Keresés

Részletes keresés

Tova Szilárd Creative Commons License 2000.03.03 0 0 464
(De nagy a csönd!)

Van-e olyan szó, hogy benneteket?

Hacsek Creative Commons License 2000.02.25 0 0 463
valamint a lót(-fut) és a műt is.
Előzmény: Hatvani Szabolcs (462)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.25 0 0 462
Kihagytad a lét meg a fűt is... :-)

Szab

Előzmény: Hacsek (461)
Hacsek Creative Commons License 2000.02.25 0 0 461
TSz!

A listádból kilóg a tó, mert annak automatikus tárgyesete van, a tót!

Előzmény: Tova Szilárd (460)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.25 0 0 460
Magyarázat nincs, és talán hiába is keresnénk. Csak.

Saját gyűjtésemből szeretném teljessé tenni a felvetett típusba (szerintem) tartozó szavak listáját:
falu,hamu,daru / mag / szó, hó, ló, tó / szú, odú
fű, tetű, nyű/ mű / cső, hő, kő / lé

Előzmény: Hatvani Szabolcs (459)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.25 0 0 459
Kérdésem:

Miért van az, hogy a két hangból álló, ó-ra végződő főneveink érdekesen viselkednek?

Pl. tó - tavat; ló - lovat; szó - szavak, de: pl. szót kér; hó - havat; jó - javak, de: pl. jót.
Aztán máris kilóg a só - sók, de: sava-borsa, miközben a sav önállósult (kémiailag azért persze szoros a kapcsolat). És még egy: a ró (ez ugyan ige), ahol műveltetve: rovat.

Várom a magyarázatokat!

És egy kicsit más: nem tudjátok, hogy pontosan mi is az a pókláberdő? Szerepel egy P. Mobil számban is, de most olvastam Mihail Sadoveanu egyik elbeszélésének fordításában is, és nem találtuk meg semmilyen szótárban vagy lexikonban.

Szab

lazar Creative Commons License 2000.02.22 0 0 458
Szerintem a metsz igenel a METSSZE es a MESSE egyarant hasznalatos, sot inkabb talan az elobbi. Geometriakonyvekben mindketto elofordul, de a MESSE kicsit talan regiesebb.

Armand

Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.22 0 0 457
Jogos.

Szab

Előzmény: Hacsek (456)
Hacsek Creative Commons License 2000.02.22 0 0 456
Példának jó, de az én kérdésem arra vonatkozott, hogy a MAI KÖZNYELVBŐL hozzunk példákat, mert régies ikes alakja rengeteg igének volt, de mára kikopott vagy változott a képző: látik, hallik stb.
Előzmény: Hatvani Szabolcs (455)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.22 0 0 455
Hacsek!

A szegik-re nem lehet példa az Arany János által írt „lehellet megszegik”?

Szab

Előzmény: Hacsek (454)
Hacsek Creative Commons License 2000.02.22 0 0 454
bíz/bízik OK.

a szenvedők közül: szeg/szegik (?), szagol/szaglik, (??)
vás(?)/vásik

babáz/babázik OK.

Előzmény: Tova Szilárd (451)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.22 0 0 453
persze, a vesz/veszik inkább homonimnak tekinhető...
Előzmény: Tova Szilárd (452)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.22 0 0 452
Jaj, kimaradt a "vesz/veszik" pár...
Előzmény: Tova Szilárd (451)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.22 0 0 451
mindkét alakban használható ige kb. 700-800 van, de eltérő jelentéssel nem sok lehet:

bíz/bízik
a szenvedők közül: szeg/szegik, szagol/szaglik, vás/vásik és a már említett hall/hallik
talán a babáz/babázik még

Előzmény: Hacsek (450)
Hacsek Creative Commons License 2000.02.22 0 0 450
TSz!

Úgy is van. Tájnyelvben isz a föld.
Tudsz köznyelvből iktelen/ikes párt a tör/töriken kívül?

Előzmény: Tova Szilárd (449)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.22 0 0 449
Hacsek: 'De iktelen alakja az "ivás"-nak is van. '
"isz" ? no, ezt még nem hallottam. De a Nagykunságban az "ivott" helyett az "itt" igen gyakori.
Előzmény: Hacsek (448)
Hacsek Creative Commons License 2000.02.22 0 0 448
De iktelen alakja az "ivás"-nak is van.

A régi nyelvhasználatban sok példa volt arra, hogy egy iktelen ige -ikkel, -atik/-etikkel vagy -tatik/-tetikkel visszahatóvá vagy szenvedővé lett.

A mai magyar nyelvben a tiszta -ikes/iktelen pár már elég ritka: most hirtelenjében csak a tör/törik jut eszembe, mint teljesen közhasználatú páros. A hall/hallik és hasonlók inkább más képzőkkel válnak visszaható/szenvedővé.

Előzmény: Hatvani Szabolcs (447)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.22 0 0 447
Érdekes az eszik igénél, hogy töve, az van neki vagy öt (e-, esz-, et-, ev-, en-). Az iszik viszont nem létezik (legalábbis a mai nyelvben) így önállóan, mint az esz. Töve viszont ugyanennyi.

