ezeket hálózati betáplálással célszerű kialakítani.
Hálózat nélküli (akkutelepes, mert más gyakorlatilag nem jöhet szóba) sziget üzem, a hálózattól való függetlenedés álma nem lesz spórolás. Többe kerül, mint a hálózati áram megvásárlása. (Magyarországon, nulla támogatással.)
Amikor valaki szélenergia hasznosításban gondolkodik puszta unalom űzésen, vagy valami belső vitatkozási kényszeren túl, akkor először ezekből a kategóriákból célszerű választani és majd ezeken belül a sok jó és kevésbé jó megoldásokat finomítgatni igény, pénztárca, helyi lehetőségek, stb. szerint.
Én magam a 10-15 kW-s kategóriát céloztam meg. Lassan, de halad.
Jó,de én az akkus megoldásra gondoltam, hogy anélkül, hogyan használható egy tanyán? Mert, mint ahogy Te is írtad, rendkívül költséges a rengeteg akku miatt. De akkor végülis átverés az akku használata még inverterrel is?
Vagy lehet, hogy két izzót, meg egy kis pici tévét elvisz kevesebb akkuval és inverterrel? Lehet csak erre gondolnak a kereskedők, csak nem írják ki, mert az már a saját üzletüket rontaná?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy sok kereskedő szájából elhangzik.
Ha nincs puffer (hálózat, vagy akku, mert más reális módja nincs), semmire nem használható. (Amikor feltámad a szél, akkor lehetne kávét főzni, vagy olvasni, ha kisüt a nap akkor hajat szárítani... nonszensz.)
Hasonlók miatt a "feltéve". No meg léptető motor üzemben egyidőben 1 fázison folyik áram, a disszipálandó össz. hőteljesítmény miatt nem ugyanaz, mint egyszerre 4fázis "melege". Mint írtad, "majd kiderül" mérés mondja meg az igazságot.
A léptető motor (ha tudsz ilyen nagyobbakat szerezni) szerintem mindenképp jó irány a drasztikus indukció miatt kis fordulatra. A jelalak senkit nem érdekel, úgyis egyenirányítva, szűrve lesz. Az effektív érték a lényeg.
Nem tolongunk a segítő ötletekkel, én is töprengtem, hogy írjak-e? Csak néhány gondolatébresztő mondat:
500 (? és az egyenként 1-2 kW-s általános háztartási berendezések?) W 10 órán át = 5 kWó (230 V, 2,2 A * 10 ó + nem lineáris kapacitás csökkenés = 230 V, 50 Aó akkutelep ~ 20 db 12 V-s gk. akku/2-3 év (3-400 ezer/2-3 év?).
Lakás villamosenergia kiváltására "legolcsóbb" megoldás a hálózatba táplálás. Hogy az éves (melegvíz nélkül ~3000 kWó) energia szükségletet fedezze 5-10 kW beépített szél, 3-5 kW beépített nap forrás kell ugyanekkora inverter teljesítménnyel. Az áramszolgáltató 2-3 db inverter típust fogad el betáplálásra, így ezek ára különösen csillagászati. Állami támogatás nélkül, ami a földgázimport ellenérdeke miatt évtizedekig még nem is remélhető, nehéz hasznosságról, megtérülésről beszélni. Ennek ellenére magam is ilyen rendszeren dolgozok lehetőleg kereskedelmi (divatárú) invertereket kizárva, így inkább a való világ felé terelgetni szándékozlak Téged is, másokat is.
Részleges kiváltás, hálózat átépítés, forgatókönyv a családnak, hogy mikor mit, mivel együtt kapcsolhat be, vagy nem. Nem tudom? Nap, szél - borzasztóan rapszódikus energia források. Napokig, hetekig képesek nem adni energiát - csak éves össz. energiával és energia pufferrel kalkulálhatók, pillanatnyi teljesítménnyel semmiképp nem.
A 265 W 100-s fordulaton szépen hangzik. Feltéve, ha a 4,6 A a fázisonkénti terhelhetőség és nem a tápáram össz. (4 fázison) tartós idejű effektív értéke.Stepping motoroknál gyakran az utóbbit adják meg az adattáblán a tápegység teljesítményigény miatt.
A terhelt ford. mérés majd megmutatja, hogy hol kezd langyosodni a motor test. Az még talán nem késő.
Többnapos PC mentes civilizált távollétemben örömmel olvasom a fejleményeket, mint pl. terhelt mérések és ebből levont következtetések.
Ha marad a 3f-ú szervo, szerintem ne bajlódj a csillagpont kivezetéssel. Töltés, vagy terhelés vezérlés úgyis lesz, akkor 3f-ú, 2utas hídegyenirányítás után vezérelt szaggatás, vagy eleve vezérelt tirisztoros hídegyenirányító. A fázisonkénti asszimetrikus terhelés szabályzás borzasztóan nem tetszik nekem. Sok galibát okozhat akár a hídegyenirányítóban is.
