Sajnos az egész autógyártás kibicsaklott az átlagember számára, túl sok az utcai harcos, akik SUV-okkal vívják mindennapjaik, az autógyárakat eltartják, nem érdekük lefele terjeszkedni.... de igazad van, részemről polémia vége.
Ez teljesen igaz. Ami engem zavar, hogy még nincs megfizethető model átlagember számára. Persze ezt is lehet még az akku számlájára írni. De ugye az ev-re van másik topik.
Passat 8-9 év... a Tesla agilis fejlesztési gyakorlata abban is különbözik a hagyományos gyártóéktól, hogy folyamatosan fejlődik minden modell, nem csak a gyártásban, hanem a forgalomban is. Ma egy Tesla sokkal többet tud, mint amikor néhány évvel ezelőtt újonnan megvették.
Éppen ezért valójában sokkal intenzívebben fejlesztenek, mint a konkurencia, de ez nem a számozáson és a hűtőrács formáján nyilvánul meg leginkább.
A villanyautot nem a Tesla talalta fel, mar 100 eve is voltak villanyautok. Közvetlen elözmenynek is ott volt a GM elektromos autoja, ill a Toyota Priust is az elektromos fele atallas egy elöfutaranak tartom. Az elsö Prius kifejezetten menö volt egy ideig, filmekben szerepelt, filmsztaroknak is menö volt venni egyet ugy, hogy egy bunronda, jellegtelen kis auto volt, es azota is az, talan a mostani legujabb vegre egy kicsit csinosabb. A GM elektromos autoja is bunronda volt, tul az iranymutato, forradalmi koncepcion. Söt az összes többi ilyen olyan elektromos probalkozas is mind bundronda volt, vagy biciklikerekes, napelemes valamik, vagy bizarr kinezetu eröltetetten aerodinamikus jarmuvek.
.
Musk hozzaadott erteke annyi a sztorihoz, hogy hetköznapi szemmel is tenyleg szep karosszeriaba tette az elektromos technikat, es autonak latszo autokent dobtak piacra. Mindezt megfuszerezte azzal a hazugsaggal, hogy a Tesla önvezetö, ezzel a zöldek utan a modern technikaert rajongo geekeket egyarant megfogta. Nekik odatette a az elsöre latvanyos, de a hasznalhatosagon nagyon sok nehezitö oriasi kepernyöt, arra a szinte menö Apple termekekre emlekeztetö megjelenesu softwaret, stb, stb, jol ki van talalva, es eladva a mitosz. A kocsi nagyon draga is lett, ettöl mindenki beszelt rola, a vagyak targya lett, egy mitoszt epitett ki.
.
A Roadster uj generaciojat meg megigerte, bemutatta, mint kesz es holnap mar te is megkaphatod autot, azutan az megis eltunt. Illetve rendelest es penzt azota is elfogadnak erte nagy örömmel (https://www.tesla.com/roadster/reserve#payment) de auto nincs. Az szilvatövis-antiplaton szerint agilis, a többiekenel sokkal frissebb modellpalettaju ceg honapra pontosan 6 eve mutatta be az "uj" Roadstert, igertek egy 2020 eleji sorozatgyartast es kiszallitast, veszik fel nyugodt szivval az elöjegyzeseket, de a teljesitest evröl evre halasztjak. Ez nem is baj, tegyek, csak vicces az olv.tarstol azt hallani, hogy a Tesla milyen agilis, friss ceg. Egy szar lenezett VW es tarsai nem var 6+ evet a bemutato utan a gyartasig, 6 ev mulva mar a következö modellgeneracio jön. :)
Mondjuk pont nem. Kezdetben vala a Tesla mint az első valóban használható ( hatótáv, teljesítmény ) ám drága és kis szériás villanyautót készítő gyártó.
Az azóta eltelt évek a tömegcikké válásról szólt. Roadstert - kis szériás rétegmodellt - gyártani sokkal kisebb kihívás szerintem.
A Ship elég nagy sebességre gyorsult, nem emléxem pontosan, de már nem kellett sok a pályára álláshoz. Ki emléxik, hány % volt már az elért sebesség? Azt figyeltem, hogy a magasságot tartották 150 km környékén.
"Még csak annyit, hogy a Tesla autók gyors fejlődése bizonyítja, hogy új, járatlan területeken, ahol még a cél is csak nagy vonalakban körvonalazható, a módszer pedig nem is látható, az agilis módszerrel lehet látványos, gyors eredményeket elérni.
A konkurencia modelljei rendre elavultak voltak már a gyártás megkezdésekor, legtöbbjét nem is szabadott volna piacra vinni."
.
.
