Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
- meg kell nézni, hogy belül milyen vastagok a falak, annak alapján lehet következtetni
- ami sokat segít, meg kell nézni a tetőszerkezetet, hogy milyen formája van és hogy ezt hogyan csinálhatták, a fő gerendákat, általában falakra rakták
persze a padlásról is meg kell szemlézni
de egy szakembernek könnyebb dolga van ilyen esetben is
Vályog: szerintem meg könnyű vele dolgozni:) Könnyen furható-faragható, stb...ha kellő vastagságú, akkor csupán jó tiplizés kérdése és minden megáll benne. Persze majd a szakember eldönti.
Szerelő: "Boattis" nevű fórumozóval értekeztem és ő ért a napkollektorok üzembe helyezéséhez is, na és tőle tudtam meg, hogy a falfűtés olcsóbban kivitelezhető, mint a radiátor( nem is hittem volna) Győrben van, annyira nincsen messze, persze közel sem:)
Mivel teljesen új rendszert csináltok, így amennyit tudtok nyerni a falfűtéssel, azt a pénzt rá lehetne fordítani mondjuk egy napkollektor felszerelésére.
Mosáshoz-mosogatáshoz-fürdéshez lenne elég melegvíz. Később pedig ezt lehetne tovább fejleszteni és akár fűtésrásegítést is meg lehetne célozni.
A gázt mindenképp el kell felejteni(csak a főzéshez, esetleg melegvízhez), még ha olcsóbb lenne a konvektoros megoldás( bár most csak tippeltem).
ui: minden fal áthelyezhető ami nem főfal, így azok kivételével bátran lehet variálni:)
Nekem annyira variált a házam, hogy minden megoldás érdekel csak a hőszigetelés nem, még ha tényleg mégis megérné, azaz jó a megtérülése akkor sem. Abban hogy ilyen formán megéri erősen kételkedem.
Igen a falfűtésről már beszéltünk..erre mondtam, hogy vályog a fal...elég nehéz vele "dolgozni"...habár ahogy most áll a helyzet (a hét végén sikerült úgy "megszerkeszteni" a rendelékezésre álló helyiségeket hogy az Ok így nekünk)
szóval azt is mondhatnám, hogy nem is marad fal amihez így vagy úgy ne nyúlnánk hozzá...ajtónyílás befalazás, áthelyezés, ablak áthelyezés, közfal kibontás, közfal felhúzása, bóltívre4 bontás...(persze cask akkor ha statikailag lehet, de még csak mi "amatőrök" teveztük meg...attól tatrok lesz olyana mi nem valósítható meg...
Fejér megye déli része...csak nem tudsz egy jó szerelőt ajánlani? :-)
Mert egy 10 éve lakatlan tégla-vályog házban alakítanánk ki a fűtésrendszert, már ha persze megvesszük egyáltalán- és még nincs tapasztalat arról, hogy mennyiből lehet kifűteni...
És "nagy a szabadságunk" mert csak a villany van bent a házban, (persze azt is újra kell húzni, mert régi...) meg a víz az udvaron...úgyhogy szabad kezet kaptunk hogy mit és hogyan alakítjuk ki a közműveket...ja a fűtés még anno kályháról ment, a falakon ott vannak a lyukak, persze a kályhák már sehol...meg persze nincs vízvezetékrendszer sem...se csatorna...stb. stb....
Más megoldása a dolognak. Kinek a pap kinek a papné.
Épít a bátor emböc egy kis építményt, tömör téglából, vagy vaslemezből, esetleg ha profibban akarja akkor samott belsővel. Megépíti mint régen a vidéki házaknál a kolbász füstölőt, csak egy kicsit nagyobbat szerintem. A felső tartományokba nagy négyszögletes lyukakat hagy. Ehhez kívülről kiszuperált autóhűtőket szerel a ventillátorral együtt. Ezek lennének a hőcserélők. A cirkók is valahogy így műxenek. Alul atűz felül a hőcsrélő, csak ott vizszintesn ekünk megy függőlegesen. Mondjuk a pincében vagy egy kicsit lejjeb lennének a vizes puffertartályok, szigeteltek. Egy lenti szivattyúval az ember felnyomja a vizet a hőcserélőkbe és keringeti. Szabad kifolyással visszacsorgatja a tartályba. A "kazánba" begyújt, jó nagy tüzet rak, a hőcsélőkhöz a füstgáz vinné a meleget amit lekeringet az emböc a tartályba. Ezután ha ügyesen csinálja meg az ember a szivattyú kikapcsolása és a tűz kialvása után a víz visszacsorog leürül a rendszer, csöveket lejtősre (fagyveszély kilőve) A "kazán" szigerelésére se kell akkora gondot fordítani, mivel kevés ideig ég benne a tűz. A tartályokat viszont azért jó kell szigetelni.