(A "szégyellős" fordulatszám mérés teljesen megszokott szegény ember esetén. Én bicikli kmórát használok nyitásérzékelő (kis neodymium) mágnessel. 1000-s fordulat alatt még soha nem repült el.)
Csillagba kötött három tekercs háromfázisú vonali feszültségén mértél teljesítményt. Itt a teljes teljesítmény a 88 wattból számolva 152 watt. Ha ezt lecsökkented a három fázisú kétutas egyenirányító teljesítmény tényezőjével, meg levonod a diódák veszteségét, akkor jó volt a DC mérés, a 140 watt megfelelő, nincs túlzott veszteség.
Azt, hogy a szélgép teljesítményét hogy lehet jó hatásfokkal akkumulátor töltésre felhasználni, nem tudom.
Üdv! Nem kell félni, ha elég nagy az akksi nem fogja túl tölteni. A feszültség stapilizálódik, csak kicsit emelkedik ha nagyobb a szél, viszont az áram fog jelentősen emelkedni. Ha hosszú távon gondolkodsz, így is úgy is kell egy elektronika ami megvédi az akksit túltöltés és mélykisütés ellen is.!
Bocs fázisok közt mértem mindent.Csillagpont nincs kivezetve.
Szétszedtem,a csillagpontot ki lehetne vezetni,de akkor a gyári jeladó része megy a levesbe.
Mondjuk maradna hely egy kis induktiv érzékelő berakására,akkor ugyanúgy lenne fordulat jelem.Az kellene a töltésvezérlés miatt.Sima LM338K-im vannak itthon azokat
tenném tekercsenként.Belövöm 14.4-re aztán had menjen.Persze 2 párhuzamban,úgy 10-14A-el elbir simán.
Az mit jelent, hogy fázisonként mértél 88 wattot? A csillagpont és a fázis kivezetés között mérted? Mert akkor jó a számolásod. Ha a két fázis kivezetés között mérted a teljesítményt, akkor meg jó a mérésed, nincs itt a vártnál nagyobb veszteség.
Úgy kell méretezni a dolgokat hogy viszonylag alacsony rotorfordulatnál összejöjjön az akksi töltőfeszültsége.
Legyen ez pl 100 fordulat.De ha gyorsabban forogna ugye 2 akksi sorban ami 200 fordulattól tölthető.
Közötte nagy a kieső rész.Persze lehetne fogyasztók rákapcsolásával terhelni,de alacsony feszűltségen nagy áramok lesznek.Esetleg 2V-os cellákkal összerakva lehetne optimalizálni a dolgokat.
Azt hogy a felesleget elfűtsem egy ellenálláson,ami max egy pohár teát megmelegít nem érzem ésszerűnek.
Nem gond,ha valaminek nekiállok megcsinálom.Mivel mindenki másból épitkezik,a
nagy részét muszáj végigszenvedni.Ha kérdezek valamit nem várok rá feltétlen választ.Recept nincs.Az elmélettel,meg a kihozható teljesitménnyel kell tisztában lenni.Nem álmokat kergetni több KW szinten.
Érdekel,leköt,kihivás is.Meg ugye az alkotás öröme :-)
Olvasgatom egy rövíd ideje ezt a topikot, valamikor én is szeretnék egy szélgenerátort és minél jobban függetleníteni magam a szolgáltatótól.
Az első lépésekíg még van kb 1 évem, addíg tanulni, informálódni szeretnék a témában.
Ami eddíg kezd körvonalazódni, az az akkumulátoros rendszer, valamikor napenergiával rásegítve a szélre és érdeklődöm a függőleges tengelyű (jól írom?) turbinák iránt is.
Sokan sok helyen hozzák fel a 12 voltos megoldásokat: autó akku és a különböző autós generátorok és természetesen inverterek. De ugyanakkor sokan le is beszélnek róla. Tudom, hogy az autóban megtalálható alternátorok a gerjesztőáram miatt igényelnek meglévő áramforrást is legalább az induláshoz és azt is tudom, hogy fékező tulajdonságuk van amikor megkapják a gerjesztőáramot. Ez az az indok ami miatt itt is lebeszélnek róla az emberek? Elég logikus lenne, hogy egy kompakt rendszert átültessünk szélhajtásra, de miért is nem jó ez?
