Egyet értek, a földpálya alakja is változik. Azok a pályák, amelyek a Nap szinkron (USP) pályáján (~25 Mkm) kívűl vannak, azok az árapály hatására kerekednek, amelyek pedig részben belül, azok attól függően, mennyire, kerekednek, vagy elhegyesednek. Az utóbbiak előbb utóbb a Napba zuhannak. Vagy még előbb egy jószándékú bolygóval ütköznek.
- Zuhanni csak abba lehet, ami körül kering az illető. A zuhanás lassú, kiszámítható folyamat. (A Phobos zuhan a Marsra, még sokáig). Ez a zuhanás nem földi értelembe értendő. - Ütközni csak azzal, ami körül nem kering az illető. Az ütközés váratlan, gyors folyamat. (Egy meteor, kisbolygó, amely a Nap körül hegyes pályán kering, ütközhet a Vénusszal)
Ne haragudj, de ezt sokan nem tudják. (Tán csak én tudom)
Annak örülök, hogy legalább azt beszámolták...-. De akkor mi olvadt el? Látod, nem sok minden olvadt. Az Atlantisz szempontjából az a lényeg, hogy az emelkedő óceán egy zárt kaput talált, amit lerombolt, és kaput-neki. Ez a kapu Atlantisz volt, többek szerint. Utána vagy 1000 évig töltődött a Földközi, és talán még néhány hasonló medence, szerte a világon. majd újra gyors növekedés. Azután lelassulva is, még elöntötte a Fekete tengert. De az olyan pici, hogy az óceánnak meg se kottyant. Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert most csupán az Atlantiszt keressük, pedig sok ilyen lehetett. Mindenesetre együtt vagy 2x1000 évig majdnem minden olvadást és melegedést közömbösítettek.
De keresni kell őket, mint Óceánba süppedt teknőket, eltünt beltengereket, félszigetek, szigetkaréjok és a szárazföld között. És a kultúrák nyomait is bennük. Hiszen lakottak lehettek!
Sőt lehet, hogy a La Manche csatorna is zárt volt, száraz lábbal átkelhető földnyelv volt közöttük. Erre utal, hogy az angol és a francia coca -cola nagyon hasonlók. Fogadok, hogy közös az eredetük!
Oké, ezek jó kérdések 1 Változik a Nap is, forgása az áraály miatt csökken. Kb 2 órával indult most 600-on felül van. 2. A föld albedója óriásit változott pont akkor, amikor a tengeri jégtakaró lassan olvadni kezdett. Ez a folyamat felerősödött, mert a melegedő tengervíz alulról is olvasztotta a jeget. Így az a hányad, ami addig haszontalanul visszaverődött, kezdte magát bedolgozni a tengerekbe. 3. A Földpálya évmilliárdok alatt változott sokat, az árapály hatására- távolodott a naptól. 25000 év alatt ez csupán 50 km lehet, elhanyagolható. A föld forgása ez idő alatt is érezhetően lassulhatott. Mondjuk, nem mérvadó e szempontból. A föld tengelye, az is változhatott. A Hold 1 km-t távolodott.
Az ügyhöz köze csak az albedónak van, de annak nagyon nagy szerepe van.
Én vadul dühöngve iterálok, de egy megoldás felé. Nem hőforrásról van szó-az csak a Nap, mint mindig! Hanem a tengeri jégtakaró felolvadásáról, ami a vízszintet kezdetben inkább csökkentette, mint növelte, és azt követő általános óceáni melegedésről. Mert erőt kaphatott a golf áramlat, stb. Felmelegítette a sarkot, és a tenger alsó rétegeit. Ettől lett többszörösen meredek a szintnövekedés, és emiatt állt le most. Ezért nincs a bálnákon füles sapka.
Nézd meg a térképeket, látni fogod, hogy 17000 és 12000 között a jeges terület alig változott. A szárazföldi jég ebben a folyamatban csak egy nagy, csillogó fekete ló!
Az igazi tényező a tengervíz átlaghőmérséklete, ami megnőtt.
Vagyishogy előbb a tengeri jég olvadt el, ezzel csökkentve picit a vízszintet, amit a szárazföldön olvadó jég kiegyenlített, lassan növelve mégis a vízszintet. A diagramm kezdeti, lassúbb szakasza ez (-19000) . És amikor elolvadt a tengeri jég (-15000), kezdett melegedni az óceán- megkettőződött az olvadás sebessége, és hatása is. Olvadék+ melegedés- megindult meredeken. Később két időpontban (14000, 12000) medencék nyelték el az olvadó jeget. Végül, az óceán felmelegedve nüvekedése lelassult.
Ez egy valósra hasonlító történet. A többi süket, legyalult, leegyszerűsített duma, a jégkorszak végéről. Szó se esik benne az óceán melegedése miatti szintváltozásról. Az én modellem már csak bonyolultabb lehet.
A víz 4 fokon a legnehezebb. Ha a vízszintemelkedést nem a szedimentáció, akkor az óceánok átlaghőmérséklet növekedése inkább növelhette, mint az olvadás. Illetve a mechanizmus fordított: az óceánok vízhőmérsékletének a növekedése növelte a vízszintett, és gyorsította meg az olvadást, ami plusz hozzájött? Átlag 4-ről 20 oC-ra melegedve az óceánok szintje emelkedhetett 30-50 m-t, pusztán hőtágulás miatt. Azt mondanám, hogy a szintemelkedés jelentős részét éppen az óceánok felmelegedése okozhatta. De mi lehetett az oka egy ilyen, általános melegedésnek?
