"A romák közti magas mentális betegségek oka, hogy a roma kultúrában megengedett a testvérek, unokatestvérek közti házasság, vagy a szimpla szexuális kapcsolat." "a romák egy olyan etnikai csoport, mely sötét bőréről és hajszínéről ismerhető föl."
Na, én vonaton szoktam olvasni, tekintve, h viszonylag sokat utazok, meg ráadásul sokat kell várnom is, kb 2hetente eltermelek 1 könyvet, míg mások ugyanazon a vonaton filmet néznek, persze nem fülhallgatóval, mert úgy nem tudnak mást zavarni. Persze, lapozni fárasztó. :/
Félreértesz. Költői kérdésként dobtam fel... :-) De még mondhatnék nem-reál témákat is.
Persze részben az óraszámcsökkenés is az ok, de szemmel láthatóan a kisebb ellenállás irányába mennek... Egyre alacsonyabb szintekre butítják le a tananyagot. Így aztán tuti sikeres lesz az "integráció". Az okos gyerekek majd jól LEintegrálódnak a butákhoz. :-((((
Nekem az volt életem első könyve. Ált. isk. 1. oszt-ban karácsonyra kiolvastam, ez lett a karácsonyi ajándékom a szüleimnek. Csak az volt a baj, hogy rosszul osztottam be, mert októberben még nem gondoltam, hogy annyira fel fogok gyorsulni, tehát Mikulás után már csak napi egy lapot kaphattam, hogy dec. 24-én érjen véget. Majd' megvesztem a várakozástól, hogy mi lesz a szereplőkkel!
A kis unokaöcsém meg most 5 éves, és pár napot otthon volt náthásan. A nővére ábáácáskönyve a kezébe került. A szülei már csak azt vették észre, hogy a gyerek ismeri a betűket.
Ez a normális. Ez lenne a normális a XXI. században. Ehhez képest egy bizonyos csapatnál sok esetben 14 éves korig sem sikerül felszámolni az analfabetizmust.
De aki összefügést keres e között és a között, hogy az adott gyermek sokadik generációs rokonházasságok gyümölcse, anyukája terhesen is ivott meg dohányzott, gyerekkorában pálinkás szopacs volt az altatója és mondókázás helyett kizavarták az utcára "játszani", az rasszista. Mi más lehetne?
Szerény személyem is csodálkozott, főleg azért, mert van egy lánygyermekem, aki akkortájt és épp Gárdonyi regényének köszönhetően vált igazi könyvmollyá. az Egri csillagokat legalább tízszer elolsvasta.
Aki Gárdonyit vagy Móra Ferencet nem érti, az magyarul nem ért. A kedves édesanyjától talán nem egy 500 szavas basis magyart kellett volna elsajátítania, ugye...
Plusz az olvasás egyik célja ppenséggel a szókincs növelése! Hogy tanulja meg érteni!
Tom Cruise (tudod, a topgun-os fickó, most főfő scientológus) nem volt egy nagy koponya, de nem derogált neki leülni az egynyelvű angolszótárral és megnézni benne mindazt, amit az újságban nem értett. Ő így növelte a szókincsét. Senki se tanult meg egy nyelvet se az anyja hasában, mindenkinek meg kell érte dolgoznia.
Karl May könyviből is szépen kihúzták a katolikus propagandát, meg az erkölcstelen részt, azóta se elérhető normális fordítás.
A könyvek lebutítása valamikor akkor kezdődött, mikor egy nagyokos kitalálta, hogy a magyar népmesék túl nehezek a mai ifjúságnak, mert nem tudják, mi az az orsó meg szövőszék. Persze, az idősebbek meg úgy születtek, hogy tudják. Véletlen se anyu meg apu magyarázta el.
Még jóval a facebook megjelenése előtt, sőt még az iwiw sem létezett nálunk, panaszkodott az ifjúság, hogy nem érti Gárdonyi nyelvezetét. akkortájt volt a Harry Potter láz.
Az a személy, aki képes egy remekművet megcsonkítani, s ezzel csorbítani mind a gyermekek jogát a saját kultúrájuk elsajátításához, mind pedig a rég halott alkotók szólásszabadságát, az sok minden lehet, de liberális semmiképpen nem. Nagyjából a Buddha-szobrokat szétgéppuskázó iszlamofasiszták színvonalán van az ilyen.
Pont az a lényege egy jó mesének és egy jó könyvnek is, hogy mindemn életkorban és helyzetben képes élvezetet nyújtani. A gyerekkorú olvasót nyilván a fordulatos, kalandos cselekmény érdekli, a nagykamaszt ill. bakfist a szerelmi szál, hogy hogyan kell udvarolni, míg azt, aki ezek szülejeként szeretne utazni, de gyereknevelésre költi az utazási büdzsét, tehát nem teheti, leköti az, hogy utazás helyett elképzeli a különféle tájakat, embereket. Pontosan ettől zseniális az Arany ember legtöbb leírása, amelyek közül pl. a Senki szigetének leírása világirodalmi mércével mérve is remekmű.
Bevallom, hetedikben (mikor kötelező olvasmány volt a Kőszívű), én is sokszor átlapoztam a tájleírásokat... :) De később, mikor újra és újra elolvastam, mindig új szépségeket fedeztem fel benne. Maga a cselekmény szerintem nem volt korai egy 13 éves számára, hiszen fordulatos, izgalmas volt. De - ahogy említettem - ezek a hosszú oldalakon tartó tájleírások igencsak unalmasak voltak számomra - akkor. :)
Hol a bánatban van ilyenkor az ArtisJus meg a jogvédők, akiknek meg kellene védeniük a gyermek jogát a saját kultúrája elsajátításához, amelyet Magyarországon is ratifikált nemzetközi szeződés garantál és az államok számra védendő jogként előír?
A megmondóemberek addig csinálták a skatulyákat, meg ásták az árkokat, hogy végül becsapdázták magukat. Hiába próbálják magukat meghatározni, mindegyikre van egy általuk alkotott dehonesztáló definíció.
Ez az - undorító - törekvés világméretű. Amerikában pl. a Tom Sawyert igyekszenek átírni és lebutítani hivatalosan, merthogy ki kell belőle írtani az olyan szavakat, hogy "nigger", meg amikor a négerekről nem mai PC-stílusban beszélnek.
