Nem, hanem a MÜKI másik oldalán, a 110.-ben.
Az a helyzet, hogy a 116-118.-ban nem nagyon ismertem korabeli gyerekeket. Barátaim inkább az Ilka u.-ból kerültek ki, általános iskolás osztálytársaim közül. Örülök, hogy évtizedek távolából legalább eggyel tartom ma is a kapcsolatot: leányom keresztapja lett a gyermekkori barát!
Amúgy tősgyökeres zuglói vagyok, összesen 3 helyen laktam életemben: az Egressy út végén, majdnem a Vezér u. sarkánál (és így emlékezem - te jó Isten, hogy milyen öreg vagyok! - a bolgárkertészetre, amelynek helyén ma egy lakótelepszerűség áll a patak felőli oldalon.) majd a Hungária út 110.-ben és több, mint 25 éve a Zuglói lakótelepen.
Egyébként az Abonyiba, majd a Dózsába jártam. És a Petrikbe. Valóban nagyon kemény iskola volt, akkor úgy hírlett, hogy Pesten két nehéz középiskola van: a másik a Kandó volt. Én egészen véletlenül kerültem oda (de ez egy másik történet), a vegyészethez annyi hajlandóságom volt, mint a szobrászathoz (azaz semmi) s tanulás helyett is inkább a Ligetbe jártam focizni. Na, meg is lett az "eredménye", de ez megint egy másik történet...
Még emlékezem a Népstadion építésére is, ahol az iskolai énekkar tagjakánt én is mozgalmi dalokkal szórakoztattam az építőmunkásokat egy hevenyészett stúdióból.
Akkor még keresztül lehetett járni a Stadion helyén léávő grundon és ez nagyon leegyszerűsítette az Abonyi u. és a Hungária út közötti gyalogközlekedést.
És milyen érdekes...A Semsey u.-ban kisgyerekként járva-kelve, iskolába menet láttam egy névtáblát, amely egy "Műstoppoló" szolgáltatásait hirdette. El nem tudtam képzelni, hogy mi is az a műstoppolás!!! És mit tesz Isten, évtizedekkel később megtudtam: későbbi apósom huga volt a műstoppoló! De hogy az élet mennyire nem egyszerű: nejem természetesen (és így apósom is) a város "másik végén" lakott!
A környék persze rendkívül megváltozott - előnyére. Mikor én oda kerültem, még a MÜKI helyén is egy ócskavas telep volt és nem állt az Egressy út sarki a szocreál épületkomplexum sem...
Na, de túl sok ez egyszerre!
Azt hiszem, hogy bemutatkozásnak a T. topic tagoknak talán megterhelő is ennyit olvasgatni... Örülök, hogy ráakadtam erre a helyre és a jövőben rendszeresen látogatom is majd.
Üdv
Frimi
Nahát!!! Én is a kenyérgyárral szemben laktam!!!(Lehet, hogy egy házban laktunk???)
És 56-ban csak át kellett menni az utca túloldalára, úgy du. 3/4 2-kor, mert 2-től kijárási tilalom volt és akkor már senki sem állt ott. Reggel 8-kor meg már majdnem a Kerepesi útnál állt a sor vége!!!
Szia!
Én oda jártam, amikor még egyszerüen csak Május 1 út 23. sz. ének zene tag. ált. isk. volt a neve! (1978-86) Ebböl következik, hogy mostmár biztos minden megváltozott azóta.
Az ELTE uszodáját én nagyon szeretem, de mivel elsősorban az egyetemistáké, csak korlátozott időpontotkban látogatható. Viszont olcsó, és nemrég felújitották - azóta nem voltam, de én előtte is szerettem, szóval elképzelhető, hogy jobb lett... :-))
Más: lehet, hogy a Liszt Ferenc Ált. Isk. mellett döntünk, ha esetleg van valakinek információja, szivesen meghallgatnám, akár magánban is!
A BVSC jó, mert kevesen vannak, bár az öltöző szinvonala sajnos ott is csak a magyar átlag. Tudni kell a publikus nyitvatartási időt, mert sok az edzés. Szauna korrekt. Az árakról nincs adatom, mert régen voltam utoljára.
Gratulálok "Hamster"-nek a képhez, én még utaztam a régi 25-ösön.
