Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
A kondenzációs annyiban több, hogy van benne egy füstgáz-visszatérő víz hőcserélő. Gyakorlatilag a füstgáznban lévő pára lecsapódásából nyeri az energiát, azaz max. 50 fok visszatérő hőmérséklet esetén működik a dolog. Ez radiátorral is megvalósítható, igazad van, de nem olyan mértékben mint egy eleve alacsony hőmérsékletű padló-falfűtéssel. Végülis működhet, de ahogy számolgattam elég lassan térült volna meg nekem a beruházás, plusz az egyre drágább árak miatt mondtam le a gázzal való fűtésről.
Megpróbálom a gázhoz hasonló kényelmet elérni szilárd tüzeléssel, ezért a szupi kazán árából inkább csinálok kazánt, puffert, kéményt, vezérlést, és utána sokkal olcsóbban fűtök a gázáraktól függetlenül.
Ha kazánt cserélsz, akkor a GMBSZ szerinti átalakításokat el kell végezni, ha kondenzációs a gázkazán, ha nem.
Kondenzációs kazánnál nem minden esetben kell engedélyeztetni a kéményt!
Még egy fontos adat.
Radiátoros fűtéshez is kitűnően alkalmazható a kondenzációs kazán. Éves viszonylatban még így is 10-15%-al fogyaszt kevesebbet, mint bármilyen falikazán.
Megnéztem a hulladék vas telepen is ott 80Ft/kg. Láttam is egy csomó kb 2.5*2*1 méteres tégla akalú darabokat alul-felül a 2 méteres végülön nyitott, de nem tudták megmondani milyen nehéz. 2-3 q-ára tippeltek. Felteszik a teherautóra és utána kifizetem. Egyelőre nem merem megvenni, mert nem tudom, hogy mennyi tényleg és hogy vinném be a kertbe.
A samottégla szerintem drágább, plusz a víznek ígyis-úgyis kell csinálni valami vízzsákot vagy valamit. Gyakorlatilag egy vizes kandallóról beszélsz.
A belseje 3mm-es roszsdamentes lesz, igaz drágább mint a sima lemez, viszont nem rohad szét. A külseje pedig 2mm-es sima lemez. Egyébként a belseje szokott szétrohadni, mert ha nem használod lecsapódik benne a pára, és a sarkokban ottmarad.
Az egész kazán kb. 100 eFt lesz, és örök élet+1nap, ezért nem állok neki tökölni samottal.
Saját magam tervezem, de bármilyen jól szituált és nem túl italozó lakatos meg tudja csinálni a lemezkazánt tervek alapján, nem bonyolult. A terveket mostanság csinálgatom én is, még a méreteket nem döntöttem el pontosan, ezért akarok megnézni párat. Nem tudom hogy 1 vagy 2 bála férjen bele. A tűztér hossz az olyan lesz, hogy hosszában megy bele a bála, tehát 1m körül, hogy az ölfa, ami 90 cm körül van beleférjen, és a kévés cuccok is ilyesmi hosszúak.
Jó lesz ha azt az 1 bar nyomást sürgősen leveszed 0,4 barra mert a kazánod próbanyomása 2 bar volt. A próbanyomás pedig mindig is az üzemi nyomás 5x-e volt Mo.-on!!!!!!!!!!!
Sziasztok! segítséget kérnék, hátha van valakinek infója, elképzelése.
El szeretném adni apám kazánját, van is most rá egy érdeklődő. De nem tudom mennyit érhet. Bükk 45 tipusu lemezkazán. 1986-ban vettük újonan, és 89-ig üzemelt. Utánna megjött a gázprogram. Talán 90? liter HMV-t is előállít a füstjáratában. Nekünk sosem volt megfelelő, mint később kiderült dupla teljesítményt tud, mint amire a házunknak szüksége volt. Valaki szerint a Bükk 45 alapján 45 kW-os. Ami akár lehet is, mert 3-4 vödör szén belefér.
Most is rá van kötve a radiátor kör, állandó 1 BAR nyomáson van zárt, tágulási tartállyal. Szóval mennyit lehet, és nem tulzó kérnem érte?
Végül is egy megfelelő új vásárlása a cél, tehát az árának helye is lenne...
1. Nem csak a tetőt, hanem a födémet is tartják a "főfalak" és ezek a gerendák nem látszanak. Azért a falak vastagságából és a tetőszerkezetből elég sokat ki lehet következtetni.
2. A lakás, mint egy téglatest (pl). 6 oldala van. A meleg mind a 6 irányban elszökhet. "Lefelé 10, felfelé 20, oldalra 30% meleget lehet spórolni." (valaki aki hozzáértőnek tartja magát) Döntse el mindenki milyen a háza, és ezek a számok igazak lehetnek-e nála. A nagy összegnek a 30 %-a jól hangzik, a kicsi-é már biztos nem érdemel ráfordítást.
