másrészt a bizánci fegyverek tulajdonosai valószínűleg bizánci zsoldosok
A sírokat először a Korinthost elfoglaló avaroknak tulajdonították,1358 majd felmerült a bolgár eredet lehetősége,1359 végül szlávnak tartották.1360 Újabban felmerült annak a lehetősége, hogy ezek a fegyveres sírok a bizánci szolgálatban álló szláv katonák (zsoldosok) temetkezései lennének.1361 E sírok etnikai besorolása a régészeti anyag alapján nem eldönthető, annyi mindenesetre bizonyos, hogy bár több rítuselemükben a bizánci temetkezési szokásokhoz illeszkednek, addig bizonyos mellékletadási szokások, mint a fegyver- és edénymelléklet ennek ellentmondanak.
a nyugati fegyvereket jellemzően nem avarok használták
és a késő avar korban is csak peremterületeken
A kora avar korban elsősorban a széles levél alakú pengéjű lándzsák (L.III.A/1), a keskeny levél alakú lándzsák (L.III.B/1), a középbordás levél alakú (Dorfmerking (L.III.D) lándzsák és a spathak (V.I.A/1.a) és kurzsaxok (V.IV.A/1.a) emelhetők ki a nyugati hatások közül. Ezek a fegyverek egyrészt a Dunántúl keleti felén élt germánokhoz köthetők, másrészt a továbbélő gepidák által lakott Tiszántúlon és Erdélyben találhatók meg. A korai időszakban a fegyverzetet ért hatások azokon a területeken összpontosultak, amelyek más leletek alapján is szoros kapcsolatban álltak a meroving világgal,1384 így ez esetekben nem egyszerűimportról vagy átvételről, hanem egy alapvetően meroving kultúrájú népesség által használt fegyverekről beszélhetünk.
Az avar településterület északnyugati kibővülésével szemben a közép avar kori közelharci fegyvereket ért a nyugati hatások intenzitása némileg visszaesett és a breitsaxokra (V.IV.C) korlátozódott. E tárgyak elterjedése a korábbiakhoz képest jelentősen északnyugat felé tolódott, és a Bécsi-medence és a Dévényi-kapu környéke nagy hangsúlyt kapott, ez utóbbi jelenség összefüggésben áll az avar régészeti kultúra nyugati irányú terjeszkedésével.
A későavar kor folyamán a településterület további északnyugati irányú terjeszkedésével az Avar Kaganátus nyugati határa elérte az Fischa folyót így, e népesség közvetlen kapcsolatba került a bajor területek lakosságával. A nyugati kapcsolatok ezáltal ismét megélénkültek, amelynek következtében új nyugati eredetű fegyvertípusok tűntek fel nemcsak a vágófegyverek, hanem a szúrófegyverek között is. Ezek közül a legjelentősebb az Egling- (L.III.C/3.e) és Pfullingen-típusú (L.III.C/2.e) lándzsák feltűnése
A fentiek alapján a szablya a 7. század végén és 8. század elején terjedt el a Kaukázus, a Kubán folyó, a Volga vidékén és Közép-Ázsiában, míg Belső-Ázsiába később, csak a 9. század folyamán jutott el. A Kárpát-medencei közép avar kori ívelt pengéjűszablyák így kifejezetten korainak tekinthetők, közvetlen előzményeik nem foghatók meg Kelet-Európában, párhuzamaik velük egykorúaknak tekinthetők.
a szogd ötvösök mikoriak? korai avar, közép avar? ők kik lennének, avarokkal jöttek vagy bevándorlók? netán vándorművészek?
a szogdok jelenléte az avar birodalomban ugye megintcsak felvet bizonyos dolgokat az avar és szogd szablyák megjelenési egyidejűségének vonatkozásában..
a mongolok által elhurcoltak nem érvényes az avarokra, vagy feltételez valaki avar keleti portyákat?
erősen kétlem, h a kereskedők fegyverekkel házaltak volna.
Aki fegyverrel kereskedik, az fegyverkereskedő.
Láthattad a példákból: avarokhoz jöttek a szélrózsa minden irányából. Nem drónnal pottyantották le a portékát.
Meg hát aztán a szomszédok sok mindent tanultak egymástól, itt egy passzus az előző forráshelyről:
"Valamivel jobb helyzetben vagyunk a kelet-európai steppevidék régészetével kapcsolatban, hiszen az intenzív kutatásoknak hála ezen a területen jóval nagyobb számban ismertek fegyverek, mint a közép- és belső-ázsiai területekről. A probléma itt is adott, bár általános szerelékükben hasonló vonások tűnnek fel, az egyes fegyverek részleteikben azért eltérnek a Kárpát-medenceitől, és nem meglepő módon az egymáshoz közeli területekről, vagy azonos földrajzi egységből származó egykorú fegyverek egymásra hasonlítanak a legjobban.1602"
Na szóval semmi rendkívüli dolog nincs és akkor sem volt az ideák és ötletek vándorlásában.
