Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Arra csont nélkül rákötheted, párhuzamosan a gázkazánnal, a szivattyúra meg rakhatsz egy hőkapcsolót hogyha a kazán nagyon felmelegszik, inkább kapcsoljon be. Ha tartósan nem használod az egyik kazánt, akkor érdemes elzárni a nem használt egyik vízcsapját, mert sok meleg kimegy a kéményén keresztül a huzat miatt. Főleg a fatüzelésűén.
Még1 dolog:
Érdemes a puffertartálynak csonkokat hagyni a rendszeren, lehet hogy pár hónap után meggondolod magad és mégis raksz rá, jó dolog. Nekem sajna utólag kellett vergődni vele, az már nem annyira izgi.
Ez nagy dilemma, a fű nekem is szimpibb. A puffer szerintem mindenképpen kell, hogy elkerüld a pazarlást és a fagyoskodást. Idegesítő tud lenni, hogy hazaérsz a hideg lakásba, begyújtasz, két óra múlva 28 fok lett, mert jól begyújtottál (hatalmas pazarlás!), és utána reggelre hideg van megint. Ha puffert fűtesz, akkor a kazán mindig optimális hatásfokkal dolgozik, és annyira van csak meleg, amennyire beállítod a termosztátot és kapcsolja a szivattyút, ellenben egész nap változatlan a hőmérséklet.
Én már jó régen raktam egy 200l-es puffert a meglévő kazánom mellé, és így reggel 6-7-ig állandó volt a hőmérséklet ha este begyújtottam. Ki lehet számolni a függvénytáblából, hogy mennyi víz kellhet:
Megbecsülöd a napi átlag/max MJ szükségletet (a gázszámláról lestem le), és a víz fajhőjével ki lehet számolni, hogy hány liter 90 fokos víz ad le annyi MJ-t amennyi kell, ha lehűtöd 50-60 fokig, padlófűtésnél, falfűtésnél akár 40 fokig!!! Én még jól felszoroztam, és így jutottam a 4000 literre, ha jól emlékszem 30-40 kg fával lehet felfűteni, 1-2 naponta egyszer megrakom, meggyújtom és örülök.
Minden számolható, a négyjegyű fügvénytábla a dolog kulcsa, kölcsön kell venni a gyerektől egy-két napra :-)
(vagy kiadni neki házi feladatként, lehet hogy gyorsabban végez)
Sajnos csak annyit tudok, amennyit leírtam:) Hogy pontosan mit jelent a nyitott és zárt nem tudom, de erről a két fogalomról hallottam. Gondolom a nyitott rendelkezik túlfolyóval, míg a zárt nem. De ez csak tipp. Valamint a zárt-ban magasabb a nyomás és így magasabb hőmérséklet érhető el, ugyanannyi energiával, de ebben szintén nem vagyok biztos.
Csak azért kérdeztem meg, mert a hozzáértők valszeg tudják a választ.
A zárt renszer lényege annyi, hogy valamivel nagyobb nyomás van benne, a tágulási tartályban egy gumimembrán van, az egyik oldalán víz, a másikon a kompresszorral beállított levegőnyomás, nagyobb hőmérsékleten (120 C) forr mint a nyitott. A víz nem érintkezik a levegővel, ezért nem korrodálódik annyira a radiátor és a vas alkatrészek. Vegyestüzelésűt azért nem lehet rákötni, mert forralás esetén nem tud a gőz hova tágulni, csak a túlnyomás szelepen keresztül, és ha utána lehűl akkor levegős marad a rendszer.
A nyitott egyszerűbb, kisebb nyomások vannak, a legmagasabb pontra kell feltenni a tágulási tartályt, ami felülről nyitott, és így a fölös gőz ott távozni tud.
Hátránya hogy oxigén tud diffundálni a vízbe, de ez jelentősen csökkenthető ha magas és keskeny a tartály, így kicsi a vízfelület, és ha öntesz rá egy kis olajréteget akkor nem tud annyira a levegővel érintkezni.
Én úgy fogom megcsinálni hogy a kazán és a puffer nyitott, a többi zárt, az előnyöket leírtam korábban.
