Az első ötletem az, hogy felveszek annyi adatot, amiből kirajzolódik egy csillapodó rezgés néhány pediódusa. Majd programmal kiszámolom azt az értéket, ami körül rezeg.
Ez már nekem is eszembe jutott, de az erőforrásokat allokálni kell.
Mérőműszerekhez hozzáférek, de a transzdúcerért könyörögni kell.
Ráadásul a mérőműszerek lassúak.
Az egyik 10 mérést végez másodpercenként. A másik százat, de nem jön ki belőle. Lassú az adatátvitel.
A legnagyobb probléma az erőmérő irányérzékenysége.
Megfelelő irányban kell hatnia a mérendő erőnek.
Az iránykarakterisztikát senki sem vizsgálja.
Körbekérdeztem. Kaptam olyan választ is, hogy a fordulóponton az inga lebeg. Grrr.
Az első ötletem az, hogy felveszek annyi adatot, amiből kirajzolódik egy csillapodó rezgés néhány pediódusa. Majd programmal kiszámolom azt az értéket, ami körül rezeg.
Rengeteg megfizethető co2 mérő ketyere kapható. Az olcsók szinte mindegyike csak hazudja a co2 szintet (pl "megsaccolja" a páratartalomból, ami egy röhej :), valójában nincs is bennük co2 érzékelő elem. Részletes műszaki leírás persze nem létezik hozzájuk (sok esetben még a gyártó is ismeretlen).
", a "kezelő személyzet" kitanítása sem egyszerű, ha kevés az Amper."
A tűzhely fölé szemmagasságban a falra fel lehet tenni egy digitális amper mérőt és akkor a személyzetnek elég annyit mondani, hogy azon az érték nem lehet magasabb X-nél pl két másodpercnél hosszabb ideig.
amúgy találkoztam egyszer olyan elektromos tűzhellyel, aminek volt ilyen beállítása: a kapcsolóit akárhova tekergetheti a zasszony, a tűzhely nem hajlandó többet fogyasztani 1x16 ampernél (3,7 kW), gondolom ha sok lapot bekapcsoltál rajta, a többinek automatikusan visszavette a teljesítményét. Pontos típusát persze már már másnap sem tudtam, pedig azóta már sokan kérdezték tőlem.
Amper elosztás problémák esetén óriási segítség tud lenni, ha háromszor kevés amper helyett legalább egy jó erős amper jön be a lakásba. PL 3x16 ampert viszonylag egyszerű/olcsó lecseréltetni 32+10+6-ra, persze még jobb lenne 40+6+6 vagy 1x80 amper, de ilyesmit Magyarországon tavaly óta hiába kérsz.
Azt figyelembe kell veni, hogy a háztartásokban elképesztő mértékű az elektromos energia igény. Pontosabban az utóbbi időben a sokszorosára nőtt. A kilencvenes évek elején készült házunkban (3x25A biztosíték a nappali áramhoz) soknak, kinőhetetlennek tűnt. Most a konyhában található fogyasztók így néznek ki:
beépíttt villany sütő 3,4KW
Mikrohullámű sütő 1,2KW
robotgép 1,6KW
Indukciós főzőlap (1 lap) 2,5KW
tejhabosító 0,5KW
Kávéfőzőgép 1KW
Nemrég volt egy kis átalakítás (festés, és bútorcsere) ekkor minden konnektor kapott egy 16A-es kismegszakítót, és 2,5-ös vezeték a konnektor és a kismegszakítő közé.
Gondolkodtam beépített indulciós főzőlapon (4 lap) az adatlapja szerint 11,100KW...
Főzőzónák:
1 x Ø 180 mm, 1.8 kW (max. teljesítmény 3.1 kW) indukciós;
1 x Ø 180 mm, 1.8 kW (max. teljesítmény 3.1 kW) indukciós;
1 x Ø 210 mm, 2.2 kW (max. teljesítmény 4.4 kW) indukciós;
1 x Ø 145 mm, 1.4 kW (max. teljesítmény 2.2 kW) indukciós;
1 x Ø 210 mm, 2.2 kW (max. teljesítmény 3.7 kW) indukciós
El lett vetve... Még akkor is sok, ha a legnagyobbat nem számolom.
