Én most napok óta járom ezt a környéket. Egyáltalán nem tapasztaltam semmi ilyet. Aggtelek egyébként is cigánymentes falu, tehát teljesen biztonságos, de a többire sem jellemző az ilyen dolog. De sok függ a személyes hozzáállástól és az előítéletektől. Az általad leírtakban is van túlzás.
Elmondok neked egy történetet, ami velem esett meg.
Tornanádaskán a kastélyban szálltam meg. Tornanádaskán csak cigány él jószerével. Reggel nem tudtam fizetni, mert csak ötezresem volt, a gondnok meg nem tudott visszaadni. Lementem a faluba, ahol bizony én voltam az egyedüli fehérember, ráadásul furcsán gyüttment, néztek is rendesen. A boltban szintén ez volt a helyzet. Eldadogtam, hogy mi a bajom, mire azonnal ugrottak és felváltották a pénzt és még azt is megkérdezte a boltos, hogy ne adjon-e még 1500at, csak hogy ne kerüljek bajba.
Ez így történt, ahogy leírom.
Ha kedves vagy velük, nyitött, előre köszöntök, mosolyogtok, abból soha sehol nincs baj.
Ők is emberek.
Aggtelek, Jósvafő kevésbé kisebbségi, de már most szólok, hogy ha kocsival mentek, akkor Szügy és Trizs településeknél nagyon figyeljetek a sebesség korlátozásra, mert mindkét falu kirakott két kamerát a falu két végére, ami mindkét irányban meszeli a közlekedőket. Ez két nappal ezelőtti tapasztalat. ehér oszlopon van a kamera, tetején egy szolár panellal. Figyeljetek oda!
Megnézném, te mennyire lennél magadnál négy nap csak folyadék semmi kaja után. ;) És hasonló beírásokra még simán számíthatsz tőlem nemcsak most, hanem máskor is, még akkor is, amikor épp egyben vagyok.
Lányomék fognak túrázni (sátorral) Aggtelek környékén a nyáron. Szeretnék érdeklődni, hogy az OKT Aggteleki-karszton átvezető részén milyen a biztonsági helyzet... kisebbségi szempontból. A szomszédos Cserehátban már 10-20 éve is voltak olyan helyek, ahol az autóból sem szállt ki szívesen az ember.
Ma belefogtam a DDP mozgalomba. Reggel kibuszoztam Babonymegyerbe mar itt vicces volt, mert egy bo kilire tett le a busz, de szerencsemre az oramon rajta volt a track es igy megtalaltam az utam. A polgarmesteri hivatalnal boven volt nyaloka, egyet benyomtm a fuzetbe, eget a turajelentesre es mar uton is voltam. Kierve a falubol egyik oldalt kukoricas, masik oldalt erdosav, sok malacturas es megtobb letaposott kukorica es felig szetragott csutka... Na egyszer csak rofoges jott a fak kozul. Visszabbmentem 20 metert es tapsoltam egyet, amire jott a valasz rióofoges. Na megegy tapsolas, valasz, ismetlen 7-8 alkalommal, de az utolsora nem jott valasz, igy mentem tovabb. Kesobb mar Toreki magassagaban lett majdnem barna a gatyam, amikor tolem par meterre mintha valaki felkelt volna a gazban es elszaladt. Mivel meternel nem sokkal volt csak magasabb a gaz, gondolom nem ember volt :)
Az utvonal nem volt a legszebb (szubjektiv velemeny), egy szakaszt leszamitva, amikor beertem az elejen az erdobe es szep zart volt, de aljnovenyzet mentes, atlathato, ez a tipus a kedvencem.
Holnap masfele turazok, szamomra egy kedves teruleten, a Mecsekben, Bukkosd es Remete-ret kozt a piroson, majd rafordulok Orfure, mert ott toltom a hetveget.
Ali-reten elfogyott nyaloka, a legutolso pont nekem volt benne, a jelentesbe nem jutott, de szerencsere a fuzetbe igen. Irok is a szervezoknek, hatha potoljak a kozeljovoben.
Tényleg hálás vagyok azért, hogy írtatok a Zamárditól délre kezdődő külső-somogyi erdők látnivalóiról. Reményeim szerint az elkövetkező két hétben én is gyakran előfordulok majd ezekben az erdőkben. Hiszen:
"... a Balaton szerelmese vagyok. Csak kicsit másképp, mint az itt nyaralók egy (nagy) része."
Nem a barlangból nem tudtak kijönni, hanem az úthoz nem tudtak lemenni. A hótörés utáni helyreállítás óta nem a forrás felől, a sziklás-lépcsős, fakorlátos úton, kell felmenni a barlanghoz, hanem a tó végétől, egy szekérúton. Ezen, ha sáros, valóban probléma lehet lejutni, mert koszos lehet a nadrág ülepe is (kívülről persze). Szerintem, a veszély sokkal kisebb, mint például egy magashegységben leereszkedni egy jelzetlen vízmosáson.
Végre vannak itt kezdő túrázók is, nem árt ha tudják, hogy attól, hogy Szalajka-völgy, még ott is simán kerülhet bajba az ember
Harminc éve voltam ott a családdal, mi is kifogtunk esős időt és már akkor meglepő mód nehéz volt felmenni a sima, agyagos, csúszós talaj miatt.
Arról nem is beszélve, hogy az ilyen turisztikai központokban sokszor papucsban vágnak neki a hegynek.
Múltkor a pilisi Vaskapunál botlottam bele egy családba, ahol a nőtagok egytől egyig vékony, lapostalpú, spárgapántos divatsaruban voltak. És ki voltak bukva, hogy csúszik....
