Kedves LvT! Javaslom, mégis válassz magadnak valamilyen licencet, mert fennáll a veszélye, hogy valaki ellopja a fórumra írt hozzászólásaidat. (Magamról ezt nem gondolom, de a rend kedvéért én is választottam.)
Én megtartanám a /c/-t és nem javítanám /k/-ra. Lőcse környékén ma is előfordul az ilyen Straca vezetéknév. Etimológialag talán a strácať ’veszít’ ige töve áll mögötte ’veszteség’ értelemben. Az elnevezés motivációja egy, az első névviselőt érintő jelentős veszteség lehetett. hasonlóhoz vö. a ’kár’ jelentésű cs.-szlk. Škoda csn. (amely az autómárka névadója is).
Ez a név egy szláv Birovsky név szokásos magyar folytatása. Ez utóbbi pedig alapból lakosnév egy Birov- kezdetű helynévhez. Ide tartozhat a trencséni járásbeli Nagy- és Kisbiróc szlovák neve Birovce. (Ezek vélhetően a régi szlovák által a magyarból átvett birov ’falusi elöljáró’ közszóból származnak kb. ’bíróék’ jelentéssel). Hasonló egyéb települések, sőt helyi érdekeltségű dűlő-, ház- stb. nevek is elképzelhetők, így nem feltétlenül ez a trencséni falukettős az eredet. (Még Koszovóban is akad Birovo, bár az vélhetően nem vonható ide.)
Ad Jágerszky:
Ez a m. Egri vezetéknév szlovák megfelelője, mert a magyarországi Eger városnévnek néhai felső-magyarországi jelentősége miatt saját szlovák neve van: Jáger. Nem elszlovákosodás, hanem párhuzamos alakulat.
Ha nem hangzana kissé vészjóslóan, ill. bizarr asszociációként, így is köszönthetnélek visszatérésed napján: Üdv néked LvT, Magyarulez t(h)ánja! Hiszen az őszinte öröm mellett, amelyet legújabb remekbeszabott hsz-aid nélkül is kiváltott volna puszta megjelenésed (akár egy "Hahó, itt vagyok újra" formájában) is, Te vagy most számunkra a nagy t(al)án(y): vajh meddig tudsz ellátogatni ide, s mennyire számíthatunk Rád a továbbiakban. Sokan drukkolunk azért, hogy gyere minél gyakrabban.
OFF Úgy értendő, hogy most olyan munkám van az elkövetkezendő két hétben egy-két napra, ahol hosszasan asszisztálni kell egy alkalmazás működéshez. Emiatt van időm a topikot olvasni. Ha lemegy ez a lélektelen munka, akkor vélhetően megint nem fogok fórumot olvasni, így azt sem fogom tudni – ahogy eddig sem tudtam, hogy vannak nehéz nevek.
Aki e-mailben megkeres, annak idővel próbálok válaszolni, bár van akit, mea culpa, már féléve így is várakoztatok. ON
A magyar Facskó alak neutralizál két eltérő szlovák formát: Fačko (rövid /o/-val), ill. Fačkov (/ou/ kettőshangzóval). Ez utóbbi az előbbi –ov birtokos képzős származéka. Ilyen formán tehát autentikus szlovák alakulatnak tartható (akkor is, ha a némettel párhuzamos névadásnak, vagy a német népetimológiájának vesszük). Az #5560-beli adat a betelepülésre a XV. sz.-ra teszi, ekkor már a magyarban sem volt képzőtlen helynévadás, így a magyar névforma csak a szlovákból származhat. – Viszont ez azt is jelenti, hogy a helynév a személynévhez képest másodlagos (vagy éppen független tőle).
A Facskó nevet tehát a helynév nélkül kell magyarázni. A szláv –ko semleges nemű kicsinyítő képző egy szlovák-ukrán-kislengyel áreális jelenség. Névtani szerepében közfőnevekből képez férfi személynevet, mivel sima közfőnév ezen a területen önmagában nemigen lesz személynév. De az alap személynév is lehet, ilyenkor megkülönböztető egyelemű névváltozatot képez.
