Van ahol a plusz idegen állampolgárság szinte bűnnek számít. S emiatt megvonják a másikat.
S van, ahol nem is vesznek tudomást róla.
A kubai hatóságok egyik kedvenc szokása: soha nem vonják el senkitől az állampolgárságot. Így akár az USA-bnan is szüketett valaki, kubainak kezelik, ha szülei egyike az. Ezért nem tanácsos akár csak turistaként is Kubába látogatni kubai szülővel katonaköteles korban, mert aztán jönnek és elviszik 2-éves szolgálatra.
Abszolút politikamentes területen volt: a zárjegy osztályon. Lásd, illegális alkohol- és dohányárusítás elleni harc.
Ez egyébként mázlija is volt.
Mesélt erről annak idején.
Amikor a zsidókat gettósították, majd deportálták őket, a hivatalos narratíva az volt, hogy az állam nem elveszi a zsidók vagyonát, hanem azt leltár alá helyezi, míg ők dolgoznak külföldön. S ezt annyira komolyan is vették, hogy a Pénzügyőrség volt megbízva a zsidó vagyon leltározásával.
Hatalmas munka volt rövid határidővel. A Pénzügyőrség toborozta az embereket, a meglévő alkalmazottakat is túlórára bíztatta. De önkéntes alapon. Nagyapám meg azt mondta, ő nem vállalja, mert kisgyerekei vannak (anyám akkor volt 1 éves), így egy percet se dolgozott a Zsidó Osztályon.
Ami aztán nagyon jól jött 1945 után: mert minden pénzügyőr előéletét megvizsgálta az új hatalom, s a zsidó deportálásban akár csak közvetett szerepet is játszott embereket elbocsátották. Nagyapám viszont simán át lett véve az új rendben is a régi munkahelyére, folytathatta. Az "igazoló bizottság" azonnal döntött róla: "nem háborús bűnös".
"továbbra is az állam problémája marad hogy nem találnak. Legfeljebb hoznak egy határozatot hogy nem jelentem amikor szerették volna és ejnye, csak éppen azt sem tudják kézbesíteni."
ejnye, ejnye? nem inkább katonaszökevény lesz épp azért, mert az állam nem tudta megtalálni? a bejelentett lakcímeden postáid kontrollját neked kell elvégezni, nem az államnak. ha a hivatalos, vagyis az ajánlott küldeményt, nem veszed át, akkor kapsz bizony értesítőt. a postád megbízott figyelője értesít az értesítésről. kétszer is megteszik ua. küldeménnyel.
"Ezért tökmindegy hogy ez a valaki szimpla vagy kettős állampolgár, nem attól függ mindez, hanem a személyes döntésétől majd cselekvésétől."
több részről nem mindegy. az egyik, ha kihasználható a bevonulás elkerülése pl. nincs kiadatási egyezmény. ez ugye diszkrimináció az itthon élőkkel szemben. a másik, ha a kettős állampolgár mindkét helyre behívót kap, hová vonuljon? (ez mégnagyobb dilemma a nem azonos érdeket képviselő országok esetében.)
Értem én, de na és? Ettől még továbbra is az állam problémája marad hogy nem találnak. Legfeljebb hoznak egy határozatot hogy nem jelentem amikor szerették volna és ejnye, csak éppen azt sem tudják kézbesíteni. Előre viszont nem tudhatjuk hogy ez miként lesz majd - ezzel visszakanyarodva a kiinduláshoz -, mert hát lehet hogy a feleség elmondja Skype-on, a behívott pedig repülőre száll és megjelenik időben és mindenki boldog. Ezért tökmindegy hogy ez a valaki szimpla vagy kettős állampolgár, nem attól függ mindez, hanem a személyes döntésétől majd cselekvésétől.
figyelj; a kettősállampolgárt alapvetően kötelezi az eskü, a születési jogon szerzett állampolgárt pedig a törvények.
"Az értesítés az nem csak kettős állampolgár esetén kérdéses, mert egy állampolgárságú is utazhat bárhová a világon amikor csak akar, anélkül hogy elmondaná bárkinek is hogy éppen hol van - ez tehát az állam problémája"
Mo-n egy hivatalosan kézbesített levelet, pl. bíróság, hatóság, átvettként minősített akkor is, ha nem vetted át. a behívó hatóságinak számít?
nekem úgy tűnik utazgathatsz, de ha nem vonulsz be ...
