Kezdő hegesztők számára hoztam létre ezt a topic-ot. Banális kérdések, gépvásárlás megtárgyalására. Egymásnak való segítségnyújtás, tippek, információk. Kérem mindenki tisztelje a kezdő kérdezőt.
Cold welding ügyben ma megnéztem az itt többször is hivatkozott Ms. weld videót és úgy érzem megvilágosodtam: nincs ehhez a technikához megfelelő felszerelésem. Sima pajzsban nem az igazi, lásd ahogy lebukik a kínai csúcstechnika :). Viccet félretéve, vajon mit használnak itt? Hát ezt.
További infók vannak ebben a videóban, de sajnos nincs normális áttekintő.
Az alábbiak a tapasztalataim a pontozással, „cold welding”-gel íves élű (szóval nem éles sarok van, hanem normális lekerekítés) zárt szelvény és lemez kapcsán, a zárt szelvény és a lemez közötti íves sarokba fektetett pálcával:
- lenne még mit megérteni ezen a technikán, valamit nagyon rosszul csinálok, mert sok esetben nem értem, hogy miért nem jól olvad le a lefektetett pálca, amikor bár rossz a rálátás, de úgy érzem, hogy jól céloztam – talán ennyit számítana az elektróda állapota? Vagy ennyire rosszul ítélem meg a volfrám pozíciót ha csak részlegesen, rossz szögből látok rá?
- az első pötty, a varrat kezdete a legfontosabb, ha ez rossz helyre olvad le, akkor külön pálcával, külön hozaganyaggal javítható csak ez a kezdőhely és itt nagyobb is lesz a varrat a kívántnál. Hiába a többszöri pöttyözés, ha hézag van az egyik alapanyagra került olvadék és a másik alapanyag anyag között, az a hézag pöttyözéssel nem olvad már össze – mint amikor két lemezt olvasztana össze az ember hozaganyag nélkül. (bár Ms. weld-nek még ez is sikerül ha úgy akarja - persze van előtte némi leolvasztható anyag).
- ha jó az első pötty és nem olvadt külön, nem olvadt szét teljesen a pálcától, tehát a pálca nem szakadt meg, hanem folytonos maradt, akkor pontos célzással elérhető, hogy továbbra is folytonos maradjon a varrat készítése során a pálca is, ez lenne az optimális állapot.
- nem tragédia, ha a pálca úgy megolvad, hogy a pötty és a pálca között hézag van, még ekkor is folytatható a munka ha a varrat végére céloz az ember, ekkor is lehet haladni, bár szerintem nem olyan szépen. Ms. weld ezt a technikát mutatja be a videóiban, de ő laposvarratot készít kisebb pálcával.
- ha a volfrámot rosszul tartom és pl.: túl közel van a zárt szelvényhez, akkor előfordul, hogy a szétterülő pálca hozaganyag felmászik a volfrámra is
- sajnos rögzíteni kell a hozaganyag pálcát, mert a rosszul rögzített pálca többféleképpen is kimozdulhat pöttyözésnél. Van, hogy a kis rögzítetlen pálca darab csak kigurul a sarokból (kifújja az argon?). A kedvencem az, amikor a rögzítetlen hosszú pálca közepére küldött kezdő pöttynél a pálca a hőtől íjként vetemedve kihajlik a volfrámig. Ezekre a trükkökre nagyon nem voltam kíváncsi, nem örülök annak, hogy ilyen feladványokkal is szembesültem.
- csináltam próba sarokvarratot és le is törtem. Tuti, hogy a cold welding sarokvarratom nem tölti ki teljesen a rendelkezésre álló sarkot, de ez nem gond számomra.
- az argon túlfogyasztás ismert,
- szerintem ezzel a módszerrel tilos teherbíró varratot készíteni, ennek a technikának megvan a helye.
A lényeg, hogy jó rálátás (jó kamera) kell, a vak technikát eddig nem sikerült kifejlesztenem. Bár írták itt korábban (nem csak az előbb, hanem még régebben is), hogy nagyon jó szem (vagy inkább jó kamera :) ) és pontos kéz kell ehhez a technikához.
A volfrám esetében tapasztaltam, hogy a kis távolság a jó (még az ív hangján is hallani ha nagy a távolság), de időnként mintha túl kis távolságnál felszívná az anyagot a volfrám.
Lift TIG módszerrel nem próbáltam ezt a technikát (örülök, hogy túl vagyok rajta, egy darabig nem szeretnék hegesztést látni), a még fejlesztési fázisban lévő vak módszeremhez talán ez lesz a megoldás :).
