http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
évekkel ezelőtt már jártam itt, most segitséget szeretnék kérni gyedről való visszatéréssel kapcsolatban.
16 éve dolgozom a cégnél, egy multinál, jelenleg harmadik babámmal vagyok itthon, jellemzően kb. másfél évet voltam otthon a gyerekekkel, aztán visszamentem dolgozni.
Jelenleg augusztus elején jár le a gyedem, jeleztem, hogy visszamennék, csakhogy időközben az történt, hogy tulajdonosváltás volt és megszűnt az osztály, ahol dolgoztam.
A HR jelenleg nem tud felajánlani másik poziciót, azt mondták, várjunk még egy hónapot, hátha adódik valami, ha nem, akkor kezdjem meg a gyes-t.
Nem tudom, mi a helyes teendő jelen esetben, azt tudom, hogy 15 év után végkielégités illet meg, de mikor? Amikor én jelezem, hogy visszamennék dolgozni? Vagy azt követően, hogy lejár a gyes is és nem tudnak felajánlani semmit? Van egy hónapnyi felgyülemlett szabim is, azt mikor érdemes kivenni?
A jelenlegi munkahelyemen 2007 óta dolgozom, az első babámmal 2016.07.24.-re vagyok kiírva.
A tavalyi évben októberben és decemberben a fizetésem mellett magasabb összegű mozgóbért kaptam ( mely pénzbeli egbizt. járulékalapot képezett). Jól számolom, ha megkezdeném 28nappal előbb a szülési szabadságom, azaz június végén, akkor az azt megelőző 3.hónap utolsó napjától visszaszámított 180napot kell figyelembe venni a CSED számításánál (és nem a júliust)(azaz a tavaly októberi is számítana?). Tehát jól gondolom, hogy akkor járnék jobban, ha előbb kezdeném a szülési szabit?? Illetve a GYED-nek is ez a magasabb összeg lenne az alapja??
Megírtam gyorsan a munkáltatónak, hogy babát várok, nehogy emiatt ússzon el a munkaviszonyom. Abban esetleg tudna valaki segíteni, hogy akkor a második babával mi lesz az ellátás alapja? Jelenleg gyesen vagyok június végéig és a bérem 275.000 Ft.
Egy valami azonban változott: ez az újabb terhesség csak attól kezdve jelent védettséget, amikortól bejelented. Tehát amíg nem jelented be a munkáltatód felé, simán felmondhat úgy, hogy a felmondás a már meglévő gyerek 3 éves korától lép érvénybe.... És egy ilyen felmondást a már meglévő terhesség nem übereli.
Semmi gond nem lesz. A tgyást mindenképpen az igényléstől számított 168 napig kapod, a gyedet meg a gyerek két éves koráig. Gyakorlatilag azt jelentené, hogy az átlagosnál egy héttel több gyedet kapsz :-)
Kis segítséget szeretnék kérni. Nagyobbik lányom 6 éves, jövőre megy iskolába. Tehát amikor vele voltam otthon, még más helyzet volt.
Augusztus 31-re vagyok kiírva. Szeretném előre kivenni a CSED-et. Ha jól olvastam akkor azt 28-nappal előbb lehet, tehát én esetemben augusztus 3-tól. Igaz? Előtte szabin, meg lehetséges, hogy táppénzen lennék.
Szóval a kérdésem, hogy mi van olyankor, ha a kisasszony úgy dönt, hogy nem akar időben kibújni? Tehát pl ráhúz 1 hetet (bár nagyon bízom benne, hogy ez nem így lesz :-)) Nem gond, hogy az igénylés napjától a szülésig több mint 28 nap telik el?