Továbbá az akkuk teljesítménye, használhatósága érdekelne még. Jelenlegi áramfogyasztásunk max 190KWh havonta. Ez megközelítőleg 6KWh/nap. Minden hónapban bejelentem a mérőállásokat és ez a 190 a legnagyobb fogyasztás egész évben. Pl a jelenlegi legaktuálisabb 170KWh, nyáron nem éri el sokszor a 150-et sem. Lényegtelen. Maradjunk a napi 6KWh-nál. Azt hiszem, hogy ezt a fogyasztást elméletben lekorlátozhatom napi 10 óra csúcsidőre, tehát a kerek számok miatt 5 KW osztva 10 órával kb 500W/óra.
(tudom, ezt nem így kell számolni, de ha majd a tettek mezejére lépek, úgyis konkrét méréseket akarok végezni, most csak az elméleti számítások érdekelnek. Megaztán úgyis ki kell számolnom a különböző zónák fogyasztását, ott van még a mikró, a vízforraló stb.)
Szóval mi az a megfelelő megoldás, megfelelő teljesítmény, megfelelő eszköz-készlet ami ezt a házat kiszolgálná?
Én úgy képzelem el, hogy 1-2 nagy kapacitású akku és zónák szerint inverterek szolgálnák ki a ház szükségletét. Na de mekkora és mennyi?
Tehát valami olyan elképzelés tervszerűség érdekelne amit most szépen el tudok menteni és annak mentén eljuthatok idővel a megvalósításíg.
Délelőtt méregettem.(Irtam egy hosszút lenyelte az index,ugyhogy röviden:)
202W max 191 rotorfordulatnál az eredeti 3 lefolyócső 3m próbaoszlop,13.44 áttétel 24V DC motor.2567 volt a moci max fordulata,jó nagy bukta ez az áttétel.De majd a másik moci az 5x áttétellel sokkal jobb lesz ezt látom a mai mérésekből,meg a tegnapi tesztekből.
Találtam itthon egy 5-szörös áttételt,bolygóműves.Pici,de erős.
Mindenképp azzal fogom összerakni,igy lesz értelmes fordulat.
A kommutátoros DC kicsivel jobb hatásfokú motor,de a szervón lehet a fázisokkal variálni.
Gyenge szélben pl csak 1 ahogy durvul úgy 2. 3. is.Ha sok a szél 1 fázis mehet rövidzárba stb.És ugye a maradék 2 még termel.Fordulatszám mérés úgyis lesz,első körben úgy gondolom célszerű lenne terheléssel mindig a használható fordulatszám tartományban tartani.
Nekem a saját gyártású generátoromon 2,4kw-os fűtőbetét van, ami 25,4 ohm. Terhelve 70-es fordulaton adja a 19V-ot. Mindehhez faragott rotor van fent (én csak ebben hiszek) 7-es TSR-el. Ezek után már csak szél kell.
Méregettem.hát kell áttétel.3 ohm műterheléssel néztem(Vastag fűtőszál.Mérés közben sem ment el az ellenállás,be sem melegedett csak langyos.)3-4-szeres áttétel kellene,mert igy kevés amit ki lehet venni.
Ezeket próbáltam 3 ohmon:
DC moci direktbe fúróval:
19V 8,44A 538 fordulat
AC szervo mindhárom fázis egyenirányitva konditeleppel(40V10000uF 6db)
17.1V 7,6A 527 fordulat
A működő 13.4 áttételes jelenlegi DC moci,ami fent volt:
20.2V 9.1A fordulatot itt nem mértem mert majdnem feltekert a ruszki fúró :-)
(De 400-ra minimum beesett,vagy alá.)
Fordulatszámmérés(Jó gány megoldás de leirom):
12-es anya a tokmány oldalára szigszalaggal,induktiv érzékelő mellérakva,az
érzékelő kimenete meg egy számlálót pöcögtetett.Időt stoppereltem.
Valakinek van bármilyen mérési eredménye bedobhatná viszonyitási alapnak.
Terhelten mérj feszültséget és határold be, hogy mekkora fordulaton mekkora a legnagyobb kivehető teljesítmény, ehhez mekkora kapocsfesz. tartozik. Az egyenirányítás is terhelten vizsgálandó (1 fázisúnál az egyenirányított terhelt fesz. a váltó effektív értékének csak 1,1-1,2-szerese). Ezután dönts az áttétel szükségességéről.
Kózben még méregettem a szervomocin(AC).320 fordulaton 45V jön ki.Ugye ez váltó,1,41-el szorozva lesz egyen,jó nagy kondikkal.Az van is kéznél bőven.Szerintem az áttétel felesleges így,megspórolok egy csomó veszteséget.Ebben a 4 napban ősszerakom direktben,megnézem lesz-e létjogosultsága.Ha nem jó kap egy 2szeres áttételt.
Sziasztok! Tegnap délután kihasználtam a jó időt!! :) Ezt csináltam! :)
