Lentebb még 1m volt a szarufatengely. Most már 0,9m? :)
Ha 1m, akkor 1,25*0,5m esik le az OSB-ből, ha a szarufához szabod (2,5*1,25m OSB táblaméret esetén).
Ezt beforgatva 90°-kal 1*0,5m-t fel tudsz haszni, így OSB laponként 0,25*0,5m hulladékod lesz.
Ez is sok munka, összevágni jól a lapokat, emg felrögzíteni. Meg ugye több a rés is, de fólia lesz fölötte, ha jól vettem ki. Szóval ezzel együtt én szerintem ezt a megoldást választanám, mint külön lécezni vagy szarufázni.
Persze még bekavarhat, hogy a szarufaközök nem pontosak.
Hát igen ezen is agyaltam, csak a 90 centis fesztáv kicsit soknak tűnik az OSB alá.( + a lehulló anyag is jelentős lenne ) Deszkákat vagy a lécezést ritkítva gondoltam csak a kiosztás még kérdéses. De most egyébként elgondolkodtam azon is hogy a szarufákat építenénk a toldások helyére, fa anyagban nem sok eltérés van a lécezés/deszkázáshoz képest.
Kérdés... Az esetleg járhatóút lenne? Hogy az OSB-ből levágni annyit. Hogy szarufához essen a vágás. Így lehet hogy költségkímélőbb lenne, mint a deszkákat megvenni. És még be is építeni. azért többmunka van beépíteni. Mint az OSB-ből levágni.
Itt egy felülnézeti rajz. Sárga téglalapok jelölik az OSB-t, a szarufa pedig felismerhető + 3 attika fal veszi körbe a tetőt és így egy irányba lejt az egész az attika fal nélküli irányba. A problémám, hogy az OSB nem szarufa kiosztás méret így a toldás nem szarufa tengelybe esik. Emiatt szükséges belécezni/deszkázni a szarufát és ennek a kiosztását gondolkodom.
Van benne elég viz, földnedvesnek nevezik, az aljzatbetonnak szerkezeti szerepe nincs a teherosztáson kivűl.
kb. 15 éve minden nagyobbacska építkezésnél ezt a módszert alkalmazzák. Nem tudom elképzelni, hogy pl. 5000nm aljzatbetont miként lehetne másképp kiönteni, úgy hogy burkolható legyen, önterülő nélkül.
Kb. 200-220 kiló cement jár 1 köbméterhez. Úgy van méretezve a szivattyú tartálya, hogy két 40 kilós zsák cementet kell bele tenni.
A víz hozzáadása úgy történik, hogy aki lehúzza, az szól, ha túl sok a vagy túl kevés a hozzáadott víz, mert a homok nedvessége is számít.
KB. másnap járható, de legalább 2.5-3 hét kell neki nyáron, hogy az egész felület színt váltson, akkor ki van száradva. Száraz időben Kb. 1 hónap múlva eléri a 3% nedvességet, akkor burkolható.
A párazáró fólia sosem árt. Nekem is van. A gyapot és a gipszkarton közzé még kellene tükörfólia. A tetőről nincs esetleg valami fotó? okosabbak lennénk:)
Meglévő hullámpala tetőt alakítunk át kéthéjú hidegtetővé (lapostető)
tető dőlésszöge 4 fok. szarufáig lesz visszabontva aminek a tengelytávja adott: 1,00 m.
Szarufákra kerül lécezés/deszkázat amire 22mm osb és arra pvc vagy tpo csapadékszigetelés.
Osb alá milyen anyagot használjunk a szarufákra? 2,5 x 10 v 15 cm deszka vagy esetleg 5x5 stafni valamilyen kiosztásban?
Jelenleg méterenként van 5x7,5 stafni a hullámpala alatt. Ezt mindenképp sűríteném az osb lap méretei miatt de nem volt még dolgom 22mm OSB vel.
További ide kapcsoló kérdésem a párazárásról:
"E" gerendás zárófödémre kerül párazáró fóla és kőzetgyapot szigetelés 20 cm. Beltérben gipszkarton állmennyezet épül, kell az álmennyezetnél is foglalkozni a párával?
Akkor is furcsa. Amit láttam élőben, arra mondta a cégvezető, hogy C8-C10-nek felel meg. Mondta is, hogy mennyi cementet kevernek bele (talán 1:5-höz - nem emlékszem). Kétkedek azóta is, ha ilyet látok (videón vagy élében). Semmi víz nincs benne jóformán. A keverővíz mennyiségét ha megnézem egy betontechnológiai leírásban, hát a legkevesebb víz is 5-ször annyi lehet, mint amit ebbe az esztrichbe kevernek.
Néztem pár esztrichbetonozós videót jutúbon. Feltűnt, hogy tök száraz az a beton. Felmerült a kérdés, hogy a csudába köt az meg, hogy lesz kellően szilárd és kemény?
