Hosszú és középfrekvenciás rádióhullámok mindig indukált emmisszióval jönnek létre(kivétel ami a testek hőmérsékleti sugárzásának rádiohullámú része).A mikrohullámnál kell a mézerelvet használni az erősítésre,osztályozó mágnessel szétválasztani a gerjesztett állapotú mondjuk ammónia vagy céziumatomokat és azokat besugározni.Az infravörös vagy látható sugaraknál a mézerelv,ami egynelő a lézerelvvel már nehezebb az indukált erősítést megvalósítani,mert magasabb az indukált erősítéshez szükség küszöbb energiasűrűség.
De a hosszabb rádióhullámok koherensek,síkhullámok,ez az alapja,hogy távközlésre felhasználhatok,mert a távolsággal nem négyzetesen csökken az erőssége(mint az inkoherens fénysugaraknál,vagy sztatikus erőtereknél),hanem lineárisan.
Rosszul írtam:A cirkuláris hullámok hullámfüggvénye nem étdimenziós,hanem csak négy.
A kvantummechanika legnagyob problámája ez az összefonódás,hogy a periódusos rendszert nem is lehet a túl nagy dimenziós hullámfüggvényekre analitikusan megoldani,csak az alapállapotra lehet még jó közelítést tenni.Csak a hidrogént sikerült analitikusan leírni,illetve a héliumra nagyon numerikus közelítések vannak.
Bra(pszi)Hamilton-függvény ket(pszi)=átlagos energia segítségével fell lehet deríteni a hélium egyes állapotainak hullámfüggvényét.Kísérletből ismertek a színképvonalak energiaértékei,és arra egy hullámfüggvényt kell találni,amivel meg kapjuk ezt az energiát,ha bzorozzuk vele két oldalról a Hamilton-operátort.Megfelelő probafüggvényt kell felírni,amibe folytonosan változtatható tényező van,és segítségükkel elég pontosan be lehet lőni a valódi hullámfüggvényt,akkor értük el a helyes hullámfüggvényt,ha megkapjuk a neki megfelelő energiaállapotot.
Ha részecskék egyenként energicsomagok,amihez hullámcsomag tartozik,és a részecskék egymás körül keringenek amikhez az egyik részeckéé pszi(x(1),y(1),z(1),t),és a másik részecskék pszi(x(2),y(2,z(2),t) akkor az eredő rendzser hullámfüggvénye egy magasabb dimenziós hullámfüggvény:pszi(x(1),y(1),z(1),x(2),y(2),z(2),t) nem pedig a két részecske egyenkénti hullámfüggyvényéből kijövő lineáris kombináció.És az a baj,hogy a crkuláris hulámok hétdimenziós,hanem csak négy.
Azt nem értem,hogy ezek a részecskék miért vannak,mint kvantumok?
Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti azt a határfeltételt,hogy a hullámfüggvény amplitudója a végtelenben nullához tart.
Meg úgy tudom hullámcsomagok vannak,amik cirkulárisan polarizált hullámok szuperpoziciója,és ilyenkor nem zavarják-e egymást a keringő részecskék.
De én nem negatív kritikát akarok,mert ötletes az elmélet,de csak úgy tanítják,hogy a diszkrétségnek a határfelétel az oka,és hogy hullámcsomagok vannak.
Magukat a részecskéket mozgatják spirálisan a gravitonok?
A fény foton esetében a graviton pár DNS-re szuperponálódik a 2 elektromos töltés.
Itt tudod megérteni hogyan alakul ki a váltakozó elektromos és mágneses tér képzete: fotonmodell. Ha a fenti képet nézed, a töltések és a gravitonok egymáshoz való viszonya a ciklusok alatt változó.
Először egy négyszög alakzatot foglalnak el, ez megfelelhet a mágneses tér vektornak.
Félfordulattal később a 4 részecske egyvonalba kerül, ekkor a rendszerből a C negatív töltésegység kilóg, ez felel meg az elektromos tér vektornak.
Újabb félfordulat múlva négyszög alakzatban állnak, viszont a töltések az ellenkező oldalra kerültek, a nyíl mutatja a vektor irányát.
Ismét fél fordulat, a 4 részecske egyvonalban, de most a D pozitív töltés lóg ki a sorból, lásd nyíl.
A foton így eleve cirkulárisan poláros. A többi kérdésedet nem értem.
"Az elemi részecskéket nevezhetjük kvantumoknak is, a gravitonok energiacsomagok, ezek mozgatják a világot. Az EM töltések fogalmam nincs micsodák, de nem hullámok. Gravitonhoz kapcsolódva spirális mozgásuk van, ebből származik az anyag hullámtermészete, de a töltések is alapvetően részecskék.
A graviton párok is DNS szerűen mozognak, ez is hullámtermészetet generál."
Magukat a részecskéket mozgatják spirálisan a gravitonok?Ez okozza a cirkuláris polarizáció spirális hullámát?Akkor hogy lehet elkézelni a gömbszimmetrikus és Laguerre-polinom szor gömbfüggvény hullámfüggvényeket?
