Rég ismert egy török mondat: Küçü balta arpa keser. (Kis balta árpát vág). A vág nem stimmel. Ugyanilyen mondatot lehet kreálni a finnből is: Víz alatt hal úszik (?)
Hát, sajnos, ezt a mondatot a Google segítségével nem sikerült megtalálnom. De az sem világos, hogy ez magyar vagy "szkíta"(?) nyelven van-e. Egyelőre úgy gondolom, hogy ilyen magyar szó nincs, ezt valaki mesterségesen hozta létre, azaz halandzsa.
ENÉH Régi magyar név. A csodaszarvas mondájában Hunor és Magor anyjának neve. Ótörök eredetű, a mai ünő (fiatal nőstény szarvas) szóval függ össze. Eredeti jelentése: (fiatal) tehén. Szórványos. Névnap: nov. 13. - Rokon nevek Ené, Enese, Enet, Enikő.
Ladó János - Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv
Egyrészről a magyar nyelvben elvileg a neveket fonetikusan írjuk, másrészt vannak alakváltozatok, így elvileg enéh a szabályos ejtése, s ez az eredeti. Az Enikő alakot Vörösmarty alkotta ebből az alakból.
Ez a katalógus igen bíztatónak tűnik, azonban nem világos, hogyan lehet letölteni vagy hozzáférni a felsorolt szólistákat. Évek óta gyűjtöm a Nap, Hold, csillag, víz és tűz szavakat a Föld lehetőleg összes idiómáján és eleddig jónéhány nyelvcsaládról csak igen kevés vagy egyátalán semmilyen adatot nem sikerült összebányásznom. (pl: munda, paleoszibériai, kordofáni stb). Így volt ez a pápua és ausztrál nyelvekkel is, de szerencsére a rosettaproject oldalán található "nikkelgolyón" rengeteg szólista található ezekről a nyelvekről. A minap találtam ezt is, ha időm engedi, belemélyedek:
Nálam csak a Modzillával működik. Az Exploreren semmi. Elsősorban Morris Swadesh szólistái érdekelnek a pápua és ausztrál őslakos nyelveken, szerencsére ezek is megtalálhatóak. Még egyszer köszönöm a segítséget.
Ide fölrakom a listát, továbbiakat emailben. zomby16@freemail.hu
Szidarovszky János A görög és latin nyelv hang és alaktana 1932 Dr. Hinter B. Görög nyelvtan 1889 Bartal Antal Classica Filologia..nyelvtudományok mívelés 1874 Bartal Antal Classica Filologia..nyelvtudományok mívelés 1874 Pecz Viloms A classica philologia jövője 1905 Balogh Péter Görög nyelv kérdése 1890 Balogh Péter Görög nyelv kérdése 1890 Szamosi János Görög nyelvtan 1881 Geréb József A latinnyelvi tanítás reformja, DEDIKÁLT 1914 Kunos-Munkácsi Belviszonyragok használata a magyarban 1884 Vári Rezső Klasszika filológiánk 1927 Techert József dr. Kis magyar nyelvőr 1941 Pecz Viloms A classica philologia jövője 1905 Papp István A magyar nyelvtan nevelőereje Finály Henrik Emlékbeszéd Engel József tag felett 1873 Finály Henrik Emlékbeszéd Engel József tag felett 1873 Müller József A franzfeldi német nyelvjárás 1901 Makkos Lajos A magyar nyelvtan tanításának problémái A magyar helyesírás szabályai Negyedik hivatalos kiadás 1932 Szinnyei József A magyar nyelv 1929 Szinnyei József A magyar nyelv 1929 Baranyai Zoltán A francia nyelv és műveltség Magyarországon 1920 Barna Ferdinánd Nyelvészkedő hajlamok 1875 Techert József dr. Kis magyar nyelvkönyv 1941 Deme László A kazinczy-érmek és a helyes magyar kiejtés kérdései 1965 Réhelyi Oszkár Gyakorlati útmutató a magyar nyelv tanításához 1941 Az Mta ünnepi űlése Kazinczy Ferenc halálának 100…. 1931 Az Mta ünnepi űlése Kazinczy Ferenc halálának 100…. 1931 Szántó Lőrinc A magyar helyesírás-tanítás alapvetése 1941 A magyar nyelvtudomány kézikönyve Arégi magyar nyomtatványok nyelve és helyesírása 1935 Kőrösi Sándor A magyar nyelvbeli olasz elemek 1892 Józephus Vietoris Historiae Hungaricae Latinitae 1890 Hajnal Márton Az isztiméri német nyelvjárás hangtana 1906 Schmidt József Az italiai nyelvcsalád helyzete 1907 Péter János Az igenevek használata 1890 Pozder Károly dr. Idegen szók a görögben és latinban 1883 Riedl Szende Az Ik-es igék 1873 Barna Ferdinánd Az Ik-es igékről 1875 Pecz Viloms Paraspondylos zotikos költeménye a várnai csatáról 1894 Sebestyén Károly Pseudo tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből DEDIKÁLT 1895 Szinnyei József A magyar nyelv 1897 Kmethy István A magyar helyesírás rendszerének alapvonalai 1884 Bartal Antal Latin mondattan 1878 Gombocz Zoltán A magyar történeti nyelvtan vázlata 1926 Gombocz Zoltán A magyar történeti nyelvtan vázlata 1926 Bartal Antal Bevezetés az összehasonlító nyelvtanba 1883 Szénássy Sándor Latin nyelv és dialektusai 1872 Happ József dr. Az egységes német kiejtés magyar szempontból 1938 Asbóth Oszkár A j-gy változás…. 