Szerintem nem fér be egy fából készült előtető. Mérd meg az ajtó tetejétől a csatorna alját, kéne legyen min. 40cm.
A szelemen amit felteszel a falra kell legyen min. 12-14 cm magass, hogy nézzen ki is valahogy.
Arra fel kell támassz egy 10x12-es szarufát, elől egy szelement, ami 12-14cm magass. Az alá az oszlopokat. Kell hónajkötés is, másképp nem lesz sarokmerev. De a sarokmerevséget még úgy tudnád megoldani, ha építesz egy új korlátot, ami összeandrásolja az oszlopokat.
Ha beragasztasz két elég hosszú M12-es menetes szárat a falba, akkor meg fogja tartani a tetőt. De vegyél harisnyás dübelt neki.
De látok egy másik megoldást is.
A nyilászárós falnál az eresz sokkal magassabb.
Akkor megállíltod a tetőt szerkezetét a rá merőleges eresznél és a polikarbonátot átvezeted 20-25cm az alacsony eresz felé.
Akkor talán a szerkezetet meg lehetne oldani oszlopok nélkül, két háromszög alakú visszatámasztással, az ablak két oldalára rögzítve.
Mekkora lesz a tető, milyen távol lesznek az oszlopok, milyen magasak lesznek? A fénykép alapján elképzelhető egy oszlop a sarokban (belül),arra egy vízszintes gerenda, a gerenda másik végét a fal síkjában egy másik oszloppal megtámasztani. Ebből a fényképből sokat megállapítani nem lehet, csak ötletelni. A vályoghoz csavarozott gerenda teherbírásában nem bíznék. Az oszlopot (részben ) bevésni jobb ötlet, mert az három irányból megfogja. Csak a negyedik irányból kell megfogni, átfúrni a falat, a másik oldalán pedig egy laposvas osztja szét a terhelést. Maga a csavar szerintem azért nem elég mert a szerkezet óhatatlanul mozog és kirágja a csavarlukat.
Sziasztok! Előtető építésében kérném a segítségeteket A képen láthatót szeretném lecserélni, fa szerkezetű polikarbonát tetőre.
A fal vályogtéglából van és 6-8 centis vakolható gyapot kerül rá. Kérdésem, hogy ki hogyan oldaná meg a a szarufák rögzítését a falnál? 1. Keresztbe felcsavarozni egy pallót és ahhoz rögzíteni. Vályoghoz milyen módon lehetne rögzíteni, hogy az biztosan tartson? Szigetelés előtt, vagy után kéne? 2. Kaptam olyan javaslatot is, hogy véssem be falba. Erről mi a vélemény? A függőleges tartó oszlopoknak elég 10×10-es gerenda legyalulva? Sajnos elég szűk a hely így minden centi számít.
Vannak vasalások sarokmerev bekötésre. Ilyenkor fölösleges a hegesztés. Ha két vasat "U" alakban meghajtanak és benyújtják a falakba az is jó. Ezt akartam javasolni, de ha hegeszti az is jó. Meg van még több lehetőség ezeken kívül is.
Van hegeszthető és nem hegeszthető. Ilyen nem hegeszthető volt régen a B60.40-es. Bízzunk benne, hogy hegeszthetőt hegesztett. Bár egyszer láttam egy nem hegeszthető vasnál próbálkozást, nem sok maradt a vasból.
A hegesztés az jó, de a fal mindkét oldalán található vasakat a másik fal külső oldaláig célszerű vinni. Mind a kettőt. A régi szabvány ezt elő is írta.
Az észrevételt továbbítom a hírkereső szerkesztőségének, tőlük az információ. Malylyd kiderül, hogy mit válaszolnak. Minden esetre nem ez volt a hozzászólásom lényege, csak udvariasságból foglalkoztam az utcanevekkel.
Ha meg nem sértem a törzsközönséget akkor annyit megjegyeznék, hogy a sarok kialakítása a vasalásnak nem az igazi. Szerintem. Gyakorlatilag többlet-költség és egy egy fél hajszálnyi többlet-munka árán egész jó is lehetne. De szívesen meghallgatom a többség véleményét. A falat nem ártana bekötni (ha nincs) a meglévő épület falába.
Nekünk még azt tanították, hogy a koszorú és a kiváltó nem azonos. Koszorúba a szabvány csak 2 cm2 vasat ír elő. Kiváltóba valamivel több kell.