38-as porotherm tégla+4 cm nikecell 10 éves családi ház 80e ft értékű fával lett kifűtve, napi egyszeri begyújással, puffertartály nélkül. A hőmérséklet nem ment 26 fok fölé, és nem hült 21 fok alá a legnagyobb hidegben sem! (kb 100nm 1 szint+tetőtér, pincében a kazán)
A kazán még nem láttam, de elbeszélésből: a hosszú rönk befér,a 15 cm-est ketté hasítani és mehet be. parazsat nem lekotorni, ha teljesen elég, akkor lehullik magától. A kémény kisméretű téglából van, schiedel béléscsővel.
A 30%-ot sokan mondták, akik megcsinálták, de szellőztetni kell! A modern ablakok akár hermetikusan is zárnak, a régiek meg egy kicsit szeleltek. Nem volt gond, ha nem minden nap nyitották ki az ablakot.
3. Nagyon jónak tűnik a kazán+puffertartály párosítás. El is határoztam, hogy a tetőcsere, ablakcsere és a szigetelés után megvalósítom!
Egy gyakorlati tapasztalat:
Amikor még nem volt ilyen drága az energia, kísérleteztem. Készíttettem egy kis tartályt (kb 3 literes lehetett!) melybe 2 db 1,8 kw-os boyler fűtőbetétet raktam, egy-egy hőfokszabályzóval. Ez az élére állított téglatest a kazánból jövő 70-80 mm-es csőbe lett beépítve. Ha begyújtottam, akkor a megfelelő hőfoknál kikapcsoltak... Amikor már kint -1, -2 fok alá hűlt le a levegő, akkor be kellett gyújtani, mert 22 fok alá hűlt a lakás. Összegezve: 3,6 kw állandóan ment, és lényegesen kevesebb szén fogyott! Az ominózus ház: kb 100nm, betongerendák, a köze salakkal terítve, 2 fal 40cm, 2 fal b30-as tégla. (szinte semmi hőszigetelés) Azt nem tudom pontosan hogy mennyi szénnel fogyott kevesebb, de lényegesen. Valamennyi meleg kimegy a kéméyen, gáznál biztos kevesebb, ennél szinte semmi.
Tehát, ha ésszel fűt az ember, akkor viszonylag kevés energia is elég, csak be, és el kell osztani. (Már évek óta használaton kívül van ez az egység. Talán a számításoknál segítettem vele.)
Én ha már leszigeteltem a házam, akkor a puffertartályt preferálom, talán még a napenergiát is próbálom hasznosítani. (Klasszak a hozzászólások, így tovább!!!)
Persze hogy bele lehet szerelni! Nincs még egy olyan falszerkezet, amibe egyszerűbb lenne! Maróval belevágod a hornyot, belefekteted a csövet, besározod és kész. Tanulmányozd a falfűtések felépítését! Sokkal vékonyabb de több csővel dolgoznak, mint a padlófűtésnél, viszont egyáltalán nem nyomásálló a rendszer.
Igen sajnos azért kell a "falkivételben" gondolkodnunk, hogy fényhez jussunk...
És még egy kérdés, szerintetek a falfűtést bele lehet ebbe "szerelni"? Az nem fogja gyengíteni a falszerkeztet, mert arra tök jó lenne, hogy szárítaná a falat ha kellene..(de lekopogom hogy ne kelljen: kop-kop-kop)
Ez a "kiváltani" általában annyit takar, hogy olyan helyen vagy olyan méretű nyílászárót akarunk beépíteni, amire a falszerkezet nem volt felkészítve, nem 1 egész főfal kidöntését. Ismerve a régebbi vályogházak ablakait, talán érthető, ha külső határoló falaknál ilyen igények felmerülnek. Ehhez általában nem szokás a tetőt levenni. Megfelelő aládúcolás, kibontás, áthidaló elhelyezése után a fal visszaterhelhető.
Főfalat általában nem szokás kivenni. Csúnya dolgokat okozhat a hiánya. :) Persze sokszor van lehetőség azt is kiváltani, de az elég költséges mutatvány tud lenni. Főleg, ha egy tető levétel-visszarakással jár.
Köszi! Tehát az a lényeg, hogy melyik tartja a tetőt. És ha azt ki is szeretnénk venni, azt ha megfelelően alátámasztjuk akár még egy oszlop is belemegy akkor megtartja (persze szakember véleményével!)
Csakis abból, hogy van e szerepe a tető megtartásában. Ez pedig kizárólag a tetőszerkezet alapos elemzéséből derülhet ki. Szükség esetén jó építész átmeneti aládúcolásokkal, áthidaló trükkökkel főfalszakaszokat is ki tud váltani.
Szerintem attól, hogy statikailag fontos szerepe van, tehát teherhordó fal, és nem egyszerű válaszfal...Utóbbit ha kivered, nem történik semmi. Ha teherhordó falat versz ki, akkor össze is dőlhet a ház :-)
- meg kell nézni, hogy belül milyen vastagok a falak, annak alapján lehet következtetni
- ami sokat segít, meg kell nézni a tetőszerkezetet, hogy milyen formája van és hogy ezt hogyan csinálhatták, a fő gerendákat, általában falakra rakták
persze a padlásról is meg kell szemlézni
de egy szakembernek könnyebb dolga van ilyen esetben is