És a többieknek is az idézetekért!
Ki látta a Sugár felől a "Árkád" oldalát?
Az se semmi, a ferde ablaksor, elöször azt hittem én szédültem el.
Más:
Zuglóban a következő uszodákról tudok:
Széchenyi, BVSC.
Ki mit tud rólúk?
Szolgáltatások, árak, minöség? (pl, milyen medencék vannak, szauna, kondi, mennyi a belépő, esetleg bérlet, milyen a környezet? stb.)
Aki tud egyébről is pl.:ELTE úszoda????
ossza meg velünk.
Illetve hallotam, hogy a "Hotel Ifjuság"-nak is van uszodája ami állítólag nem csak a szálló vendégeinek van?
Ha weblap cimeket is tudtok, lehetne idézni.
Kösz
...majd az impozánsan emelkedő sportcsarnok lassan eltűnt az űrben és csak a féklámpáinak felvillanását lehetett egy pillanatra látni, amint befordult a Hold mellett :-DDD
Vasárnap reggel elmentem újságért a Népstadionhoz metróállomáshoz, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy eltüntek azok a borzalmas pavilonok a placcról, már csak két zöldséges tartja magát a metróbejárat két oldalán. Nagyon kellemes látvány volt a tisztuló környék, + biztató az emelkedő sportcsarnok impozáns képe is.
Most már csak a seftes buszokat kéne eltüntetni lentről...
Az egyikből fénymásoltam és szkenneltem. Kicsit hosszú, és lehet, hogy ismétlések is vannak benne, de azért érdekes.
Zuglóról, dióhéjban
(Zugló rövid története)
Több ezer évvel ezelőtt fővárosunk mai területén, a lassan elsekélyesedő Pannon-tenger helyett, az Ős-Duna vette át a tájformáló karmester szerepét szabdalta, töltögette, dombokkal tarkította a tájat, amelynek része a mai Zugló, a XIV. kerület is. De még ezen a viszonylag szűk határok közt azonosítható vidéken is legalább kétféle a táj, két arcát mutatja, már az ember környezetformáló beavatkozása előtt. Az egyik jellegzetes tájelem a Dunába torkolló Rákos-patak közvetlen környezete. Nádas, mocsaras ingoványok, áradásainak nyáron is megmaradó sekély tavai, fűz, nyár és égerligetek. A másik, a nagyobb területet uraló táj-elem a homokos, füves puszta, csenevész sarjerdő foltokkal, bokros sűrűkkel. Ami pedig a talaj szerkezetét illeti, Zugló mai felszínét szinte mindenütt 1-2 méter vastag homokréteg borítja, a mára már félméternyi hordalékföld alatt húzódva.
A már emlegetett Rákos-patak sokkal fontosabb szerepet játszott a végleges kép kialakulásában, mint ahogy azt mai jelentéktelen állapotát szemlélve elképzelhetnénk. Több ágra szakadva rendezte újra meg újra át a föld „bútorzatát", különösen abban a korszakában gyakorolva aktív hatást az eseményekre, amelyeket már történelminek nevezhetünk, s ami-kor dunai torkolatvidéke is közelebb feküdt hozzánk, a folyó egy nagy hozamú ágának képében, amely a mai Rákosrendező közvetlen közelében hömpölygött. A Rákos mezeje, ár-területe is ebben az időben vergődött nagy hímévre, jeles gyülekezéseknek adva otthont, országgyűléseknek, hadi seregléseknek, katonai gyakorlatoknak, amelyeknek divatja a XIII. században kezdődött s kitartott a XVI. századig, de jóval később is fogadta például a polgári őrseregeket, amelyeknek látványos gyakorlatai a XIX. század közepén zajlottak.
Akkorra a városi civilizáció már végérvényesen meghódította ezt a vidéket, miután a fásítást vagy száz évvel korábban megkezdték. Az előző század végére hivatalosan is meg-nyíló Városerdő mögött az 1830-as évek derekán megindult az úgynevezett Erdőtelkek parcellázása. Utóbbi kettős teleksor lesz majd Herminamezőnek/ a mai Zugló legöregebb városrészének a magja. Hivatalossá tett születésnapja is van ilyenformán a XIV. kerületnek, mégpedig az a nap, amikor a Hermina-kápolna alapkövét 1842 októberében itt ünnepélyesen elhelyezték, s nem mellékesen megnyílt Bartl kávés hamar elhíresült nyaralószállója, amely mágnesként vonzotta az előkelő közönséget s a vállalkozó sikerén lelkesülő konkurenciát. 1843-ban már három nyaralószálló működött itt, s hamarosan Pest-környék legismertebb nyaraló- és gyógyhelye a vidék, számos „priznitz-intézettel", vendéglővel.