Tte most viccelsz?? :) Tesla és "agilis módszerrel lehet látványos, gyors eredményeket elérni" igy egy mondatban?? :) Ez az agilis cég hány évet küszködött a Model3 gyártásának elinditásával? Hány éve hülyitik az anno kész (és golyóálló :) ) autóként bemutatott Cybertruck első megrendelőit még azóta is, hogy mostmár mindjárt holnap de tényleg? Hány évig szivatták a Semi kamion megrendelőit? (ha egyáltalán érdemi sorozatgyártás elindult belőle) Tavaly elvileg átadtak egy-két darabot, de jó kérdés, hogy gyártják-e sorozatban tényleg. Hol van a beigért agilis Roadster? Egyet kilőttek a világűrbe, és a többi?
.
"A konkurencia modelljei rendre elavultak"
.
Ez is egy vicc. Hány éves már a jó öreg tömegtipus ModelS? Az Y? És tulajdonképpen a Model3 is a bemutatása óta?
Én is software-ból keresem a pénzt, 25 éve vezetek egy orvosi betegadminisztrációs software fejlesztő céget. Szóval teljesen igazad van, a software iterációkban készül, mindig jönnek a frissitések, hibajavitások. A softwaret sosincs kész, maximum abba lehet hagyni a fejlesztését, ez egy ilyen műfaj, ez oké, a felhasználók is tudják, ezért is mennek az előfizetéses modellek annyira softwarenél, mert folyamatos a munka rajtuk.
.
De hardwarenél azért más a dolog. Pl autók esetén azt várja a fogyasztó, hogy a megvett termék már az új modell legelső eladott példányai is tökéletesen működőek legyenek. Azután ne reszelgessék iterációsan évtizedeken át, mint a Trabantot, hanem jöjjön egy félidős facelift, azután jöjjön a megint új modell pár év múlva, ismét lehetőleg készen-hibamentesen.
.
Egy-két visszahivás új tipusnál éppen még elmegy, de pl a VW ID3 autónál eleinte komoly botrány volt, hogy az idő és a konkurrencia szoritásában próbálták elkezdeni félkészen, egy csomó funkció nélkül és botrányosan bugos software mellett árusitani először az autót, azután nevezzük iterációs fejlesztésnek, éveken át reszelgették, mire használható autó lett.
Még csak annyit, hogy a Tesla autók gyors fejlődése bizonyítja, hogy új, járatlan területeken, ahol még a cél is csak nagy vonalakban körvonalazható, a módszer pedig nem is látható, az agilis módszerrel lehet látványos, gyors eredményeket elérni.
A konkurencia modelljei rendre elavultak voltak már a gyártás megkezdésekor, legtöbbjét nem is szabadott volna piacra vinni.
Nem csak a szoftver készülhet agilis módszerrel ma már, hanem a hardver is. A vízesés módszer óriási hátránya, hogy pontosan meg kell határozni az összes paramétert, követelményt, merevvé válik a tervezés, túlságosan egymásra épülnek a munkafolyamatok.
A Starship csak egy édes gondolat volt amikor belekezdtek, már most sem hasonlít az első elképzelésekre. Hogy eredményesen lehet felgyorsítani és optimalizálni a fejlesztést a waterfallal szemben azt két alapvető környezeti tényező teszi lehetővé.
- Az egyik a gondolat-megvalósulás közötti idő drasztikus csökkenése. Van egy problémás alkatrész, éjszaka megálmodja a mérnök a megoldást, jó eséllyel akár ki is nyomtathatják az alkatrészt mire beér a munkahelyére.
- A másik az általános technológiai fejlődés. Ha valaki belekezd egy tíz éves fejlesztési projektbe manapság és előre megtervezi minden porcikáját az aktuális beszállítói, technikai bázison, jó eséllyel nagyon elavult lesz a végterméke.
Ha tetszik, nevezheted "amatőr" és "profi" módszernek, de egyáltalán nem vagyok meggyőződve róla, hogy nem az iteratív fejlesztés a jobb.
A saját tapasztalatom (sw fejlesztés terén) szerint inkább az iteratív a jobb módszer. Persze amikor tényleges vasat kell fejleszteni, az lehet más, de a sok és gyakori tesztelés szerintem mindenképp előnyösebb, mint a "gondoljunk végig mindent, számoljunk végig mindent, és akkor biztos jó lesz elsőre" módszer.
Speciel pont a Space Shuttle első útjáról olvastam olyat, hogy kb isteni csodának tartották, hogy nem lett valami gebasz az út során. Azt mindenképp el kell ismerni, hogy a Shuttle egy bámulatra méltó mérnöki csoda volt, én nagyon sajnálom,hogy sem gazdaságilag sem biztonságban nem hozta a tőle elvártakat. Amikor gyerek voltam, nagyon lelkesedtem érte, hogy ez hozza el az új űrkorszakot, de túl drága lett hozzá, sajnos.