Még valami:
A nyitotthoz elég egy lemezkazán, olcsóbb, egyszerűbb, könnyebb, és nem hajlamos az elrepedésre annyira mint az öntvény, de általában max 1 bart bírnak. Az öntöttvasok 6-ot.
Az egyik ismerősömnél áramszünet volt, és felrobbant a kazán, plusz a cirkó hőcserélője is szétment, zárt rendszer volt, túlnyomás szeleppel, de nem győzte a gőzzel a harcot.
Ja, és nyitottnál tudsz gravitációs rendszert csinálni, bár ott a csövezés drága a nagy átmérők miatt.
Szóval előnyök-hátrányok vannak, mindenképpen azt javaslom, hogy a fás kazán nyitottra dolgozzon, és abba beletenni a spirált, vagy külön, szivattyúval hőcserélővel megoldva rá lehet csatlakozni a meglévő gázos zárt rendszerre, így nem érhet gond.
A falfűtés kiépítése nem drágább lényegesen a radiátoros rendszernél, csak nagyobb felfordulással jár. A sugárzó falfelület sokkal jobb hatásfokú, mint a radiátor pontsugárzása, és valóban, elég bele a legnagyobb farkasordítóban is 45-50 fokos előremenő...
Én is néztem pelletes kazánokat, tényleg nagyon drága. Én továbbra is sima kandallóban látom a megoldást. Legalábbis rövidtávon. A fa még mindíg viszonylag olcsó, főleg, ha nyáron -vagy méginkább tavasszal- megveszi az ember. Lehet már kapni vizes tűzteret, amivel központifűtéses rendszert lehet kialakítani kandallóval is. És még látványra sem utolsó :-)
Ha egy nyitott rendszerű fűtést zárt rendszerűvé tesz az ember(persze pontosan nem tudom mi kell hozzá, csak a kazán képes zárt rendszerben is működni), akkor a hatékonyság érdemlegesen növelhető? Vagy ettől nem lesz melegebb?
Én is most tervezgetem a vegyestüzelésű kazánomat, csak még azt nem tudtam eldönteni hogy mivel akarok tüzelni.
Alapvetően két dolog közt vacillálok:
-energiafű bálázva
-faapríték
Az én véleményem az, hogy a kazánban az égésnek nagy hőmérsékleten kell végbemennie, különben az egész csak füstöl, és a lényeg(fa-fűgáz) pedig kimegy a kéményen.
Szerintem akkor tökéletes az égés ha a kéményen nem látszik hogy füstöl.
Faaprítékot viszonylag kis helyen, koncentráltan, nagy hőmérsékleten, könnyen szabályozhatóan el lehet égetni, mint pl a pellettüzelésű kazánokban.
A szalmabálával már más a helyzet. Ha beteszek egy egész bálát a kazánba, a lángot csak a huzattal tudom szabályozni, ha elveszem tőle a levegőt akkor füstöl, tehát a kéményen kimegy a lényeg, ha adok neki levegőt rendesen, akkor pedig a rendszeremben lévő 50l víz 2 perc alatt felforr, tehát egy puffertartályt be kell iktatni.
A puffertartály egyébként mindenféleképp hasznos(pl napkollektor rákötési lehetőség),
És ha tényleg elegendő 3 bála egy napra, akkor egy nagyfelületű hőcserélővel kialakított bálatüzelésű kazánban, amiben lehet hogy a 3 bála 1-2 óra alatt elég, a puffertartályt felfűti annyira hogy egy napig mehet róla a fűtés, (vagy akár több napig is, ha több bálát égetek el egyszerre).
Tehát a kérdés:
Energiafüvet vessek, vagy energia erdőt ültessek.
Az energiafű kezelése sokkal egyszerűbb, le kell kaszálni, felbálázni.Kazalban lehet tárolni, majd a kazánhoz cipelni, és elégetni.
A faaprítékhoz pedig egy viszonylag komolyabb infrastrutúra kellene:önjárós aprítógép amely kivágja a kisfát, majd felaprítja.
A tárolása sem egyszerű, fedett szellős helyen kellene tárolni, úgy hogy össze ne rohadjon.
Viszont a tárolóból automatizált szállítórendszerrel lehetne a kazánhoz eljuttatni, tehát nem kellene vele napi szinten bíbelődni.
