Egy a földrajzhoz kapcsolódó szót kell körülírni, abból pedig kitalálni, mi is az. Lehet: ország, város, folyó, hegy, tó, terület, kontinens, geológiával, földtudománnyal kapcsolatos kifejezések, kőzetek, stb...
Sajnos nem erre gondoltam. Ez egy kisebb sziget, területe 260 km2, kb. akkora, mint a mi Csepel szigetünk. És nagyon lényeges információ: James Cook kapitány fedezte fel.
Rennell és Bellona a tartomány a Salamon-szigetek , amely két lakott atoll , Rennell és Bellona, vagy Mu Nggava és Mu Ngiki illetve a polinéz , valamint a lakatlannélkülözhetetlen Reef . Rennell és Bellona egyaránt polinéz lakott sziget a Salamon-szigetek, a legtöbb sziget elsőrendű Melanéziai néhány polinéz szigeteken. Ők ezért úgy vélte, polinéz kiugró . Az első ismert európai, hogy szem elől a szigetekre volt Mathew Boyd Camberwell , London , parancsnoka a kereskedelmi hajó, Bellona , 1793-ban. A tartomány egy kombinált lakossága 2377 (1999). A Samoic nyelve a szigetek, az angol szövegek, az úgynevezett "Rennell". A főváros Tigoa a Rennell szigeten .
Egy nem teljesen függetléen kis szigetállamról van szó, mely a Csendes óceán déli részén található. Lakóinak száma 2000 fő alatt van, többnyire polinézek. A kis szigetet annak idején még James Cook kapitány fedezte fel.
Bikinire korábban is gondoltam, de elvetettem, mert úgy hittem, hogy jóval nagyobb lakossága lehet. Aztán rájöttem, hogy mégis itt kell keresgélni.
Kutatásom eredménye: Bikini-szigetéről költöztették át ezt a kb. 200 szerencsétlen embert Kili-szigetére.
1968-ban az USA lakhatóvá nyilvánította a szigetet, és megkezdték a visszatelepítéseket. 1978-ban, mikor a vizsgálatok a stroncium–90 veszélyes arányát mutatták ki, a szigetet újra kitelepítették.
Sajnos nem. Ebben az esetben az USA éppen hogy nem lépett semmit, sem a kísérlet előtt, sem utána, hanem a Greenpeace segített Rongelapról áttelepülni. De nem is Rongelap a helyszíne az általam említett nukleáris kísérleteknek.
Egy nem egészen 1 km²-es sziget, amely lakatlan volt, amikor is az USA idetelepítette egy másik - szintén kis méretű - atollsziget lakóit (nem egészen 200 főt), amíg azt a szigetet nukleáris kísérletek céljára használták.
Lagúnája nincs, nem védi korallzátony. A szigetet évente négy hónapig hajóval nem lehet megközelíteni, mivel ekkor a tengeri szelek nagyon erősek, viharos erejűek. Fő mezőgazdasági terményük a kopra (a kókuszdió szárított húsa). Az USA nemzetközi megállapodás alapján évente minden lakosnak 15 dollárt fizet.
Hófehér dűnék, ameddig a szem csak ellát: a világ legnagyobb gipszsivatagában járunk. A környékbeli hegyek nagy mennyiségben tartalmaznak gipsztartalmú kőzeteket. A hegységek lassú emelkedése közben a hólé és az esővíz kioldotta a gipszanyagot, és a völgybe szállította, ahol – tekintve hogy a völgy lefolyástalan – lerakódott és felhalmozódott. A víz elpárolgását követően vastag gipszréteg alakult ki, amelyet a szél finom porrá őrölt. Ezekből alakultak ki a dűnék, amelyek akár 30 m-es magasságot is elérhetik. A mostoha körülményekhez kitűnően alkalmazkodott a szappanfa-jukka, amely évente akár 30 cm-t is képes növekedni, hogy virágait a homok fölött tartsa.
Hatalmas kiterjedésű felszini sómező, mely sósiavatgként és sós mocsárként is meghatározható, mivel altalában száraz, de időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja. Vannnak részei, ahol a sórézeg vastagsága eléri a 120 métert. Minden év novemberében flamingók költenek a területén.
(Én azt hittem, hogy ez még nem látogatható, de kiderült, hogy előzetes bejelentés után nincs akadálya, csak néhány nem túl bonyolult feltételnek kell megfelelni. No és persze nem sétagalopp.)
Köszi! (Semmi gond, azt láttam, hogy hét végén nem voltál.)
Egy hazánkbeli barlangról van szó, mely a Világörökség része. Érdekessége, hogy vize melegebb, mint a környező karsztforrásoké. Feltárása még nem teljes; jelenleg ismert végpontját 2010-ben érték el egy igen szűk szakaszon való átjutás után, mellyel több, mint egy évtizeden keresztül próbálkoztak és ez alatt egy halálos áldozatot is követelt a művelet. Jelenlegi hossza 1610 m.
A következő egy igen hideg tenger, az év nagy részében be van fagyva, csak két hónapon át húzódik vissza a jég a partközeli részekről. Két állam tengeri határa is rajta található, de ezen határ pontos helye vitatott. Stratégiailag fontos kérdés ez, hiszen jelentős kőolajmezők húzódnak a tenger alatt, amelyek egyelőre kiaknázatlanok. Nevét egy angol ellentengernagyról kapta.
A Pitcairn-szigetekről van szó, ami igazából az Egyesült Királyság tengerentúli területei közé tartozik, de önálló közigazgatása van. A szigetcsoport néhány atollból áll, ebből csak az egyik lakott, a Pitcairn-sziget, ott áll a főváros, Adamstown. Egy különleges, tahiti és angol keverékéből álló nyelvet beszélnek, ugyanis az őseik a Bounty fellázadt matrózai, és néhány tahiti őslakos.
Akkor hát itt a következő, hasonló témakörben: Ásványbányászati nyersanyag, Magyarország a világ 5. legnagyobb kitermelője. Jelentős folyadékfelvevő képességű, használják például a környezetvédelemben és a gyógyszeriparban is.