"Ezzel szemben részecskék a radiohullámok (EM hullámok), a fény, ezek nem is terjednek gömbszerűen, hanem egyenes vonalban. Ha nem így lenne nem létezhetne lézer."
A rádióhullám azért halad síkhullámként,mert indukált emisszió hozza létre és fázisban vannak az egyes fotonok.A látható fénynél spontán emisszió az általános,ahl a fotonok nincsenek fázisban,gömbszimmetrikus a hullámfüggvényük.A lézerben el kell érni az indukált emisszió energiküszöbét ami csak a lézerben valósítható meg rezonátorban.A rádióhullámoknál nagyon kicsi ez az energiaküszöb.
Az elemi részecskéknek nincs tömege, s mivel az anyagi világot 4 elemi részecske építi fel ezért a tömeg maga nem alapvető tulajdonsága az anyagnak. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor ezek a részecskék úgymond megállnak a rohanásban és egymás körül kezdenek keringeni.
Tehát a gravitonoknak (A és B) valamint az elektromos töltéseknek nincs tömegük.
A graviton sebessége több nagyságrenddel nagyob mint c, s ha töltéseket kap magára akkor lelassul, sebessége = c (ez lesz maga a fény)
A graviton nem alakulhat át semmilyen más részecskévé, lévén elemi részecske. Az anyagi világunk (barionos) részecskéi a 4 elemi részecske kombinációjával alakulnak ki.
Nincsenek azonos előjelű tömegek meg különböző előjelű tömegek, a tömeg az egyhelyben pörgő keringő részecskék tehetetlenségéből adódik, ennek semmiféle előjele nincs. Minden tömeg nyeli a DVAG-ot ezért minden tömeg között egymás felé mutató erő lép fel, ezt hívjuk tömegvonzásnak, de az erő nem vonzóerő hanem nyomó.
Privatti 788, próbáld meg értelmezni amit 785-ben írtam: a csillagok is emiatt gyulladnak be. Itt nem lehet hamukázni radioaktivitással meg súrlódással, egy tiszta hidrogénfelhőből is csillag születik. Ezt az interstelláris galaktikus ködöt valami felmelegíti olyan magas hőmérsékletre, hogy termonukleáris fúzió indulhat meg. A Földön ehhez a fúzióhoz atombombát kell robbantani, a robbanás szolgáltatja a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet
Előszöris mi nem részecske:
nem részecske a tér
nem részecskék a függvények
nem részecske a víz, vagy hang hullám (ezek a hullámok részecskék hullámzását jelentik természetesen, de ezek a hullámok önmagukban nem részecskék
Ezzel szemben részecskék a radiohullámok (EM hullámok), a fény, ezek nem is terjednek gömbszerűen, hanem egyenes vonalban. Ha nem így lenne nem létezhetne lézer.
Az elemi részecskéket nevezhetjük kvantumoknak is, a gravitonok energiacsomagok, ezek mozgatják a világot. Az EM töltések fogalmam nincs micsodák, de nem hullámok. Gravitonhoz kapcsolódva spirális mozgásuk van, ebből származik az anyag hullámtermészete, de a töltések is alapvetően részecskék.
A graviton párok is DNS szerűen mozognak, ez is hullámtermészetet generál.
Mennyi a graviton tömege,mennyi a sebessége?Átalalkulhat más részecskékbe?Az általa közvetitett kölcsönhatásban az azonos előjelű tömegek miért nem taszítják úgy egymást,mint a fotonnál az azonos előjelű töltések?
Igen, némileg valamiképpen kölcsönhatnak a tárggyal, sodorják a tárgyakat a Föld felé mert alulról kevesebb graviton érkezik. Sodorja a fényt is, ezt akkor látjuk ha a foton elmegy a Nap mellett görbül a pálya.
Semmi okunk azonban feltételezni, hogy a DVAG csak oldalirányban van hatással a fotonra. A Föld felé eső fotonra ugyanúgy hatással van, a foton gyorsul. Senki nem tudta és nem is akarta ezt a kicsiny sebességkülönbséget kimérni, de a GPS figyelembe veszi mint áltrel hatást.
A tárgyak melegszenek a DVAG nyelés hatására, lásd a Föld is meleg sőt tágul, folyton kitör egy kis láva, tűzhányó. Mielőtt elkezdené valaki a radioaktív Földet emlegetni, a csillagok is emiatt gyulladnak be !! Ha a csillagok keletkezésük közben nem kapnának a DVAG-ból energiát, soha nem indulhatna be a magfúzió.
Aurora 784, de olyan. A graviton is részecske mint a foton. Csak a foton összetettebb részecske (nem elemi részecske). A graviton 2 részecskéből áll (A és B) míg a foton 4 részecskéből (graviton A és B valamint + és minusz elektromos töltés).
De könyörgöm ne magyarázd el, mit mond ezekről a relelm meg a többi fizikus.