"mint minden rendkivul bonyolult szerkezet tele volt rejtett hibaval, ami rendkivuli körulmenyek között elöjön."
.
.
Erre jo pelda nyugatrol a Concorde repulögep, ami több evtizedes balesetmentes szolgalat utan jart ugy 2000-ben ugy ahogy, es ezzel derult feny tervezesi gyengesegekre, bizonyos szerencsetlen körulmenyek eseten katasztrofahoz vezetö akar hibakra.
"A Space Shuttle gyenge pontjait sajnos elég jól megismertük, és persze az sem mindegy, hogy mennyi idő (mérnök,szaki-nap) és mennyi pénzből csinálnak meg valamit."
.
A Shuttle jo konstrukcio volt, Crippen es Young sikeresen teljesitette az elsö probautat egyböl emberrel, elesben, es azutan masok meg sok utat a Challangerig, de mint minden rendkivul bonyolult szerkezet tele volt rejtett hibaval, ami rendkivuli körulmenyek között elöjön. Biztos vagyok benne, hogy 30 evnyi szolgalat utan is maradt a rendszerben több akar fatalis rejtett hiba, csak szerencsere a ritka körulmenyek egybeesese nem hozta elö azokat.
.
.
"A szovjet N1 nem annyira jó példa, ott nagyon sok más tényező is közrejátszott. Sokan mondják, hogy ha Koroljev nem hal meg (és az amerikaiak nem nyerik meg olyan gyorsan a Hold versenyt), akkor összejött volna az N1 is, de ezt már sohase fogjuk megtudni."
.
A lenyeg ugyanaz. A termek nem volt kesz, ezt tudtak is. Ott ennek politikai nyomas volt az oka, de lenyeg ugyanaz, kenytelenek voltak egy iteracio iranyu fejlesztesbe kezdeni. A modositasi ötleteiket nem teszteltek, hanem egyböl a következö raketaba epitettek be es elesbe teszteltek. Föleg az elsö es a masodik között, mert a masodikkal megprobaltak 69-ben az amerikai holdraszallast megelözni. Es ugyanez a nyomas volt a harmadik es a negyedik között is, illetve a negyedik es a vegul meg nem valosul ötödik között is, amibe rohamtempoban szinten elkezdtek beepiteni modositasokat a negyedik kudarc tanulsagaibol.
.
Az elesben teszteles annyira ment az N1 körul, hogy sokszor volt, amikor szo szerint az inditopadon epitettek be elsö alkalommal rohamtempoban modositott alkatreszt, egyenesen a gyarbol rohanva vele, de igy is mindegyiket, a negyedik is, ismert hibak soraval engedtek fellöni, hogy az egyre több beepitett szenzorral adatot gyujtsenek a következöhöz.
.
.
"Sokan mondják, hogy ha Koroljev nem hal meg (és az amerikaiak nem nyerik meg olyan gyorsan a Hold versenyt), akkor összejött volna az N1 is, de ezt már sohase fogjuk megtudni."
.
A klasszik szovjet/oroszbarat vagyvezerelt gondolkodas, amivel egy kudarcot majdnemsikerre magyarazunk at, de minimum van egy ok, es hej, ha az nem lett volna.... Pl a szovjet repulötechnika gyenge hideghaborus szereplesere is a tipikus magyarazatok: a buta arabok, vietnamiak vezettek, hej, bezzeg ha szovjet pilota ult volna a gepben... Vagy: igen, sokat lelöttek belöle, de az lebutitott exportverzio volt, hej, de bezzeg ha az otthoni verzios gep lett volna ott helyette, akkor minden mas lett volna. Es amikor a legujabb MiG-21 verzioju gepeket szovjet pilotaval is lelöttek az izraeliek, akkor nyilvan a klimatikus viszonyok, a rosszul felszerelt repter, stb, stb volt az ok.
A masik ilyen klasszik szovjet kudarcatfordito technika, hogy jo, ez most felrobbant, de közben mar majdnem kesz volt az uj "M valtozat", ha meg egy hetig varnak, es az kijöhetett volna, hej, de minden mennyire mas lehetett volna. (Megjegyzem, Musk is igy kommunikal mindig, oke, ez kivalo felsiker volt, oke tulajdonkeppen igen, felrobbant, de gyorsan felejtsuk is el, mar mar szinte kesz a sokkal jobb következö, mar csak 3-4 het, szoval a kudarc nem szamit.)
