Ezt most kitől kérdezed? Nem igaz, hogy Németh Sándoréknak nincs egy témába vágó cikkük, esetleg valamelyik utcai arab is arrafelé elmondja.
9 év (vagy nem 9) a felnőtté válással van kapcsolatban (bulúgh) be lehet nézni a counterpart topicba (Ismerjük meg...), elválni pedig el tud egy muszlim nő, nem az Iszlám hibája, ha teszem azt Rawalpindiben valami ősi törzsi szokás alapján nem engednék. Válásról tudnék bővebben beszélni, de előbb meghallgatnám a viedotékás álláspontját, vagy nincs itt valakinek egy -most már komolyan- giroszos haverja?
Az izraeli muszlimok életét nem ismerem, így erről nem tudok mit mondani.
ELVILEG elválhat a nő, azonban ezt a törzsi és egyéb hagyományokból eredően "elfelejtik" általában. Nagyon sok olyan dolog van a nők jogaival kapcsolatban a Koránban és az Hádíszban, amelyet nem ismernek az emberek, egyszerűen azért, mert a férfiközpontú társadalom elnyomta őket.
Pl. ilyen, hogy az, amit a nőért ad a vőlegény a házasság előttt a menyasszony családjának, az eredetileg a menyasszonyé volt, nem a családé. Pontosan azért, hogy ha a nő megözvegyül (ami akkoriban gyakran előfordult) vagy a férje elválik tőle, akkor ne nincstelenül menjen haza. Aztán persze ki szeretné visszaadni más pénzét évek, évtizetedek után, még akkor is, ha az esetleg az a saját gyermeke vagy testvére? Így szépen lassan ezt kiszorították a gyakorlatból, nehogy még valamelyik nőnek eszébe jusson a pénzét kérni.
A tilalom. Igen. Meg a nemtilalom is. Magyarországon az említettek nem tiltottak, mégis nagy a kereset rájuk, ha nem nagyobb, mint illegális társaikra Szaúd-Arábiában. Itt NEM tiltja senki.
Ha szabad érdeklődnöm, ez a boltos ismerősöd hol van? Ugyanis ha Magyarországon, akkor ez a pornó-kazetta ügy elég nagy hülyeségnek tűnik.
1. Mert itthon a legtöbb muszlim nem aktív vallásgyakorló a szó nyugati értelmében, tehát kevesen tartják egyáltalán a ramadánt.
2. Mert amúgy szerinted mi köze a ramadánnak a szexhez?
3. Az iszlám nem olyan szemérmes a szex ügyében, mint a kereszténység. Pl. ha a férj nem tudja teljesíteni házastársi kötelességét, az válóok lehet! (Most tekintsünk el attól, hogy a gyakorlatban ez mennyire valósul meg.) A Koránban is több helyen szerepelnek a házaséletre utaló sorok.
4. Az egy hónapos ramadánon kívüli 11 hónapból csak az utána lévő hónapban vesznek pornót?
Ez erősen "Urban Legend"-szagú...
Mellesleg a szaudi kisbetű és a pornó második ó-ja hosszú...
"A szaúd-arábiai középosztálybeli vallásos férfiak például előszeretettel látogatják víkendjükön az egyiptomi éjszakai mulatókat, ahol titkon ki tudnak rúgni a hámból."
Azt állítani, hogy a szaúd-arábiai középosztálybeli férfiak egyként mennek a prostitáltakhoz, tiltott alkoholhoz, stb, kb akkora ostobaság és tájékozatlanság, mint amikor ugyanezen szaúd-arábiai (többnyire teljesen átlagos) középosztálybeli férfiak jelentik ki, hogy Nyugaton a férfiak mind alkohlisták és egyébként is mind csalja a feleségét.
De ismételgesd nyugodtan, értékelem a macskakörmöt.
Az Iszlám nem egy kor jellemző sajátossága, mégcsak nem is földrajzi jellemző, hanem a szívben van.