Sziasztok! Szeretnék segitséget kérni. 2011 óta van folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonyom. 2013 június 28-án született az első babám, eljöttem gyás-ra, majd gyedre és jelenleg gyes-en vagyok június-ig. Az akkori bejelentett bruttó fizetésem 275.000 Ft. Viszont úgy néz ki, hogy 12 hetes várandós vagyok. Még nem irtam semmit a munkáltatónak azzal kapcsolatban, hogy vissza akarok-e menni. Kérdésem az, hogy a második babával mi lesz az ellátás alapja? Amennyire a jogszabáolyokból ki tudtam bogarászni , a forgatókönyv az lenne, hogy bejelentem a babát, azzal együtt kérem a felgyülemlett szabik kiadását és azt követően pedig eljövök táppénzre. Jók az értesülések? :) Mit kell/ célszerű irni a munkáltatónak? Mikortól kérhetem a szabadságok kiadását? Köszönöm szépen a segitséget előre is.
-Azt, hogy az OEP szerint miért nincs meg a szükséges 365 biztosításban töltött napja célszerű lenne az OEP-nek feltenni.
-Ezen túlmenően ennek az OEP határozatából is ki kellene derülnie. (A közigszerv a döntését köteles részletesen és érthetően indokolni.)
-Amennyiben a döntéssel bármilyen okból nem ért egyet javasolt megfellebbezni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § értelmében ugyanisaz ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Ugyan ezt tartalmazza az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdése, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti.
-A 365 biztosításban töltött napnak a szülést megelőző két éven belül kell meglenni.
-Biztosításban töltött időnek –főszabály szerint- csak a Tbj. 5. § taxációjában szereplő jogviszonyok vehetőek figyelembe.
-Ha 2016.02.18-án szült, akkor a 2014.02.18-tól 2016.02.17-ig terjedő időszakban kell a 365 napnak meglenni.
-Állítása szerint a jogviszonya megszűnt 2014.10.30-án. 2014.02.18-tól 2014.10.30-ig van kb. 8,5 hónap. 2015.07.02-től 2016.02.18-ig van kb. 7,5 hónap, azaz valóban megvan a 365 napja.
-Valóban, ha az előző jogviszonya nem zárt a jelen jogviszonyából CSED-re nem jogosult.
-Javasolt a határozat megfellebbezése, amelyhez mellékelje az előző jogviszony megszűnésekor kapott „Igazolás a munkaviszony megszűnésekor” elnevezésű nyomtatvány fénymásolatát, valamint mindazon egyéb okmányokat (TB igazolvány stb.), amelyek állítását alátámasztják és kérje, hogy az ellentmondást –az állami adóhatóság (NAV)- bevonásával, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, a jogviszony megszűnését a Tbj. 54. § által biztosított felhatalmazás alapján határozattal állapítsák meg, az Önt megillető ellátást pedig haladéktalanul folyósítsák.
Fellebbezés és egyéb Tb-vel kapcsolatos mintákat itt talál.
Fellebbezés **M I N T Aazoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására,sőt** ezen okmány hiánya miatt **a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos **panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:**
Felszólítás **M I N T A** kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
Fellebbezés **M I N T Aazoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására,sőt** ezen okmány hiánya miatt **a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
Panasz **M I N T A azoknak, akik** a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére **sem kapták meg az őket,** a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe **megillető álláskeresési járadékot.**
Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban **az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:
**Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket** (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. **Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.**
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
2016.02.18.-án megszületett 3. gyermekem. Csed iránti kérelmet nyújtottam be amit elutasítottak mondván nincs meg a 365 napom. Biztosítási jogviszonyaim: 2013.02.01. Egy Kft 8 órában ahol nem zárták le a jogviszonyomat mint most kiderült így olyan mintha még mindig itt dolgoznék. Középső kisfiam 2013.09.15.én született mivel a munkaviszonyom megszűnt 2014.10.30.-al így vele passzív gyeden voltam majd most gyesen. 2015.07.02 találtam munkát és dolgozom nem tervezett babaként rögtön teherbe estem , de megtartottuk. Az OEP szerint miért nincs meg a 365 napom két éven belül? Esetleg azért mert a 2013-as munkáltatóm nem zárta le a biztosításomat és azt hiszik többes jogviszonyban állok a a mai napig?
De miért is lenne amúgy probléma, ha mondjuk egy új munkaviszony egy (két) határozott idejű szerződéssel indul? Egy éven túl persze túlzás, na de addig?