A falfűtés szerintem olyan mint a padló. Lehet vályogba is, csak a külső falak min.25cm-esek legyenek, de hát ez a vályognál sose kérdés( 50cm-re csinálták).
Szóval nekem is ismeretlen, de az alacsony hőmérsékletű vízzel való fűtés sohasem rossz, kevesebb energia kell a melegítéshez. Valszeg ez már egyáltalán nem egészségtelen:)
Megoszlóak a vélemények, ha csak temperálásra használod, és nem melegíted túl, akkor állítólag semmi gond, persze takarítani is kell, az sokat segít :-)
A legrosszabb talán az, hogyha túlmelegíted a padlót, a felszálló port felkapja a radiátor, és jól megkavarja a szobában.
A legnagyobb előnye az, hogy kis hőmérsékletű, sugárzó fűtés, ugyanúgy mint a falfűtés, kis hőmérsékletű vízzel fűthető, ami jöhet napkollektorból, kondenzációs kazánból, stb..
Egyelőre annyi tapasztalat van róla, hogy iszonyat drága, meg a pellet is, emiatt legalább 15-20 év, mire megtérülne. Akinek meg van ennyi pénze rá, az nem jár ide, mert nem érdekli, megtérül-e vagy se. A jövő egyébként a hőszivattyúé! Az 50-100 év alatt térül meg. :-)
A neten tavaly nézegettem, de sokat nem lehet megtudni. Vagyis annyit, hogy nem olcsó egy ilyen kazán és biztos működik is.
De igazából nekem a pellett beszerzésével lenne bajom. Mindenhol nem lehet venni, valamint drágának találom.
Én azt gondolom, ha az anyagiak korlátoltak, akkor inkább maga a fűtési rendszer kiépítést kell korszerűen megcsinálni több pénzért, aztán majd idővel kazánt lehet váltani. ( konkrétan: inkább legyen fal- vagy padlófűtés, ha jól sejtem ez drágább mintha egyszerűen radiátort tenne be az ember, mert a későbbiekben akár a napenergiát is könnyen használhatod majd ezeknél a rendszereknél)
Ha már itt is összefutunk :) nem tudsz valamit a pellet és + faelgázosítós kazánokról? Mert mint laikus tetszik a dolog, annyit hallottam hogy állítólag ezé a jövő...de gyakorlati tapasztalatot nem hallottam még róla...
A fűrészporos dobkályha működési elve megvan? Levegő betáp alul, rúd középre belerak, körülötte fűrészporral megtöm, rúd kihúz, alul bagyújt. Borzalmasan jól fűt, viszont ha rosszul tömöd meg és ráborul a fűrészpor a tűzre, akkor könnyen felrobbanhat.
Asszem az automatizálása úgy kezdődik, hogy téglákba, rudakba préselik a fűrészport.
íme a tervrajz, bármi javaslatot szívesen veszek. A motoros szelepek honeywell VC szelepek, keverő állásuk is van.
Üzemállapotok, a betűjelek a szelep1-4 állásai, az ábrán remélem látszanak, érdemes az ábrát kinyomtatni és ceruzával jelölgetni hogy mi merre megy:
A x A B :
Fűtés kazánnal, normál üzemállapot, ha a kazán vize 90 C fölé emelkedik, akkor gravitációs úton a pufferrel keveredik. Áramszünet esetén is működik a puffer fűtése, nem forralja fel a vizet. A 3. szelep félállásában lehet egyszerre fűteni a HMV-t és a fűtésrendszert is.
A x A A :
Ugyanaz mint az előző, de ha a napkollektor puffere melegebb, mint a visszatérő víz, akkor rásegít a nap a kazánra. Vagy ha a visszatérő melegebb mint a puffer, akkor lehet fűteni vele a HMV tartályt.
B A A B :
Ha a kazán kihűlt, akkor a puffertartályról mehet a fűtés. A 3. szelep
félállásában lehet egyszerre fűteni a HMV-t és a fűtésrendszert is.
B A B x :
Ha a napkollektor puffere (HMV tartály) felforrósodott, akkor a 4000 literes puffertartályt lehet fűteni vele.