1908 Télfy Iván Újgörög munkák ismertetése 1894 Lux Gyula Modern nyelvoktatás 1932 Klemm Antal A modattan elmélete 1928 Balassa László dr. A magyar-tanítás megújhodása felé 1941 Mészáros Ede dr. A horatiusi satira Semmoja DEDIKÁLT 1932 Szabó Imre Emlékbeszéd Bitnicz Lajos tag felett 1872 Télfy Iván Ujabb hellén munkák és a hellén nyelvtanítás 1890 Télfy Iván Jelentés ujhellén munkákról 1887 Gyomlay Gyula A tudákos helyesírásról és kiejtésről 1934 Melich János Jelentéstani kérdések 1938 Szepesi Imre Elemi Hellén nyelvtan- Nagyon Ritka 1872 Budenz József Rövid finn nyelvtan 1872 Csehély Aladár Helyesírási gyakorlatok 1942 Benkő Lóránd Helyesírásunk időszerű kérdései 1955 Majláth Béla Telegdi Miklós mester magyar katechismusa 1884 Pecz Viloms Ujgörög nyelvtan 1894 Pecz Viloms Ujgörög nyelvtan 1894 Geyza Némethy Symbolae Exegetica… 1924 Sebestyén Károly Pseudo tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből DEDIKÁLT 1895 Tettamánti Béla A legszükségesebb német szavak és fordulatok 1941 Kicska Emil dr. A subjectum és praedicatum a grammatikában 1908 Joannovics György Szórendi tanulmányok 1887 Hunfalvy Pál Finn olvasmányik 1861 Vutkovich Sándor dr. Kisded szótár, nyelvészeti… 1882 Dr. Nagy Sándor Arany Toldija… Császár elemér Arany János 1926 Szilágyi Kornélia Az anyanyelv tanítása Pestalozzi paedagogiájában 1918 Joannovics György Szórendi tanulmányok 1887 Tettamánti Béla A szókincs szerepe a nyeévtanításban 1943 Kiss Lajos Curtius Görög nyelvtana, I.rézs 1871 Sigismunds Simonyi Grammatica Hungarica- RITKA, 3.kötet 1908
Sziasztok, van jó pár régi nyelvészettel foglalkozó könyvem, füzetem eladó. Ezek többnyire nagyon idősek, körülbelül 1870-1920 közöttiek, vannak közötte igazi ritkaságok is. El szeretném adni őket, 1000-4000ft /db áron. Érdeklődni emailben a zomby16@freemail.hu címen.
Köszönöm az utalást, komolyan érdekel. Ebből vagy könyvtárközi lesz, vagy egy szombati szülő-látogatásom alkalmából kellően korán kell majd kelnem, hogy 12 előtt odaérjek :-)
A három megjelenés: 3. Villanyspenót 2. A magyar irodalom történetei 1. Horváth Iván: Gépeskönyv – csak ebben a kiadásban található meg a statisztikai elemzést kifejtő függelék
Egyébként végső megállapításaival zömében egyet lehet érteni:
1. Az ótörök rovásírásnak a székely rovásírással való összefüggése egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.
Ha úgy írná, nem tekinthető *kellően* bizonyítottnak, aláírom. Sajnos nincs tudományos szinen megfelelően kidolgozva. Lehet, hogy meg kéne tennem :o)
2. Lehetséges, hogy a Kelet-Európában és a Kárpát-medencében előkerült, népvándorlás kori rovásírásos leletek némelyike magyarul olvasandó, lehetséges, hogy a – talán több hullámban érkező – honfoglaló magyaroknak volt valamilyen írásuk, ám e feliratok olvasása kétséges. Összefüggésük a székely rovásírással egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.
Teljes mértékben egyet értek. Az egyéb, honfoglaláskori és azelőtti kárpátmedencei írásoknak a székely íráshoz közvetlen kapcsolata határozottan nincs! A "lehetségesként" megfogalmazott állításai valóban... lehetségesek.
3. A székely rovásírás legkorábbi hiteles emlékei a reneszánszból származnak, és jól értelmezhetők az egykorú szellemi áramlatok összefüggésében. Egyelőre nincs kétségtelen nyoma annak, hogy a székely rovásírást a reneszánsz előtt is használták volna.