Ismerősöm megvette magának, de ő egy társasházban lakik, egyszer 16A-es árammal. Azóta nézegeti, és néha letörli... Ezt már nem lehet konnektorba kötni. Öteres 2,5 mm2 es vezetéket ír elő az üzembehelyező szerelő, nem véletlenül.
A konyha nagyjából kész, világítás, szellőzés egyéb kis gépek (kenyérpirító, szeletelő,) figyelmen kívűl hagyva.
Nem terhelem a fórumot a lakás többi részével, ezt megteheti bárki, egy kis séta és nézelődés a lakásban, látni fogja, hogy maradt bőven nagyfogyasztó.
A vezetékek toldása, az érvég hüvelyezés már szakmai részlet, de ha valaki hanyagul csinálja, vagy csinálják neki, az pestiesen szólva gáz.
Visszatérve a konyhára, a "kezelő személyzet" kitanítása sem egyszerű, ha kevés az Amper. Mit mivel szabad, nem szabad egyszerre bekepcsolni. Légkondi, porszívó, mosógép, indukciós főzőlap, kávéfőző ... hamar old a kismegszakító.
Még egy apróság, ha valakinek elektromos autót is "kell" töltenie, a legkisebb teljesítményű töltő 6/24 KW-os. Vagyis a gyorstöltő üzemmódban több mint 100A! Míg normál esetben 26A. (Csak remélni tudom, hogy az utcánkba nem akar egynél több ember ilyet üzemeltetni. Mert a vezeték és a trafó nem bírná.)
Lehet barkácsolni, de talán rámenne egy hét szabadidőm (aki folyton ilyesmiket barkácsol, annak kb egy óra).
ennyi sok idő elpazarlásánál meg sokkal olcsóbb, ha veszek egy gyári co2 mérő műszert 40 ezerért, ennyit viszont nem vagyok hajlandó elkölteni egy hobbi-projekt marginális kérdésére.
"arra tippelnék, hogy 4-5m/s áramlással szemben elhanyagolható mértékű lesz a CO2 diffúzió."
Köszönöm a közérthető fogalmazást.
A közérthetőség nagy kincs manapság,
sokan inkább mellébeszélnek (pl. átlagember számára felfoghatatlan szöveggel takaróznak), hogy ne derüljön ki, hogy valójában ő sem érti azt, amit én nem értek :)
"ki lehet mérni CO2 szenzorokkal."
Ezt szeretném megspórolni (pontosabban a méregdrága co2 mérő árát :), azt reméltem, hogy létezik valami egyszerű fizikai magyarázat.
A diffúzió szobahőmérsékletű levegőben elég lassú. Nem tudok konkrét számokat, arra tippelnék, hogy 4-5m/s áramlással szemben elhanyagolható mértékű lesz a CO2 diffúzió.
Ha gyakorlati célra érdekes, ki lehet mérni CO2 szenzorokkal.
Minden asztali féle ventiátornak 2-5 sebesség fokozata van . Ha a legkisebbre teszed, akkor kicsi a kavarás . De ha kavarsz a ventilátorral, akkor ugye az ablak csukva: no most a ventilátor előre fúj, a falaknál körbe jár, majd kilyukad a hátad megett - úgy kell neked, minnél büdösebb sajtal próbáld ki, kísérletezünk ugye ♥
Nem az lett volna a pontos válasz, hogy bizonyos légsebesség alatt a diffúzió képes akár a légárammal szemben is jelentős mennyiségű szénioxidot áramoltatni, DE azon légsebesség felett a diffúzióra nem nagyon lehet számítani (pl mindössze pár molekula percenként)?