A városegyesítést, 1873-at követően, amikor a mai Zugló területe még három kerülethez, a Terézvároshoz, Erzsébetvároshoz és Rákosfalva révén Kőbányához tartozott, nyolc tele-ülésrész mozaikjából épül össze a majdani kerület. A Városligetből, Herminamezőből, Istvánmezőből, Törökőrből, Kis-Szuglóból, Nagy-Szuglóból, Alsórákosból és Rákos-falvából.
A város (Pest) még úgy számolt, hogy a Városliget közvetlen környéke - azaz Hermina- és Istvánmező - a városi nagy park bővítésére szolgál majd, ezért az itt fekvő telkeket csak haszonbérbe adták a pioníroknak, de mire a Ligethez vezető Stefánia út megépült, kiderült, hogy túl drágák lesznek ezek a parcellák közcélra. El is adták mindet, s az 1880-as évektől megindul a rohamos beépülés máig lefékezhetetlen és az eredeti adottságokat felmorzsoló folyamata. Időközben még egy nyaralócentrum alakult ki a nyolcszázhatvanas-nyolcszáz-kilencvenes évek intervallumában. Ez a Zsivora-major körül kivirágzó Rákosfalva, amely létrejöttét annak köszönheti, hogy 1888-ban megindult a helyiérdekű vasút járata Cinkotára, csinos és fontos állomással itt, Kőbánya és Zugló határán. Idáig érve a történetben, egy új és
fontos dimenzióját szükséges most jellemezni a majdani kerület fejlődésének, nevezetesen a közlekedését. Felületes szemlélő nem is gondolná, milyen kulcsfontosságú szerepet játszhat egy település históriájában útjainak és utazási kapcsolatainak minősége. És ami Zuglót illeti, szinte teljes területéről elmondható, hogy hagyományosan jók a közlekedési kapcsolatai. Az kétségtelen ebből az áttekintésből is, hogy Zugló városi közlekedési kapcsolatai a Városliget vonzerejéből eredeztethetőek. Már 1832-ben omnibuszjárat hozta-vitte ide s innen az utasokat, s 1855-ben külön vállalkozás is szerveződött Városligeti Omnibusz Társulat néven, amelynek egyébként 1858-ig társtulajdonosa volt az a Bartl János, akit Zugló, pontosabban Herminamező alapító polgáraként tart nyilván a helyhistória. Az első vonal azonban, amely beljebb hatolt a kies Zuglóba, csak 1895. május 1-jén indult meg. A Budapesti Társaskocsi Rt. kocsijai a Gólya vendéglőig/ azaz az Erzsébet királyné útja és a Nagy Lajos király út szegleténél álló beszálló fogadóig közlekedtek. Az 1880-as évek végén Kis-Zugló felé is nyitottak vonalat a Thököly (akkor Csömöri) úton. Ennek zuglói végállomása előbb a vasúti kereszteződésnél, majd a Róna utcánál volt. 1897-ben - a főváros vonalai villamosítási programjának keretében - itt is megindult aztán az első villamosjárat, nagyjából éppen ezen a vonalon. 1899-ben kiépült az innen induló Hermina úti összekötő vonal, 1902-ben pedig átadták a forgalomnak, akkor még csak a Hajtsár (Nagy Lajos király) útig kiépített, de már 1903-ban az Öv utcáig meghosszabbított Erzsébet királyné úti számyvonalat.
Ezek a gyökerei a Zuglót a várossal összekapcsoló járatrendszereknek, amelyek természetesen alaposan megváltoztak a századforduló óta eltelt újabb majd száz esztendőben, de miközben a busz- és trolibuszjáratok is bekapcsolódtak a közlekedési infrastruktúrába, s mi-közben újabb és újabb beépülő, ám korábban ellátatlan területeket értek el a járatok, valami mindvégig változatlan maradt. Akut zavarai ellenére mind a mai napig elmondható, hogy Zugló közlekedési kapcsolata Budapesttel jóval intenzívebb a (külső) kerületek átlagánál.