A jelenlegi kazánomhoz képest. Egy öreg szar kazánom van és a jobb hatásfokúval amennyivel kevesebb gáz fogyna, az lenne a haszon. A beruházás viszont a vétel, az üzembehelyezés, a kémény, mert ugye újra engedélyeztetni, béleltetni, stb...
A kondenzációs kazán is csak padló és falfűtés esetén ér valamit, radiátornál ugyanaz mint a nem kondenzációs.
Szóval tavaly fűtőttem (akkor is csak részben) utoljára gázzal.
Akinek gondja van az átváltásokkal:Mértékegységek átváltása "Munka, energia, hõmennyiség"-nél MJ-ről átváltunk Kcalra, onnan víz hőtárolóképessége már egyszerű osztás-szorzás dolga. 1 Kcal = 1 kg (1liter) víz x 1 fok. Nem is értem, miért kell ilyen egyszerű, magától értetődő mértékegységek helyett MJ, BTU (ez utóbbi különösen értelmetlen, hiszen angol mértékegység).
Szóval, gázszámla elő, és számold ki mekkora kell a te házadhoz, mert ugyebár nagyon nincs két egyforma ház.
Az anyaga vaslemez, némi merevítéssel, és célszerű hőcserélő spirálokkal belerakni-kivenni belőle a hideget. A szigetelés pl. kőzetgyapot paplan, a többi részlettel kapcsolatban a szakemberek a fűtésrendszered pontos feltérképezése után tudnak segíteni.
Azért a "hőszigetelés" nem csak a *cell lapok ragasztásából áll ám... Nyílászárócsere is kell hozzá. Ha pedig nem akarsz gomba+penész+vizesedés csodákkal küzdeni, akkor gépi szellőztethetsz is. Hővisszanyerővel sokat megfoghatsz...
*cell ragacsolás után nem fogsz hűdeboldog megtakarítás riportokat olvasni, mert olyan nincs...
Mint az élet sok területén, itt is egészben kell gondolkodni; erbe valami hasonlót érthet "hőszigetelés" alatt. (Más topikokból leszűrve.)
Én is így vagyok ezzel, alapvetően egy normális blokk téglafalnak nem túl rossz a szigetelése, a nagyrésze a melegnek a nyílászárókon és a födémen!!! megy el. Sok régi házban tömör beton a födém! Az viszi a meleget nagyon.
Én is számolgattam, kezdem a födémmel az ablakokkal, és a padlófűtéssel. Ezzel hatalmasat nyerek. Utána egyszercsak később a külső hőszigetelés + nemesvakolat, a szépség miatt is, ezen már nem nyerek annyit.
Az olcsón beszerezhető mindenféle éghető anyagokkal meg olcsón fűtök így is hogy rosszabb a szigetelés. Gázra már nem is alapozok, egyre drágább lesz, és szar is hogy legyünk őszinték. Télen alig lehet felforralni vele egy fazék vizet, perszepersze, azért mert hidegebb van, ezzel magyarázzák. Benn a konyhában, persze. Szóval részemről a gázszolgáltató elmehet oda ...
Számolgattam még régebben azt is, hogy mikorra térülne meg egy legmodernebb kondenzációs kazán intelligens időjáráskövetős termosztáttal. Háááát, nem 2 év volt...
