A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A fénnyel kapcsolatban még meg kell jegyezni, hogy abban mindenki egyetért, hogy a fényt az atomok keltik. De már abban nem, hogy hogyan keletkezik a fény.
A mai téves elképzelés szerint az atom kibocsát magából valamit, amikor fényt sugároz. Fotont vagy fényrészecskét, vagy energiacsomagot. Ez azonban hibás elképzelés.
Az atom valójában semmit sem bocsát ki magából. Hanem rezgés segítségével átadja a fölös energiáját a fényközegnek. Rezgésbe hozza maga körül a fényközeget, ami gömb alakban szétterjed a fényközegben.
Analógiának a hangot lehet felhozni. Amikor egy hangszóró hangot sugároz, akkor nem bocsát ki hangrészecskéket, hanem rezgésbe hozza maga körül a leverőt, így a hang a levegőben minden irányban (gömb alakban) szétterjed.
Ugyanez történik a fény esetében is, kis különbséggel. Ugyanis a hangszóró a hangot folyamatosan sugározza, mindaddig, amíg be van kapcsolva. Az atomok azonban nem folyamatosan sugároznak, hanem szakaszosan. Amikor az elektron pályát vált, akkor kisugárzódik a tér minden irányába egy 10 nanoszekundumos fényimpulzus, ami a térben kb. 3 méter hosszú. Ez alkotja a fénysebességgel táguló gömbhéjat. Ebben a gömbhéjban több millió hullámhegy és hullámvölgy található.
Miután a fényimpulzus elhagyja az atomot, az atom nyugalmi állapotba kerül és sugárzás szünetel. Ha ismét gerjesztődik az atom, akkor ismét kisugároz egy fényimpulzust és ismét szünet következik. Ha folyamatos a gerjesztés, akkor rendszeres időközönként hagyják el az atomot a rövid impulzusok, amelyek között hosszabb szünetek vannak. Ezért szakaszos az atom által keltett fénysugárzás.
Persze egy fényforrás nem 1, hanem milliónyi atomból áll, ezért a szakaszosan sugárzó sok-sok atom fénye folyamatosnak látszik.
"Az elektron pályájának módosulása kelti a „fotont”, a fénykibocsájtást."
Igen, leegyszerűsítve így lehet megfogalmazni. Gondolom a "foton"-t azért tetted időzőjelbe, mert itt már nem az eredeti Einstein-féle fényrészecskéről (fotonról) van szó, amely pontszerű és mindig egyben marad, hanem ahogyan írod "egy atomról leváló növekvő gömbfelület."
Egész pontosan egy atomról leváló növekvő gömbhéj, aminek a vastagsága kb. 3 méter. És nem marad egyben (ahogyan Einstein elképzelte), hanem tágulva szétoszlik a térben. Tehát ez már valójában nem foton, hanem egy 3 méter hosszú fényimpulzus, egy hullámsor. Ezt az elképzelést a kísérletek messzemenően igazolják.
Ezt a térbeli gömb alakú hullámsort én waser-nek (magyarul "vézer"-nek) nevezem, a wave+series szavak kezdőbetűiből összeállítva.
"Ennek a kifelé haladó felületnek van olyan hatása, ami rezgésbe hozza a „fényközeget”,"
Majdnem jó. A fényközeget az atom hozza rezgésbe, és az atomról leváló gömbhéj már maga a rezgő fényközeg, amelyben a rezgés egyre tágulva terjed szét a térben. Ez a fényhullám.
Az elektron pályájának módosulása kelti a „fotont”, a fénykibocsájtást. Az atomokban, viszont az elektron állóhullámai jönnek létre a valószínűségi mezőben. Tulajdonképpen egy álló hullám megmozdulása okozza a „fotont”, ami egy atomról leváló növekvő gömbfelület. Ennek a kifelé haladó felületnek van olyan hatása, ami rezgésbe hozza a „fényközeget”, amiről nem árulod el, hogy miből van.