Nagyon hangsúlyozottan PRIVÁT vélemény: ez már megint a túlsó ló másik oldala :-(( Menjen már a rákba a Bíróság meg a Hatóság is, amikor a más izéjével veri a csalánt :-(( Miért kell egy gazdasági társaságnak benyelni azt, hogy az alkalmazott egy-két hét munka után évekre bebetonozza magát, és csak a pénzt vigye ? Ez egyértelműen kiszúrás azokkal, akik az adott cégnél ténylegesen dolgoznak. Tőlük, előlük viszi el a lét. Abszurdisztán netovábbja.
Nem csodálkoznék, ha egyenes következmény az lenne, ha szülőképes korú nőt csak határozott időre vennének fel....
-Akinek bármilyen okból megszűnik a munkaviszonya (biztosítása) táppénzre tovább nem jogosult.
Főszabály, hogy próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül felmondhat, azonban a munkáltató a terhességre hivatkozva jogszerűen nem mondhat fel a terhes nőnek még próbaidő alatt sem.
Talán nem mindenki előtt ismert, hogyha a munkáltató próbaidő alatt azért mond fel a munkavállalónak mert az terhes és a munkavállaló bírósághoz és/vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságához fordul, akkor a munkáltatót marasztalni fogják.
Akit érdekel a téma annak javaslom elolvasni az alábbi, viszonylag friss jogeseteket.
Jogszerűen felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak próbaidő alatt azért, mert az terhes és nem akarja fizetni a táppénz egyharmad hozzájárulást, valamint a szülés és az azt követő ellátások ideje alatt felhalmozódó szabadságot?
Várhatóan hogyan dönt a Munkaügyi Bíróság, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósága? Utóbbinál hogyan alakul a bizonyítási kötelezettség?
I. jogeset
Ügyiratszám: EBH/141/2015
Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) Diszkrimináció területe: foglalkoztatás Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés Jogsértést megállapító határozat
Kérelmező az egyenlőbánásmód-referens útján benyújtott panaszában arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont cég munkaerő kölcsönzés céljából, 90 nap próbaidő kikötésével foglalkoztatta eladó munkakörben, és a határozatlan idejű munkaviszonyát azonnali hatállyal, próbaidő alatt megszüntette.
Kérelmező beadványában kifejtette, hogy álláspontja szerint a munkaviszonya megszüntetésére egyértelműen a terhessége - és az azzal összefüggésben álló táppénzes állományba vétele - miatt került sor.
Kérelmező a panaszával összefüggésben munkaügyi pert is indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amelyre tekintettel a hatóság az eljárást felfüggesztette. A bíróság által megküldött bírósági meghagyás alapjána bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatóság ezt követően az eljárás folytatásáról döntött, és megállapította, hogy kérelmező az általa csatolt - a várandósságát alátámasztó - ambuláns lap alapján a munkaviszonyának megszüntetése időpontjában rendelkezett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § l) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal, valamint hátrányként értékelte a határozatlan idejű munkaviszonyának a próbaidő alatti megszüntetését.
A hatóság a döntésében rámutatott arra, hogy nem tartozik a hatóság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (5) bekezdésére figyelemmel jogszerűen került-e sor, ugyanakkor az Ebktv. 8. § l) pontja alapján a hatóság előtti eljárásban vizsgálható, hogy a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésével a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg, és erre tekintettel az, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére terhessége miatt került-e sor.
A hatóság a határozatában hivatkozott az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V.30.) határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kifejezte elkötelezettségét az együttélés legfontosabb kereteit képező család és a nemzet mellett, valamint az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése ennek megfelelően rögzíti a család, mint nemzet fennmaradása alapjának védelmét, a (2) bekezdés pedig a gyermekvállalás támogatásának a kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti rendelkezések – Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdésére figyelemmel – megalapozzák az állam gyermeket vállaló nők védelmére vonatkozó intézményvédelmi kötelezettséget, és az Alaptörvény által előírt állami intézményvédelmi kötelezettséget további jogszabályok konkretizálják.
