Egy hat napos, majdnem minden kultúrális igényt kielégítő firenzei utazás megvalósítható terveit szeretnénk bemutatni sok képpel és sok információval.
Később további és egyéb tényekkel gyarapíthatjuk firenzei tudásanyagunkat, de a hat nap maradjon meg művészeti egységként.
Magam is inkább a gyalogtúra, séta híve vagyok, ha van rá idő. :) Képekkel itt nem állok jól, két honlapcímet hozok, ahol további információk olvashatóak:
Ez a térkép azért csalós lehet, mert pl. a Badia templomot a könyvek 3 kilométerre írják Firenzétől, míg magát a városkát 8 km.-re. Ezek a dolgok rávehetnek minket arra, hogy mégis inkább kocsival menjünk fel, de megtehetjük azt is, hogy busszal felmegyünk és lefelé gyalog sétálunk. És séta közben gondoljunk arra, hogy Fra Angelico, Michelangelo, Botticelli is a nyomorék lábával számtalanszor megtették ezt a sétát:-)
A 186-os szám a gondolom még lejjebb lévő Villa di Cameratát jelzi, ami arról nevezetes, hogy egykor Dante családjának a nyaralója volt, amit 1322-ben megvásárolt az a család, melynek tagja volt Dante egyetlen nagy szerelme, Beatrice.
A régi Panorámás(1972) Firenze könyvből fényképeztem ki ezt az igen szemléletes térképet. Azt hiszem mindenkinek, aki Firenzébe megy, be kell szereznie egy ilyen könyvet.
Az etruszkok egykori jelenlétét egy részben etruszk, részben római templom maradványai és egy etrusz fal, valamint a múzeumában, a Museo Faesulanumban kiállított tárgyaik tanusítják.
A római kor nagy emléke az alant látható színház maradványai és ugyancsak a múzeumban kiállított tárgyak.
A várost etruszkok alapították i.e. VII. század körül és Etruria egyik legjelentősebb városa volt. Sajnos azonban a Római birodalom térhódítása itt is az etruszkok hatalmának végét jelentette. Az i.e. III. században szövetséget kötöttek ugyan, de aztán mégis legyőzendő ellenfelekké váltak valami okból és Sulla uralkodása alatt kifosztották, majd elfoglalták a várost. Kiszolgált katonákat telepítettek ide és a település újra virágzásnak indult, de a népvándorlás évszázadokra tönkretette. Mikor nagynehezen újra feltápászkodott volna, akkor Firenze foglalta el 1125-ben. Mivel nem alakult ki ipari és kereskedelmi tevékenység a városban, így idővel a gazdag firenzei polgárság nyaralóhelyévé vált.
Most kaptam meg Szabó Magda: Hullámok kergetése című könyvét, mely utazási élményekről szól. Mivel a Firenzével foglalkozó rész nem több, mint 10 oldal, hát gyorsan elolvastam. A lényeg benne a csalódás, hogy hiába jutott végre álmai városába, a nagy tömeg miatt rettenetes volt. (Megint nagy elégedettség fogott el amiatt, hogy viszonylag kevés olyan emlékem van, amit a tömeg tönkretett volna, de nem ezért írok most ide. )
Érdekes volt, hogy a négy napos eszméletlen szenvedés befejezéseként az utolsó délutánt Fiesoléban töltötték, ahol végre megpihenhettek, ahol kárpótolva lettek.
"Autóbusz vitt fel a ciprusszegte úton a hegyekbe, és itt végre csend, illat, hűvös és béke fogad, nem hallom a turisták állandó ordítozását....Letelepszünk a hegyoldalon. Virág és bokorillat, súlyos, édes, nyári lehelet. Alattunk a város...Minden csak dereng, minden olyan, mint az álom. Nagyokat nyelek, szomjasan, riadtan, a késői, de mégis betelt gyönyörűség megvisel."