Azt még nem lepi el. Jelenleg csak a Moszkva téren tart. Amúgy, privatizálják is, nekem nincs annyi pénzem. Sok jót mondtál nekem. Úgy gondoltam, megértelek.
A jegedés a Föld egészének csak viszonylag kis részét érintette, a szárazföldön, a tengereken meg azok szintje szempontjából érdektelen, sőt olvadásuk még csökkenthette is azt, hiszen a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé. Talán nem is elhanyagolható a tengervízben úszó jég olvadásának szintcsökkentő hatása?
Nehezen magyarázható ellentmondása a szedimentációs teoriának, hogy a diagramon az utolsó 8000 évben erősen lecsökkent a tengerszint növekedése- 1,0 m/1000év szintre. Ez bizony a jégkorszaki dominanciához korellál. Vagy miért állt volna le a szedimentációs szintnövekedés? Pedig olyan jónak tünt... És egyezett néhány ténnyel, például 2000 éves romok mélységével. Lehet, hogy nem egyenletes a szedimentáció? Ettől persze még a medencék feltöltődése maradhat jó érv.
Lehet e víz a felszín alatt, fittyet hányva a gravitációnak? A Marson állitólag van. Üregekben, itt ott. Ez nem hasonlít arra amit írtam. De kivétel erősíti a szabályt.
Pontosítok: csak a Földközi tenger utántöltéséhez többszázezer km3 víz kellett. De az óceánok, és főképpen az akkor olvadó jéghez képest ez az érték így is sok. Ahhoz, hogy az óceánok vízszintje megemelkedjen 100 m-el, vagy 30-40,0 Mkm3 jég kellett elolvadjon. Ez kolosszális értékű- annyi jég nincs és nem volt a világon, legalább is a szárazföldön, mert a tengeren nem számít, mert az benne volt. Főképpen 14000 év alatt....Lehetetlen. A földkéreg szedimentációja- ez a válasz a tengerszint emelkedésre. És nem fog megállni akkor se, ha minden elolvad mindenhol. Az elméleti végeredmény átlag ~ 1500-2000 m mély óceán, de mindenhol. Egy bíztató van- az elméletem soha se jön be.
Ezeket a térképeket is köszi. De nem tudom, követted e a hozzászólásokat? Felmerült ugyanis bennem, hogy maga az olvadás nem okozhatott olyan folytonos szintemelkedést (~10 m/1000 év), illetve a fagyás annak időleges stagnálását, amilyen 14000, és 12000 éve volt. Egyszerűen mit se számít, ha a földfelszin 10 %-án egy km jég van, mikor az óceánok felülete óriási. Szerintem akkor is a korábban még a tengerszint felett lévő, de most elöntött medencék töltődtek fel. 14000 éve az ATLANTISZ-I, valahol (Hudson öböl, vagy Finn öböl, vagy a Japán szigetek), 12000 éve pedig a Földközi tenger, majd 7000 éve a Fekete tenger is.
Szerintem a földkéreg hidrosztatikus kiegyenlítődése, és szedimentációja van folyamatban. Ideális esetben ugyanis legfelül van a légkör (ez már oké), alatta egyenletesen eloszolva a víz, majd a könnyebb, és a nehezebb kőzetek, egészen 15000 kg/m3-ig, mint a magban.
A földfelszín is ezt szeretné közelíteni. És ennek során a litoszféra lemezek szép lassan süllyednek, és egyenletes vastagságúvá lesznek, a vízfelszin pedig reánő, és ellepi. Így egyre több, ideig óráig hegyekkel védett medencéket elönthet a víz, feltöltve azokat. És ha ennek üteme a szedimentációval közel azonos, akkor úgy kivülről úgy tűnhetne:- lelassult az óceáni vízszint emelkedés. És ez az, amit mi jégkorszaknak gondolunk. (1000 éves jégkorszakok? Miért?) De gondolj bele: csak a Földközi tenger utántöltéséhez többmillió km3 víz kellett. Ez nem elhanyagolható, ezredévbe telhetett, visszavetve az óceánok szintnövekedését először ie 14000-ben, az ATLANTISZ-I, és 12000 -ben, az ATLANTISZ-2 esemény idején. Szó sincs akkor jégkorszakról.
Tovább olvastam. Van benne információ, és jó fantáziára utal, de ellentmondások is. És én más modellre gondolok, talán reálisabbra... Először is Atlantisz népességet nem lehetett olyan fejlett. Másrészt szó sincs ott kráterről. Küszöbről van szó. Valami mozit lehetne csinálni belőle. Talán érdekelne valakit.
De azt hiszem, bármely vizsgálódás egy, vagy néhány előzetes modell feltételezésével indulhat csak. Mert azok provokálnak kérdéseket, amire lehet válaszolni. Pld. térkép, kell, diagramm kell... A model azután módosítható, vagy eldobható, optimális esetbe kijavítható. De a kiinduláshoz kell, akkor is, ha alig tudunk még valamit. Csak ragaszkodni minden áron ahhoz- azt nem. Ha jön egy jobb.
Ez azt jelenti, hogy Izrael partjainál vagy a sótartalom, vagy a vízhőmérséklet változott. De változhatott annyit a gravitáció? A Gibraltárnál a beáramlás sebessége is közrejátszódhat. Érdekes.
Belekukkantottam a linkbe. Végig nem olvastam. De meggyőződtem arról, hogy magam is hasonló bűnős képzelgő vagyok. Ha megtudtok, bocsássatok meg nekem... Mert én önkritivál kezelem magam.