A hatóság a döntésében kiemelte, hogy ugyan az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő alatt, azonban tekintettel arra, hogy az Ebktv. védelemben részesíti a gyermeket vállaló nőket, amennyiben az eljárás alá vont munkáltató kérelmező várandósága miatt szüntette meg a foglalkoztatási jogviszonyt, intézkedésével az Ebktv. 8. § l) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
A hatóság a döntése meghozatala során, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során nem nyilatkozott, és bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, a tényállást a kérelmező nyilatkozatában foglaltakra alapította. Az eljárás alá vontat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján az eljárás során az ügyfél jogai illették meg, és a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során a nyilatkozattétel lehetőségével nem élt, és a kérelmező által előadottakat nem vitatta, valamint nem adta okát a munkaviszony próbaidő alatt történő megszüntetésének, az Ebktv. 19. § (2) bekezdése, valamint a 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem mentette ki magát.
A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján összességében arra a meggyőződésre jutott, hogy kérelmező munkaviszonyának a megszüntetésére terhessége miatt került sor.
A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, éselrendelte a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának a hatósághttp://www.egyenlobanasmod.huinternetes oldalán történő nyilvános közzétételét 30 napra, továbbá300.000,- Ft bírság megfizetésében marasztalta.
A hatóság a szankció alkalmazásánál figyelembe vette, hogy kérelmező emberi méltóságát, egzisztenciális helyzetét egyaránt sértette, hogy az eljárás alá vont azt követően, hogy tudomást szerzett kérelmező várandósságáról, rövid időn belül, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.
A hatóság a döntés meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy egy munkáltatónál a próbaidő alatt történő, azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondást olyan szempontra alapítani, amely indokolatlanul kirekeszti a várandós nőket a munka világából, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetése elősegítésének elve szempontjából aggályos, és nem csak a hazai, hanem a nemzetközi normákkal is ellentétes. A hatóság a különböző szankciók egymás mellett történő alkalmazásával a jogsértés súlyosságára kívánta felhívni a figyelmet, amelynél figyelembe vette, hogy az elbocsájtás veszélyeztetheti a várandós munkavállaló pszichikai és fizikai helyzetét, és éppen a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény (Csvt.) preambulumában megfogalmazott azon elvvel szemben hat, hogy a gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. A hatóság a pénzbírság összegének megállapítása során figyelembe vette az eljárás alá vont anyagi helyzetét, és azt, hogy vele szemben elmarasztaló döntés meghozatalára korábban nem került sor. A hatóság figyelemmel volt továbbá a kérelmezőt ért hátrány súlyára, miszerint terhességének veszélyeztetett voltára tekintettel a szülést megelőzően már nem tudott volna munkát vállalni.
Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) vagy apaság
A kérelmező 2013. február 4. óta dolgozott a bepanaszolt cégnél határozott idejű munkaszerződés keretében. A kérelmező munkaszerződését 2014. április 30-ig a munkáltató 4 alkalommal meghosszabbította. A kérelmező utolsó határozott idejű munkaszerződése 2014. február 1-től 2014. április 30-ig szólt. A kérelmező 2014. március végén megtudta, hogy várandós, amit az arról való tudomásszerzést követően jelzett a közvetlen felettesének, illetve e felettes közvetlen felettesének. A kérelmező 2014. április 8-tól táppénzen volt. 2014. április 22-i keltezéssel a kérelmező levelet kapott a munkáltatójától, miszerint 2013. február 4-től fennálló határozott időtartamú munkaviszonyát a munkáltatónak nem áll módjában meghosszabbítani, ezért az 2014. április 30-án megszűnik.A kérelmező álláspontja szerint a bepanaszolt munkáltató azzal, hogy miután a cég tudomására jutott, hogy várandós, nem hosszabbította meg a több mint egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonyát, terhessége miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A hatóság a kérelemben foglaltak alapján eljárást indított a bepanaszolt céggel szemben, az eljárás során tett nyilatkozataikban a felek kifejezték nyitottságukat a hatóság előtt egyezség megkötésére, aminek eredményekénta felek között az alábbi tartalmú egyezség született.