Szab

Előzmény: Tova Szilárd (446)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.22 0 0 446
csak egy kis morzsa ismét, ami az "egyék"-ről jut eszembe:
"egyék", hiszen ikes ige -- de van iktelen alakja is, erre nemrég jöttem rá:
úm. "esz a fene", sosem "eszik".
Előzmény: Hatvani Szabolcs (445)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.22 0 0 445
És még néhány, ami eszembe jutott:

Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen...
DE: Aki felül a lóra, számoljon azzal, hogy leesik.
ÉS: Aki nem dolgozik, nem hibázik. (Meg persze ne is egyék...)

Nna!

Szab

Előzmény: Hatvani Szabolcs (444)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.22 0 0 444
Szilárd!

No comment...
Így jár, aki szemellenzőt hord. Mire én ezt lemosom magamról...

Nem baj, nem adom fel... :-)

Szab

Előzmény: Tova Szilárd (443)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.22 0 0 443
Kedves Hacsó!
A TESZ a Történeti etimológiai szótár rövidítése lett volna --
"mint az közismert" (Macskafogó: Safranek, jöjjön közelebb!)
Előzmény: Hatvani Szabolcs (440)
Dubois Creative Commons License 2000.02.21 0 0 442
Kedves Tova Szilárd!

Gondolom, hogy a "tát" első előfordulása volt a TESZ-ben "tássa" alakként megadva.

A Halotti beszédben szerepel a "keassatuc" kiáltsatok vagy kiáltsátok értelemben. (Egyébként a "bocsássa" is kétszer "bulsassa" ill. "bulscassa" alakban) Tehát a -ssa régi alaknak tűnik.

Nagyanyám tájszólásában a kiált helyett kát-ot használt, de -ts felszólító móddal.
"Kátok egyet. Káts egyet!"

Előzmény: Tova Szilárd (439)
Dubois Creative Commons License 2000.02.21 0 0 441
lát, lássa
bocsát, bocsássa
tát, tátsa
Előzmény: Tova Szilárd (439)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.21 0 0 440
Szilárd!

A hárombetűs ige a LÁT.

Ez a TESZ nem a TETSZ(IK)? A TESZ-nek TÉGY (valamit), TEDD (azt) a felszólító alakjai. Tudomásom szerint (lehet, hogy tévedek, nem néztem utána) a TETSZIK felszólító alakja a TESSÉK. Hasonló a METSZ, ahol a felszólító alak a MESSE.

Szab

Előzmény: Tova Szilárd (439)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.02.21 0 0 439
Új játékot nem találtam ki, csak érdekességet (?) hoztam.

A hosszú magánhangzó + T végű igék felszólító módja - ugye - TS, kivétel csak a 'xxx' és a 'xxxxxx',
ahol 'SS' a helyes alak. E két szó T-je előtt ugyanaz a hosszú magánhangzó van.
Még egy ilyen végű igéről tudok, ami viszont szabályosan képzi a felszólító módját. Az érdekesség az, hogy a TESZ szerinti első említése viszont éppen egy 'SS' végű alak!

Melyik ez az ige?

Előzmény: Hacsek (430)
phls Creative Commons License 2000.02.16 0 0 438
Az etimológiai szótár szerint derék szavunk talán a szláv dreku szóból ered. Mi közelebbrôl a szlovákból vettük át. Mint vegyes hangrendű, mély mgh-ra végzôdô szót mély toldalékokkal láttuk el, s ez fennmaradt mind a mai napig.

Hasonló furcsaság a Rétság helységnév (ha jól tudom, Nógrád megyei falu). Benne a -ság képzô az ôsmagyar ság vagy ség névszót (majd a késôbb az ebbôl kialakuló gyűjtônévképzôt) rejti. Maga a Rétság név, úgy látszik, akkor keletkezett, amikor a hangrendi illeszkedés szabályai még nem kristályosodtak ki, vagy pedig valamivel régebben, az említett névszónak pont a ság alakjából mint összetételi tagból.

Egész más nyelvi változások következtében alakult ki az éhomra-éhemre szópár. Az etimológiai szótár szintén érdekes tudnivalókkal szolgál errôl - itt most nem akarok vele senkit sem untatni.

Hacsek Creative Commons License 2000.02.16 0 0 437
Várunk. Hozz valami új játékot!
Előzmény: Hatvani Szabolcs (436)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2000.02.16 0 0 436
Hacsek!

A megjegyzéseddel egyetértek, és boldog vagyok, hogy nekem ez az anyanyelvem. Imádok játszani vele!

A szív tényleg különösen szép!

OFF
Sajna, még holnap sem leszek gépközelben, de aztán bevetem magamat..
Egyébként régebben becéztek „Hacsó”-nak is...
ON

Szab

Előzmény: Hacsek (435)
Hacsek Creative Commons License 2000.02.16 0 0 435
Meg persze az igék is:

bír, szív, szít, hív. Igazából a "kivétel" a szabály.

Sőt. A hívás-hívés extra eset, mert két különböző ige az alap, és akár fordítva is lehetne.
Pláne extra, hogy a szív szó főnévként magasan, igeként mélyen ragozódik!!!!

Erre jegyeztem meg úgy két éve, hogy nehéz lehet a magyar nyelvet tanulni.

Előzmény: Hacsek (434)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!