Alaptörténetünk kronológiájában is a századfordulóig jutottunk, amikor megszakítottuk az előadást a közlekedés oly fontos epizódjával. A múlt század végén, a nagyipar Pest-budai meggyökeresedésével, a hivatali infrastruktúra végleges kialakulásával - ami a Kiegyezés után önállósuló közigazgatás térnyerésével s modernizációjával függ össze - olyan népességrétegek köre bővült exponenciálisan, amelyeknek fizetőképessége és igényei új területhasználatot hoznak divatba. A középrétegek, a kisegzisztenciák tízezrei keresnek otthont maguknak a város (kül)területén, s találnak itt telkeket, Zuglóban, ahol kertes házaikat fölépíthetik. 1890 és 1900 között így és ezért gyarapodik kereken tízezer lélekkel a majdani kerület népessége, ami a néhány száz őslakoshoz viszonyítva robbanásszerű változást regisztrál. Ekkor kerül sor Törökőr és a két Szugló benépesedésére/ bár az utóbbi két városrészben, sőt, a legrégebben civilizált Herminamező területén is akadnak még jócskán majorságok és kertészetek, egészen az első háború végéig tarkítva a területhasználat térképét. Nem is beszélve Alsórákosról - az Alsórákosi rétekről - ahol, csakúgy, mint Rákosfalva határában/ gyakorlatilag uralkodó életforma még a mezőgazdaság, itt-ott annak külterjes ága.
Ellentmondásos a fejlődés, a gyarapodás, a változások képlete. A közművesítés nem tart lépést az épületállomány és a lakosság számának rohamos gyarapodásával, rosszak az út-viszonyok, az ivóvízért sokszor kilométereket kell gyalogolni. A kívánatos városiasodást az önálló elöljáróság megalakításában vélték megtalálni az őslakók és képviselőik. Az 1930-ban elfogadott Fővárosi Törvény meg is teremtette ennek jogi kereteit, más kérdés, hogy a konkrét lépések - döntések - sokáig várattak magukra.
1935 lesz ezután az új fejezet nyitánya. 1935. február 13-án, szerdán, 17.30 órai kezdettel rendkívüli közgyűlésre hívják a városatyákat az Újvárosháza dísztermébe. Dr. Farkas Ákos tanácsnok terjeszti elő a javaslatot. A VI., a VII. és a X. kerület fentemlített településrészeinek integrálásával, 67 ezer lakossal megalakul a főváros új, a XIV. kerülete. Megvizsgálják a létrehozandó elöljáróság elhelyezési lehetőségeit, a kényszerű választás a főváros tulajdonát képező s nemrég épült egyik bérházra esik. (Már akkor is a Bosnyák tér a településrész természetes központja, de sem akkor, sem azóta nem sikerül kiépíteni, eszközök, pénz hiányában mindmáig csak a három templom és a piac mutatja kitüntetett pontja - volna - ez Zuglónak.)
A kerületi elöljáróság felállítása ügyében február-márciusban folytatódnak a tárgyalások, augusztusban kijelölik az új utcákat és tereket, szeptemberben megjelenik a polgármesteri rendelet, amely az elöljáróság működése megkezdésének időpontjaként 1935. október elsejét jelöli meg.
Függetlenül a hivatalos aktustól, időközben újabb változásokat regisztrál a história a harmincas években felparcellázzák Alsórákos területét is, ahol addig jellemzően mezőgazdasági termelés folyt, a bolgárkertészetek utolsó táblái feküdtek. Évek alatt, viharos sebességgel népesedik be Alsórákos, eltűnnek a kertkultúra utolsó nyomai, megjelenik a bérlakásépítés igénytelenebb vonulata is a bérvillák mellett, a családi házas beépítésre szánt telkek mérete egyre zsugorodik. Az 1875 hektáron - ennyi 1935-ben a kerület hivatalosan számított területe - Pest legdinamikusabban fejlődő városrésze növeszti itt már újabb s újabb évgyűrűit. A negyvenes években már 90 ezren élnek itt.