1 éve láttam hasonlót élőben (1 nappal később, hogy bedolgozták) olyat, amikor a kinti keverőgépből tömlőn bevezetik a 3 lábú kiköpő tölcsérbe a betont. Hát nem kezdtem szétbontani, de az volt az érzésem, hogy kiskalapáccsal szét lehet zúzni a francba ezt a betonnak nevezett réteget. Köze nincs pl egy megkötött KK-s betonhoz. Cerment is mennyi lehet benne? Mert még betonszürke színe sincs, hanem majdnem fekete.
Szóval nem értem, hogy lehet ez megfelelő. Persze könnyű vele dolgozni, mert nem folyik, hanem homoknak vele. Egy morzsapartinak/homokozásnak tűnik az egész.
A lehajlás a födémvastagság negyedik hatványán számítandó, a teherbírás csak a négyzeten. A túl vékony födémet meg lehet méretezni úgy, hogy ne szakadjon le, de aki végigmegy rajta azt a halálfélelem kerülgesse a lengése miatt. Az IPE gerenda alsó talpára bevágott trapézlemez felel meg szerintem a legjobban az előbb felsorolt kívánságoknak.
"Egyébként nem biztos, hogy a lehetséges legvékonyabb födém a leggazdaságosabb."
Nem a gazdaságosság az elsődleges szempont, bár nyilván az is számít, de sokkal fontosabb, hogy kötött az épület magassága, így már 5cm-el vékonyabb födém is annyival nagyobb belmagasságot adna a felső szinten, amire nagy szükség is lenne.
"Az IPE gerenda természetesen alkalmas födém készítésére, nehezebb ügy az, hogy mi lesz a gerendák között."
Én a gerendázat közé egyik verzióban sem gondolnék betonozást, mert akkor szinte ott vagyunk, mint a monolit födém, munkában is több, mert zsaluzás-alátámasztás-betonozás és a kötésidő miatt +20/30 nap.
IPE gerenda esetén pl felülre OSB borítás, amire mehet lépéshang szigetelés, újabb OSB borítás és 4cm esztich. A gerendázat közé gyapot menne és talán zártszelvényeket kellene felültetni az I gerenda alsó peremére, ami egyrészt a gerendák oldalirányú elmozdulását is merevítené, másrészről zárszelvényhez már lehetne csavarozni alulról egy álmennyezetet. Nyilván az IPE gerenda - zártszelvény kapcsolat még csak ötletelés, oda kellene még valami összefogató technika (heggesztés??), de alapvetően az aggályom az egész I gerendás acélfödémmel az, amit írtam is, hogy konkrétan kivitelezve ilyen családiház-kategóriában a youtube/google segítségével sem láttam..
"hogyan viszonyul egymáshoz a hagyományos fa gerenda, az IPE acélgerenda és a BSH gerenda?"
Hajlításra a teherbírás számításának menete az hogy a nyomatékot osztom a határfeszültséggel és megkapom a szükséges keresztmetszeti modulust. A kérdés többi részének gyakorlatilag nincs értelme. Többek közözött azért sem mert fából sokféle van. Az IPE gerenda természetesen alkalmas födém készítésére, nehezebb ügy az, hogy mi lesz a gerendák között. Lehet kibetonozott megfelelően méretezett trapézlemez is vasalva vagy vasalás nélkül. Korróziós szempontból jobb a vasalt. A fesztávra nem egészen igaz az L/25 szabály. Ez csak a várhatóan (de nem biztosan) megfelelő legvékonyabb födémet adja.
Födémválasztásban kérném a tanácsotokat, egy kicsi épületrészről lenne csak szó, ami ezt követően fog még csak megépülni és ennek a tetőterét szeretném beépíteni, 16m2 alapterülettel és max 4m fesztávval.
Ahogy az lenni szokott, a szempontok ütik egymást, de a "gyorsan elkészüljön" és "minél vékonyabb födémvastagság" talán a legfontosabb, valamint a stabilitás és időtállóság nyilván alap elvárás.
Béléstestes, betonkefnis födémek drasztikusak lennének erre a feladatra, továbbá a helyi adottságok a darut megkövetelő anyagmozgatást kizárják, úgyhogy olyan megoldás kell, ami kézi erővel elvihető egy 30-40 métert. (Sóder is talicskázva lesz ezen a távon a betonozásokhoz..)
Monolit vasbeton födém már szóba jöhetne, mivel a vasháló és a vasanyag, valamint a betonozás kellékei is megoldhatóak és ráadásul a 400cm fesztáv / 25 ökölszabály szerint, ha jól számolom egy 16cm vastag födém is működhetne, de a kézi betonkeverés miatt (mixer is kizárva) félek a végeredménytől, ráadásul a "gyorsan elkészüljön" szempontunk szintén ugrik ezzel a verzióval.
A legkézenfekvőbb és legegyszerűbb verzió a hagyományos fa födém lenne, de ott minimum 15cm-es, de inkább 20-as keresztmetszetű gerendák kellenének, ráadásul én bárhol voltam beépített fa födémen, mindig éreztem minden egyes lépésemnél, hogy nem egy betonfödémen vagyok, valahogy volt egy pici remegése az egésznek - bár lehet csak pont olyan helyeken jártam, ahol elcseszték vagy alulméreteztek valamit, vagy éppen a lépéshang szigetelés hiányzott.