Fiesole 8 km-re északra esik Firenzétől, melynek ősi elődjeként emlegetik. Valóban érdemes a 7-es busszal felmenni, akkor lehet egy szép kis vendéglőben gyönyörködni a kilátásban és inni néhány pohár borocskát. Azt írják a könyvek, hogy hétvégén ne nagyon menjünk, mert a firenzeiek is ide járnak akkor kikapcsolódni. A várost olajfa ligetek veszik körül, sok szépséges villa mellett vezet a busz útja.
Akkor gyorsan fel is teszem ezt a weblapot, www.virtualuffizi.com , itt kb. az van csak más kiadásban, amit korábban ígértem. Fiesole utáni keresgetés közben találtam.
Hát nagyon sajnálom, az első link úgy, ahogy régen, nem működik, amikor felvettem annó a "kedvenceim" közé, akkor valóban térképpel, felsorolásokkal, képekkel elllátott weblap volt, ezért is gondoltam, hogy nem kell ezekről sokat beszélni. Most viszont nem működik úgy, ahogy egykor, és a második link weblapját adja be, ahol képeket minimálisan lehet látni. Sajnos nem tudok olaszul, de úgy sejtem, hogy valami javítás van folyamatban, lehet, hogy idővel virtuálisan körbe nézhetünk a termekben, ahogyan ez a velencei Accademia múzeum weblapján is van.
Mindenesetre az Uffizinek nem kell reklám különösebben, az épület második emeletén van a múzeum, amiben nem csak reneszánsz, és nem csak olasz alkotásokat láthatunk az ókortól a XVII. századig.
A legnagyobb tömeg Botticelli nagyméretű képei előtt szokott tolongani, ezért is csodálkozom, hogy nincs szobra a múzeum udvarában.
Végül majdnem elfelejtkeztünk arról, hogy miért is van itt az Uffiziben ez a sok műalkotás, mely az egész világ legteljesebb reneszánsz gyűjteményét teszi láthatóvá az érdeklődők számára.
Természetesen a Medici hercegek kezdték el a szobrok, festmények gyűjtését, I. Cosimo a még hivatalként funkcionáló épület földszintjén helyeztette el antik szobrainak gyűjteményét. Aztán folytatták a festmények, szobrok gyűjtögetését egészen a család férfiágon történő kihalásáig, amikor is III. Cosimo lánya, a műkincsek örököse a Toszkán hercegségnek adományozta a gyűjteményt azzal a feltétellel, hogy az örökre Firenzében maradjon.
Mármint hogy az önarcképek vannak a folyosó keleti oldalán? Így érthető, mert mint láttuk vannak szobrok is megegyebek, meg csodálkoztam is, hogyan lehet annyi önarckép, ami végig kitartana:-)
Jó éjt! Inkább hétfő este kezdjünk Fiesoléval mint vasárnap?
Ugyanakkor, ha a Vasari- folyósón mégse sikerült végig menni, van látnivaló bőven a múzeumban. Mi kb. 5 órát voltunk bent, és bevallom még így is kissé szédelegve jöttünk ki az élménytől. :)
"Önarcképek lógnak a falán, köztük nagyon értékesek is. "
Erre a hsz-edre írtam, h. az lehet a híd keleti oldalán lévő része a folyósónak. (az utikönyveim szerint.) Szintén onnan tudom, h. a vezetett túra végig megy a folyósón, egészen a Pitti-ig.
Nem csak a híd keleti oldalán van szerintem, hanem végig az egész folyosón, de biztosat nem tudok. Te honnan gondolod, hogy csak azon a szakaszon lenne? A tegnap feltett jegyrendeléses linkben szó van erről is.
Aha, ez a híd (P. Vecchio) keleti oldalán lévő magánfolyósó, ahol többek között Rubens és Rembrandt önarcképei is vannak. Azt olvastam az egyik könyvben, h. néha szerveznek ide is vezetett túrákat csoportoknak, egészen a Pitti Palotáig, de előre jegyet kell rá foglani. Jelzem, mi kerestük, h. hol foglalhatnánk, de nem találtuk meg és az őrt, akit megkérdeztünk, nem tudott erre vonatkozóan infórmációt adni. Majd máskor...
Meg ilyeneket lehetett vásárolni:-)
Amikor mi voltunk ilyen bronzmunkák voltak kiállítva.