A "gyakorlati megvalósulása" legjobban természetesen a Próféta (szallAllah aleyhi wa alihi) idejében, a Korán kinyilatkoztatásakor, a Szunna megvalósulása idején történt, azóta halvány és kevsébé halvány kísérletek vannak a feltámasztására. Sokszor ami "virágkor", nem feltétlenül az, vagy az Iszlám irányzatai másként értelmezik.
Ebben a topikban is jelentős probléma lesz, hogy mit nevezünk iszlámnak. A vallás fejlődésének melyik korszakát fogadjuk el igazinak. Az eredetét, a Koránt? Vagy a virágzó, középkor eleji iszlámot, ahol (az egyesek szerint nem létező) kultúra a virágkorát élte? Vagy a mostanit, amely (nézetem szerint) annak ellenére, hogy rohamosan terjed, eddigi legnagyobb válságát éli át? Hogyan tisztítjuk le ról a vallási köntösbe öltöztetett politikai irányzatokat? Az iszlámot gyakorló népek sajátosságait? Sok hasonló dolog van, ami nehézzé teheti ezt a vitát.
Nekem az a véleményem, hogy a mecsetek, dzsámik, minaretek tetejére a középkorban került réz, bronz félholdak szerepe pontosan annyi volt, mint a katolikus templomok tetején a keresztnek, a protestáns templomok tetején annak a fura bunkószerű képződménynek; vihar idején abba csapott a villám, nem az épületbe..
Ami a félholdat illeti, az valóban szimbólum volt, de nem vallási, hanem állami; az oszmán-török birodalom állami jelképe.
A dzsáhilija idején az arab/beduin törzseknek annyiféle bálványuk volt, miért ne lehetett volna nap- vagy holdistenük, de hogy Allah nem ebből keletkezett, az nyelvileg és történelmileg, valamint a Korán valláskritikája alapján is bizonyítható. (pld. felhívás arra, hogy a Nap és a Hold Allah jelei, de nem imádnivaló dolgok, egy hagyomány, amely megtiltja a fohászkodást napkelte, napnyugta idején, illetve amikor a Nap a zenitben van stb.)
Ami a szalafik véleményét illeti; mivel a félhold (nekem, mint csillagászattal foglalkozónak jobb úgy, hogy újhold) ábrázolása bizonyíthatóan jóval későbbi lelemény, mint a mohamedi iszlám kora, voltaképp újítás. Megbélyegezni persze felesleges, sőt..
A "holdisten"-teóriának a támogatóit az oszmán törökök félholdja is megtéveszti; ennek sincs semmi köze a valláshoz, a félhold az iszlám népek által is használt lunáris kalendárium szerinti új évre utal. Mellesleg ezt a félholdat néhány szalafi irányzat (itt is van...) újításnak bélyegzi.
"Kerekasztal beszélgetés (II.) a Közép-Európai Egyetem Nyári Egyetemi Kurzusán "Vallás, Globalizáció és az Állam" címmel
2003. julius 10.
A Vallás, Állam és Globalizáció című kurzus keretében megrendezett második kerekasztal-beszélgetés keretében sor került a nem keresztény egyházak helyzetének és magának az 1989 óta az egyházak életében történt események tárgyalására is. A moderátor ezúttal is Kamarás István volt. A meghívott résztvevők - Török Péter - Vallási Információs Központ, Szeged, Szentpétery Péter - Evangélikus Egyetem, Mr. Collins - Mormon Egyház, Eperjesi Ildikó - Hit Gyülekezete, Bauer Tamás - "A Keresztények" (nem bejegyzett közösség), Danka Krisztina - Magyarországi Krisna-tudatú Hívek Közössége (ISKCON) - bemutatkozása után a Hit Gyülekezetének képviselője kifejezte együtt nem működési szándékát a beszélgetést megszervező és azon résztvevő vallásszociológusokkal, és elhagyta a termet. A vita ezt követően zavartalanul folytatódott tovább. "
Gondolom te sem örülnél annak, ha egy judaizmussal kapcsolatos topikban a "cion bölcsei" kezdetű borzalommal traktálnának. A Hit Gyülekezete hírhedten iszlámellenes keresztény irányzat.
