Ha jol ertem, akkor kevesbbe szabatosan igy lehet forditani a neveket:
Zsemko = "Foldes", Marincsak = "A nagy Marin utoda" Megulesz (Megulisz) = "Nagyfi"
Ha meg a forumon vagy, akkor van meg kerdesem :)
re Megulesz:
Amennyiben megis Magulesz/Magulisz volt az eredeti nev, akkor hogy ertelmezheto a Magula szo utan rakott kepzo? A Magulisz ugye letezo nev, bar valoban nehez lenne megmagyarazni az a > e valtozast.
re Gaburi:
Ahogy Kvasz Ivor is emlitette, gyanus hogy a nev kialakulasa (illetve a Gaburi csalad) nem kotheto Erdelyhez. Persze ezt nem allithatom biztosra, hiszen megiscsak "vandorabb" eletmodot elo nepcsoportrol van szo. De, nem lehet valamelyik cigany nyelvjarasbol levezetni a Gaburi nev etimologiajat?
A dualista Magyarországon (úgy a 70-es évektől) a vasúti alkalmazottakkal és a csendőrökkel szemben a feletteseik szisztematikus nyomással éltek, hogy magyarosítsák meg a családnevüket.
Ez biztos igaz, de a családi fáma szerint ennél árnyaltabb volt a helyzet. Dédapám vasúti alkalmazott volt, és nem a felettesei nyomásra magyarosított. Az történt vele, hogy német származású volt (kis akcentussal beszélt állítólag magyarul), és az összes gyermeke, amikor elérte a felnőttkort (1890-es évek), azonnal magyarosította a családnevét. Aztán a kisöreg egy darabig kesergett, végül utánuk magyarosított, minden felettes nyomás nélkül... Szóval asszem, hogy a társadalmi nyomás (a hazafias vagy nacionalista - kinek hogy tetszik - hullám) is felelős lehetett a sok magyarosításért. Azt gondolom, hogy "sikk" volt magyar nevűnek lenni, vállalni a magyarságot bizonyos körökben, gondolom 1848 késői utórezgése is benne lehetett.
ON
Honnan lehet tudni, hogy milyen családneveket tárgyaltatok már? A közel 6000 beírást nincs időm végigolvasni. Momentán egy családnevet kérdeznék : Madas, legfeljebb majd szóltok, hogy volt már. (Gimnázium is van Budapesten Baár-Madas néven, ami két családnév. Tulajdonképpen a Baárt se tudom, hogy honnan jöhet.)
Hiányoltál névrokont, itt van például egy. Az Olomoucký egyszerűen azt jelenti csehül, hogy Alamóci (de ezt így lefordítani nem érdemes). A lakosnév származásra utaló név, azt jelenti, hogy egy közösség egy oda betelepülőt a származásra utalóan nevez, függetlenül attól, hogy eredetileg hogy hívták (olyan mintha Győrben egy Szegedről beköltöző személyt Szegediként jelenítene meg, függetlenül attól, hogy esetleg Kovácsnak, Szabónak, stb. hívják)
sziasztok!Az én nevem Holomuczky és semmit sem tudok róla névrokonokat sem találok,sem az interneten nem találok semmit.Segítsetek ha tudtok köszi szépen mert nagyon érdekel a dolog
Kedves LvT! Én is szeretném a segítségedet kérni a Száky névvel kapcsolatban. Már korábban is feltettem a kérdést és akkor a Komárom megyei Szák (most Szákszend) településre vezették vissza. Ez a legvalószínűbb , vagy esetleg köze lehet a Szák-nemzettséghez ?
Én ugyan nem vagyok LvT, de ad Czaga azt mondanám, hogy Cegének a román neve valóban Ţaga (adatolni leginkább a 18. sz. elejétől lehet, ugyan 1334-ből már van egy kóbor Chaga névalak), de ebből képző nélküli alakban aligha lesz se magyar, se román családnév. A románban szokatlan, hogy helynév képző nélkül családnévvé alakuljon.