A vadas kajához szeretnék hozzátenni, mert a többit itt már leírták
Nekem a mostani túrámon nagyon bejött, hogy úgymond paleo kajával mentem.
Csak diákcsemege, csokis mogyoró, csokis mazsola volt nálam, illetve minden nap reszeltem magamnak egy almát trappista sajttal, de füstölt sajt még jobb. A paleo-ból kilóg, de a só pótlásra jó volt napi egy chips.
Folyadék - nálam két liter illetve egy kis kóla. A vízbe a nap második felébe teszek multivitamint is.
2 nap: Ótátrafüred-Osztrava a Magistrále-on. És itt történt, hogy esete 7re értem a nyeregbe és bevallom, hogy az, amiért elindultam, sajnos bukás lett, mert a célom az volt, hogy a gyerekkoromban beszerzett osztravai félelemeket legyőzzem. Sajnos nem sikerült. Annyira nem, hogy amikor megláttam a nyerget és a szembe hegyoldalt, elkapott a pánik. Ennek következtében eltévesztettem az ösvényt,, amiből lett némi sziklamászás, majd úgy döntöttem, nem az Osztraván megyek le, hanem megláttam magam alatt egy vízmosást. Úgyhogy esztétika ide-esztétika oda, méltóság ide-oda, bevallom, szépen lefaroltam a hegyről. Sajnos az idő ekkor már későre járt, úgyhogy a dolog vége az lett, hogy kint kellett töltenem az éjszakát a hegyoldalban. Másnap masszív dzsungelharcot folytattam a gyalogfenyőkkel. Nem kis idő volt, mire rájöttem a technikára - mint a majom ágról ágra kell mászni, más különben esélyed sincs átvágni egy ilyen erdőn, mert tele van aknákkal.
Végül egy kisebb, függőleges meredélyen leereszkedve egy patakon átvágva valami jelzetlen, térképen sem jelölt ösvényen, majd egy erdészeti úton értem le a hegyről.
Magam nem szoktam sátrat vinni, akad fedett hely ha esőre áll az idő. Viszont vittem egy alátétfóliát, azaz egy sátorponyva darabot amit a polifoam alá rakva nem szúrja azt át mindenféle tüske, illetve a lelógó hálózsák sem lesz rögtön koszos. Napközben bele lehet tekerni a derékaljat, így azt nem cincálják szét az útra belógó ágak. Kajának én zacskós leveseket szoktam vinni, és feljavítom virslivel más egyébbel. Benzinfőzőt használok főzésre. Reggel is nagyon jól esik egy meleg tea amit még a zsákból kinyúlva főzök meg. Nagyon hasznosnak tartok egy darab szúnyoghálót, ma már lehet könnyű feketét kapni az alig zavar, de nem őrülsz meg a vérszívóktól éjszaka. Ilyen melegben nem szeretek már túrázni, de késő őszig, gyakorlatilag az első havakig nagyon élvezem a dolgot.
Gondolom az első két szakasz alatt kb. Sümegig gondoljátok. (Volt itt aki Írott-kőtől Nagy-Milicig gondolta :)
Én 95%-ban sátorral jártam végig az OKK-t, és azóta is így járok túrázni. Szenvedéllyé vált nálam ez a forma.
A szenvedélynek ára van, mert a felszerelés, úgy 15 kg körül van, de szerintem megéri. Én szeretek arra a pár napra teljesen kivonulni a kényelmes világból.
Túratársam, Hörpölin is sokat sátorozik, tőle is érdemes ellesni dolgokat. Nála van egy kezdő sátorozóknak összeszedett ajánló is. (lásd: link)
Tippek:
- Tábort verni szinte mindenhol lehet, de fontos, hogy jól is érezd ott magad. Ahol jól érzed magad, ott biztonságban is érzed magad. Amúgy ha nem híreszteled, hogy merre sátorozol, nem is lesz baj. Érdemes kicsit letérni az ösvényről, és kihasználni a természetes takarásokat. Az utóbbi időben rászoktam, hogy valamilyen vízvételi hely közelében éjszakázom, így este tudok mosdani is. Tervezéskor kinézek egy-egy helyet a térképen tábornak, de a valóságban nem ragaszkodom hozzá mereven.
- Víz bőven legyen nálad (pedig nem könnyű: 1l víz=1kg)! A 1,5 l/fő a minimum, de nyári melegben, és bizonytalan pótlási lehetőségnél a 2...4.5 l is kellhet). Étkezést, és a vásárlást át kell gondolni. Sok falvunkban csak mozgó bolt jár. (nyugaton jobb, keleten rosszabb a helyzet) Biztonságból legyen nálad müzli: tápláló, nem olvad, és könnyű.
- Tapasztalatom szerint naponta bőven elég a 20...30 km (hegyvidéken kevesebb, síkvidéken több). Nem a rohanás a cél! Én mindig bakancsot hordok, a plusz teher miatt igényli a bokám. Sapka feltétlenül legyen nálad.
- Minimális gyógyszerek (kalcium, fájdalom csillapító, seb kötöző, izom lazító, stb.) legyenek nálad. Ha neked nem is kellene, egy esetleges ismeretlen túratársadon is kell tudnod segíteni. Vízhólyagokra nekem nagyon bevált a Flector kenőcs. Este bekenem, reggel nem fáj.
- Az erdő legveszélyesebb állata a kullancs. Vegyétek komolyan! (kullancs riasztó, este önvizsgálat). Ha beléd mászik minél hamarabb szabadulj meg tőle: (csipesszel, vagy csak körömmel) Ha beszakadna a feje, akkor is jobb mintha teljesen bent hagynád. A feje már nem fertőz. Vaddisznó, szarvas, róka stb. igazából nem veszélyes ha észnél vagy, medvével még nem volt dolgom.