Két pontban szeretnék ehhez hozzászólni (a politikai oldalához továbbra sem); az egyik:
"Mohamed az iszlám előtti arabok holdistenét, al-Ilahot, rövidítve Allahot tette meg az iszlám egyetlen istenévé."
Ez tévedés. Az iláh szó az arabban általában jelent istent, istenséget (ahogy a héber eloah/elohim, vagy az arám alaha szó). Az al-iláh (összevonva és nem rövidítve alláh) anyit jelent "AZ Isten", vagyis az egyetlen Isten. Az iszlám előtti korszakban (a dzsahilija korában) az arabok valóban mindenféle bálványokat imádtak, Mohamed küldetése az Ábrahám istenéhez való visszatérés volt.
"Az iszlám szó (arabul szalima) a szalám szóból ered, ami azt jelenti: ’béke, biztonság’."
Az iszlám szó arabul "iszlám", ugyanis arab szó :) Az iszlám szó nem az egyébként a vele valóban közös tővel rendelkező szalám ('béke') szóból, hanem az "aszlama" igéből származik, amelynek jelentése 'alávetés', ebben az értelemben 'alávetés Isten akaratának, belenyugvás Isten akaratába'. Innen a szó másik származéka a "muszlim" is, ami egyszerűen annyit tesz: 'az egy Isten akaratának alávetett ember'.
Huntington könyve megírásához csak angol nyelvű irodalmat használt. Ez több szempontból is meglepő. Köztudomású, hogy az iszlám vallás alapnyelve az arab, míg a kultúráé az arab mellett a perzsa és a török is. A könyv bibliográfiája szerint Huntington egyik nyelven sem olvasott el semmit sem, holott az iszlám vallás megismerését kiváló szakkönyvek segítik még e nyelveken kívül. Francia, német, orosz, olasz, holland, magyar orientalisták és utazók írtak ismeretekben gazdag útleírásokat, és tudományos értekezéseket.
...
Huntingtonnal szemben Rostoványi Zsolt "Az iszlám a 21. század küszöbén" című könyvéhez 612 forrást használt fel. A címek alapján van köztük arab, angol, német, magyar, francia nyelvű szakanyag. ...
Huntington forrásai között nem szerepel a Korán (az iszlám alapja, a hivatalos muzulmán definíció szerint Isten szava, melyet Gábriel arkangyal által nyilatkozott ki Mohamednek), a Mohamed mondásait tartalmazó Hadiszok gyűjteménye, a cselekedeteit megőrző Szunna, valamint a vallás fejlődését leginkább meghatározó teológusoknak a művei sem. Véleményem szerint a keresztények és a muzulmánok között csak helyi jellegű, vallási köntösbe öltöztetett politikai konfliktusok voltak, vannak, és lesznek. Mivel az iszlámban a politikai ideológiák csak az elmúlt évtizedekben jelentek meg, de még sokan így sem értik őket, így természetes, hogy minden reformer gondolat - jó és rossz - vallási köntösben jelenik meg.
Tényleg előbb azt kellene eldönteni, hogy pontosan az iszlám mely vetületéről szól a fórum. Különben előbb-utóbb valóban a vallási köntösbe bújtatott terrorizmusról szóló politikai fórum lesz.
Egyenlőre csak egy-két gyakorlati dologgal szeretném megtoldani a topikot. Volt szerencsém számos arab országba elutazni, és ugyan túristaként, de egyénileg, és nem szervezett keretek között, amikor az ember természetszerűleg nem lát semmit az országból, a kultúrából.
