Fú, hát drága, ez bevallom nálam magánügyként van kezelve. Amit ebben a témában még mondani tudok az az, hogy a jó emberségnek a jó szexhez nem sok köze van. Ahogy látom a párod amúgy jó ember lehet. Kitartott melletted, szeret és a többi. Csak hát... Sajnos a szex ösztöndolog. Lehet szeretni valakit teljes szívből, csak attól még nem biztos, hogy jó vele a szex. És fordítva is, lehet teljesen langyos egy kapcsolat, de attól még fergetegeset lehet kufircolni benne. Ahogy látom a mostani stratégiád nem volt befutó. De próbálkozni lehet még. Ja, és fogalmam sincs, mit tennék hasonló helyzetben... Valószínűleg nagyjából azt amit te. Rágnám magam egy ideig. Próbálnék beszélni róla. Csak úgy szőrmentén. Mert hogy nem vagyok nagyon híve a "beszéljük meg és megoldódik"-dolognak. Mert sajnos nem mindig oldódik meg. Pláne olyasmi, amit nem az eszünkkel irányítunk. Bocsi, de úgy gondolom, ha számára valamiért viszolyogtató ez a téma, akkor beszélhetsz te róla bármennyit, akkor sem lesz vonzóbb neki. Rohadt érzés. Szóval ne haragudj, hogy nem tudok igazán tanácsot adni. :(
Csupán egyetlen kérdésem lenne még feléd: téged orálisan kényeztet a párod? Szereted? És ha mindkettőre igen a válasz, mit tennél, ha egyszer csak abbahagyná?
off: Sosem értettem, mire jó színlelni orgazmusokat. Nem vágom. Tartós kapcsolatban minek, hiszen ott belefér, hogy egyszer-egyszer nem az igazi. Egy éjszakás dolgokban megint minek, ki a fene akarja egy vadidegen egoját legyezgetni? Meg hogy nem veszi valaki észre, hogy színlelve volt? Különben is, ha nem működik a dolog, akkor úgysem lesz folytatás... Ha másból nem is, ebből lehet érteni.
Ja és on: Van aki szeret, van aki nem. Jééé. :DD Sőt, van aki szeret valakinek és másnak nem. Ez is jééé. :D
Köszönöm a tanácsokat! Az, hogy szeret, tudom. Amíg a korábbi problémám meg nem oldodott, végig mellettem volt. Pedig akkora már olyan kétségbeesett voltam, hogy egész nap feküdtem az ágyon és sírtam. Az orvosom depresszió elleni nyugtatókat is írt fel. Rengetegszer szakítottam vele, elküldtem, ő még sem hagyott magamra. Aztán az első orgazmus után szépen lassan, minden helyrejött. Nekem ő az első, tapasztalatom szinte semmi nem volt.
De ez az eset most más. Nem tudom azt mondani, hogy csak az ő hibája, mert én sem mondtam még neki mindezt el. És valóban, ha akkor nem kezdtem volna el még inkább orálisan kényeztetni, hanem leülök vele beszélgetni.... De most már mindegy. Elmondtam neki, ami a szivem nyomja. A sors úgy hozta, hogy családi és munkahelyi okok miatt hétfőig külön leszünk. Addig kap gondolkodási időt.
Gondolom nincs nálad a háttérben valami elhúzódó fertőzés, amitől esetleg nem illatos/finom/kívánatos a puncid, és szerelmeskedés (na jó, ilyen eredményekkel nevezzük inkább töcskölésnek) közben nem kerülnek olyan összeállósabb váladékok a fütykösére (gondolom nem, mert akkor Te sem fejeznéd be szájjal) ami elveheti a kedvét.
Mert ha ez a helyzet, azaz totál egészséges vagy, akkor fogj egy szeretőt (akár innen a topicból is) akit meg nem szop le rendesen a nője, és pótoljátok amit otthon nem kaptok meg. És Clinton óta tudjuk, hogy az nem szex, így nem is számít megcsalásnak ;)
Az is lehet, hogy túl prűd. Van akit úgy nevelnek, hogy az orális szex az gusztustalan dolog. De ha éjféltől a private gold-ot kukkolja, akkor viszont inkább önző. Lépj le. Hosszútávon egy kapcsolat nem működik jó szex nélkül. (Szerintem)
Szerintem ritka egy önző faszid van. Elmondod neki a problémádat, erre ő nem reagál semmit, mert neki így is jó. Én a helyében elásnám magam, ha a feleségemet nem sikerülne legalább egyszer orgazmusig izgatni.
