Én megvettem a Chardonnay, Sauvignon blanc, Pinot noir/Nebbiolo és a Cabernet sauvignon poharakat.
A két fehér zseniális, de a másik kettő, mint egy vödör. Még tesztelem őket, de már ittam bordói cuvée-t a Chardonnay pohárból és jó volt. A pinós 9 deci..
Hadd kérdezzem meg, a cabernet winewings milyen, ha tesztelted? Normál vinumhoz képest ad valami pluszt, vagy max a nagyon rutinos felhasználóknak? Igazából lenne kedvem venni, bármilyen ronda is, nekem tetszik :) csak nem olcsó darab, ismerősi körömben senki nincs, aki ilyen poharat vett volna.
Pécsi Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Summa Merlot 2020
A 2017-es évjárat nagyon szép volt, ez kevésbé tetszetős: a szilvás aromavilág most is megnyerő, de ennyi alkoholt (15%) már nehezen integrál a beltartalom és ellensúlyoz a savtartalom, kiszúr belőle. Második pohárral nem is nagyon kívántam belőle, pedig a kártyázás mellé alternatívaként bontott Gere-olaszrizling rettentő gyenge volt.
Horvát (kutjevói) olaszrizling délszláv (kisebb fürtű, cukrot lassabban gyűjtő) klónokból.
Közepes koncentráció és az ilyen klónok engem leginkább grapefruitra emlékeztető karaktere, visszafogott illatossága, jó savai. Az a helyzet, hogy ez egy igen kellemes fehérbor, de kisebbet szólt, mint amit vártam - nem ugrik szintet Horváth Zoltán (Planina) ilyen klónokból készülő olaszához képest, csak kicsivel tömörebb.
Pannonhalmi rajnai, egy delikátboltban vettem, hogy viszonozzak egy szívességet a boltosnak valamivel. Korábban már ittam tetszetős rajnait Hangyál Balázstól, de az valószínűleg másik széria/évjárat volt.
Ez a csavarzáras példány némi citruson és kesernyén kívül nem mutat semmit, gyakorlatilag üres, viszont baja sincs, a savai pedig kifejezetten szépek magyar viszonylatban.
Annyi fajtám van, hogy el is feledkeztem róla. Valószínűleg lesz még egy kóstoló, hol a Pozsonyi, Kövidinka, Zenit mellé befér majd. Nem tudom milyen állapotban van, ezer éve nem kóstoltam. Az alföldi fehérek az első 1-2 évben a legszebbek, főleg az első évükben. A Generosám 20-as évjárat. Majd megnézem, hogy áll.
Lesz egy közös kóstolónk Budapesten Nagy Péterrel február végén. Régi magyar fajtákat vonultatunk fel, úgymint: Balafánt, Járdovány, Fehér Gohér, Purcsin, Néró (Talán nem annyira régi, de érdekes fajta.) és a Vasászvölgytől Tihanyi Kék, Fekete Muskotály. Lesz olyan fajta, amiből több évjárat is bemutatásra kerül. Jó alkalom a fórumtársakkal való találkozásra. Akinek van kedve, nézzen el. Részletek később.
Egyes bloggerek túlzásokba esnek/estek, valaki (tán a Művalkeszen) a (valaha volt?) legjobb magyar vörösbornak nevezte a tihanyi 2018-as évjáratát, de ettől még ez egy igen érdekes fajta. Nem tudom, milyen borhibára emlékeztetne a rózsabors... Nagy Péter (Vadászvölgy) szerint a tihanyi aromája felerősítheti az enyhe illósságot.
Én a Hajnos kékben éreztem eddig a legnagyobb potenciált a feltámasztott fajták közül, de a tihanyi mellett a tarcali és a laska is nagyon tetszik. Ha olcsóbbak lennének, még gyakrabban bontogatnánk belőlük...
Most visszakóstoltam a maradékból, talán valóban túl van már a csúcson. De ez még igy is egy teljesen jól élvezhető bor, eltűnt a kései alkohol is belőle. Sokan összetennék a kezüket, ha ennyire tömor, egyben lévő, jó boruk lenne. Ennél sokkal rosszabbakat dicsérnek és áraznak az egekbe. Asszem megnézem majd a frissebb évjáratokat is.