Egyébként a kérdezőnek joga van választani, hogy egy ilyen hülye vizionálására hallgat mint az enyém, vagy egy nagyon okos hozzászólóéra. (nem tart az semmit, csak a tetőt). Azért itt szeretném halkan megjegyezni, hogy az én megjegyzésem arra vonatkozott, hogy acélszerkezet utólagos beépítése esetén nem árt ha valaki kiszámolja, hogy se több, se kevesebb anyag ne kerüljön bele a szükségesnél. Tudtommal Guszev utca már nincs (Bp-en legalább is), de hívják bárhogy is a Guszev utcát most, a fizika törvényei azonosak Budapesten és Jászkarajenőn is. Meg máshol is. Azt gondolom, hogy Szamueli u. sincs már. Jó lenne ellenőrizni a dolgok helyességét mielőtt leírja valaki.
Jó olvasni itt pár hozzászólással lejjebb egy párbeszédet !
A kérdező egy nyílás feletti áthidalóról érdeklődik, hogy azt ki lehet e szedni. Még fénykép is van, feltette az érdeklődő.
Sőt kiderül az is hogy " a koszorú miatt nincs támasztó funkciója.". Már .
Ja valóban, de korábban volt, az tartotta a koszorú ezen szakaszát amíg a beton, a vasbeton meg nem szilárdult. Az kb. 5 -6 nap, habár ez lehet akár sok hónapos is.
Aztán az általam idézett mondat első felében az is világosan le vagyon írva ,hogy miért szeretné likvidálni az a porot.. áthidalót :
" Vaskosabb szigetelést szeretnék az ablak körül, és vakolható tokos redőnyt, ezért merült fel, hogy így lehetne nyerni ezeknek helyet" kell neki a hely.
Szegény jól megijesztették, omlásról vizionálnak.
" tehát nagy valószínűséggel az ajtó fölötti épületrészek le fognak jönni. Elég elkezdeni a bontást, utána a többi jönni fog magától."
Nos az én véleményem ,hogy nem jön ott le semmi, a vb. koszorúig simán fel lehet menni.
Az jut eszembe , hogy a fórumok őskorában úgy 18 -20 éve max. az építész fórumon is volt egy hasonló szituáció.. egy naiv kérdező nagyjából azt kérdezte, hogy hogyan oldaná meg egy ház utcai frontján egy ajtó áthelyezését kb. 2 - 2,5 m -rel arrébb.
Nos voltak ilyen olyan javaslatok. Én egy picit jobban bele másztam. Mondám vala az ismeretlennek, hogy kell egy kőműves mester + 2 segéd , szerszámok . állás új áthidaló, meg egyéb anyagok, aztán neki a munkának. Lett is belőle lincs, akár most a szegény Öniköt, engem is a pokolba kívánt egy önérzetes építész tervező. Voltam felelőtlen, sarlatán, gyilkos felforgató stb.
A munkátlan építésztervező javaslata :
terv,
terv zsűri,
statikai számítás
technológiai leírás,
anyagkimutatás,
munkavédelmi nyilatkozat,
Na és engedély, mert az épület teherhordó szerkezetének megbolygatásáról van szó.
Ja így volt a nagy könyvben. Ok. valóban Bp. belvárosában, mondjuk a 'Guszev' u. ban valóban így kell, de nem Jászkarajenőn a Szamueli u. ban.
Nagyjából vízszintesen (10 fok) elhelyezett 10 mm vastag OSB-t mennyire lehet kiengedni az alátámasztástól, ha hosszú távon nem akarom, hogy "lekókadjon"?
Felülről védve lesz fóliával, de egyébként szabadban van.
Mégegyszer megtekintve az ominózus fényképet megállapítható, hogy az ajtó fölött az nem tégla, hanem a porotherm kiváltó. A porotherm adja a teherviselő szerkezet húzó, a fölötte levő pedig a nyomó teherbírást. A kiszedése életveszélyes, tehát tilos. Ha kell a magasság akkor megoldható, először acélszerkezettel ki kell váltani, utána ki lehet szedni. Statikus tervető nélkül nem célszerű ezt cselekedni.
A kép érdekes. Ha a nyílás fölött közvetlenül az csak síma tégla, akkor a tégla minden további nélkül eltávolítható, mert most csak az ajtó fogja tartani. Ha Porothem áthidalóról van szó (a fényképről nehéz egyértelműen megállapítani), akkor 99,9999%-os valószínűséggel a kivátó adja a nyílásnál a koszorú teherbírását, tehát nagy valószínűséggel az ajtó fölötti épületrészek le fognak jönni. Elég elkezdeni a bontást, utána a többi jönni fog magától.
Vaskosabb szigetelést szeretnék az ablak körül, és vakolható tokos redőnyt, ezért merült fel, hogy így lehetne nyerni ezeknek helyet, mert a koszurú miatt nincs támasztó funkciója.