Jó kis sztori! :)) Nem látom, hogy lenne neki problémája. Problémád neked van. Te akarod megoldani, neki semmi baja ezzel a helyzettel. Mi baja lenne? Miért akarna bármit is tenni, ha ő kielégül, még hozzád sem kell érnie? Miért akarna ő szakirodalmat olvasni? Abszolút nincs itten a részéről semmiféle megoldásra váró probléma. Más kérdés, hogy a te problémádat jó esetben ő oldhatná meg. Döntsd el, hogy ez az út, amin most jársz, oda visz-e, hogy belássa, hogy NEKED problémád van. És várhatod-e tőle a megoldást? És ha nem, akkor mennyit ér meg neked ez az ügy?
Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni, párommal kapcsolatban, akivel kapcsolatban teljesen tanácstalan vagyok. Közel négy éve vagyunk együtt.
Már korábban is volt szexuális problémám: egyszerűen képtelen voltam eljutni az orgazmusig. Emiatt eltávolodtam tőle, és többször is megfordult a fejemben a szakítás gondolata. Sokáig színleltem az orgazmust, mire összegyűjtöttem a bátorságom, és elmondtam neki. Rengeteg anyagot elolvastam ezzel kapcsolatban, és az ott leírt tanácsokat igyekeztem megfogadni. A mai napig sem tudom, hogy hogyan, de kb. fél év múlva sikerült. Elértem első orgazmusom. És bár nem túl gyakran, de egyre sűrűbben sikerült. Akkor úgy éreztem, kapcsolatunk rendben van.
Nem tudom, hogy minden férfi ilyen-e, de párom rajong az orális kényeztetésért. Mármint ha én csinálom. Problémám épp ebből adódik. Nem tudom rávenni, hogy ezt a fajta kényeztetést viszonozza. Elmeséltem neki ezen vágyamat (mert időközben rájöttem, hogy igenis meghallgat, és igyekszik segíteni), de erre nem reagált. Próbálkoztam könyörgéssel, fenyegetéssel, zsarolással, de semmi eredménye nem volt. Hiába fürödtem le, és borotválkoztam meg ott az együttlétek előtt. Párszor ugyan rászánta magát, de én nem tudtam elengedni magam közben, mert éreztem, hogy nem szívből, hanem kényszerből csinálja. Azon kívül az is zavart, hogy közben úgy vizsgálgatott, mintha egy nőgyógyásznál lettem volna. Ráadásul durván, minden „bemelegítés” nélkül állt neki. Tudtam, hogy nincs nagy gyakorlata az ilyesmiben, ezért úgy próbáltam neki segíteni, hogy irodalmat gyűjtöttem össze a témával kapcsolatban, de el sem olvasta őket. Most nem tudom, hogy sértettségből-e, vagy azért, mert egyszerűen nem érdekli. A pár próbálkozás közben előfordult olyan is, hogy amit csinált, nagyon jól esett, mégis abbahagyta.
Egyre elkeseredettebb lettem: és végül feladtam. Meguntam az állandó könyörgést, zsarolást, mert úgy sem használt. És az együttléteket sem élvezem ismét. Egyszerűen nem tudom elengedni magam, mert folyton azon agyalok, hogy miért? Nem tudom, hogy azért, mert bénának érzi-e magát, vagy esetleg engem tart undorítónak. Végső elkeseredésemben ismét próbálkoztam irodalmak gyűjtögetésével, ill. egyre több helyet/időt kapott az előjátékban az ő orális kényeztetése. Gondoltam, hogy ha neki jól esik, talán cserébe engem is kényeztetni fog, de ismét tévednem kellett. Azóta egyre kevesebbet kívánom a szexet. Ha pedig együttlétre kerül a sor, ismét tetettem az orgazmust, csak hogy hamarabb vége legyen a dolognak, vagy a végén orálisan elégítem ki. Az sem ritka, hogy orális úgy elégítem ki, hogy hozzám se ér, csak a végén ad egy csókot. Ezt nem tudom, miért csinálom. Talán azért, mert egyre inkább próbálom az együttléteket kerülni.
