Köszönöm szépen a segítséget.Ettől tartottam én is,hogy semmilyen formában nem tudom bebiztosítani magamat,hogy még véletlenül se adja el másnak a lakást.A foglaló azért egy megnyugtatás is lett volna.Ebben a helyzetben mit tudok tenni a saját érdekemben?
MI van akkor, ha a kedves szomszéd meg akarja szüntetni a kutat, ami telekhatáron van? A megszüntetéshez vízjogi engedély kell (gondolom akkor is, ha a kút valójában nem volt engedélyezve, legalábbis nem tudok róla, hogy lett volna, régi darab, vagy 70 éve ásták).
Ha a szomszéd megkéri az engedélyt, megtámadhatom-e, persze úgy, hogy a helyi jegyzőt a telekhatárral való érintettségről értesítem még a megszüntetési engedély kiadása előtt?
vagy egyáltalán, hogy tudom megvédeni a tulajdonomat? Ez is birtokvédelmi ügy?
Pontosan így van, márc. 21 előtt nem adhatja el, sőt, valószínűleg foglalót sem fogadhat el senkitől. A szándéknyilatkozatot valószínűleg nem kell bemutatni, de az nem is kötelezi az eladót (sem a vevőt) semmire.
A megoldás az, hogy mivel az iroda által hozott érdeklődők ajánlatát természetesen nem köteles elfogadni, mondvacsinált indokokkal (nem tetszik az érdeklődő haja színe, füle formája, ezért nem adom el neki) lehet húzni az időt.
Amúgy igen, a szerződést az irodának akkor is kötelező bemutatni, ha nem kizárólagos a megbízás.
Szeretnék megvásárolni egy ingatlant,de a tulajdonos kötött egy kizárólagos szerződést egy irodával.A lejárati ideje március 21.A kérdésem az lenne,hogy leszeretném foglalózni az ingatlant,de költözni majd ráérnénk miután lejár a szerződés ideje. Az ügyvédnél írt szerződést a foglalóval köteles az eladó az irodának bemutatni,vagy a lényeg hogy március 21 előtt nem adhatja el saját úton az ingatlant?
Gyermekeké egy ház fele, mert az egyik szülőtől örökölték. ("Beszázalékoltak" 50%-ról ahogyan mondják, ami gondolom az örökösödés utáni adózást jelenti.) Másik szülőé maradt az ingatlan 50%-a.
Most a megmaradt szülő értékegyeztetéssel eladja az ingatlant. Annak ára 12.000.000. Elcseréli egy 6.000.000 Ft-os ingatlanra, a különbözetet meg megkapják a gyermekek. (Az új ingatlan a szülőé lesz, így ez kiteszi az ő 50%-át.) Viszont az ingatlanközvetítő azt mondta a szülőnek, hogy a haszonélvezet feljogosítja valami plusz pénzre. Segítsetek, ez mi lehet?!
Köszi:
kagabor
(Háttérinfó: a gyermekek kb. 20 éve nem laknak a szülői házban. A megmaradt szülő egyedül lakott a 12.000.000 HUF-os ingatlanban; a gyermekek nem használták. A cseréről már született egy irat, hogy milyen módon fog végbemenni, de hogy a részleteket másik szerződésben fogják lefekteti. Ezt mindenki aláírta.)
válófélben vagyok, a közös lakásunkat a férjemmel úgy vásároltuk meg, hogy az ár felét én (pontosabban a szüleim) fizettem kp-ban, a másik felét ő vette fel banki és munkahelyi kölcsönként, ő is törleszti. Nem tudok vele megegyezni a lakás ügyében, se azt nem hagyja, hogy átvállaljam a kölcsönt, se ő nem akar engem kifizetni, neki az egész lakás kellene. Vagyonmegosztási pert szeretnék indítani, de érdekelne, hogy mekkora eséllyel kérhetem azt a bíróságtól, hogy rendelje el a lakás eladását, és a befolyt összegből visszakaphassam a beletett pénzt. Kérhetem ezt egyáltalán?
Nem, az előző szó, "kijavítunk", azt jelenti: kijavítunk. Azaz közölsz valami számomra hasznos információt is, amivel a kérdésemre reagálsz, és aminek okán a fórumot megkerestem. A kérdésemre keresett választ megkaptam, nem Tőled. Ha nincs tartalmi hozzáfűznivalód, szerepelned felesleges, én nem kötekedni jöttem, a Te szuperegód viszont nyilvánvaló.
A 17 évvel ezelőtt örökölt rész után semmit sem kell majd fizetnetek.
A másik felénél a következő lesz a helyzet: ugyan örökösödési illetéket nem kell majd fizetnetek, de kaptok majd egy Végzést (vagy Határozatot) a hagyatéki eljárás után, amelyben megállapítják, hogy mit örököltetek, és ennek mennyi a forgalmi értéke. Ha majd eladjátok, akkor ehhez a forgalmi értékhez kell viszonyítani a kapott eladási árat. És adózni csak akkor kell, ha az eladási ár magasabb, mint amit ebben a végzésben megállapítottak. Tehát most azon drukkoljatok, hogy minél magasabb legyen ez a forgalmi érték, ami után ugye nem fogtok örökösödési illetéket fizetni.
