Nem tudjátok véletlen, hogy ki "négerkedte" össze a Schlosser életrajzát? Újraolvastam és - bevallom - tetszik, de kíváncsi volnék, hogy ki írta és milyen módon.
A 88/89-es bajnokságban volt az a bizonyos döntetlenes-tizenegyesrúgásos 3-2-1 pontrendszer, a következő évben a győzelemért 3, a döntetlenért 1 pont járt. A 90/91-es szezonban ismét két pont járt a győzelemért, s csak az 1994-1995-ös bajnoki évtől lett folyamatos a most is érvényben lévő 3-1-0 pontozás.
Döntetlenes-tizenegyesrúgós évben szinte minden normális számítás szerint a Videoton lett volna a bajnok. A 63-at pedig valahogy nem szeretem olvasgatni...
Én úgy tudom, hogy a hetvenes évek elején (volt már erről szó a topicban). Pl. a Győr úgy lett 63-ban bajnok, hogy a gólARÁNY döntött, a különbség szerint harmadik lett volna. A tabellák szerint az 1970/71-es bajnokságban számították először a különbséget (a kettőspontot felváltotta a kötőjel). De nekem olyan is rémlik, hogy a németek már 45 előtt is használták a gólkülönbséget. A hárompontos rendszerrel nálunk, azt hiszem 89-ben (?) próbálkoztak először, úgy, hogy döntetlen esetén 11-eseket rúgtak, az ott győztes csapat két pontot szerzett. Aztán talán 95-től ért 3 pontot a győzelem. Ezeket most fejből írtam, a 63-as bajnokságot megnéztem. 1. Győri ETO 20:7 17 pont (gólarány 2,857) 2. Bp. Honvéd 30:12 17 pont (gólarány 2,5) 3. FTC 33:18 17 pont (gólarány 1,83)
Gólkülönbség szerint ez lett volna a végeredmény: 1. Bp. Honvéd (+18 gól) 2. FTC (+15 gól) 3. Győri ETO (+13 gól)
Fontos konklúzió a végére: a "hathárom" az 6:3 és nem 6-3!!!
Ezt a hozzászólást akár egy az egyben is átemelheted.:)
Kedves ide író tudósok, bocs az offolásért, de meg tudná valaki mondani, mikor vezették be , hogy pontegyenlőség esetén nem a gólarány, hanem a gólkülönbség dönt ? Én úgy a hetvenes évek közepe tájára tenném, de konkrétan nem tudom. A Bayíern München topikban valakit kijavítottam, erre többen csodálkoztak, hogy a kettő nem ugyanaz ? Ugyanakkor találták ki, hogy a győzelem 2 helyett 3 pontot ér ?
Az anyatopicban felmerült egy kérdés a Milan játékosokról, találtam egy cikket :
Magyar játékosok a Milanban: a húszas-harmincas évekeben
Az 1907-es bajnoki cím után a sikerek évtizedekre elkerülték a Milant. A klubból kivált „árulókból” alakult Internazionale, különösen a harmincas években, eredményesebb volt városi vetélytársánál. A piros-feketék e periódusban az 1926-27-es szezonban érték el legjobb eredményüket, bekerültek a hatos döntőbe. Abban az idényben egy magyar játékos is szerepelt a klubban, Hajós Árpád. A budapesti születésű fedezet, a Törekvés játékosaként, három évvel korábban kétszer a magyar válogatottban is szerepelt, olaszországi karrierje során a Milan előtt a Reggianában és a Bolognában is futballozott. Egyike annak az összesen négy magyar játékosnak, aki a piros-feketék mezét viselte. Az első két fecske Bánás József és bizonyos Müller Károly volt – igazság szerint utóbbit az olasz források is honfitársunknak jelzik, de a Monarchia – ma Csehország területére eső – nagyrészt németek lakta városából, Teplicéből származott. Mindazonáltal legyünk rá büszkék: remek csatár volt! Egyetlen, a klubnál töltött szezonjában, 22 mérkőzésen 12 gólt szerzett! Mind ez idáig az utolsó milanos magyar játékost Zsilizy Józsefnek hívták, mindössze egy mérkőzésen szerepelt 1929. december 15-én a csapatban, itthon egyébként a BTC fedezete volt. A klubtörténet első ötven évének leghíresebb magyarja kétségtelenül Bánás József. A mai Szlovákia területén, a Nagyszombathoz közeli Ciferben született, de négyéves korától Budapesten élt, a Vasasban is kezdett játszani. Utána Pozsonyban, majd Teplicében játszott, aztán 1924-ben költözött Olaszországba. Negyven mérkőzést játszott a Milanban 1926-ig, majd egy súlyos sérülés visszavonulásra kényszerítette. Három évvel később már edzőként dolgozott, 1931 és 1933 és 1938 és 1940 között két időszakban is irányította a Milant. Rajta kívül az első fél évszázadban még egy honfitársunk dirigálta az Ördögöket: a komáromi születésű Viola József. Ő is válogatott játékos volt itthon, Hajóshoz hasonlóan a Törekvésben. 1926-ban tagja volt a Juventus második bajnokcsapatának, majd edzőként dolgozott. Ő is két periódusban (1933-34, 1938-40) ült a kispadon, a másodikban akadt olyan időszak, amikor Bánás József volt az edző, Viola pedig a sportigazgató.
Megnéztem, én mindenféle sportolót látok. Ez pl. egyszerűen zseniális: http://picasaweb.google.com/maccabi.hungary/SportDay2006June#4994039298471428114
Egyébként ha jól emlékszem az asztalitenisz szakosztályuk volt nagyon jó 45 előtt.
ha megnézed a felhasználó többi képét, kiderül, hogy vélhetően a Maccabi VAC tornász szakosztályához van köze, ugyanis a kortárs fotók jó része is tornászokkal foglalkozik