Ezt követően az IPE acél gerendákat nézegettem, mert sacc/kb egy 10 cm-es keresztmetszettel már bőven ott tudnánk lenni, mint a fa födém, de itt az bizonytalanított el, hogy SEHOL nem láttam, hogy ilyenből bárki födémet csinált volna. Miért? Oké, hogy jóval drágább, de ha számít a födém-keresztmetszet, akkor senki nem volt még hajlandó ennyivel többet áldozni rá? Azt gondolom, hogy alapból nehezebb bármit is fogatni hozzá pl alulról, mert nem lehet csak úgy hozzácsavarozni valamit, mint egy fagerendához (pl gipszkarton álmennyezet), de ezekre biztos lehet valamit kitalálni. Vagy van valami amire nem gondolok, pl az acél rugalmassága miatt lenne valamilyen olyan kilengése, ami alkalmatlanná teszi födémgerendának?
Az utolsó verzióm pedig a BSH ragasztott gerenda lenne és ha most ebben a pillanatban voksolnom kellene, akkor erre tenném le azt. Előnye, hogy mérettartóbb, mint a normál fagerenda, nem vetemedik, sokkal erősebb és megvannak azok a szerkezeti adottságok, hogy csavarozható, stb-stb, ami miatt nem gondolnám, hogy buktatója lenne (mint az IPE gerendának), természetesen hátránya, hogy kb 3x annyiba kerül, de mivel nem nagy felületről van szó, ez nem vészes összeg.
Ti mit javasoltok a fentiek fényében?
Illetve, amire nem találtam egzakt választ a neten, hogy mint "födémgerenda-erősség" hogyan viszonyul egymáshoz a hagyományos fa gerenda, az IPE acélgerenda és a BSH gerenda? Pl ha a FA gerenda 100%, akkor a BSH 200% és az I-gerenda 300% azonos keresztmetszetet feltételezve? (Csak hasamra ütöttem a százalékokkal, hogy érhető legyen a kérdés..)
Padlófelújításban kinek van tapasztalata? 40 éves ház, most az akkor lerakott pvc van. Egyenetlen alatta a beton, mintha szétfröccsent volna rajta. Csiszolás vagy aljzatkiegyenlítő?
Padlóburkolat közül melyik lehet a tartósabb: közületi használatra szánt PVC vagy a klikkes rendszerű Vinyl? 12 fős háztartás nappalija.
Melegburkolat érdekel csak, és ami a legrövidebb idő alatt lerakható.
Lehet kapni 2 komponensű műgyantás anyagot, ami kinyomópisztolyba helyezhető. Kb. 5 perc a kötési idő. Nekem az előtető tartó menetse szár, ezzel van a tégla falba berakva.
Kb. 2500 Ft. Ennek a vége, olyan mint egy szilikon tubusé. Biztosan befér. Igaz dűbelnek "csúfolják", de ilyenre is használható.
Cement, gipsz és rovarirtó por keveréke. Afrikában ezt használtuk. Azzal idegesítették az újakat, hogy a cafard -ok (svábbogár de luxe) ki tudja rágni a síma gipszet. Ez vagy igaz volt, vagy nem, de az biztos, hogy nem rágták ki.
Nincs statikai szerep, csak ne legyen ott a lyuk, mert ott jöttek be a házba a hangyák :( Az üreg nagyjából a falra rögzített ajtókeret alatt van. Egy pici adag "betonjavító" kétkomponensű epoxit sikerült az aljára befecskendezni, de hamarabb megkötött az edényben minthogy mindet be tudtam volna juttatni... Ezért keresek valami olcsóbb és lassabban kötő anyagot amivel elzárhatom a betolakodók útját.
statikai szerep van, vagy csak az kell hogy ne legyen ott a luk?
önterülő aljzatkiegyenlítő befolyik mindenhova, plána ha a levegőnel van hol kijönni. ha precíz vagy, akkor több rétegben csinálod, közben várva egy napot.
ha nem számít, akkor jó hígra kevert csemperagasztó is megteszi.
Mindenképp kell még az üregre lyuk. Levegő van benne, annak ki is kel jönne valahol, amennyiben öntesz bele valamit. Látatlanba, ha valamiért nem működhet az üreg bontása, akkor kell bele még egy lyuk, az öntés túloldalán és aljazatkiegyenlítő, illetve vannak speckó epoxis, műgyantás anyagok hasonló feladatokra, jó drágán.
Beton padlóban kb 3x5x8cm méretű üreget mivel tudnék kitölteni? Nehezítés, hogy kb fél centis résen lehet csak hozzáférni az üreghez. Valami olyan anyag lenne jó, amit kisebb adagban ki tudok keverni és be tudok fecskendezni vagy önteni az üregbe.
Ja igen olcsóbb. De nem biztos hogy annyi vizet képes elnyelni. Mint a hosszúfolyóka, de árban sem egyforma. Egy 60-cm folyóka. 35-ezer. Nekem azért jobb az utóbbi, mert van a fürdőszobában padlófűtés is. És ha kiszáradna a szifon. Akkor is van benne egy golyó, a folyókában, ami a bűzelzárást biztosítja.