Mégis, mikor a háború utáni nagy lakásépítéseknek helyet keres a város „keresve sem lehetett volna alkalmasabb helyet találni, mint Zuglónak széles utakkal, részben közművek-kel is feltárt, homokos alaptalajú, ritkán beépített területét", hogy egy építész szakember véleményét idézzük. Újra jöhetett hát a „dinamikus fejlődés", aminek árnyoldalait különösen azok érzékelik, akik még kényelmes, otthonos, zöldben fürdő városrésznek tudták az otthonukat. (S mert minden relatív, Zugló ma is az egyik legzöldebb városrésze Budapestnek...)
Felépül a Kerepesi úti (1953), a Kacsóh Pongrác úti (1965), a hetvenes években a Nagy Lajos király úti, majd legnagyobb lakótelepként, több ütemben, itt már számos családi ház le-bontása árán, a Füredi úti lakótelep. Hogy a kisebb lakótelepekről ne is beszéljünk. Iskolák, üzletek, az intézményrendszer, igazodva a lakótelepek igényeihez, szintén fölös számban születtek meg, mondhatni: gomba módra. Csak 1980 után lassult az ütem, hogy az 1990-es évekre még tovább lassuljon - már ami a lakónegyedek gyarapodását illeti. Alapvetően megváltozik ekkorra már a kerület arculata. S nem feltétlenül előnyére. A beköltözési hullám erejének köszönhetően 1980. január elsején közel 170 ezren mondhatták magukról, hogy zuglóiak. (1990-ben, az utolsó népszámláláskor viszont már csak 144 ezren. De még így is a XIV. a főváros egyik legnépesebb kerülete.)
Heterogén szerkezetű, folytonos infrastrukturális gondokkal küszködő, egyes mutatóit tekintve elöregedő városrész lett Zugló, amelynek mindennapos gondjai éppen olyanok, mint Budapest bármely más kerületéé.
Adottságai azonban még ma sem tűntek el nyomtalanul. Minden igyekezetünknek arra kell irányulnia, hogy legalább ezt a lehető legtovább elmondhassuk városrészünkről, Zuglóról.
a panorama sorozat BUDAPEST cimü kiskönyvebe talatam a következöket Zugló múltjáról:
" mai XIV kerulet a közepkorban lakatlan mocsaras-erdös terulet volt.Reszben itt fekudt a törtenelmi nevezetessegu Rakos mezeje,ahol az orszaggyuleseket tartottak ket es fel evszazadon at;az elsöt 1286-ban az utolsot 1540-ben.A Rákos-patak a rakaszoknak,a mai Varosliget és környeke a vadaszoknak biztositott gazdag zsakmanyt.Mivel a fejlödö,epitkezö Pest innen termelte ki az epulet es tuzifat.a terulet teljesen koparra valt.
Miutan I.Lipot Pest varosanak adomanyozta a Varosliget teruletet,a varosi tanacs 1755-1757 között fuzfaval ultette be.A XIX szazad vegen epitettek az elsö villakat a mai Majus 1 ut es az Ajtosi Durer sor menten; a többi resz ekkor meg jobbara lakatlan volt es mezögazdasagi muveles alatt allott.A kiegyezes körul indult meg a varosiadosodas folyamata;de ekkor meg a mai XIV kerulet harom keruletnek a VI,VII es a X.-nek volt resze.1880-ban meg csak 2062 lakoja volt.A szazad vegetöl a kerulet belsö fele rohamos fejlödesnek indult;a Varosliget környeken villanegyed letesult,a kulsö teruleteken kissebb nagyobb gyarakat,muhelyeket epitettek,es ennek megfeleleöen itt a lakossag munkasokbol,iparosokbol es reszben kerteszekböl allott.A ket vh között folytatodott a terulet közepsö es kulsö reszeinek beepitese,a lakossag tarsadalmi elkulönulese azonban fennmaradt"
Edesapammal tegnap sokat beszelgettem a regi Rakosfalvarol.
Hihetetlen hogy 50 ev alatt hogy megvaltozott ez a környek.A regi Falva központja a mai katolikus Szt.István király Plébánia es a mellete elterulö iskola körul volt.Az elötte elterulö nagy park reszet kepezte a mai is megtalalhato I.vh emlekmu amin a haboruban elesett Falvaik nevsora talalhato.