Kedves LTV! Nagyon örülök, hogy ismét megjelentél ezen az oldalon. Pont egy évvel ezelőtt tettem fel a kérdést a Czaga és a Dovák nevek eredetét illetően. Azt mondták, ezt Te tudnád igaán megválaszolni. A Czaga névre visszeutaltak egy korábbi fejtegetésre, ami számomra, laikusnak nem egyértelmű, mondhatnám érthetetlen. / Czagan..... alapnév Czaga../ Ebből én semmilyen következtetést nem tudok levonni. A Dovák-ra pedig azt a választ kaptam, hogy a dvoda özvegyet jelent. Talán lekopott a magyarban a v, mert a magyarnak elég nehéz kimondani. Sajnos a kutatható anyakönyveim elfogytak, így a név eredet alapján próbálnék valamerre tovább kutatni. Mert hogy jöttek, az biztos. A Dovák a családi szájhagyomány szerint, a Czaga pedig az 1702-es összeírásban szerepel, mint jövevény, csak azt nem rögzítették, hogy honnan jött. A Czaga köthető-e a romániai Tege, Czege faluhoz? Többször volt Czaga a neve. Segítségedet előre is köszönöm! Mazsi
FÉLOFF A dualista Magyarországon (úgy a 70-es évektől) a vasúti alkalmazottakkal és a csendőrökkel szemben a feletteseik szisztematikus nyomással éltek, hogy magyarosítsák meg a családnevüket. Miniszteri rendelet nem szólt erről (ezt onnan lehet tudni, hogy egy szász képviselő egyszer interpellált is az ügyben és akkor erre hivatkoztak), de informálisan elég kemény volt a helyzet. (Ld. a Szentiványi-féle névmagyarosítási listában a csendőrök kimagasló szereplését.) De csak altiszti rangig, a csendőrtisztek kutatásom szerint megtarthatták idegenes nevüket, ha akarták. ON
Az egyik dédimamának volt Kakrik a családneve, csak annyi tippem van, hogy horvát származású lehet. Legalábbis horvátul is kitűnően beszélt a Maronics dédapámmal, aki biztosan horvát származású volt.
Mándó meg egy nagymamám családneve és már régóta találgattuk honnan eredhet.
’férfi; hűbéres; fegyveres kísérő’
Így elég furán hangzik, hogy a dédapám testvérét (szintén Mándó) állítólag pont a neve miatt nem akarták felvenni csendőrnek. Meg is változtatta a nevét Császárra.
Nem tudom, láttad-e korábbi hozzászólásomat, amelyben a gáborokról, az erdélyi cigányok egy elkülönülő (konkrétan marosszéki eredetű) csoportjára tettem említést. A vonalat azért hagytam nyugodni, mert a Mezőbándi által említett Gaburi egész máshol él és az elszármazás annál is valószerűtlenebb, mivel a gáborok még Erdély területén is csak a legutóbbi időkben és szórványosan terjedtek szét. Az általad említett gabur szóra a DEX két etimológiát ad meg (magyar Gábor vagy szász gabur - utóbbihoz kéne egy szász szótár is), de én a 'tökfilkó' jelentést mégis inkább a chiabur 'zsírosparaszt' szó regionális változatának érzem. Különben a Gaburi nyilván a gabur determinánssal ellátott változata lenne kiejtve (gaburii). ".ro"-ra beállítva azonban a gugli nem hoz ki személynévi találatot Gaburi-ra.
Kérlek, nézd meg, amit taracka talált a Bittóról, különös tekintettel amit arról mond, hogy miért nem Vid, miért Pető.
A Straka nemcsak szlovák vezetéknév, de egyben ’szarka’ jelentésű köznév is. Nem életszerű, hogy éppen a magyar nyelvterületen vált volna a Straca név szlovák közszóval azonos alakúvá.
Ha én a saját dédnagymamámból indulok ki, akkor már jóval benne járunk abban a korban, ahol c betű nem jelölte a /k/ hangot. Štúr Lajos már a dédanyáink kora előtt élt és ő Zólyom városának országgyűlési képviselője volt. Az ottani szlovákok már jóifeje a nem latinizáló helyesírású Tranoszciuszt forgatták, a magyarok meg gondolom a Károlyit.
Utánanéztem, a Laž- kezdetű szlovák helynevek ž-je az eredeti tő z-jéből származik, ha a képző patalalizál. Ložín azért ž, mert a birtokos –in szuffixum palatalizációt okozott. A magyar Lazony megfelelő esetén természetesen nem lépett fel lágyítás, így megmaradt az eredeti z (< ősszláv *loza ’(szőlő)vessző’).
Hasonlóképpen a m. Lazsány (újabban Laziszkó) mögötti szlovák Lažany a szláv láz ’irtvány(föld)’ tőből a lágy –ian(y) képzővel állt elő.
Emiatt sem lehet a Ladzsony nevet idevonni, hiszen az –ony végződés szlovák etimológiai esetén sem okoz palatalizációt, nemhogy a magyar esetén.
Megulesz: A mögötte sejthető görög Μεγουλης névre van adat a Google-lal (ha csak kettő is).
Ami az ismerődöd javasolta etimológiát illeti, az újgörög szótárom ilyeneket ismer: μαγούλα ’halom, dombocska; pufók orca’, μάγουλο ’orca, (fél) arc’. Egyébként ennek a szónak a román megfelelője áll a Magura alakú kárpáti hegynevek mögött. A görögben ’halom, dombocska > dombocska alakú kiemelkedés az arcon > arcpofa’ jelentésbővülés lépett fel.
De én nem innen eredeztetném a nevet (többek közt az α > ε változást nem tudom indokoni). Azt tudom, hogy az –ουλης végződés thesszáliai apanévképző, vö. Пέτρος ’Péter’ szn. > Пετρούλης. Ilyen formán a név visszavezethető egy katharevusza alapú Μέγας ’nagy; idős; befolyásos’ személynévhez képzett apanávhez.