Teljesen tanácstalan vagyok vele kapcsolatban. Szeretem őt, és erőt ad, hogy egy problémát már sikerült megoldanom, de azt is tudom, hogy ez már az ő harca, és neki kell megvívni. Én ebben nem igazán tudok neki segíteni. És azt is tudom, hogy amíg ő maga el nem ismeri, hogy valami baj van, én hiába erőlködöm.
Mégis hogy vegyem rá, hogy ő is legalább megpróbálja viszonozni azt, amit én örömmel adok neki?
Magam részéről nem tudom eldönteni melyik a jobb! Jó adni, de kapni sem utolsó ebben a műfajban! Egyezzün ki egy döntetlenben!
Megértem ujsütetű párod meglepődését! Visszanéztem a hozzászólásaidat, díszeid láttán én csodálom, hogy egyáltalán nem szaladt el! Azért ehhez kellhet egy speciális technológia, nem? :-)
Igen én is élvezem, ha a nőn látom, hogy élvezi, hogy élvezem!
Nekem pl. gyengém, ha miközben finoman markora fogja és finoman huzogatja kezével és közben alányal a golyóimnak. És persze közben felnéz rám cinkos mosollyal, látván teljesen odavagyok! És tényleg inkább lassabban ...
Mostmár jó csinálom, de hosszú volt az út idáig. Szeretem a makk nyalogatása közben a fenekét, a combját, a hasát simogatni és néha felpillantani, látni az arcán azt, amit a teste egyébként is elárul.
Én szeretek. De ahhoz, hogy valaki szerszámát a számba vegyem, vagy nagyon kell szeretnem vagy nagyon erős testi vágyat kell éreznem iránta. Máshogy nem megy. Kell, hogy kívánjam a testét v lelkét.
Nekem sosem mondták, hogy jól csinálom v rosszul. Korábban csináltam, ahogy gondoltam. Utólag látom, hogy egyáltalán nem jól csináltam, gépies volt és túl akartam lenni rajta, nem élveztem, csak úgy gondoltam, hozzátartozik a szexhez és ha engem kielégítenek orálisan, akkor nekem is illik viszonozni.
Ma már másképp látom és csinálom. Élvezem a játékot, a forróságát, azt hogy a partneremnek őszinte örömöt okozok. Kezembe veszem és bűvölöm, mint egy kígyót, nyalogatom, játszadozom vele, beleszívok. Élvezem, ahogyan a teste megrándul. Élvezem az ízét, a selymességét. És nem is gondolok arra, hogy ezt kamatostól visszakapom.
Korábban alig bírtam visszatartani az ökledezést a számbaélvezéstől (tudom, hogy ez nagyon illuzióromboló), ma már ezt is ügyesen kezelem.
Viszont nem szeretem, ha lefogja a fejem, esetleg még a hajamat is meghúzza és próbál irányítani. Azt szeretem, ha teljesen átadja magát nekem ezekben a pillanatokban.
Igen. Nagyon jól összefoglaltad, egyetértek. Ha szólni kell, akkor tényleg diplomatikusan, ugy , hogy az ne legyen sértő. És azt is gyanítom, hogy egyénileg is mások vagyunk, mármint férfiak, van akinek igy jobb, van akinek ugy.
Mint ahogy nálatok is, van aki erősebben, van aki gyengébben, van aki jobbról baéra, van aki alulról felfelé, olyat is láttam aki mellette, ..., szóval érezni kell, gyakorolni és megbeszélni!
