Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Mekkora cső szükséges, és lehet-e valamilyen fektetett megoldás is? A lyuk belsejét gyújtom meg, vagy a szélén alul valahol? És mikor kezdi fűteni a külső részét is? Amikor elért odáig az izzás?
A 200 feletti kéményméret esetén le fog hűlni a füstgáz!!Beszéltem velük én is... A szalma csak izzik a kazánban, nem ég intenzíven. Ha égne rendesen fél óra múlva már tehetnél rá másikat, ami ugye nem volna gazdaságos...
Mit tudtok, mi a véleményetek a pellet és pellet/faelgázosítós kazánokról. Most szeretnénk felújításra szoruló házat venni, amiben csak kályhás fűtés volt, vegyes téglás+vályogtéglás falú,
Pont azért van rajta a kis tűztérajtó, hogy közben azon át lehessen etetni. A nagyon beteszel egy bálát, fél napig nem kell nyitogatni. Tisztítani is könnyebb a nagyon át.
Nem akarom bántani ezt a készüléket, csak hátha tanulunk belőle.
A képen ha megnézed, amikor kinyitod az ajtót, akkor előrefelé kijön a füst, és nem fordul vissza a kémény irányába, mert akkora huzata a világ összes kéményének sincs hogy arra menjen.
Amit jobb megoldásként láttam, hogy csak a tűztér nyílt, és felette nagyobb huzat maradt a résnél, az beszívta a füstöt.
Még jobb megoldás:
A tűztér hátuljánál van a járat felfelé, és ha kinyitod az ajtót, akkor még nagyobb huzatot csinálsz a kémény felé, és a kémény felé áramlik a füst, kifelé csak minimális.
Nem mindegy, mert a haveré tényleg korom feketére festette már a kazánházat 250-es vacsiúj, szuper huzatos kéménnyel is.
Egyébként min. 200, de inkább 250-es átmérőjű kéményt ajánlanak ezekhez a ketyerékhez.
Ha egy kazán füstöl, annak nem biztos, hogy a kazán az oka. Nagy tűzterű kazán ajtaját kinyitod, a túlzott levegőmennyiségtől úgy beindul, az lenne a furcsa, ha nem füstölne. További okok lehetnek a nem megfelelő kémény, nedves tüzelőanyag, túl laza bála, stb.
Tömörítés és az eszköz fajtájától függően a kisbála 15 és 40 kg között van. Kisebb kombájnok maguk kötik a bálát, az lazább és kisebb, mint a nagy, traktorhúzta bálázóké. A nagy körbálák súlya általában 300 kg körül van. Súlya alapján 1 komolyabb kisbála nálam egész napra elég meleget adna. Télen 20-50 kg faaprítékot tüzelek naponta (az 50 már nagyon hidegben).
Kisebb, használt kazánt lehet még akár használtat is találni, elég sok helyről dobták ki a régit. A trükk csak annyi, hogy zárt rendszerre nem kötheted rá a kazánt, és nem is érdemes, mert ha felforr a víz, akkor annyi a kombikazánnak is.
Én úgy fogom megoldani, hogy a kazán és a puffertároló köre nyitott tágulási tartályos, és a kazánba és a pufferbe hegesztek hőcserélő csőkígyót, amiben megy majd a zárt rendszer vize. így ha forr is a kazán, az alacsonyabb hőmérsékleten nekikezd, és nem forralja fel a zártat.
Csinálni nem olyan nagy kaland egy lemezkazánt, csak egy pár alapvető dologra kell figyelni, hogy jó legyen a huzata, ne pazaroljon, de ne is hűtse túl a füstöt, nyitott rendszer esetén még nagy nyomása sincs.
A belsejét vszínű rozsdamentesből csinálom, mert ott szokott rohadni minden kazán, a sarkaiban megálló hamu felszívja a kéményen visszacsurgó párát, és elrohad a kazán. Ezért vastagabb anyagból szokták csinálni, de ekkor a hőátadása is jelentősen romlik (4-5mm már elég rossz). Én 3mm-es rozsdamentesből (v. saválló) akarom a tűzteret megcsinálni, a többi vékony lemez.
Ellenpélda a gyáriak közül: láttam élőben www.calor2000.hu oldalon lévő piros kazánt, abszolút nem jött be, ha kinyitod az ajtót, akkor úgy befüstöl hogy fekete pákó leszel rögtön, szar kialakítású a tűztere, és mindemellett még drága is. Persze nem bántásképpen mondom, de én nem venném meg az biztos.