Nem biztos, hogy jó ötlet volt részemről visszautasítani a lakatos segítségét az aktuális projektemen. Úgy gondoltam, hogy amatőrként otthoni körülmények között is meg tudom oldani ezt a feladatot, még némi nehezítéssel is. Ráadásul ha ő csinálja helyettem, abból nem sokat tanulok. Gondolom a képről látható, hogy miért nem volt megfelelő rálátás a varratra. Plusz mocskos kényelmetlen volt a testhelyzet is. Legközelebb több eszem lesz és jobb munkakörülményeket teremtek.
Kipróbáltam ma egy gyémánt flex korongot volfrám élezéshez és nekem is olyasmi a tapasztalat, ahogy Jody beszámolt róla (kb.: nagyon gyors a hagyományos rozsdamentes csiszoló koronghoz képest, de nagyon karcos felületet ad).
A köszörülési folyamat végén tompítottam le az épnek tűnő volfrámot a korong vágóélével (ami kicsit ütött az asztalon rögzítetlenül vibráló kisflex miatt), remélem ez repesztette meg az anyagot. Nincs kedvem gyémánt koronggal többet szórakozni, majd kísérletezek még csiszoló koronggal.
Apropó gyémánt korong: nem találtam a kisflexemre való ilyen korongot, mert ezeknek 16mm a furata:
Ugyan kezdőként nagyon gyorsan lehet vele látványos eredményt elérni, de már középtávon is megszívod vele.
Először is lassú, nem termelékeny. Másodszor: nagyon gázpazarló, az Argon pedig drága.
Harmadszor pedig - és ez a legfontosabb - ha elsajátítasz egy "rossz" technikát, akkor úgy veszed, hogy az "működik". És onnan sokkal nehezebb fejlődni, mert először felejtened kell.
Sokkal jobban jársz, ha a lényegi meló előtt egy hasonló hulladékvason gyakorolgatsz akár egy fél órát bemelegítésnek párszor, mint hogy tizedannyi gyakorlással ugyan, de végül aztán két órán keresztül hegeszd azt, amit öt perc alatt is meg lehetne.
ps..: nekem is megtetszett a cold-welding. Látványos. Nagyon szép! Ha lett volna rá pénzem, akkor biztos veszek egy Andeli gépet.
Visszaolvasható, hogy kísérleteztem is vele egy "hagyományos" (impulzusos) AWI-géppel. És tudod mi történt?
Sikerült is összehozni valami hasonlót. Épp csak gecire sokba került a gáz, meg az idő: amit pöttyözgetve tíz perc alatt csináltam meg, azt (nekem legalábbis) majdnem olyan szépen, de egy perc alatt össze lehetett hozni folyamatos varrással.
Nem gondolnám , hogy ez a hegyezés okozza a bajt, ha mindig ilyen tiszta is az elektróda. Ha hozzáér a hozaganyaghoz, azonnal köszörülni kell.
Arra gondolom, hogy vakon hegesztve rossz helyen lesz a csúcsa, illetve talán az elemelkedő hozaganyag miatt csapdos össze-vissza az ív. Nem nagyon tudom elképzelni a szitut, amit leírsz, miért nem lehet letámasztani, miért nem látsz. Azt kellene megoldani, hogy tisztán ráláss, mit csinálsz, ne csak vakon próbálkozz. Hiszen a mellékelt ábra szerint ha látsz, akkor jól megy :)
Aztán rá is próbáltam erre a laywire technikára. Azt látom, hogy nagyon össze kell lőni a lemezek, a pálca és az amper hármasát, hogy ne olvadjon a huzal gyorsabban a kelleténél, de legyen beolvadás. (nem meglepő, hogy normál esetben tolni kell előre a hozaganyagot).
A sarok az 180A, 0,8s
A lapon 160A 0,8s
(Igen, sok a hő, kevés a gáz, ne azt nézzétek. 5 és 3 lemez, 1,6mm hozaganyag. Nekem min. 0,5s az impulzus idő, ez sok az igazi cold-weldinghez.)
Nekem az jött be, hogy kicsi legyen az elektródatávolság:1-2mm, és gyakorlatilag függőlegesen, a haladási irányra szinte merőlegesen álljon a pisztoly. Nem támasztottam le a kerámiát. Még a szokásos 15-20 fokban sem döntöttem, mert döntve jobban melegíti előre a drótot és az előrefele gömböccé olvad. Akkor aztán szétesik a rendszer :), hozzáér, csapdos , rossz helyre ráolvad.
Felső: majdnem függőleges pisztoly, alsó : 45 fokban döntve (a haladási irányhoz képest)
Egyszerűbb, ha le tudod úgy fogatni a munkadaragokat, hogy ne függőleges és vízszintes legyen a 2 lemez, hanem 45-45 fokban, álló V alakban álljanak.