Én továbbra is azt gondolom, hogy mindenképpen beszélni kell róla, ha... Persze nem az 1 éjszakás kalandoknál, mert ott .. szóval nem az a lényeg, hogy minden flottul menjen, hanem hogy megtörténjen.. De - persze megint csak magamból tudok kiindulni, ami persze nem biztos, hogy ebben a helyzetben megfelelő - nem hiszem, hogy - egy párjának örömet szerezni akaró - nő ne értékelné azt, hogy tanulhat a párjától, a párjából.. mert kevés kivételtől eltekintve ez is két emberes "móka".. és ha csak az egyiknek jó.. nos az nem annyira jó.. Persze lehet, hogy min. 2 nap ajtócsapkodást, duzzogást váltana ki a tanítási próbálkozás, de itt is meg lehet találni és kell is a megfelelő hangnemet, stílust... és nem feltétlen "beleszólás" a segítség, inkább egyfajta irányítás.. már ha arra van szükség.. mert a jó is lehet még jobb.......... és ha lehet(ne) miért ne törekedjünk rá???
Gondolom a csajok sem örülnek (és ha van egy kis eszük nem is hagyják), ha a pasi azt gondolja, hogy jó amit csinál, mert a csajszi vadul mocorog alatta, pedig csak a nyelve "csapásirányából" próbál kikerülni.. A pasik másképp vannak összerakva.. ha nem tanítják meg.. nos honnan kellene tudniuk, hogy mi kell a nőnek? Persze szerencsére sokan rájönnek, és a többség tanulékony is.. de azért.. nos ez sem egy olyan dolog, amit egyszercsak tud az ember..
Tehát visszatérve az alaptémához.. azt gondolom a pasikon is múlik, hogy jól működjön.. és a lányok valóban szeressenek szopni.. :)
Jól fogalmaztál, csak egy kicsit árnyalnám.Az a nő aki rosszul csinálja,az is élvezi, csak veledellentétben nem figyel a másikra. Pusztán élvezi,hogy a vágyott férfi vágyott alkatrésze éppen a szájában van. Hiszen vágyott erre. A lényeg tényleg az odafigyelés, és kialakul magától. Éppen ezért nem szeretek beleszólni,mert ahány nő annyiféleképp alakul, és a végén mind más,másképp csinálja, de ettől még persze jó!
Persze más kérdés,hogy érett korban már nem akar az ember hónapokat várni migkialakul,mint esetleg huszonévesként. Mondjuk az is érdekes,hogy 20 év házasság után,hogy lehet ebben tök béna egy nő? Valszeg mert otthon nem szerette...
Szóval nem kell szenvedni,az amugy is csak egy ideig tart,mert aztán mármásképp csinálja és az jó lesz, de lehet, hogy aztán megint "fogást" vált és lehet szűkölni...
Aztán hamásképp nem megy tényleg meg kell beszélni, de talán nem rögtön, a munka hevében, de rövidesen...
Mint ahogy Jonson Bronson is írta.. valóban az lehet, hogy az éccakai csatornákon, és hard pornó filmeken "felnőtt" lányok azt gondolják, hogy ez tetszik a pasiknak.. Hiszen a pasik szeretik a pornófilmeket, és a filmben lévő pasik látszólag nagyon élvezik a cséphadaróként járó kezeket, a horpadó homlokokat...
Fura, mert én amióta én farok közelbe kerültem, imádom kényeztetni. Fel sem merült bennem, hogy az valami rossz.. és bár soha nem "tanultam" állítólag nagyon jó vagyok benne. És ennek csak egy titka van.. imádom csinálni. Mindig figyeltem (figyelem) a reakciót, mert bár vannak helyzetek (főleg fiatalabb korban), amikor az ember nem szívesen kérdez, vagy "utasít", de a testének nehéz parancsolni.. és bizony érkeznek a visszajelzések. "Csak" erre kell figyelni, és akkor minden - jól -működhet. Viszont azt nem értem, hogy miért kell szenvedni? Hiszen ha valaki ilyen helyzetbe kerül valakivel, biztosan beszéltek már két szót.. nem lehet szólni, hogy bocs, ez így gáz? Nem ér meg némi energiát egy 'oktatás'? Hiszen.... Ha meg végképp nem megy.. még mindig jobb leállítani..................... vagy naiv vagyok??