Nagyapám letette az esküt, mert pénzüghyőr akart lenni. ELőtte bolti eladó volt a családi üzletben, s onnan szabadulni akart. Az út az volt, hogy állami tisztviselő lesz, s a Pénzügyőrségnél talált hirdetést "felveszünk érettségizett 30 éven aluli fiatalokat". Jelentkezett 24 évesen, felvették, elköldték a pénzügyőr- és vámos képző fősikolára, elvégezte, majd megkezdte a munkát.
1944-ben jött Szálasi. Szólt a főnöke "új esküt kell tenni". Letette.
Ugyanez 1946-ban és 1949-ben.
1967-ben lett nyugdíjas, addig mindig ugyanott dolgozott, csak az állam neve változott közben 3-szor.
Ezek azok a kérdések amiket senki nem tudhat előre, csak utólag.
Az értesítés az nem csak kettős állampolgár esetén kérdéses, mert egy állampolgárságú is utazhat bárhová a világon amikor csak akar, anélkül hogy elmondaná bárkinek is hogy éppen hol van - ez tehát az állam problémája, a jogalkotási részével együtt amit maga alkotott olyanra amilyen. A másik része egyszerűbb, mert ha behívót kézhez vesz valaki, akkor be kell vonulnia ha jogkövető. Ezt azonban kiegészíti egy EU-s megállapodás, hogy a kettős állampolgár választhat melyik országában teljesíti a honvédelmi kötelezettségét - erről elég rég olvastam, érdemes lenne pontosan utána nézni a részleteinek. Az biztos, hogy például Magyar-Görög állampolgársággal simán élhet valaki Uruguayban, aminek legalitásához csak Uruguay hatóságainál kell bejelentést tenni.
Mindenesetre nem lehet előre tudni se azt hogy mi lesz, se azt hogy ha az lenne akkor ki mit tenne, különösen jogilag nehezen állna meg a feltételezett jogsértés elképzelése.
na jó, lehet nem kapott még behívót a haza védelmére. tegyünk egy gondolatkísérletet. mit tesz (kell(-ene) tennie) a kettős-állampolgár egy behívó alkalmával? na várjál, tetőzzük; - hogyan értesítik, ha nem lakja a szükségben lévő ország területét?
Nyilván nem kell esküt tennie annak aki születési jogon állampolgár. De ha kéne, akkor is ismerek kettős állampolgárokat aki soha nem sértették meg se ennek az eskünek a szövegét, se a másik állampolgársági esküjük szövegét sem.
(4) Az állampolgársági eskü szövege: Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.
(4a) Az állampolgársági fogadalom szövege: Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. (5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.
nem igazán értem. az állam, vagyis az adott területen élő emberek képviselik a rendszert. igaz a rendszer változó, mint ahogy az államot képviselő emberek is változnak. változhat a gondolkodásuk és generációnként változnak az egyének. a rendszer ugye a szubszidiaritás elvére épülve változik. a változtatás szándékát a társadalmi kapcsolatok által a választott képviselők tudomásul veszik és változtatnak a szabályokon, amelyet az államot alkotó emberek betartanak.
"Itt ez eskü valós jelentáse: az államot szolgálja. S nem az, hogy aztán a konkrét rendszer mellett kitart."
rettentő érdekes megközelítés. olyan a látszat, mintha az államnak nem kellene képviselnie az állam által kialakított rendszert. ki, mi az állam? az állam az adott területen élő emberek és az általuk kialakított szabályok. na jó a szabályok már a rendszere az államnak. de ha az állam, vagyis az emberek ad hoc alakítják a rendszert, akkor az már anarchia.
ha a "raktáros, v. a pénztáros" nem képviseli a rendszert, akkor a pillanatnyi érdekek szerint szolgál. így aztán a jobbról, v. a járdán előzés sem lesz szabálytalan, hiszen az állam képviselőjének, mint magának az embernek, ez a pillanatnyi érdeke.