Az egyezség keretében a felek rögzítették, hogy a kérelmező kérelmére a hatóság eljárást indított az eljárás alá vont céggel szemben. A hatóság előtt ezen eljárás során az eljárás alá vont cég a hatóságot arról tájékoztatta, hogy a kérelmezővel egyezséget kíván kötni és ennek keretében munkaviszonyának 2014. május 1-től való fenntartását ajánlotta fel a kérelmező számára. A hatóság 2014. október 10-én fax útján vette kézhez a felek által 2014. október 6-án aláírt megállapodást, melynek értelmébena felek a kérelmező 2014. április 30-án megszűnt határozott idejű munkaszerződését visszamenőleges hatállyal 2014. május 1-től határozatlan idejű munkaszerződésre változtatják.
Hivatkozott megállapodás a hatóság előtt megkötött egyezség elválaszthatatlan részét képezi.
A hatóság a fenti egyezséget 2015. február 18-án határozattal jóváhagyta.
Fontos, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtt fordul a bizonyítási kötelezettség, azaz nem a munkavállalónak kell bizonyítania azt, hogy a terhesség miatt szüntették meg a munkaviszonyát, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania azt, hogy arra nem a terhesség, mint védett tulajdonság miatt (hanem más okból) került sor.
Ha jól nézem, nem volt lyuk az előzményekben, mert vagy állásod volt, vagy dolgoztál, igaz? Illetve februárban lehetett valamennyi, mert ott nem írtál pontos dátumot.
Ezek alapján az előzetes biztosításod a CSED-hez és a GYED-hez megvan, arra jogosult leszel, amennyiben megmarad a jelenlegi munkaviszonyod. Mert ha ez netán megszűnne - pl próbaidőn vagy, és kiraknak, - akkor ugrik minden :-(
Táppénzre is jogosult leszel, de tény és való, jól kiszúrsz a jelenlegi munkáltatóddal, mert a táppénz egyharmadot meg kell fizetniük utánad, egészen a TGYÁS igénylésig.
Olyan kérdèsem lenne, 2016.03.01-én kezdtem az új munkahelyemen. Múlt heten kiderült, hogy kismama vagyok. Sajnos elég rosszùl viseli a szervezetem, annyira, hogy tegnap a surgossegire kuldtek. Arra lennék kiváncsi, ha nem tudom ellátni a munkám, ilyen kevés idő alatt az új munkahelyemen se táppénz se GYED-re nem vagyok jogosult?!
Munkaviszony megszűnése esetén GyED összegének számítása
Sziasztok!
Munkaviszonyom megszűnése kapcsán szeretném kérdezni, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a szülés előtt két hónappal történik a váltás, és azt szeretnénk, hogy a csak az utolsó munkabérem számítson be a gyed összegének számításába, de csak a mostani (közfoglalkoztatott) státuszommal együtt lesz meg a 180 biztosított napom?
Úgy tudom, csak az utolsó munkahely fizuja számít,
-Jól tudja.
de pár éve még úgy volt, hogy ez csak akkor ér, ha a két munkaviszony között eltelik legalább 30 nap BIZTOSÍTATLAN nap. Ez most is így van?
-Ez pár éve sem így volt.
-Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, azaz csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
CSED
–csecsemőgondozási díj-** (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
**alap számítási sorrend 2015.07.01-től**
1.**A jogosultságot** közvetlenül **megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem.** (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:
2.**A jogosultságot** közvetlenül **megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem.** (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:
3. **A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja.** (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) **Korlát a minimálbér kétszerese.**
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. **Korlát a minimálbér kétszerese.**
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi **előny/kedvezményszabály**t kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
**Ez az un. kedvezőbb szabály viszontcsak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltottjogviszonyt,** azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították.Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Fentiek alapja az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztatóa
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Szeretném megkérdezni ,hogy ha 08.14.-ére vagyok kiírva és a jelenlegi szerződésem 06.30. -án lejár akkor jogosult vagyok a CSED -re?
