A téli álom 6-7 hónapos, körülbelül áprilisig tart. Eközben a mormota nem vesz magához táplálékot, bár 3-4 hetente felébred, hogy vizeljen és ürítsen. Az ébredések közötti időben a összegömbölyödik, fejét elölről a hátsó lábai közé dugja, és nagyon mélyen alszik, mint a mormota. Eközben szervezete teljes takarékon működik: a normális 36-37 °C-ról 68 °C-ra hűl le, szívdobbanásainak száma 114-ről 4-re csökken.
Itt a gyereknek nyilván azt kell tudnia, hogy a mormota egy állat, amely hosszú hónapokig téli álmot alszik - ez pedig meglehetősen közismert tény.
Tehát itt egy hasonlatról van szó, és az a fontos, mi az, amihez pl. ebben az esetben a sokat alvó embert hasonlítják, nem pedig az, hogy mikor és hol keletkezett a mondás.
A fiamnak feladták az iskolában, hogy írja le néhány szólás eredetét, pl: Alszik mint a mormota. Mikor és hol keletkezett ez a szólás? Hogy lehet ilyeneket kérni egy 5.-es gyerektől? A neten sem találok semmit... Tudtok segíteni?
Én arra gondoltam, hogyha már mindenképpen valami rossznak kell történnie, inkábba a keze-lába törjön, minthogy meghúzzák. De ezt a vélekedést semmiféle tudás nem tamásztja alá.
Köszönöm. A legjobban a Roman és German Origin tetszett, ez utóbbiból bennünket kihagytak.
A kalapról annyit, hogyha sz.rba lép valaki, azt mondják, szerencséje lesz. (Belelép még egybe?) Legalábbis tixar esetén. Ebből tehát jöhet egy egész népi kínányi termés.
Tényleg: miért lesz ettől szerencséje? Igaz, ez nem (biztos, hogy) nyelvészeti kérdés.
Anno az ún. óvóneveket is hasonló babona okán adták. De a kéz- és lábtörést tudtommal német tükörkifejezés (vagy még régebbi), az eredetije: Hals- und Beinbruch! (Én ezt magyar kontextusban is hallottam nemegyszer.) Itt részletesebb okfejtés is olvasható (természetesen a forrásnak dukáló fenntartással): http://en.wikipedia.org/wiki/Break_a_leg
A kalapot egyébként rég túlszárnyaltuk, hallottam már olyat is, hogy a népi Kína egész éves termését!
1. Az, hogy rosszat kívánunk, az az emberi pszichében keresendő, meg a hiedelemvilágban. Ha valamit nagyon szeretnénk, akkor épp az ellenkezőjét tartották érdemesnek (?) kívánni/gondolni. (lásd még ama bizonyost a kalapban) - de, hogy miért tartották célravezetőnek, nem tudom. Leginkább diáknyelvnek tűnik. Más nyelvekben is hasonlók vannak. (ha rá gondolnak úgyse teljesül? elrontják a nagy izgulásban a koncentrációt? :o)
2. az hogy a keze is meg a lába is, azt jelenti, hogy nagyon rosszat (lásd, hogy miért egy kalapnyit)
3. hogy miért a törés itt a rossz, azt szintúgy nem tudom. Talán mert az emberi test épsége a legfontosabbnak, a leginkább kárt szenvedni képes valaminek tartották (és így is van)
A fentiek magyarázatok miértre, de hogy honnan, mióta van jelen a magyar nyelvben, azaz mi az eredete - nem tudom :o)
A Óperencia szavunk nem a kalandozások kora óta épült be a népmeseállományunkba, hanem a habsburg birodalmi időkből való, mikoris a magyar bakákat akár a Felső-Ennsen túl is, azaz túl az Ober-Ennsen vitték katonának az üveghegyhez, azaz a magas Alpok hófödte tájaihoz vagy még azon is túl Dél-Tirolba.
Természetesen a magyar baka nem volt olyan hülye, hogy ne lett volna tisztában a földrajzi fogalmakkal, de mikor a tábortűz mellett a család azon tagjainak mesélte a túlélt kalandjait, akik alig kerültek messzebb a szomszédos falu határán, jól jött egy misztikusnak, meseszerűnek ható fordulat. A hallgatósága pedig már mint igazi mesei elemet szőtte bele később egy másik mesébe.
Erre mondtam, hogy az óperencia mesei elem nem a kalandozásokat élte túl, hanem a monarchiát.
Bocsánat, régebben hallottam a jelenetet (igaz, nem egyszer). Az oldalkocsi ma már annyira nincs, hogy sikerült kibanalizálnom. A főnököt meg azért hagytam ki, mert nem állt szándékomban minden poént lelőnöm.
Kihagytátok a lényeget, a félreértést: a motoros a főnök feleségéről beszél, hogy az veszett el, a főnök meg úgy érti, hogy a motorossapka nincs meg. 'Hát miért nem ült rá?!'
Egy Salamon Béla-kabaréjelenetből való. A sztori lényege az, hogy ketten ültek egy motoron, egy férfi elöl, mögötte a nő, a csaj elvész, és csak azt tudja a pasas, hogy Lepsénynél még megvolt. (Egyébként egyszerű Google-kereséssel kiderül, hogy a jelenet Nóti Károly tollából való.) További adalékok: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdc/0/19449/1
Tudná valaki, hogy a "Lepsénynél még megvolt" mondás honnan ered? Állítólag valami filmben szerepel. De ez ott "saját" mondás, vagy oda is már bekerült korábbról?
Ha arra gondolok, hogy az 'Óperencia' motívuma jócskán túlélte a kalandozásokat, a 'fele királyság' őrizhetné akár az Árpád-kori országfelosztások emlékét is a néphagyományban. Ez esetben a 'királylány' csak további hozzáköltés lenne; a választ mindenesetre köszönöm.
Tényleg nem tartozik ide, de pl. IV. Bélát már nyolcévesen megkoronázták, a magyar trónt azonban csak 21 év múlva foglalta el, addig Horvátországgal, Dalmáciával, Szlavóniával, majd Erdéllyel kellett beérnie. Élete végén saját fiának, Istvánnak előbb egyezményben adta át a Dunától keletre eső országrészeket, aztán háborúztak is egymással és István legyőzte apját. Mivel azonban az újkori magyar parasztnép nem Engel Páltól tanult medievalisztikát (a XVIII. században a dunántúli kisnemességnek is csak nagyon közelítő fogalmaik voltak a száz évvel korábbi királyok uralkodási sorrendjéről), én a "fele királyság" magyarázatát sokkal inkább az összehasonlító folklórban keresném, mint a középkori dukátusokban.