Szerintem a gravitonok vagyis a gravitációs hullámok nem olyan anyagi áramlás mint a fotonk vagy kozmikus sugarak zápora,csak a téridő geometriájának a megváltozása.De magának a propellernek nem tud átadni energiát,mert a propeller nézőpontjából nézve semmi sem változik,csak mi vesszük észre,hogy mintha a kitágult-összehúzódott volna,ahogy a gravitációs hullám áthalad rajta,de a propeller nem kap több energiát.
..vákuumban lévő - gyakorlatilag surlódásmentes alátámasztású propeller valamelyest forgásba jönne. S ezzel megdőlne az energiamegmaradás törvénye!
Vagy rosszul gondolom?
Igen rosszul gondolod. Mert a propellert egy olyan külső közeg (levegő, golyózápor, vízsugár) hajtja ami a felszínről pattan le.
A gravitonok pedig (gigantikus mennyiségben) úgyszólván kölcsönhatás nélkül átmennek a propeller anyagán és tök mindegy nekik, hogy a propeller meg van e hajlítva propeller formájúra vagy sem. A gravitonok a propeller alakjától függetlenül csakis a tömege arányában hatnak kölcsön a propellerrel. Semmiféle körbehajtó erő nem lép fel, csupán a propeller súlya.
Mindenki tudja, hogy a relelm mit állít az időről, én naívan mást állítok. Majd ha lehoznak egy GPS órát akkor megbeszélhetjük, melyik naív elképzelés talál jobban.
..nem hiszem, hogy az lenne a feketelyuk anyagának kiterjedése..
Hát persze, fogalmunk nincs miféle anyag van a BH -ban, mit lehet a kiterjedésének nevezni.
..az eseményhorizont szerintem csak annyit jelent, hogy ott a gravitáció olyan nagy, hogy a fotonok nem jutnak ki..
Úgy van. És éppen ezért tekinthetjük a BH átmérőjének az eseményhorizontot. Mert ettől lesz lyuk, semmi mástól. Innentől kezdve minden csak befelé esik, kivéve a gravitációs sugarakat.
Az eseményhorizont annyit jelent, hogy itt a DVAG (befelé) "áramlási sebessége" éppen = c, befelé sokkal több graviton áramlik mint kifelé, befelé fúj a gravitonszél éppen fénysebességgel. Egy kifelé tartó foton tehát éppen c sebességű szembeszelet kap, elmozdulni ezért nem tud, ott áll az eseményhorizonton. Ez a foton hozzánk a földre soha nem érkezik meg, mert a mi szemszögünkből áll.
Nem áll viszont a szembe fújó DVAG-hoz képest, a foton a DVAG-hoz képest éppen fénysebességgel mozog mint mindig.
Privatti 775, a Földnek soha nem lesz eseményhorizontja, sem almányi, sem atomnyi. Akkor lehet neki ha megnő a tömege legalább 1.4 Naptömegre. Ennél kisebb tömegű (párolgó) fekete lyukak csak Hawking agyában léteznek. Meg a tiedben.
Az eseményhorizont nem a foton számára fontos határ,hogy onnan már nem juthat hozzánk információ!Az akkréciós korongot addig lehet nyomon követni,addig a határig jutnak el hozzánk az akkreciós korong izzása miatti röntgensugarak.De ez szerintem nem a feketelyukat jellemzi,nem hiszem,hogy az lenne a feketelyuk anyagának kiterjedése.
Szerintem sincs a középpontban szingularitás,de az eseményhorizont szerintem csak annyit jelent,hogy ott a gravitáció olyan nagy,hogy a fotonok nem jutnak ki,hanem keringenek a feketelyuk körül.Azo belül pedig bezuhannak a feketelyukba.
De azzal egyetértesz,hogy a jelenlegi elmélet szerint a feketelyuk egy középponti szingularitása az anyagnak,mert nem ismernek semmit ami megtudná állítani a grvitációs összehúzódást.
Most teljesen mindegy, hogy mit tekintesz a BH átmérőjének, ha jobbat nem tudsz megteszi az eseményhorizont átmérője. A lényeg az, hogy legyen valamiféle átmérője. Úgysem tudjuk, hogy a BH-ban lévő anyag miféle formában van jelen. Olyan ez mint a Nap átmérője. Nem tudod pontosan mekkora, de biztosan tudod, hogy van neki.
Egy dolog a nagyon fontos, a térfogata nem nulla, az átmérője nem nulla.
A szingularitást felejtsd el, az ezt jósoló elméletek rosszak, ettől rossz a relativitáselmélet is, mert neki kell a (nemlétező) szingularitás.
Nem kell semmit megszelidíteni, mert az egész egy hülyeség. A BH belsejében is ugyanúgy ottvan az anyag mint pl a Napban. A BH közepében lévő nyomás
nem tart a végtelenhez,
a nyomásnak jól meghatározott maximuma van, egy bizonyos BH méret felett már tovább nem nő. A maximális középponti nyomást a külső gravitációs nyomóerő (DVAG) szabja meg. Nincs benne szingularitás. Sem durva, sem szelíd.