Első állítása igaz. legkorábbi hiteles emlékei a reneszánszból származnak. A második állítással, hogy egyet lehet-e érteni, attól függ, mit értesz "nyomai" alatt. Sz.v.sz. a türk írással való összefüggése kellő "nyoma" neki, hisz elképzelhetetlen, hogy 500 év nemhasználat után az ujjukból szopták volna ki.
Egyébként míg idézi "Sándor, Klára (szerk.) Rovásírás a Kárpát-medencében, Szeged: A József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja"-t, meglep, hogy Sándor 1991-et nem használta föl. (A Bolognai rovásemlék). Róna-Tas kiváló kutató, és ő is kritikusan szemléli a témát. Idézett "Róna-Tas, András (1985–1986) „A magyar rovásírás és a Mátyás-kori humanizmus”, Néprajz és Nyelvtudomány 29–30: 173–179. "-ja tőle szokatlanul megengedő cikk, hogy a legkevesebbet mondjam.
De azt teljes mértékben értem, hogy idevetett véleményem nem fogja megrendíteni Horváth Iván jónak tartott érvelése alapján képzett hited. Nem is célom... Lehet, hogy az első pont alatt beharangozott fenyegetésem valóra kéne váltanom... :D
„Horváth Iván ezen cikkje sajnos igen elhibázott.” Szerintem meg igen kiváló. Nagyon erős érvelést használ, többször elolvastam, mindhárom megjelenési helyén, és ez a meggyőződésem erősödött. Külön örömmel töltött el, hogy ezzel az erős érvelésével nem mond többet annál, amit biztosan tud mondani, valamint az, hogy korábban már nekem is hasonló elképzeléseim voltak, csak nem tudtam ilyen erősen megtámogatni. Amúgy Horváth Iván sosem volt egy beszűkült irodalomtörténész, sokkal inkább nevezném polihisztornak, aki például a nyelvészet környékére kiruccant nemegyszer.
(A második felvetésedre meg ott van az eredeti megjelenési helyen a statisztikai elemzés, ami kimutatja, hogy ez az összefüggés messze gyengébb, mint szeretik hinni.)
A webről veszed az infóid — pont egy ilyen témánál óvatosabbnak illene lenned.
A (délamerikai!) magyar pálos rovásírás egy fantazmagória. Egyes "nemzeti érzelmű" Argentinába emigrált magyar honfitársaink "leltek" rá. Magyaroroszágon, még a lelkes, laikus "rovásíráskutatók" körében sem népszerű, csak Hosszú G. vesszőparipája...
A székely írást hívják magyar, székely-magyar (rovás)írásnak is. Egyik nevét az motiválja, hogy csak székelyföldről származnak _biztos_ emlékei. A másikat, hogy csak a magyar nyelvet írták vele. Persze, vannak, akik ideológiai okokból csak magyar (rovás)írásnak hívják, és váltig állítják, hogy az a két–három kétes magyarországi ill. felvidéki lelet ebbe a körbe tartozik.
Van azonkívül még "egyéb" 'rovás'-írás a Kárpátmedencében, ezek általában későnépvándorláskoriak ill. honfoglaláskoriak. Ezek az írások azonban a székely írással _szorosan_ és közvetlenül biztos hogy nem függenek össze (a jelkészletük alapján), de megintcsak ezt szeretik a megélhetési rovásíráskutatók népszerű művei összemostni.
Ez utóbbi okból nem szerencsés a székely (magyar) írást "rovásírásnak" nevezni. Persze, hogy technikáját illetően az, de hát azt sem mondjuk, hogy latin lúdtollírás vagy latin ólombetűs írás, vagy latin fényszedésű írás vagy latin LCD írás, mert ez alapján ötszáz év múlva biztos lenne, aki összemostná az előbbi és a cirill LCD írás fogalmát ;-)
Ádám, "A magyar rovásírás nyilvánvaló rokonságban van a germán runaírással." — ezt meg honnan veszed?! Legfeljebb a főniciai, igen távoli ősön keresztül. Egy két jel összefügg. De hát ez olyan, mintha azt mondanám, a "német fraktúr 'nyilvánvaló' rokonságban van a devanagari írással".
Horváth Iván ezen cikkje sajnos igen elhibázott. De hát minden tiszteletem mellett, suszter maradj a kaptafádnál, mit várhat az ember egy irodalomtörténésztől, aki nyelvészet-írástörténet területére téved? A székely írás jelei határozottan a ótürk írással mutatnak rokonságot (méghozzá genetikusan: hangértéket és alakot együtt vizsgálva). Az igen meglepő lenne, ha a magyarországi humanisták egyik expedíciója megtalálta volna az Orhon-völgyi türk írást Mongóliában, megfejtette volna őket, mindezt 400 évvel Thomsen előtt, és az alapján koholt volna egy humanista titkosírást...