Csak éppen tömeges népi bevándorlásnak nyoma sincs, és amúgy sem volt ez előfeltétele a tudás áramlásának.
Így igazolja ezt a tudomány, szekundánsa a józan és.
Történelemtudományi Doktori Iskola Dr. Gergely Jenő e.t., Doktori Iskola vezetője Régészet Program, Dr. Szabó Miklós e.t., program vezetője A bizottság elnöke: Dr. Raczky Pál CSc. Opponensek: Dr. Szőke Béla Miklós CSc.; Dr. Garam Éva DSc. A bizottság tagjai: Dr. Rácz Zsófia PhD.; Dr. Kovács László DSc., Póttagok: Dr. Takács Miklós, Dr. Révész László Témavezető: Dr Vida Tivadar CSc, egyetemi docens
Budapest, 2009
"A Kárpát-medencében a saxok kutatása a nyugatinál kissé később kezdődött el. A saxok avar temetőkben való meglétére először Ján Eisner utalt a dévényújfalui temetővel kapcsolatban.833 Kiadatlan szakdolgozatában Kiss Attila is foglalkozott az avar kor saxaival, amelyek jelenlétét a karoling fegyverkereskedelem eredményének tulajdonította.834"
"Egyrészről van írott adatunk az Avar Birodalom felé irányuló bizánci fegyverkereskedelemről,1331 m"
"Az avarok és bizánciak közötti hatások nem voltak egyirányúak, hanem az avar fegyverzet és harcmodor is jelentősen hatott a bizáncira. Ezek az impulzusok elsősorban a bizánci lovasságot érték, de a fegyverzet és a harcmodor több más területére is kiterjedt. E kölcsönhatások története leginkább a Maurikios nevéhez kötött Stratégikon című munkából követhetjük nyomon.1338 Valószínű azonban, hogy nem csak az avar lovasság hatott a bizánci fejlődésére, hanem fordított folyamat is bekövetkezett, hiszen vannak adataink az avarok felé irányuló bizánci fegyverkereskedelemre is.1339"
"A késői időszakban a nyugati irányú fegyverkereskedelemről írott forrással is rendelkezünk. A Nagy Károly által 805-ben kiadott fegyverkereskedelmet tiltó capitulareval két Duna menti várost, Passaut és Regensburgot nevezte meg ellenőrző pontokként.1385 Ez alapján elsősorban a Duna tekinthető közvetítő közegnek, de a Zala megyei leletek alapján egy déli útvonallal is számolhatunk."
"László Gyula munkássága óta a közép-ázsiai szogd romvárosokból származó falfestmények is gyakran használt elemei az avar kor régészetének és fegyvertörténetének, elsősorban az egyes fegyverek viseleti módjára következtethetünk belőlük. Az ábrázolások ilyen irányú felhasználása mindig problémákat rejt magában, ez esetben is fennállnak ezek: a sematikus ábrázolás lehetősége, a nagy földrajzi távolságok és eltérő kulturális környezet. Mindettől függetlenül valóban szoros kapcsolatokat lehet felfedezni a korai avar kardok és e közép-ázsiai ábrázolások között, s emiatt inkább azon kell elgondolkodni, hogy ezek genetikus kapcsolatok eredményei, vagy a korszakban általános nemzetközi fegyvertípus megjelenítései.162
". A döntő szemléletbeli változást azonban annak az elméleti régészeti, szakirodalomban közkeletű megállapításnak a begyűrűzése hozta, hogy a tárgyi kultúrában megfigyelhető drasztikus váltás – mint a késő avar kori tárgyi kultúra létrejötte – belső folyamatokra visszavezethető esemény.221
Tessék jól megjegyezni végre, mielőtt megint eltévednél a világban.
"A Szilágysomlyói kincseket, a gepida-római szövetség bizonyítékának kell tekintenünk, még akkor is, ha a töredékesen fennmaradt hivatalos római iratokban ennek nyoma sincs."
Tehát ott van a Szilágysomlyói kincs, nem egy része magyar rovással, de ezt gepidának kell titulálni, ráadásul a gepida-római szövetség bizonyítékának, mert ez már túl magas színvonalú ahhoz is, hogy a gepidának adják.....
Ugyan ilyen szövetségnek sehol semmi nyoma sincs, de a kincs bizonyíték, hogy mégis......
Miért? Mert csak.
Na ez az a "szakma", meg "tudóstársadalom" amire Bernát herót elvtárs folyamatosan, mint tótumfaktumra hivatkozik.....
Nekem meg egy csak egy csapat kontraszelektált idióta. :D:D:D:D:D:D Bernát fizetett topicromboló elvtársat is beleértve. Mert hiába fizetik le, ő tényleg hiszi is amit hazudik, bár tudja, hogy hazudik. :D Ez az idiotizmus legsötétebb bugyra.
megint csak a gondolkodási képtelenségedet mutogatod
A szakterület avatott kutatóinak az egyező álláspontját hoztam: "A „griffes-indás stílus” létrejöttének összekötése az onogur-bolgárok 670-re tett bevándorlásával azonban nem helytálló," (i.m. 41. old.)
megint 20.századi példákkal, ami egy egészen más világ.