B B A B :
Napkollektorral padlófűtés, temperálás. A 2. szelep kevert állásában lehet a puffert is, és a padlót is fűteni, bár ez ritka állapot, jó nagy nap kell hozzá.
A x B x :
HMV fűtés kazánnal.
X x B A :
fűtés cirkóval
cirkó egyéb szerepe:
Ha a HMV < 40 C akkor a cirkó bekapcsol, addig nem
+1 dolgon gondolkodom: Olvastam a legionella baciról, valahogy időnként jól fel kellene fűteni a HMV tartályt, vagy inkább hőcserélő spirállal kiszedni belőle a meleget. Nem tudom mennyire komoly veszély, de langyos vízben szeret szaporodni állítólag.
Hasonlóban gondolkodom én is. Lesz egy szimpla gázkazán a biztonság kedvéért, a kazánba pedig 2 csőkígyót hegeszteni( fűtés+melegvíz). 250 lityis indirekt tároló. És természetesen a napkollektor csonkok, ha lesz hozzá "kedvem"...
Igen, már majdnem végleges. Abszolút nem egyszerű, de alkatrészügyileg/pénzügyileg nem túl drága. A legtöbb része saját gyártmány, jövőre már üzemeltetni akarom.
Röviden összefoglalva a részei:
- napkollektor, a szokásos alkatrészeivel (ez egyelőre még saját, radiátoros abszorberes, de majd az árak függvénye lesz, mert megyegetnek le a vákuumcsöves kollektorok árai)
- Indirekt fűtésű, két hőcserélős HMV tároló, ezt tudja fűteni a napocska és a bálás kazán is, ez valószínű gyári lesz, mert 120-140 ezer Ft-ért már lehet készen 200l-est kapni, annyiért lehet hogy nem éri meg reszelni
- Bálás, rönkös, mindenes kazán (ez most terveződik)
- 4000 liter puffertároló (nyitott rendszer a kazánnal együtt, ebbe és a kazánba is hegesztek hőcserélőspirált, onnan meg majd a zárt rendszer). Ezt a tárolót tudja fűteni a kazán, ha van fölös energiája, plusz a napkollektor is, bár ez főleg nyáron érdekes. Kiszámoltam, 1-2 napig lehet róla fűteni ha fel van melegítve, így naponta egyszer elég bedurrantani a kazánba. További előny, hogy egész nyáron melegítheti a kollektor, és egy-két napos hideg idő esetén, mint pl. most is van, lehet a padlófűtésbe keringetni a vizét.
- ionizációs kombi kazán (olcsó, eccerű), kizárólag vész esetére, ha hosszabb ideig elutazunk, stb, plusz ha a HMV ezen folyik keresztül, ha <40 fokos, akkor bekapcsol, amúgy meg nem kér pénzt.
- padlófűtés + radiátor
- a meleg vizet fel akarom minél több helyen használni, pl. mosógépbe, mosogatógépbe a hideg helyett 40 fokos fog menni egy termosztatikus szelepen keresztül, így nyáron (és télen is a kazán miatt!) egy rakás villanyt meg lehet spórolni
- a vezérlést magam fogom csinálni, mikrokontrollerekkel foglalkozom, programozok egy tuti vezérlőt hozzá
- Ha gondoljátok felteszem megvitatásra a tervét, bár nem túl egyszerű, még rajzolgatnom kell bele magyarázatképpen.
30 cm külső átmérőtől olajoshordóig láttam fűrészporos kályhákat. 8-10 cm átmérőjű lyukat hagynak a közepén. Megtömve, lefedve alulról beledugnak összegyűrt újságpapírt és meggyújtják. Először csak a kivezető cső, a fedél, majd az egész dob sugároz. Ahol melegvizet állítanak elő, ott a füstcsőbe iktatnak be hőcserélőt, a dobot meg üveggyapottal körbeszigetelik. Alul a lyuknál eltolható lemezzel szabályozzák a huzatot. Valamikor lakatos kollégáim sorozatban gyártották.
Csorváson van egy cég, azok csinálnak mindenféle bálás és ipari kazánokat, nagyon jók. Voltam náluk, megnéztem hogy milyenek, én azokból akarok ötletet meríteni. Megpróbálom majf megrajzolni hogy hogy is nézett ki a tűzterük, és felteszem ide.