Gaburi: Azt találtam, hogy a magyarokra jellemző Gábor személynév Erdélyben etnonimikus éllel köznevesült. Így az ottani szászoknál a gabur ’paraszt, földműves’ jelentésű lett, az erdélyi románban pedig a gabur ’tökfilkó, ostoba személy; gróf’ (sic!) értelmű. A Gaburi tehát – talán latinosított –i apanévi végződéssel – mind a szászból, mind a románból ilyen értelmű ragadványnévi eredettel magyarázhatónak tűnik; lehet jellemre utalóan ’tökfilkó’, foglalkozásnévi ’paraszt’, ill. jogállást kifejező ’grófi birtokon dolgozó jobbágy’.
Az erdélyi szász/román etimológia nem zárja ki a cigány etnikumhoz való tartozást, mert a román – sőt a görög! – nemcsak a cigány szókincsre gyakorolhatott nagy hatást, hanem a személynévadásra is.
Bóni: Ezt Kálmán magyar személynévi eredetűnek véli a Bonifác név alakkörében (csonkolás + -i kicsinyítő képző, esetleg apanévképző)
Köszönöm szépen a segítséget! A családtörténetben a következőket találtam:
"A nélkül, hogy abból bármiféle kapcsolatra akarnánk következtetni, megállapíthatjuk, hogy a Bittó név archaikus alakja mint személynév már jóval korábbról ismeretes, mint azt a Királyfalviakból lett Sárosfalvi és Nadasdi nemesek, a pozsonyvármegyei Bittók ősei felvették. Legrégibb adat az 1263-iki, mely évtől 1395-ig körülbelül 18 ilynevű egyént találhattunk.[180]
A nyelvtudomány megállapítása szerint a Bittó név a Vid keresztnévből ered, mely a naptárakban és irott emlékeinkben mint szt. Vid fordul elő. Ennek a latinban Vitus, az olaszban Vito, a románban Vit, a németben Veit, a csehben ugyancsak Vit, a tót- és szlovénben pedig Vid felel meg. A latin «v» már most a magyarban is könnyen válhatott «b»-vé, mint ezt a Batthyánymisekönyvben az október hó 31-ik napján előforduló Bolffgang = Wolfgang név is mutatja, de az sem lehetetlen, hogy a köznapi latin kiejtésben a «v» bilabialis hang volt, mint p. o. Verona = cseh Berun, német Bern; Venecia = cseh Benatky, Vitus = magyar Bitó, a horvát, dalmát Bitte, Bittoje közvetítésével.[181]
Abból, hogy a pozsonyvármegyei Bittók között a Bythou, Bythow név felléptéig kimutathatólag a Vid név nem fordul elő s hogy éppen Pető (Pethew) fiánál Andrásnál találjuk ezt a nevet első ízben Zsigmond király már említett levelében, mellyel a proscribált Andrásnak megkegyelmez,[182] valószínűséggel következtethetünk arra, hogy itt a Bittó név archaikus alakja a Pethew név eltorzításából, vagy talán eltótosodott vagy németesedett kiejtéséből eredett.
E mellett még azt is felhozhatjuk, hogy a királyfalvi sőt még a sárosfalvi birtoklás idején a család tagjai a Bazini és Szentgyörgyi grófok udvarnokai s familiarisai voltak, s így azok német környezetében a németes kiejtés, vagy a tótosodásnak induló népesség tótos kiejtése nyomán ragadhatott Pethő (Pethew) fián Andráson a Bythow név, mely idővel a «w»-nek «ou»-vá való áthasonulása útján Bythou-vá alakult. Mivel pedig a régi «ou» a mai «o» kiejtésnek felel meg, a Bythó, majd Bithó, Bitó, Bittó név fejlődött ki a magyar nyelv természetes fejlődése során."
Igazat megvallva elsiklottam felette, ugyanis tegnap egy nap alatt hoztam be a feb. 15–21-ig terjedő hsz.-eket, lévén, hogy Kievben nem olvastam a fórumot... :-) Bocsi :-)
Némi adalék: nem tudom Mo.-n hol találtad őket, de azt tudom, hogy a mezőberényi Sztrakák Benes áldásos tevékenysége folytán kerültek oda a Felvidékről (konkrétan Csatáról).
Köszi. Nem etimológiát kivántam adn (mert azt nem tudtam)i, csak a két név 'azonosságára' rámutatni. Abból indultam ki, hogy a mai magyar telefonkönyvben Sztraka alakok léteznek (38) s az eloszlásukat tekintve vszeg nem egy bólyból. Látom a szlovák telefonkönyvben a Straca-kat (12), de van Sztraka is (13), ebből felteszem ha azonos az eredet, magyar nyelvterületen lett Sztraka a Straca. (Az eredeti kérdés egy Zólyomban született ősanyára vonatkozott, nevének korabeli írott alakja ismert a feltevőnek.)