Szóval előveszem a matektudásomat: 1 m3 = 1000 l akkor 4000 l = 4 m3 ami meg 2x2x1 tartály + a kb. 30% az mondjuk egy 2x2x1,5 tartály elég hozzá... ;-)
És miből célszerű megcsinálni a atartályt? Mivel szigetelni?
Ja és ezt a vizet hogy melegíti föl a kazán, az "átfolyós" módszerrel és onnan megint visszaáramlik a tartályba?
Zavarban vagyok ezzel a szgetelés hatásosság dologgal.
Van itt több ismerősöm akik azt mondják kb.5000 Ft-ot spórolnak csak meg havonta. Azt mondják szigeteléssel 10-15 százalékot lehet spórolni, mert a hőveszteség igen nagy része az ablakokon megy el. Van egy másik topik ami hőszigeteléssel foglalkozik. Nem sok jót olvastam ott, ha azokat az infókat kerestem ahol a megvalósult szigetelés utáni gázfogyasztást mérték. 10-15% az igen karcsú. Ha tényleg annyi akkor nem érdemes szigetelni. Egy fél éves áremelés után ugyanott van az ember a fizetnivalóval, mint előtte. Nagy beruházási költség, még ha maga csinálja is az ember és az 5000Ft-okkal lassan sok-sok év alatt térül meg. Ráadásul a gázár infláción túl emelkedik, ellenben a többi fűtőanyaggal. Hát nem tudom, kételkedem tehát vagyok...
Persze persze csak én is szeretek egy kicsit "belemélyedni" szeretem érteni a dolgokat, amit persze szakember fog majd megcsinálni... szeretem az "infómorzsákat fecsipegetni" és a "látókörömet szélesíteni" :-)
Kérés: 4000 l víz mekkora tartályba fér el? (Tudom , tudom...4000 L-be :-) )
Érdemes egyébként tényleg fűtésszerelő ismerőssel átbeszélni, mert ha nincs tapasztalatod ezekben a dolgokban, akkor nagyon mellé lehet lőni. Sok apróság van, főleg a kivitelezésben amin el lehet csusszanni.
Ebből, 1 kg víz hőtároló kapacitása 90/50 fok esetén:
delta t = 90-50=40 C
Q=4183*1*40=167,3 kJ
A száraz fa fűtőértéke (a függvénytáblából): 14,65..16,75 MJ/kg
legyen mondjuk 15 MJ/kg
az 1 kg 50 fokos vizet 90 fokosra ennyi fával lehet felfűteni:
m = 167,3 kJ / 15.000 kJ/kg = 0,0111 kg fa kell hozzá.
Remélem nem számoltam el túl sok dolgot.
Tehát az én 4000 literes, 1-2 napot is kibíró tárolómat kb 45 kg fával lehetne elvileg felfűteni.
Persze bejön még a kazán hatásfoka, a hőszigetelés, és egyebek, de megközelítőleg ki lehet kalkulálni. Ha kicsit nagyobb lesz mint kellene, az nem baj, ha hely van érdemes túlméretezni.
Nem akarok butának tűnni, de....: "négyjegyű függvénytáblából kiszámítod hogy annyi MJ-t hány kg víz tud tárolni" ??? Én csak egy "naiv amatőr" vagyok...és nem tudom azt hogyan kell...vagy csak ördöngősségnek hangzik? és nem is az...a matek sosem volt az erősségem...
Előveszed a gázszámláidat, megnézed hogy a leghidegebb hónapban hány MJ-t fogyasztottál.
Utána a négyjegyű függvénytáblából kiszámítod hogy annyi MJ-t hány kg víz tud tárolni, ha a hőmérsékletkülönbséget mondjuk 40-50 foknak veszed. Ez azt jelenti, hogy padlófűtésnél 90 fokos vizből 35-40 fokig tudsz fűteni simán, radiátor esetén kicsit melegebb víz kell, 45-50 fokig tudsz csak lemenni.
Megkapod hogy hány kg víz kell, túlméretezed egy kicsit (20-30%) és kész is.
Nyitott rendszer, már előbb kifejtette valaki, nyitott tágulási tartálya van, a tartály maga tele van vízzel hogy ne rozsdásodjon, a tágulási tartály meg fejlebb van elhelyezve.