Meg lehet próbálni hozaganyag nélkül is. Sokkal gyengébb lesz a varrat, de lehet, hogy oda elég. De ahhoz nagyon pontosan kell célozni, szóval látni kell. Ez egy régebbi cucc, pácolva van.
Tudom javasolni a pyrex (üveg) gázterelőket, nekem nagyon bejött rozsdamenteshez.
Az éjjel került elém ez a kép, gondoltam megosztom.
Ugyanis nem tudom, hogy milyen márkájú ez a pálca - több gyártó is árul ilyen jelzéssel és mi csak darabra vettünk -, de annyira fölötte van a szokásos ER-23-as és egyéb kommerszeknek, hogy eccerűen kénytelen vagyok "reklámozni".
A volt főnököm játszik vele - mutatott pár varratot a minap -, és hát a varrata inkább hajazott MIG-re, mint MMA-ra. Szépen, krémesen sziszegve olvad, nem fröcsköl, jól gyújt, a salakja is szépen válik le.
Saválló anyagokhoz való, de ha minden igaz, akkor megfogja a szénacélt/öntöttvasat is.
Aki kültéren akar biztosra menni/minőségi munkát végezni, szerintem jól jár vele.
- Amper ügyileg fontos infó, hogy nem folyamatos varratot készítek, hanem pöttyözök (2-es zárt szelvényt és 3-as lemezt, a lemez alatt a hűtés miatt 6mm alu lemez is van). A "labor körülmények között" készült minta varratnál jó volt a 190 Amper-0,17 másodperc beállítás. 175 Amper kevés volt 0,17 másodperccel. Persze lehetne 150 Amperrel is hegeszteni, de akkor kb. 0,25 másodperc ívidőt kellene beállítani. Minél kisebb az ívidő, annál nagyobb áramerősség kell adott feladatra. Minél nagyobb az áramerősség, annál mélyebb a beolvadás. Minél kisebb az ívidő, annál kisebb a hőbevitel. A minimális ívidőre törekszem a minimális hőbevitel miatt, a beolvadás másodlagos. Tudom, hogy lehetne kisebb varratot készíteni hosszabb ívidővel és alacsonyabb áramerősséggel, az talán jobb eredményt is hozna, de nincs már kedvem foglalkozni az egésszel, csak jussak már túl rajta, így is túl sok időt és argont szántam a feladatra.
- 45 fokban kellene tartanom az 5-ös gázlencsés kerámiából viszonylag messze kilógó volfrámot, ezért nem tudom a gázterelő egyik szélét sem az alapanyaghoz támasztani, ha a volfrámmal tapogatva pozícionálok. Mivel a réz viszonylag közel (és útban) van a gázlencse széles részének, így nem működik az sem, hogy "vakon" berakom a kerámiát a két alapanyaghoz 45 fokban, miközben a volfrám alig lóg ki a kerámiából. Szóval jelentős elektróda kinyúlással érem csak el a pálcát 45 fokban. Csak időnként valamelyik szorítóhoz, esetleg folyamatosan a réz szorító-hűtő "laposvashoz" tudnék támasztani, szóval ez sem olyan egyszerű. Inkább két kézzel fogom és pozícionálom a pisztolyt (kerámiánál és a fogó résznél is) és a kezeimet támasztom le. Ha rálátok a varratra, akkor nincs is gond ha sikerül a kezdő pötty, a folytatás már gyerekjáték. De ha nem látok rá a varratra, akkor az esetek nagyobb részében nem sikerül a "lövés", nem erre számítottam :(
Ha nagyon kalimpál a köszörűkorong, akkor megpróbálhatod a simítást egy flexbe fogott vágókoronggal (A csiszolókorong üt, a legyezős pedig tompítja a hegyet) elvégezni.
Nekem pl. bejött az aksis fúróba fogott wolfram + flex kombináció.
Még valami!
A csúcs szöge ugyan nem nagy hatással van a hegesztés minőségére, de a Wolfram élettartamára annál több. Általában 60 fok körül javasolnak. Így, szemre az alsó két sor nekem túl hegyesnek tűnik.
Az elektróda végéről mindig először tompán köszörüld le az szennyezett, égett, hosszirányban repedt részt, majd a forgás irányra merőlegesen a köszörűkő homlok felületén köszörüld, és legyen tű hegyes.
Kezdek figyelni az elektróda hegyezésre és tisztaságra, de még messze vannak a jótól a hegyeim. Van egy gagyi köszörűm (puha a korongja és kacsázik is), mostanában azzal hegyeztem a volfrám elektródákat, de váltanom kell vagy rendes köszörűkorongra, esetleg komplett másik köszörűre, vagy másik módszerre (egyelőre visszatértem az ezeknél jobban működő sarokcsiszolós-fúrógépes módszerre).