Családi házat örököltünk húgommal, az 50%-át már 17 éve (édesapánk után), a másik felét most kerül a nevünkre, ha lezajlik a hagyatéki (édesanyánk tavaly hunyt el). Mivel megtartani nem tudjuk, így eladni szeretnénk. Ami kérdés (és nem villágos), hogy milyen érték után kell adóznunk majd. (Az illetékmentesség mint egyenes ági örökösöket megillet minket, ha jól tudjuk.)
Nekem pl. az a tippem, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy földszintnél lejjebb lakóingatlant alakítsál ki...
Egészen pontosan így szól az előírás:
85. § (5) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő komfortfeltételek (szárazság, hővédelem, szellőzés, megvilágítás stb. követelmények) biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.
76. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.
Az gondolom egyértelmű, hogy az nem lakás, amiben egyetlen lakószoba sincs... Szóval ha 70cm-nél mélyebben fekszik, akkor abból sosem lesz lakás.
(Ingatlanból származó jövedelem ingatlanba történő befektetése úgy tudom, nem jár a jövedelem 25%-ának az adóhatóság felé történő befizetésével. De javítsatok ki, ha tévedek.)
Tévedsz, már legalább két éve nem így van.
(Most bővebben válaszoltam a kérdésed lényegi részére. De szerintem az előző egy szó is ugyanezt jelentette.)
A helyi önkormányzatnál érdemes utánajárni, hogy a befektető, aki az önkoritól megvette, majd kialakította a lakásokat, miért nem kapott rájuk lakhatási engedélyt?
Én ezt inkább a befektetőtől kérdezném első körben, aztán mondjuk ellenvéleményként meg lehet kérdezni az építési osztályt is. Nekem pl. az a tippem, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy földszintnél lejjebb lakóingatlant alakítsál ki...
legális-e lakás céljára venni nem lakhatás céljára szolgáló egyéb tároló helyiséget?
Használni biztosan nem legális, bejelentkezni pl. nem fogsz tudni ilyen helyre, viszont fizikailag benne lakni lehetséges.
Kiadni nem lakás céljára (noha tudod, hogy arra kéne a bérlőnek) csak morálisan aggályos, konkrétan lakás céljára kiadni viszont kifejezetten jogellenes (kb. kimeríti a csalás tényállását).
Ingatlanból származó jövedelem ingatlanba történő befektetése úgy tudom, nem jár a jövedelem 25%-ának az adóhatóság felé történő befizetésével. De javítsatok ki, ha tévedek
Tévedsz.
Lakóingatlanba történő befektetésre volt valaha egyáltalán kedvezmény. Egyéb célú ingatlanba sose...
A polg.mesteri hiv. építésügyi osztályára menj be és igen, kérdezd meg, a kérdéses ingatlanra kiadtak-e lakhatási engedélyt. Kérdéses, hogy a tulajdoni lapon milyen elnevezésű az ingatlan - ha nem lakás, akkor pl. adókérdésben nem az számít, hogy Te mire akarod használni, hanem, hogy MI az az ingatlan. Fontos volna tudni, hogy a társasház alapító (akár a módosított) okirata, szmsz-e miként aposztrofálja a helyiséget - ha abban sem lakás, akkor micsoda és vajon mit fognak szólni, ha vki lakásként használja?
Köszönöm az elképesztően gyors választ. De az a helyzet, hogy az ingatlanra fordítható összeg egy másik ház eladásából -örökségből- származik, és mindenképpen ingatlan vásárlására szánjuk a kedvezőbb pénzfelhasználás miatt. (Ingatlanból származó jövedelem ingatlanba történő befektetése úgy tudom, nem jár a jövedelem 25%-ának az adóhatóság felé történő befizetésével. De javítsatok ki, ha tévedek.) A kérdésem így továbbra is fennáll, legális-e lakás céljára venni nem lakhatás céljára szolgáló egyéb tároló helyiséget? A helyi önkormányzatnál érdemes utánajárni, hogy a befektető, aki az önkoritól megvette, majd kialakította a lakásokat, miért nem kapott rájuk lakhatási engedélyt? Vagy hol?
Előbb számolj utána, megéri-e egyáltalán kiadásra lakást venni.
X millió 10% éves hozammal 10 év alatt mennyit hoz, és egy x millióért megvett lakás kiadásából származó jövedelem (nem bevétel, jövedelem!) vajon mennyi. Plusz az utóbbi esetben vond le a rohangászás, ügyintézés stb szívására szánt időt.