Előre is köszönöm a választ. Dóri :)
CSED-re (csecsemőgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Jogosult továbbá az is akinek megszűnik a munkaviszonya feltéve, hogy a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül megszül.
07.01-től 07.31-ig 31 nap
08.01-től 08.14-ig 14 nap
Összesen: 45 nap
45 több, mint a 42, így a válasz nem, viszont ha 07.01-én bejelentkezik a mügyi központba és jogosult álláskeresési járadékra, úgy biztosítottá válik.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Munkaviszony megszűnése esetén GyED összegének számítása
Sziasztok!
Munkaviszonyom megszűnése kapcsán szeretném kérdezni, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a szülés előtt két hónappal történik a váltás, és azt szeretnénk, hogy a csak az utolsó munkabérem számítson be a gyed összegének számításába, de csak a mostani (közfoglalkoztatott) státuszommal együtt lesz meg a 180 biztosított napom? Úgy tudom, csak az utolsó munkahely fizuja számít, de pár éve még úgy volt, hogy ez csak akkor ér, ha a két munkaviszony között eltelik legalább 30 nap BIZTOSÍTATLAN nap. Ez most is így van?
Hálás köszönet!
(Várható szülés: 2016. 05. 01.
Elmúlt 2 évben munkaviszonyaim: 2014. 08. 04- 2015. 03. 31ig br 180.000, 2015. 10.19- 2016. 02. 28-ig br. 107.000, a szülésig várhatóan br. 170.000, illetve, 2015. nyarán volt pár hét külföldi idénymunkám, amit ha kell tudok igazolni)
Sziasztok! Tud valaki segíteni abban, h mi után kapok majd álláskeresési járadékot? Gyes után letöltöm a szabimat és utána szűnik meg a munkaviszonyom. 2013.03.13- tgyás, gyed,majd 2015.03.13-2016.03.13-ig gyes, utána 77 nap szabi. Köszi a válaszokat! Nath
CSED-et szülés előtti dátumtól csak úgy tudsz igényelni, ha az orvosod lezárja a táppénzedet, és a táppénz lezárását követő naptól kiad egy Terhes-állományba-vételi igazolást (ami ugyanolyan, mint a kezdő táppénz, csak ez van aláhúzva a lap tetején.).
És így tiszta sor, hogy ameddig a táppénzes papír szól, addig táppénz, ahonnan meg a terhes-állománybavételi, onnan CSED.
Ha ezt nem így csináltad, vissza fogják dobni az igénylést.
Pedagógusként dolgoztam, és jelenleg táppénzen vagyok mert március 10-re várjuk első gyermekünket. Megigényeltem a CSED-et, és azt a szülés előtt már lehet 28 nappal. Én akkor meddig legyek táppénzen és honnan fogom tudni, hogy már a CSED-es bérszámfejtés megtörtént?Köszönöm válaszukat.
A biztosításod nem folyamatos, mert amikor Te fizetted a hatezer-valahányszáz forintot, az csak az ingyenes természetbeni ellátásra jogosított. Pénzbelire nem. A munkanélküli ellátás sem jogosít pénzbeli ellátásra.
Ami számít, az a jelenlegi munkaviszonyod. Azt a Foglalkozást helyettesítő támogatást nem tudom, de sanszos, hogy az sem jogosít. És ha ez tényleg így van, akkor a 11 hónap nem elég a CSED-hez meg a GYED-hez, csak az alanyi jogon járó GYES-re leszel jogosult.
Gyes lejárta után munkanélküli ellátásban részesültem és ezután 7 hónapig fizettem a biztosítást magam után.Ezután foglalkozást helyettesítő támogatást kaptam.Majd minimál béres munkahely (most 111000ft),szülésig .Ez 11 hónap kb.
A gyedet mi alapján számolják ilyen esetben,ha egyáltalán jogosultság meglesz?A biztosítás folyamatos ,de a munkabér csak 11 hónap lesz.Segítséget előre is köszönöm.