Ami az észrevételem: az arab civilizáció, amit nyugodtan azonosíthatunk az iszlámmal, egyálatalán nem veti meg az anyagi javakat, sőt, behatóbb vizsgálódás után is meglehetősen fogyasztásorientáltnak tűnik - hasonlóan az általunk nyugatinak (esetleg kereszténynek) nevezett értékrendhez, normarendszerhez, csak lehetőségek híján történtek másképpen ott a dolgok. Amikor az iszlám USA ellenességét vizsgáljuk, akkor ennek nem feltétlenül a legfontosabb okaként kell tekinteni azt, hogy az átlag muszlim az USA-t azért bírálja, mert az USA (nyugati/keresztény civilizáció) az anyagi javakra helyezi a legfőbb hangsúlyt. Talán valami másról lehet szó...
A kérdés elméletileg is érdekel, de legyen elég most ennyi, kíváncsian várom a topik kiteljesedését.
Az Iszlámról hitgyülis forrásból kopizni infót, aztán szemforgatóan ebírni, hogy "ez is scak egy információ/adalék" körülbelül annyira kedves, mintha én a zsidóságról Csurkától hoznék valamit.
Azért legközelebb be lehetne írni, hogy ja és ezt a Németh Sándo&co. írta, akik szerint az Iszlám az Antikrisztus és a muszlimok mind feleségverő vérszívó vámpírok. forrásmegjelölés nélkül az egész olyan...komolynak tűnik!
Az európai civilizációra önmaga jelenti a legnagyobb veszélyt. Többek között azzal, hogy a saját nézőpontjából dönti el mindenről, hogy jó-e vagy rossz? Aztán, ha egy másik rendszerben élők szerinte nem jól csinálják a dolgaikat, akkor odamegy, aztán "rendet és demokráciát" teremt. Az európai átlagember legfeljebb csak kapirgálja a mások megértésének felszínét, de azt is csak ritkán. Nem veszi észre, hogy más gondolkodásmódokban olyan dolgok értékesek, amelyeket nálunk most kell újra felfedezni. Ez az a civilizációs rendszer, amely a fogyasztás kultuszát a középpontba állítva jóval nagyobb veszélyt jelent saját magára és a világra nézve, mint bármi más.
Egyébként néhány állításról az első hozzászólásodban:
Oriana Fallaci irónőről azért nem árt megjegyezni, hogy gyakorlatilag csatlakozott a mai olasz fasiszta mozgalmakhoz.
Az iszlám országoknak a XX. századig olyan mértékű toleranciája volt a más vallásuak iránt, hogy pl. a zsidók mind iszlám területekre menekültek a keresztények elől.
Az iszlám fundamentalizmus megjelenését a jelenleg elfogadott történészi szemlélet a keresztes háborúkban a keresztény lovagok által végrehajtott tömeges vérengzésekre vezetik vissza.
Abban, hogy az iszlám a közösséget helyezi előtérbe, teljesen igazad van. Csak ha belegondolsz a kereszténység eredeti nézeteibe, a mártíromságba vetett hitbe, rájössz, hogy - bár egészen más módon - de eredetileg a kereszténység is a közösségről szólt. Pontosan ez ellen lázadtak fel a reformációs mozgalmak, ahol is a katolicizmus eredeti szemléletével ellentétben az egyén anyagi és egyéb boldogulása nem minősült erkölcstelennek, hanem pont ellenkezőleg. Nem véletlenül lett a reformáció elsősorban a gazdagodó polgárság irányzata.
Az iszlám újjászületésről irtakkal nagyjából egyet lehet érteni. Azért én a megaláztatások körébe sorolnám a XX. században sorban felrúgott egyezményeket, szerződéseket is, amelyeket a nagyhatalmak újra és újra az ő sérelmükre követtek el. Gondolok itt a Török Birodalom feldarabolására, a Fejszállal az első világháborúban az egységes Arab Államról kötött szerződések felrúgására, a soha be nem tartott, Izraelről és Palesztínáról szóló ENSZ-határozatokra és szerződésekre, stb.
Az iszlám, mint ideológia c. bekezdést nem minősíteném, mert nehezen tudnám civilizált módon megtenni...