.
(Amugy az N1 fejlesztese kapcsan a Koroljev nosztalgiatol sokkal konkretabb es aktualisabb szemelyzeti problema volt, hogy a negyedik utra felkeszules közepen a fötervezö Misin a rohamtempos munka hatasara korhazba kerult varatlanul, majd az utodjanak gyorsan kinevezett addigi helyettese, Okhapkin ket het mulva agyverzes miatt kerult melle ugyanabba a korhazba.)
"Ezek szerint lelkes amatőrök építették a Falcon-9-et, a leszállási képességével. :D"
.
Ezt igy te mondtad, nem en. En azt mondtam, probalj visszaemlekezni, vagy visszaolvasni, hogy a felrobbantasokkal kiserletezös, igy fejlesztös ut az amatörebb, es valamit egyböl jora megcsinalni a profibb. Ezt a velemenyemet meg akkor is tartom, ha eppen mondasz valami ellenpeldat.
Nyugodj meg, lesz meg a Starshipnel böven felrobbant, lezuhant, összetört, stb raketa. Meg csak az ur fele jarunk "felfele", meg nem probalt visszaterni a lehullo csempeivel, nem probalta elkapni az a mechazilla nevu valami, es plane nem ment meg a Hold közelebe se, nemhogy ott leszallt volna, vagy kesöbb onnan visszater.
Mint ahogy meg terhet se probalt felvinni semmit, nemhogy 100-150 tonnakat, es nincs berendezve urhajonak eletfenntarto rendszerekkel se.
Ezek szerint lelkes amatőrök építették a Falcon-9-et, a leszállási képességével. :D
A Space Shuttle gyenge pontjait sajnos elég jól megismertük, és persze az sem mindegy, hogy mennyi idő (mérnök,szaki-nap) és mennyi pénzből csinálnak meg valamit.
A szovjet N1 nem annyira jó példa, ott nagyon sok más tényező is közrejátszott. Sokan mondják, hogy ha Koroljev nem hal meg (és az amerikaiak nem nyerik meg olyan gyorsan a Hold versenyt), akkor összejött volna az N1 is, de ezt már sohase fogjuk megtudni.
A Starship esetén erős a gyanúm, hogy nem lesz tízezerszámra felrobbantott rakéta. :) Kb hasonló project fejlődésre számítok, mint amit a Falcon-1 vagy a Falcon-9 leszállási próbálkozásai kapcsán láthattunk. Talán jobb lesz ezeknél. Az, hogy már a második teszt repülésen a Booster minden hajtóműve csont nélkül teljesített, az bíztató.
Viszont sok mas esetben bejött. Pl alapos fejlesztes utan Space Shuttle egyböl teljesitett urbeli utat, es egyböl ket urhajossal. Vagy most az SLS is nem felrobbant, hanem rendben megtette a dolgat.
.
Az iteratív fejlesztés buktajanak meg szep peldaja viszont a szovjet N1 holdprogram, ahol a verseny miatt elesben fejlesztettek, es iterativ modon robbantottak a raketakat, de közben mindig millio fejlesztest, modositast raktak fel a következöre.
.
Persze a kerdes azert is trukkös, mert az alapos munkaval elsöre jot csinalunk sokkal rizikosabb ut, mert minden alapossaggal is nehez garantalni, hogy egy bonyolult szerkezet elsöre rendben muködni fog, az iterativ ut meg a biztosabb, mert minden kudarcot szandekosnak es a terv reszenek nevezunk.
.
Az egyböl keszre fejlesztes a profik utja, az iterativ kiserletezes meg szerintem az amatöröke. Elsöre sose tudnek muködö raketat epiteni, akarmennyi felkeszulesi idöt es penzt adnanak ra, szinte biztosan felrobbanna. Ha viszont valamiert vegtelen penzt es turelmet kapnek valakitöl, es tizezer raketat is felrobbanthatok, akkor elöbb-utobb beletanulnek es megcsinalnam vegul.
A "header tank" adaptálása a Bosterre - lehetséges. Persze ez plusz tömeg (maga a belső tartály (elválasztó), és a hozzá tartozó csövezés, de ha csak ez a megoldás, akkor ez kell. Szerintem nem fog kelleni.
(félig) off: a főnöködnek igaza volt. :) Az iteratív fejlesztés és a hagyományosabb, mindent egyszerre, lassan, de biztosan módszer különbsége.
Ami aztán a Boeing Starlinernél nagyon csúnyán szerepelt. (ami nem feltétlenül ennek az utóbbi módszernek a hibája, de mindenesetre egy valid lehetőség az ilyen fejlesztésnél)