A furedi utcatol a HEV-ig elterulö resz kukoricaföld volt,paraszthazakkal.A hazak nem közvetlenul az utca frontjara epultek hanem az elökert utan.E mögött alltak az istallok es a hatso kert.a kertek "kiskapuval" voltak összekötve igy annelkul hogy az utcara ki kellett volna menni at lehetett szomszedolni.
A Kerepesi utca köbanyai oldalara vmikor a haboru környeken komfort nelkuli 5-6 emeletes hazakat epitettek,ahol többnyre szegeny munkasok laktak.A fegyvergyar epitesevel parhuzamosan kezdtek a Feher ut bal oldalat befasitani.katonai löpalya,löszerraktar(laktanya(?) is muködött mögötte,az örtornyokra meg en is elekszem.
Az Örs vezer ter-Vasuti töltes-Egressy ut altal behatarolt teruleten kaposzta föld volt,mig az ötvenes evek elejen felszamoltak es 3-4 emeletes hazakat kezdtek el epiteni helyette.
A Fogarasi ut bal oldalan elterulö Vitez telep a Horthy Miklos altal a kiszolgalt vitezeknek adomanyozott telkekröl kapta nevet.
A Körvasutsor környeken allitolag vmilyen varrom talalhato,de se en se edesapam nem emlekszik ra pontosan.Nekem csak foszlanyokban remlik mintha hallottam volna egy tölrtenetet hogy a Budai Varrol vmifele alagut vezetett idaig.Valaki tud rola hallott talan valamit?
Kiderult hogy a szentmihalyi ut es a patak között letezö vmikori Illoolajgyarba a nagybatyam is dolgozott.allitolag a gyar tette tönkre a patakot beleengedven mindenfele kemiai szennyezö anyagot.
Falvanak strandja is volt a patak akkori tiszta vizevel feltöltve.
hirtelen ennyi jutott eszembe apam szavaibol,varom a folytatast ,az erdekes dolgokat
majd szinten ide leirom.
A Dagályban úszom szinte naponta a nyitott medencében és ott rendszeresen látok mindenféle nagytestű madarat, így vadkacsákat is. Talán onnan tettek egy kirándulást. :-))
Az Amerikai útra. Hogy hányas szám nem tudom, de ha a Thököly út felől mész az Erzsébet királyné útja irányába az Amerikai út bal oldalán, akkor a Bácskai utca után a 3. vagy 4. ház.
Sziasztok, már megint teljesen prózai problémával köszönök be ide, de nem tudjátok véletlenül, ha itt lakom a Füredin, hová kell mennem tüdőszűrőre??? Maholnap lejár a munkaalkalmasságim, és a vizsgálatra csak negativ tüdőszűrő-lelettel lehet menni... Talán az Örsön a rendelőintézetben van ernyőképszűrőállomás? :-)))
Röviden jellemzik elhelyezkedesuket es neveredetuket a kulönbözö varosreszeknek.Sajnos Zuglo eredeteröl (Kis es NagySzuglo cimszavak alatt) nem sok all,csak hogy 1930-ban egyesitettek öket.
"1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna épitését. A Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik."
Söt, ilyen hangulatos nevek vannak:
" Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kisszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget."
(Forrás: www.zuglo.hu)
De sajnos, magyarázatott ott sem találni :-(
Ami éredekes hogy Nagy-zugló, de Kis-Szugló, Mondjuk Városliget érthető, de Törökőr-nél Törököt őriznek, vagy a Török őrzi? :-))
Herminamező, Istvánmező talán valamelyik fönemesi (királyi) családtag nevét őrizné? (Mintha valahol valamit olvastam volna róla, annó...)
Zuglot eredetileg Szuglonak hivtak tehat nem hiszem hogy köze lenne a Zug szonak a szoösszetetelhez ha egyaltalan erröl van szo.hogy a Szuglo mit jelent nem sikerult idaig felkutatnom.
Viszont Zugligetröl a következöket talatam:
"1847-ben kapta az addigi Auwinkel (Ligetzug), korábbi nevén Sauwinkel (Disznózug) ezt a nevet. Valószínűleg az itt volt vadaskert vaddisznókban gazdag területe volt ez a rész."
Itt viszont egyertelmuen Winkel=zug szora törtent az utalas.