Valóban: az avar korban kevés ismétlőfegyver volt ...
de ha nem cáfolsz, akkor jobb ha kussolsz!
Cáfolni téged ??? Hiszen neked van igazolni valód egy szakmával szemben, tahókám.
megint csak a gondolkodási képtelenségedet mutogatod. megint 20.századi példákkal, ami egy egészen más világ.
erősen kétlem, h a kereskedők fegyverekkel házaltak volna. rabszolgákkal, prémekkel, gyöngyökkel, műtárgyakkal igen.
de fegyvereket nem adtak-vettek a középkor kezdetén. nagyszámban teljesen biztos nem. a kalasnyikovos példád lóf.sz
ha fegyver lett volna náluk, akkor megállítják őket minden országban, vagy kereskedő vagy fegyveres. ha fegyveres akkor jobb ha tudja a nyelvet.
de ha tudsz olyan példát mutatni az egész középkori irodalomból h kereskedőnél fegyvert találtak, vagy azzal kereskedett, akkor cáfolj meg! mutasd ahol arról írnak, ilyet említenek
a 650-700 közé tett időszakban nagyságrendekkel több minden jelent meg, nagyobb változás mint bármikor máskor, ami mind köthető keletebbre levő területekhez-néphez.
NINCS igazolható beköltözés, még ha szeretnéd is. Képzetlenül ne kekeckedj tudományos megállapításokkal, mert már a röhejességen is rég túl vagy. A vágyaidat máshogy/máshol éld ki.
a másik dolog, h ezeknek az újonnan megjelent tárgyaknak nincsenek kazár vagy bolgár megfelelői. mert arról tudnánk, az lenne az első amire mutogatnának.
vagy te általad emlegetett tudósaid, akikre annyiszor hivatkozol, azok kimutattak ilyet? kazár vagy bolgár analógiákat?
vagy azt fogod mondani, mégse kereskedelem, hanem ez mind belső fejlődés, hirtelen, semmivel sem indokolt fejlődés.
(egyáltalán vannak bolgár és kazár párhuzamai ezeknek a tárgyaknak? mert ez nem mellékes kérdés. és többfajta következménye van a válasznak. pl. az h a bolgárok nem egy homogén nép!)
nem állja meg helyét, de még ha csupán kereskedelemre akarnád rátolni az egész változást, akkor is át kéne értékelni az akkori történelmet >> jóval intenzívebb keleti kapcsolatokat kéne feltételezni az avaroknál, ami máris ingataggá tenné a "belső fejlődést" a griffes-indás esetében, ugye. logika.
más korszakokban is volt kereskedelem, a bizánci áruk, divat, (vszg) longobárd lándzsák stb kimutathatóak. viszont ebben, a 650-700 közé tett időszakban nagyságrendekkel több minden jelent meg, nagyobb változás mint bármikor máskor, ami mind köthető keletebbre levő területekhez-néphez.
"Megjelenésének ideje valószínűleg a VII. sz. vége -- VIII. sz. eleje. És nagyjából egy időben jelent meg a szablya a KM-ben, Kelet-Európában, Közép-Ázsia nyugati határsávjában, és a Kaukázustól északra elterülő vidéken."
Tehát szerint: nincs semmilyen közép-ázsiai központ, ahonnan elkezdett terjedni.
"Az egész Csiky doktori arról szól, hogy időrendben a KM-i avar protoszablyák, szablyák megelőzik a többi kelet-európai hasonló eszközt. Ez önmagában elég ahhoz, hogy belássuk - az avar szablyák önállóan alakultak ki. Az íveltség változása pedig csak hab a tortán, mivel a kutató szerint ez csak a belső kísérletezés jele.
Komar cikke részletesen taglalja a szablyák kialakulását. Ebben sincs olyan, hogy az onogur területeken - mondjuk 650 és 670 között tömegével jelentek volna meg a szablyák. (Korábban írtam, hogy arányaiban legalább egy nagyságrenddel kevesebb az onogur, később tisztán bolgár szablya, mint külön-külön (!) a magyar, vagy az avar, vagy a kazár.) Később majd lesz külön egy bejegyzés a bolgár szablyákról.
Az egész abból indult, hogy nincs hun "szablyaleletünk". Viszont van egy 200 éves lyuk és erősen bizonytalan kapcsolat a hunok és az onogurok között, meg a hited, hogy a KM-be az onogurok hozták a szablyát, aki a hunok rokonai, beolvasztói stb. voltak."
és ezt a semmitmondást te még hetekig tudnád folytatni, ugye? nem is kell hozzá ismerned a tényeket elég elolvasnod az összefoglalót és máris tudsz mindent, ha meg nem, akkor hazudod, h azt mondják amit te mondasz. egyszerű ez.