Gagyi köszörű, volfrám kézzel forgatva:
A fenti, első négy képen kézben tartott szokásos igénytelenséggel hegyezett elektródáim láthatók, ezekkel már nem is hegesztettem, hanem fúróba fogva újra köszörültem őket azon a gagyi köszörűn, aminek már nagyon bordás a palástja. A fúrós módszerrel jóval hegyesebbre sikerült a köszörülés és így is maradt némi hiba, viszont úgy tűnik, hogy jól lehet vele hegeszteni:
Köszi a tanácsokat! 2,4mm átmérőjű a volfrám, ez bírja a 190 Ampert, Van még 1,6-os volfrámom is, de az gondolom már olvadna ennyitől. Rosszul emlékeztem, 0,2 másodperc volt az ívidő, ezt végül még lejjebb vettem, most 0,17 másodperc, pálcából pedig 1,6 után kettessel próbálkoztam, de az átütő siker elmaradt.
Sajnos nem javult a hegesztésem minősége, ennek számos (természetesen rajtam kívül eső) oka közül a két legfőbb:
- extra kényelmetlen a hegesztés (lásd a képet) és nem is látom sok esetben a volfrámot és a varratot, szóval gyakorlatilag vakon hegesztek, a volfrámmal tapogatom ki a megfelelőnek vélt pozíciót – és ez a módszer bármilyen meglepő is, nem működik :(
- a volfrám hegyeim nem a legjobbak.
A hozaganyag pálcáját azért fektetem be a sarokba, mert a jelen helyzetben nem kívánom a kézi pálca adagolással még jobban szívatni magam. Könnyű a varrat helyére fektetett pálcával szabályos varratot kialakítani, ha minden jól megy. Kivéve, ha gebasz van:
- mivel nem látom a célt, nyilván sokszor „lövök” mellé,
- bár az is előfordul, hogy rátátok a hegesztésre és mégsem oda csap az ív, ahová kellene - szerintem itt volfrám elektróda gond van,
- továbbá hajlamos elmászni, kihajolni (meggörbül a hőtől) a pálca, ha nincs rögzítve vagy már rövid.
Valamiért a Hetrát jobban szeretem, lágyabb gyengébb az ív, 2-es falu zártszelvényeket jobban tudok vele hegeszteni. (Dög nehéz, van hozzá egy kis kocsi)
Pedig az Iweldet sokkal finomban lehet állítani, mint a Hetrát.
Igazad van,egy fázis esetén a primer oldal 120 - 130A esetén (3.2mm) 16A soványka........inverter esetén is. A 2.5mm oké. Ha mégis egyfázisú invertert vennél,kb 200A kategóriát,én tudnék mesélni,hogy is működhet 3.2mm folyamatában vele 16A rról....... Ha jól emlékszem,a 3fázisú hetra 2 fázisról ment,és 220 - ról is........!?
Őszintén mondom,40 éve hegesztek,mindennel majdnem,de inverteres sosem volt a kezemben .Gondolkodtam sokszor hogy veszek egyet de mindig elmaradt.látom hogy már egy 20 as körül lehet venni elvileg jó inverterest,de ha lehúzok veluk folyamatosan 2-3 db 3.25 ös pálcát akkor gondolom annyi neki és lekapcsol. Egy ilyen régi nagy dög meg általában birja a kiképzést.Mühelyasztalon hegesztek 90 százalékban,és ott a 3 x 16 Amper. Az 1 x 16 amper az nem sokra elég ,szerintem. Szóval nem tudom ........
Egy 10 esért megkapom. Igaz nehéz meg régi,de állitólag tökéletesen üzemel.És egyenáramot ad .Van itthon oxigén dissous,sima hegesztőtrafó,meg Co is.De arra gondoltam hogy ennyi pénzért elfér az asztal alatt,háromfázisú hosszabbitóm meg van egy 50 m es .Ezzel meg lehet elviekben használni bázikus,saválló meg egyéb pálcákat is.
Ugyan nem használtam ilyet, de ódzkodnék tőle. Szerintem ez egy inkább többé, mint kevésbé használhatatlan, kisipari DÖG.
Nem viszed sehova (tán még a kertbe se), mert:
1. Háromfázisú
2. kurva nehéz.
(Egy kistestvérét használtuk párszor, de rohadt gyorsan lecseréltük: kábé 25 kilós létére is talicskára kellett rakni, hogyha füves terepre kellett menni vele. Egy kínlódás volt az egész.)
+1 Nem mellesleg 11KW-ot eszik a "kicsike", miközben akár 170A-ral is hegeszthetsz vele (kb. 3.8KW leadott teljesítmény - ennyit egy inverteres egy fázisról is tud), ha jól olvasom, akkor nevetséges (25-35%-os) BMI-vel.
