" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Tényleg? Mekkora fagy érte? Nekem már eléggé hajt, és itt ma-holnap éjszaka várható egy kis fagy, remélem nem lesz gond, már pont örültem, úgy néz ki csak lesz 2 virág az ananasnayán.
Itt is volt egy kis természetes szelekció. :) A mini kivik minden 3. hajtáskezdeménye elfagyott. Bár lehet a többin még csak nem látszik. Amik nem hajtottak még ki, azok látszólag nem sínylették meg.
Elképzelhető, hogy mirabolán virágainak nem lett semmi baja? A kert hidegebb részén vannak, most megnéztem őket. Látszólag semmi bajuk, méhet is láttam rajtuk.
szeretném a segítséged kérni. Van két 4-5 méteres nőivarú hawyard egyedem, a pergolla kialakításánál tartok. Az első kérdésem az, hogy a mennyire fontos a termőkar elhajtásának magassága? Legtöbb helyen ez 1,5 méteren történik(képek alapján), ha 2 vagy annál valamivel magasabban történik, az befolyásol valamit? Amiatt kérdezem, mert egy bejárt terület fölé akarom a támasztékot tervezni. Az alábbi képen a látható az egyik kivi és a háttérben a leendő függesztés helye.
A pergolla kialakítása az oszlop T tartójáról a falon keresztül erősített acélsodronyon lenne. Az alábbi móricka rajzzal "szemlétetve.
Esetleg valami más megoldás, ami szembetűnő? A tartó oszlop cseréje még esedékes, akácfaoszlopról van szó, de lehet tartósabbra cserélném.
A másik kivi, is az előzőhöz hasonló tartószerkezetet kapta volna, de sikerült megfelelő támrendszert találnom neki a szomszédban.
Itt a kivi. A támrendszer.
A támrendszer két oszlopa lenne áthelyezve. Sok munka lenne vele, de egy stabilabb rendszer lenne ez+a másik oldali tartóág is felhegeszthető lenne rá.
Valami ilyesmi elrendezésről lenne szó, csak egy jobb oldali tartó is lenne rá szerelve:)
DE a növény valahogy így futna rajta.
Akármilyen tanácsot szívesen fogadok. Sajnos a kialakítás lehetősége korlátolt számomra.
Nem véletlenül kezdtem fórumi pályafutásomat ilyen tartalmú hozzászólásokkal (azóta a véleményem csak még inkább megszilárdult):
"Kiegészítés a saját bevezetőmhöz: Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jó érzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplínában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki."
Ma olvastam reggeli teázás közben a Nők lapja Kert és virág különszámában a bogyós gyümölcsökről. Idézem a kivire vonatkozó részt:
"A kivi kúszónövény, ezért eleinte könnyű dolgunk van a metszéssel, amit mindig február táján kell megejteni, fagymentes időben, amíg alszik a cserje, azaz mielőtt a rügyek felpattannának. Vágjuk vissza mindegyik hajtását 5-8 szemre. Később, amikor már követhetetlen az ágrendszer, tetejezzük le, kurtítsuk meg alaposan a hajtásokat."
A szerző ismert személy, feltételeztem, hogy ért hozzá. Hm.
Esetleg írhatnátok nekik. Ezt az újságot sokan olvassák, helyesen kellene megírni. Nekem nincs kivim, de Nino abszolút hiteles lenne.
Van az újságban más hülyeség is (két oldalon, több fotóval szereplő téltemető gólyahírként pl.), de az nem ide tartozik.
Ténylegesen ennél jóval hidegebb volt, hiszen kit érdekel a Budapest belvárosi 2 fok, mikor Ferihegyen -5-öt mértek, és szerte az agglomerációban -3 fokok voltak legalább, talajon meg -6. A virágzó kajsziknak konyec.
Szancsi milyen műszerrel mérsz, milyen árnyékolóval? :)
Este tervezem, hogy kiviszem a mérőm egy dombhoz, kíváncsi vagyok mennyi eltérés lesz az otthonihoz képest. Sajna nincs hozzá árnyékoló, így csak 1 kartonpapírral fogom takarni, így csökkentve a sima kisugárzást nem tudom mire lesz elég, kíváncsi leszek :) Otthon Taki féle árnyékolót csináltam, szóval az elég jó sztem :)
Van valakinek tapasztalata az Ananasnaja kivivel? A Porzós idén is epikus virágzásra készül, de az anansnaja egy virágot sem hajlandó hozni és ez mostmár idegesítő. Van valami trükk hogy termőre forduljon?
Szedtem már ki 20 éves Aranyeső bokrot, nem egy leányálom, de hosszú távon annyi előnyhöz jutnál, ami megéri az 1-2 órás erőfeszítést. Emellett érdemes dugványozni is, nagyon egyszerű és 90% sikerülni szokott, ha betartod az alapvető szabályokat.
Én kiásnám az egész fát gyökerestől. Akkor már idén teremne.
Tudom, elég nagy munka, de azért nem olyan nehéz, hacsak nem valami 50-100 éves bokorról van szó. Ha a gyökereknek csak a felét sikerül kiszedni, az se baj, túl fogja élni.
Kettő darab balta , vagy egy balta és egy nagykalapács segítségével hasíts belőle gyökeres tősarjat most és jó mélyen ásd el úgy hogy a szárából is vagy 15 centi a föld felszíne alá kerüljön.