A –ko szláv palatalizációt vált ki, így ha előtte /cs/ hang van, akkor az alapszó /k/-ra, esetleg /c/-re cégződött. Vö. közfőnévi alaphoz szlk. mrak ’felhő’ > Mračko (> m. Maracskó); személynévi alaphoz Janek ’Jancsi’ > Janečko (> m. Janecskó).
A visszaetimologizálható apanév tehát a Fak, amely ilyen formán megtalálható a cseh-szlovák vezetéknévkincsben, ahol vélhetően német, vö. Fack csn.
Vö. német Tscham(m)er, Tscham(m)ler, Tschamb(l)er; szlovén Čamer; horvát Čamber; cseh Čam(e)r; lengyel Czamer stb.
Nehéz mit mondani, mert atipikus németnek és szlávnak is. Az idevonható nevek közül a nagyobb alaki változatossága németnek van, emiatt inkább németnek vélhetjük. Megfigyelhető, hogy a németben ennek megvannak a Tsch- helyetti Sch-t mutató párjai: Schammer, Scham(m)ler, Schamb(l)er.
Innentől egy gyakorlott német dialektológus kellene, hogy eldöntse a Tsch- és Sch- kezdet közül melyik lehet az elsődleges. Én a hangtanilag kevésbé egyértelmű irányt választom, mert etimológialag ez az egyszerűbb.
Eszerint legyen az Sch- az elsődleges, és a német köznyelvtől egyébként idegen szókezdő Tsch- valami (délnémet?) nyelvjárási fejlemény. Ekkor a maradt alakok közül a Schammler-t választva máris egy német –er képzős foglalkozásnevet kaptunk, ahol az alap a magyar zsámoly, ill. sámli szavak bajor-osztrák schamel ’ua.’ eredetije (a köznyelvben ez umlautolt Schemel formában él.) – Végezetül ez így ’egyfajta asztalos’ értelmű foglalkozásnevet takarna.
A német alapról biztosan kijönnek a szláv alakok. Ami a magyar Csámer nevet illeti, nem tudható, hogy közvetlenül a németből jön-e, vagy valamelyik szláv nyelv közvetítette. A magyar hosszú /á/ hang elsősorban a német Tschamer forma mellett szólna, de ez nem kizárólagos érv. Ugyanakkor jó lenne megtudni a szlovén Čamer név ejtését, mert ennek a nyelvnek a helyesírása nem jelöli a magánhangzók hosszát.
A „tarsolyomban” voltak az olyan további kiindulási alapok, mint az olasz ciamma ’láng’, horvát čama ’vágy’, ill cseh-szlovák čamara ’dolmány’ (ez utóbbi talán török alapról). De ezek egyáltalán nem magyarázzák meg a fenti alakok –er végződését, így az etimológiából ki kellett őket zárnom.
Olyan nevekről szeretnél hallani, amiket a keresztény nevek előtt viseltek a magyarok és most is használatosak? (Mert élő Pusztáról még nem hallottam.) Egy biztosan van, amely nem felélesztett név, de (úgy olvastam) mindig használták az ómagyar kor óta: Farkas.
Üdv! Én azt szeretném megkérdezni,h tudja-é valaki,h a Villőn kívül milyen más régi,ómagyar nevek vannak.(Még egyről tudok:Puszta).És mit jelentenek,kik voltak? Előre is köszönöm!
>(Bocs, azt nem mondta senki, hogy ez egy tényleg használt név.)
Most a Krefcun-ra vagy a Krecsun-ra gondolsz? Az előzőt én hoztam, mert az egyik új ügyfelemnek ez a neve és nagyon érdekesnek találtam. A Krecsun-t meg talán épp te hoztad fel és mint kiderült 'karácsony' a jelentése. Márpedig, ha ez létezik a magyarban (Pl: Karácsony János - alias James - LGT) akkor miért ne létezne más nyelvekben is.
Vagy valamit nagyon elnéztem?
Egyébként néha meglepő, hogy milyen nevek alakultak ki, főleg, ha nem tudjuk, hogy hogyan.