Nincs! Mert a fűrészporos kályhának nincs belseje, csak külseje! :-) Üres hordó, amit megtömnek fűrészporral. A közepébe beleállítanak egy csövet, jól körüldöngölik majd kihúzzák. A cső után visszamaradt lyuk aljába gyújtanak be. Van egy fedél, aminek a közepéből megy el a kéménybe a füst.
Ahogy elnézem, jó páran átnéztünk erre az új topikra a napenergiásról, ezek szerint nem vagyok az egyedüli, aki szeretné magát a lehetőségekhez képest függetleníteni - és a pénztárcáját kímélni - a rablógazda állami gáz(energia)monopóliumtól.
Igaz, hogy a söröslovamat csinálom, de már közel 1 éve tökölök, hogy lehetne megoldani, hogy ne csak gázzal menjen a kp fütésem, hanem szükség esetén átállással egyéb fűtésű kazánról is, - kertes magánházban lakom, elég sok tüzelnivaló hulladékom keletkezik évente, plusz a hétvégi kertemben szintén - ha csak pár hetet ezek elégetésével nyert energiával fedezem a fűtést, már nyertem, és nem kell vergődnöm a "hulladéktól" való megszabadulással.
Ilyen kazánt lehet-e venni, vagy csinálatni kell egy jó hegesztővel?? (Fa munkákban elég jó vagyok (ács dinasztiából származom, a nagyapám, nagybátyám, idősebb fiam is ács, én is sokat segítek a fiamnak), de a fémnél a fűrészelés, fúrás, reszelés az összes "tudomány".
Van-e valakinek valami elképzelése, terve egy ilyen - nem gázfűtéses - kazánról?
A kicsi ha jól emlékszem 40x50x90 körüli méretű, és anyagtól függően kb 20 kg. A nagy körbála kb 10x ilyen nehéz, és 1,4-1,8 m átmérőjű. Na erre azért nem akarok kazánt csinálni :-)
a fűrészport két módon lehet elégetni, van egy speckó kályha amibe bele lehet helyezni a tartályát aminek a közepén van egy kürtő és azon keresztül ég illetve parázslik a másik meg befuvással!
Asszem egyébként levegővel turbózva izzítják, de lehet hogy hülyeséget mondok. Utána kell még nézni. Olyan kazánt szeretnék amibe befér a bála, és majd a rostélyok variálásával meg levegőztetéssel lehet variálni az alapanyagokon.
Csak azert kerdezem, mert az egyik cimboram valami 30 forintot emlitett tavaly telen. A tanyajat szalmabalas kazannak futi es a leghidegebb napokon sem megy el kettonel tobb.
félreértettél!!! Kisbáláról van szó, így már annyira nem is speciális a kazán, csak annyi a trükk hogy nagy ajtó van rajta, az egész eleje lenyílik, ezáltal belefér minden vacak. Plusz a rostélyban és az ajtóban is víz van, így a parázsló fa is fűti a vizet. A kisbála 100 ft-os tétel, de itt nem is kell a takarmányminőségűre gondolni, hanem csak az a lényeg hogy száraz legyen.
Sok melléktermék keletkezik a mezőgazdaságban, pl.:
- olcsóbb fa (fenyő, stb), amiből több kell egyszerre, de mivel mázsára közel ugyanannyit fűt mint a drágább, így jóval olcsóbb ugyanannyi MJ fűtőérték.
Láttam egy traktor után köthető aprítógépet, amivel a fakivágás, erdőritkítás után a muksó ingyen összeszedte a gallyakat (amit felaprított a gép pár 10 cm-es darabokra), így neki volt olcsó tüzelője, az erdőtulaj meg megszabadult a karvastagságnál vékonyabb hulladéktól.
Vannak profibb gépek is, az egész fát megetetik vele, és eladják pelletüzemnek az aprítékot.
A bálákkal kapcsolatban: sajnos nem valami olcsó mulatságról van szó, a legegyszerűbb a szalmabála, könnyen hozzá lehet jutni, de belőle kb: 1-2ezer ft egy darab. Ha 2-3 db kellene egy nap, akkor 30nap alatt jelentős összegbe kerülne.
Kukoricaszár: nehezebb hozzájutni, de feltételezem, hogy 500ft alatt nem csinálnának nagybálát belőle.
Vagyis a lényeg, hogy mennyire lehetne olcsón kihozni alapanyagot egy ilyen speciális kazánhoz? Ez egy fő kérdés.