Mert ebben az esetben az a következő kérdés, hogy nagyjából mekkora ez a "diffúzió-blokkoló/fékező" légsebesség-tartomnány.
A szellőzéstechikában csövekben/átereszekben 4-5 m/s a szokásos légáramlási sebesség,
arra lenék most kíváncsi, hogy ilyen légáram képes-e jelentős módon befolyásolni a vele szemben áramló (pl helyiségek között kiegyenlítődni próbáló) 1000-3000 ppm töménységű széndioxid diffúziós mozgását.
De ha egy asztali ventilátor elé pálpusztai sajtot teszek, attól még a ventilátor mögött lévők arcáról nem fagy le a mosoly. Máris megcáfoltuk a diffúzió-elméletet?
Vegyünk egy két helyiségből álló lakást, pl szoba+konyha.
A szellőztető rendszer a szobába fúj be friss levegőt, az elszívás a konyhából történik.
A lakáslevegő kiinduló széndioxid szintje legyen mindenütt kellemes 1000 ppm körül.
Bemegy a konyhába néhány ember, ezáltal ott a széndioxid szint megnövekszik, mert a szellőző csak két lakóra van méretezve, tehát nem győzi a tempót.
Ha mindenki kimenne a lakásból és nem lenne szellőztetés, akkor (parciális nyomás?) a szobában is megemelkedne a széndioxid szint és egy idő után kiegyenlítődne a konyhai co2 szinttel.
De mi van akkor, ha dolgozik a szellőztető és (rohadt lassú) folyamatos légáramlás van a szobából a konyha felé? Tehát a levegő széndioxid tartalma áramolhat-e a levegővel ellentétes/ellenkező irányban?
Szerintem a kábelek leírásában, csomagolásokon, adatlapon stb. ilyesmik meg lehetnek adva. De olyanokba nem kéne mindjárt belemenni, hogy milyen a szoba hőfoka, tél van vagy nyár, van-e üzemelő pékkemence is még a helységben vagy a nyitott ablaknál fúj-e befele a passzátszél a légcseréhez. Egyszerű alap elméleti kérdésről volna szó továbbra is...
Köszi, de még mindig az elméletnél vagyok leragadva!
Ha már elmélet: Először azt kell tisztázni, hogy a vezeték környezete milyen hőelvezetést biztosít és a vezeték szigetelésének milyen maximális hőmérsékletet kell még károsodás nélkül elviselnie. Ekkor jöhet annak meghatározása, hogy az adott vezeték szakaszon mekkora veszteségi teljesítményt tervezünk, ha nem akarjuk hogy tönkremenjen. Ha ezeket tisztáztad, jöhet a méretezés. Ha egy nagyobb elektromos hálózatot akarnál kialakítani, ott egyéb huncutságokat is figyelembe kell venni, de ez már kívűl esik a szakmai tudásomon, tehát erre nem térnék ki.
Minden épületben van egy beszerelt teljesítmény szükséglet és egy max. fogyasztási szükséglet. Erre léteznek szabványok, az épület funkciói függvényében.
A beszerelt az épületnek telepített fogyasztók max. teljesítményfelvételé (magyarán az áramfelvétele egy- vagy háromfázison- a második esetében ebben az indító áram nincs benne), egy lakóház esetén a max. fogyasztás kb. ennek a 55-60%-a.
Ezt a műszaki terv szintjén a tervezőmérnök ki kell számítsa ezt a két értéket és be kell bemutatni az áramszolgáltatónál, amikor teljesítményt kérnek.
Az áramszolgáltató kicsivel többet fog adni, mind a max. fogyasztás.
A lakóházaknál (új vagy felújítás) most startból 3 fázisba kell gondolkozni. A betápon min. 32A biztosítékkal.
Ha a ház emeletes, jó ha emeleteként van egy kisebb elosztószekrény és a fő elosztószekrényből elmegy hozzájuk a betáp, min. 3x4-es kábelen, plusz a földelés.
