Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Csakhogy az egyik gazda (sarkítva fogalmazva) 10 tökére nyomja a 10 litert, a másik meg 100-ra. Ráadásul pont a thiovitnál elég tág intervallumban mozog a hatóanyag/permetlé mennyisége aszerint, hogy mikor használjuk.
Köszönöm a segitségedet de elég ramatyul néz ki pár tőkeszerintem is van megfázás is meg atka is , de nemkizárt hogy más is van . Mert tavaj két tőke ugy nézet ki mintha meglet volna gyomirtozva pedig nem is volt közelbe fujva gyomirtó. És az is álja az izkőzeik nagyon rövidek . Ezek atőkek a legcsunyábak most.Van persil igazán othon van a szölő diagnosztikában.
Azért kérdeztem tőled mivel te már tapasztalt vagy eben a szakmában . Külömben tavaj tavaszal lepörköltem az újhajtásokat kénel . Kiheverték es szeb let utana mert biztos kipucolta az atkákat. Ma este lepermeteztem abemektinel kénel nem mert ugy tudom nem lehet keverni a ketőt. Ha engedi az idő valamejik este lefujom kénel 30gr/10liter.
Soha nem értettem a hektáros matekhoz, de a Thioviton rajta van a 10 literre számolt házikerti adag is, azt könnyebb belőni. De jó tudni, hogy amelyik szeren csak Ha mennyiség van megadva, azt úgy kell értelmezni, hogy 2 m2 egy tőke. (÷5000)
Én meg nem akarom azt, hogy én legyek az oka annak, hogy leperzselödött a kolléga szölöje, ezért nem mondok semmit a töménységre, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. A hektárdózist elosztva 5000-rel megkapjuk, hogy egy tökére mennyi hatóanyag kell jusson, a hektáronkénti lémennyiségböl (ez is rajta szokott lenni az utasításon) szintén aránypár felállításával ki lehet számolni, hogy 1 tökére, 10-re, 50-re mennyi lé kell, ebböl pedig vissza lehet szorozni a töménységet. De az alap, alegfontosabb, hogy a tökénkénti permetszermennyiséget próbáljuk tartani, de ne törzsoldatot permetezzünk.
A Thiovit csomagolásán fel van tüntetve egy tól-ig mennyiség. Még tudom erősíteni, hogy a megengedett maximum ilyenkor már perzselő. A minimummal mennék.
Amúgy én inkább a hidegre gyanakodnék a helyedben, Persil is írta. Ami nálam korán indult, az most pont úgy néz ki, ahogy leírtad. Főrügyek megfáztak.
A kénre való tolerancia fajta függő is, tehát oda kell arra figyelni, milyen fajta szőlőre szeretnéd fújni, van amelyik abszolut nem tolerálja. (pl.: Othelló)
A gyártó ajánlása Thiovit Jet esetén:
"Szőlőben fakadás után, virágzás kezdetéig javasoljuk kijuttatni, virágzástól 3-8 kg/ha (lisztharmat ellen), amennyiben levélatkás fertőzésünk van, a szőlő gyapjas és kisleveles állapotában alkalmazott 10-12 kg/ha dózis tökéletes védelmet nyújt."
Amúgy, ha késöbb a levelek likacsosak lesznek, a hajtások pedig csököttek, az írközök nagyon rövidek, az is a takácsatkára utalhat, ha viszont deformáltak a levelek, mint amikor legyomirtózta az ember, az a tripszre utalhat. Tehát: a rügy az atkánál és a tripsznél is kb ugyanúgy néz ki, de késöbb a hajtás viszont máshogy. miért fontos ez? Azért, mert a kén az atkát gyéríti, a tripszet nem igazán, az atkát az atkaölö öli, a tripszet meg egyes rovarölöszerek.
Most néztem egy Kulicz László videot szerintem atka mert nalam is teljesen úgy néz ki mint nála . Egyes hajtások már 20 cm kőrül lehetnek. Eben az álaptban lehet magas kentartalomal ledolgozni
Így látatlanban nagyon nehéz bármit is mondani, ezer oka lehet. Ha pl a szálvessző eleje és vége hajt, a közepe meg nem nagyon, az lehet a szálvessző elhajtása miatt kialakuló helyi tápanyaghiány, de lehet a szőlőtripsz szívása miatt is. De lehet takácsatka, vagy valamilyen hernyó kirágta a főrügyet és a mellékrügy kezdett -késve- hajtani, vagy elfagytak a főrügyek és a mellékrügyek hajtanak.
Sokmindent nem tudsz csinálni, ha atkát gyanítasz, akkor kénnel (pl thiovit) frissen pattant rügynél vagy ax. négyleveles állapotig az engedélyezett maximális dózist használd, 20-30 centis hajtásnál (a fürtvirágzat megnyúlásakor) már csak csökkentett hatóanyag-dózissal (de nem a leghígabbal) menjél.
Az atkák ellen atkaölővel július közepe-vége között lehet a leghatékonyabban védekezni, valamint egy augusztusi második/harmadik tetejezéssel ill.szálvesszős művelésmóddal, mert így a telelőre a rügyekbe bújni akaró atkákat lehet irtani, ill. a legkorábban hajtó rügyekben megbújó atkákat eltávolíthatjuk a tőkéről.
Kérdésem tapasztalt szölötermelőkhöz . Mitől van egyes rügyek tul satnyák kető szép masik meg vézna . Lehet hogy az atka ete meg vagy megfázot. előre is köszönöm . Mit lehet vele teni.
A felsöt nem tudom (egyáltalán elváltozás-e), de az alsó fagyásnak tünik. A megkésett lemosózás tud hasonló tünetet produkálni, de ott csak a levél széle szokott megfeketedni.
Ilyet eddig nem láttam a szőlőkön sosem. Most is csak egy tőkén, de ott szinte minden hajtáson. Az egyiken kezdődően látszik, kis pontok, a másikon már elszáradó szövetekkel. Mintha valami pókhálós lenne, amikor elmorzsolom.
A myrobanon lévő kajszikon elégé gyér a termés (Ceglédi, magyar kajszi). A vadalanyon lévőn (magyar kajszi) pedig jó.... pedig 5 méterre vannak egymástól.... sréhen.. a jobbra lévő szomszédban vadalanyon van gönczi az is jól kötött.... a felső szomszédnál van gönczi myrobanon az is gyengén kötött .... a cseresznyéken, körtéken, almán, szilvákon is lesz termés.... ha nem jön egy ujabb fagy....
a szőlök is jól elindultak van ahol már láttni a kis fürt kezdeményeket....
Egyébként még sokat nem tudok mondani róla, gyengélkedik a tőke. Fogalmam sincs, miért, de talán az alannyal lehet valami gubanc. Nem túl érzékeny, nagyon jó ízű, de kifejezetten kis bogyójú. Pont mazsolának szánom így belefér.
