Kóbor források arab eredetet említenek a gajd esetén; ezeket még szeretném ellenőrizni, mielőtt hiszek nekik. Ha ez így van, ha nem, vándorszóról van szó, s ezeknél gyakran nem tudni az első forrást. Mindenestre az arabok összekapcsolnák a Balkánt Luzitániával.
> nem messze Nagykapostól van egy falu, magyarul Lazony, szlovákul pedig Ložin. A Ladzson/ny ebből sem kerekedhetett ki valahogy?
Lakosnév képzőtlenül a környéken a magyar, ill. német nyelvközösségben lehet. Tekintve a /dzs/ fonéma státusát a magyar nyelvben, a /dzs/ ilyen kifejlődését én kizárnám: /z/-ből mindenképpen, de /zs/-ből is (ha feltételezzük, hogy a szlovák őrizte meg a középső mássalhangzót eredetibb formában). — Valamint szintén hiányoznak a Lazsony, Lazony „átmeneti” formák.
Bocsánat, de a galego duda neve galego-portugál szóval gaita. A portugál értelmező szótár ismeretlen eredetűnek minősíti, a Meyer-Lübke mutatója meg egy olyan szócikkhez igazít, ahol aztán nem foglalkozik vele. Honnan származik és bolgár szó és lehet-e közük egymásnak? Esetleg mindkettő hangutánzó?
Ad Gajda: Vélhetően összefügg a térségünkben elterjedt ’duda’ jelentésű m. gajd, bulgár гайда, szlovák gajdy stb. vándorszóval. Nem igen mernék abban állást foglalni, hogy személy- (és ebből család-) névként melyik náció alkotta meg. A legcélszerűbb a közös areális névkincsbe sorolni.
Maronics: Szláv apanév, a valószínűség a szerb-horvát Maronić, esetleg a szlovén Maronič mellett szól. Ezek egy Maron alapnévből származnak. Ez utóbbi önálló vezetéknévként is adatolható, pl. a szlovákból. Etimológiát ez utóbbira azért nehéz fektetni, mert több lehetőség is adódik. Tekintve a szlk. Maroň változatot, egy Mar- kezdetű személynév (pl. Martin ’Márton’, Marek ’Márk’) csonkolásának szláv –oň képzős változatára gondolhatunk. – A Maron szentnév (vö. libanoni maroniták), ill. a szláv (szlk.) marón ’szelídgesztenye’ nem zárhatók ugyan ki, de kevéssé valószínűek.
Ez nem semmi! Most már értem, kedves Lvt, hogy miért emlegettek ennyit, és miért vártak vissza:-)))
A Lazsád településről édesanyámnak eszébe jutott, hogy nem messze Nagykapostól van egy falu, magyarul Lazony, szlovákul pedig Ložin. A Ladzson/ny ebből sem kerekedhetett ki valahogy? (a leirásod alapján én arra tippelnék, hogy nem, de mivel nem értek hozzá, ezért hagytam magam meggyőzni, hogy megkérdezzem:-))
Én nem a bibliai névhez kapcsolnám. Ilyen nevet példaképül választanak, az illető pedig csak nem alkalmas erre. Mai szóval úgy mondanánk: lúzer volt.
Ellenben a névvégi –a egy ismert régi magyar kicsinyítő képző, így vélhetően a családnévként fentmaradt régi magyar Úz személynév továbbképzéséről van szó. Erről pedig úgy vélekednek, hogy népnévi (törzsnévi) eredetű: az oguz törökök nevének kontrahált formájáról van szó (vö. tör. ağaççı ~ m. ács).
OFF A licenc elhagyása puszta figyelmetlenség, de körülnézve láttam, hogy lehet defaultot állítani. Így ezentúl e téren lehetek figyelmetlen. — Az évek alatt pedig annyi Index-licencelte hozzászólást gyártottam, hogy ez a pár már nem igen számít. ON
Ad Ladzson / Ladžon: Találtam lágy véghangzós Ladžoň formát is a név elterjedésének vélhető centrumában, Nagykaposon. Ha ez nem elírás, akkor etimologizálhatónak tűnik a név, mivel felvethető, hogy a szlovák –oň személynévképző áll a végén, vö. szlk. drahý ’drága’ > Drahoň (> m. Drahony), szlk. hrubý ’durva’ > Hruboň (> m. Hrubony). — Lehetne elvileg az –on(y) magyar is (vö. Pata ~ Patony, Aba ~ Abony), de annak a produktivitása régebbre datálódik, a Ladzson /dzs/-je pedig magyar szempontból fiatal alakulatra utal. Ez tehát időrendi okok miatt kizárható.