A villanyszerelésben vagy 20 éve az a szokás , hogy minden nagyobb fogyasztóhoz behúznak egy áramkört és ennek egy külön biztosítékot szerelnek az elosztószekrénybe.
Konyhának behúznak egy 3x4-es áramkört (a fő elosztóból- és kell legyen egy elosztódoboza, hiszen: elektromos ler, főzőlap, mikró, gőzelszívó, nagy hűtő és mosogatógép, esetleg mosógép is, nagy kávéfőző, kenyérpirító, plusz két aljzat a mixernek- gyümölcsprésnek), hőpumpának és klímának is 3x4-es (az is fő elosztóból), kazánház 3x25-es, világítás a kötődobozokig 3x2.5, onnan 3x15. Összes falicsatlakozó 3x2.5, max. 6-7 darab egy áramkörre (biztosítékra).
A falban maradt vezetékeket ki lehet cserélni új réz vezetékekre, kötődobozról- kötődobozra haladva, amit nem lehet kihúzni, ott tőrnek és kicserélik a csövet is.
Villamos fűtés esetén nem elég a 32A-biztosíték a fő elosztónál.
Az egyik vezérelv a maximális feszültségesés. Tehát ha van egy kör, ami 16A-re van biztosítva, akkor azon a körön a legtávolabbi konnektoron 16A-t kivéve a feszültségesés nem lehet több, mint 3%, tehát 230V-ról max 223,1V-ra eshet le. Ilyenkor ugye a veszteség 110 Watt, ez a vezetéket melegíti.
Aztán van még a melegedésre méretezés. Ha ugye a főelosztótól fél méterre van egy konnektor, ott elég vékony dróttal is el lehet már érni a 3% alatti veszteséget, viszont akkor a 110Watt azt a kis szakaszt fűtené, ami túlmelegedne ettől. Ezért van egy táblázat, hogy mekkora vezetéken mekkora áram folyhat maximálisan. A két méretezés közül amelyik a nagyobb keresztmetszetet adja, azt érdemes választani.
Nem szabvány, de megfontolandó a gazdasági méretezés. Minél vastagabb vezetéket választasz, annál több kezdeti kiadás, aminek utána kisebb veszteség, kisebb áramszámla a hozadéka. Az optimum annak függvénye, hogy várhatóan mennyire lesz használatban az adott vezetékszakasz (illetve pénzügyileg meg annak is, hogy mekkora a kockázatmentes alternatív hozam. Ha negatív a reálkamat és tele vagy pénzzel, akkor ha hosszú távra tervezed használni a lakás, akkor megéri vastagabb vezetékkel szerelni, ha drága kölcsönből van a pénz, akkor nem annyira.). A világítási hálózatra azért nem 3%, hanem 2% a megengedett feszültségesés, mert az huzamosabb ideig használt. Ennek megfelelően a jobban igénybe vett vezetékszakaszokra, pl. villanybojler, fűtésre is használt klíma, hőszivattyú vezetéke, stb. érdemesebb 3%-nál jelentősen kisebb veszteségre méretezni. A kert hátsó végébe vezetett konnektorba, amit csak havonta egyszer használsz fűnyírásra, meg elég az olcsóbb-vékonyabb, mert soha nem térül meg a drágább vezeték a kisebb veszteség révén.
Amúgy meglepően vékony vezetékek is képesek komoly teljesítményt átvinni. Nem tudom emlékszik-e valaki a régi vékony, háromeres telefon-hosszabbítókra. Nekem abból volt otthon egy csomó, amikor nem volt elég a hosszabbítóm, és vis maior fakidőlés-útakadályt kellett elektromos láncfűrésszel elhárítani. Volt vagy 50m 0.75-ös hosszabbítókból, meg 40m annál is jelentősen vékonyabb telefondrótból, de vitte a fűrészt. Mondjuk érezhetően gyengébb volt, de lehetett vele vágni.