Párommal befektetési célból lakásvásárlást tervezünk. Számtalan ingatlanos portál kínálalát végignézve, és személyesen is meggyőződve a lakások adottságairól a következő paraméterekkel rendelkező lakás megvételén gondolkozunk:
32 négyzetméteres, újonnan kialakított, 4. kerületi társasházban lévő öröklakás, melyben víz és áramszolgáltatás van, a gáz nincs bevezetve. A lakás besorolás szerint "egyéb tároló helyiség", egy KFT vásárolta meg a mélyföldszinti lakásokat a helyi önkormányzattól, majd kezdett bele a felújításba, és a lakás céljára használható helyiségek kialakításába. Az ingatlan meglehetősen alacsony ára miatt a következő kérdés merült fel bennünk: amennyiben a lakást a vételt követően ki szeretnénk adni, nem követünk-e el törvénybeütköző magatartást azzal, ha "egyéb tároló helyiség"-et adunk ki lakhatás céljára? Amennyiben ez így lenne, természetesen elállunk a vásárlási szándéktól, mert szeretjük a "tiszta", átlátható ügyeket. Az ingatlanközvetítő iroda munkatársa természetesen vételre buzdít, de nekem aggályaim vannak a fent említett probléma miatt. Nem bankhitelből vásárolnánk a lakást ("egyéb tároló helyiség"-et), tehát nem a hitelfelvétel szempontjából jelent problémát. Segítségeteket előre is köszönöm.
Részünkről jogos-e a félelem,hogy tudtunk nélkül örökség nélkül maradhatunk?
Nem feltétlen. Ez szubjektív dolog, hogy mkit lép, mindenesetre végintézkedést tehet, de a kötelesrész megilleti apukádat. Erről legkésőbb a közjegyző előtt értesültök.
Nagymamám, apukám tudta nélkül el tudná-e adni (vagy oda tudná-e ajándékozni) a lakást a testvérnek?
Ha elfogadjuk, hogy a sajátja, akkor azt csinál vele amit akar.
Hivatalosan hogyan járhatok utána,hogy történt-e valamilyen jogi lépés,eladás,ajándékozás (vagy bármiféle hivatalos okirat vagy pénzmozgás) ezzel az ingatlannal kapcsolatban?
Ingatlannyilvántartásba bárki ingyenesen betekinthet, földhivatalba kell menni.
Adott a nagymamám,neki 2 gyermeke van (apukám és az ő öccse). Nagymamám lakása 1997-ben vált megvásárolhatóvá (addig önkormányzati tulajdonban volt), a lakás vételárát, 96000 ft-ot a 2 fia fizették ki,erről semmilyen okirat nem készült,a lakás tulajdonosa pedig nagymamám lett és azóta is ő a tulajdonos 100%-ban.
Idén megromlott a kapcsolat apukám és az öccse között, nagymamám pedig ebben a vitában apukám öccsének ad igazat.
Részünkről jogos-e a félelem,hogy tudtunk nélkül örökség nélkül maradhatunk?
Nagymamám, apukám tudta nélkül el tudná-e adni (vagy oda tudná-e ajándékozni) a lakást a testvérnek?
Hivatalosan hogyan járhatok utána,hogy történt-e valamilyen jogi lépés,eladás,ajándékozás (vagy bármiféle hivatalos okirat vagy pénzmozgás) ezzel az ingatlannal kapcsolatban?
Kb. 1 órával ezelőtt jött valaki hozzánk, hogy szeretnénk-e kicseréltetni az ablakainkat vagy felújítani.
...
melynek az első részletét most kellett kicsengetni, azaz 33 000 Ft-ot.
Tömören és röviden: hülyék vagytok. Ha hozzám valaki becsenget, hogy bla-bla-bla-bla és adjak pénzt, MOST, akkor kapásból elhajtom. Mindegy, hogy mit ajánlott. Házaló ügynökökkel nem tárgyalunk előlegről. Általában: aki magától jelentkezik szolgáltatni, azt nem én választottam, ergó nincs ajánlója, és jó eséllyel azért ajánlkozik, mert nem elég jó ahhoz, hogy a kuncsaftok egymásnak ajánlják, emiatt ér rá. Ez így akkora lutri, hogy szinte biztos, hogy nem leszek elégedett.
Egyébként amire számítsál: innentől kezdve Ti fogtok futni a pénzetekért, majd ők diktálnak (mikor és mit hajlandóak megcsinálni), nem zárkóznak el teljesen a teljesítés elől (mert az már csalás lenne, és akkor megbuknának), de abban köszönet nem lesz - és persze további zsetont kell majd letenni. A végén összességében kb. a reális jó ár 2-3-szorosát fogjátok leszurkolni egy messze nem tökéletes munkáért.
Most kéne utánanézni, hogy rendes ember mennyiért csinálná meg, mert még simán lehet, hogy ha a kifizetett pénzt kidobjátok, és mást megbíztok a melóval, még mindig olcsóbbra jön ki.