Van tehát egy Ladž- alaptag. Magyar etimológia ki van zárva, mert a török kor előtt „eredeti” /dzs/ hang nem tehető fel, a hang azóta is keresi a helyét a magyarban, és még mindig az idegenség egyik feltűnő markere.
Ha nem is ilyen mértékben, de ugyanez igaz a szlovákra is (kivéve hangutánzó-hangfestő szavakban és zöngés mássalhangzó mellett). Csábító lenne összekapcsolni a Ladislav ’László’ szn. csehes Láďa becézőjével, de egy dzekáló nyelvjárás még adhat ebből /dz/-s Ladza alakot, de /dzs/-s Ladža-t aligha. Így a szláv etimológiáról lemondok.
Ami maradt, az a cigány. A sokszor ’szemérem’-ként visszaadott ladzs (ladž; lovári lazs [írva] lazh < ladzsh) elég fontos fogalom a cigány morálban. Amennyit értek belőle tabut, szégyentilalmat is jelöl. Lehet, hogy ragadványnévül kapta valaki.
Mindazonáltal, lehet, hogy másutt van a megoldás. Létezik Lazsád településnév, melynek Lazsa töve talán összefügghet a szóban forgó név tövével. Ennek lehetőségét gyengíti, hogy Lazson stb. névformák nem adatolhatók.
Van albán Laxhi /ladzsi/, ill. arab Ládzsín név (az előbbi vélhetően az utóbbiból), ez alapján esetleg oszmán-török eredetű névadást sem zárhatjuk ki.
Hát a kismamák odaát eléggé meglepődnének, ha a régi magyar nevekről ott kezdenénk el diskurálni. Ha nem húzódik el, talán nem annyira offtopik itt ez a -nevezzük így- mellékszál.
Kedves LvT! Javaslom, mégis válassz magadnak valamilyen licencet, mert fennáll a veszélye, hogy valaki ellopja a fórumra írt hozzászólásaidat. (Magamról ezt nem gondolom, de a rend kedvéért én is választottam.)
Én megtartanám a /c/-t és nem javítanám /k/-ra. Lőcse környékén ma is előfordul az ilyen Straca vezetéknév. Etimológialag talán a strácať ’veszít’ ige töve áll mögötte ’veszteség’ értelemben. Az elnevezés motivációja egy, az első névviselőt érintő jelentős veszteség lehetett. hasonlóhoz vö. a ’kár’ jelentésű cs.-szlk. Škoda csn. (amely az autómárka névadója is).
Ez a név egy szláv Birovsky név szokásos magyar folytatása. Ez utóbbi pedig alapból lakosnév egy Birov- kezdetű helynévhez. Ide tartozhat a trencséni járásbeli Nagy- és Kisbiróc szlovák neve Birovce. (Ezek vélhetően a régi szlovák által a magyarból átvett birov ’falusi elöljáró’ közszóból származnak kb. ’bíróék’ jelentéssel). Hasonló egyéb települések, sőt helyi érdekeltségű dűlő-, ház- stb. nevek is elképzelhetők, így nem feltétlenül ez a trencséni falukettős az eredet. (Még Koszovóban is akad Birovo, bár az vélhetően nem vonható ide.)
Ad Jágerszky:
Ez a m. Egri vezetéknév szlovák megfelelője, mert a magyarországi Eger városnévnek néhai felső-magyarországi jelentősége miatt saját szlovák neve van: Jáger. Nem elszlovákosodás, hanem párhuzamos alakulat.
Ha nem hangzana kissé vészjóslóan, ill. bizarr asszociációként, így is köszönthetnélek visszatérésed napján: Üdv néked LvT, Magyarulez t(h)ánja! Hiszen az őszinte öröm mellett, amelyet legújabb remekbeszabott hsz-aid nélkül is kiváltott volna puszta megjelenésed (akár egy "Hahó, itt vagyok újra" formájában) is, Te vagy most számunkra a nagy t(al)án(y): vajh meddig tudsz ellátogatni ide, s mennyire számíthatunk Rád a továbbiakban. Sokan drukkolunk azért, hogy gyere minél gyakrabban.