Az utolsó bekedésről nem tudok mit mondani. Amíg a hiteles forrást nem láttam, addig nem tudok mit kezdeni vele. Azért azt ne felejtsük el, hogy ezt egyetlen ember írta. Ezzel az erővel minősíthetnénk az oklahomai robbantó, Timothy McVeigh ideológiáját is a nyugat ideológiájának.
Ha nem ismered Dr. Rostoványi Zsoltot, akkor nézzél körül a Közgázon.
Rostoványi Zsolt PhD egyetemi tanár, a most már Corvin Egyetem névre hallgató ex-Közgáz Társadalomtudományi Karának dékánja, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék tanszékvezetője, Közel-Kelet szakértő. Több a térséggel és az iszlámmal foglalkozó komoly könyv írója. Mivel ismerem személyesen, tudom, hogy rengeteg közel-keleti származású vagy ma is ott élő személlyel tart kapcsolatot, mindenféle vallásúakkal és származásúakkal. Valószínűleg ismeretei jóval szélesebb körűek, mint az ebben az országban szakértőnek titulált emberek 95%-áé.
Nem bántásból mondtam ezt a HGY-s dolgot. A dolog inkább azért érdekes, mert a cikk csak részben szól az iszlámról, nagyobbrészt az amerikai" újjászületett keresztények" illetve az "amerikanizmus" mint politikai eszme apologetikája.
Mindezt csak azért írtam, hogy a kérdéses cikket a helyén kezeljük. Természetesen ez is tartalmazhat érdekes, és megfontolandó megállapításokat (szvsz. mondjuk nem, dehát ugye ez csak egy vélemény) mindazonáltal az általad belinkelt inkább nevezhetö egy politikai pamfletnek, illetve a reformáció korabeli hitviták nemes hagyományait követö vitairatnak, mintsem tudományos igényü cikknek, elemzésnek.
(Csak egy dolgot kiemelve: szerzönknek komoly problémát jelent az, hogy miröl is beszéljen. Az iszlám fundamentalizmusröl egyszer, mint egy szélsöséges töredékröl, egyszer, mint a jelenlegi mainstreamröl, és civilizációs különbségröl (a jelenlegi USA politikát alátámasztandó) egyszer pedig, mint az iszlámból mint vallásból, egyenesen következö magatartásról (összehasonlítva a kereszténységgel) ir.
Tehát kérdésem feléd: A cikk megálapításaival te mennyire értessz egyet
1) az iszlámra vonatkozó megállapításokkal
2) az "újjászületett keresztényekre" vonatkozó megállapításokkal
3) a különös "amerikai erkölcsre" vonatkozó megálapításokkal
4) a jelenlegi USA és európai politikára vonatkozó megállasokkal.
Ja, még egy megjegyzés:
Azt írod, hogy "A múltban kóvályogva,mindig lehet keresztbe hivatkozni,ami nem visz előre." - ez lehetséges, (persze vitatkoznék az állítással), mindenestre te szúrtál be egy olyan cikket, amelynek elsö lényegi megállapítása az iszlámmal kapcsolatban, hogy "a muszlimoknak a Nyugattal szemben érzett dühe ezernégyszáz éves, azaz eredete a vallás megalakulására tehető, azóta állandó a konfliktus a két civilizáció között." - Nos azt gondolom, hogy ez után a kb. 1400 év történelmére vonatkozó (némileg sommás) megállapítás után a "múltban való kóválygás" elkerülhetetlen lett.
Kérdés mindenkihez, de föleg a topicnyitóhoz:
Igazából nem volt világos számomra, hogy a topicnyitónak mi is a célja, miröl is beszélgessünk:
1) iszlám-kereszténység közötti teológiai párhuzamokról, különbségekröl.
2) az un iszlám és keresztény civilizációk közötti különbségekröl, egymáshoz való viszonyukról
3) az un. iszlám civilizáció jelenlegi helyzetéröl. (Különös tekintettel az iszlamista mozgalmakra)