Izgalmas téma, sok-sok képpel tálalva. Szinte minden jöhet, ami tudományos. Hatti, szumír, urartui kapcsolatok, etruszk--magyar rokonság, a Villanova-kérdés, és így tovább...
@köze van a feketeség szavának a karácsonyi sötétséghez
igen, köze van. vallási értelemben is (a világosság győzelme a sötétség felett).
ahol még megvan ez, az az ujgur.
és a szlávoknál is csak szórványosan. de mert ugye szláv-komplexusuk volt-van, ezért csak az lehetett. az ujgur karácsonyról meg szépen nem tudnak (süketek-vakok)
Melyik említett nyelvben kara a karácsony szótöve?
Miért nem a sötét vagy a fekete magyar szó van a karácsonyban, miért vett volna át egy "fekete" jelentésű szót
mástól, ha a sötétségről akarta volna ezt az ünnepet elnevezni, miközben egyik átadó nyelvben sem erről van elnevezve?
A magyar nép és nyelv sokkal régebbi, mint a török vagy a szláv. Az újjászülető Nap ünnepe pedig beláthatatlanul ősi ünnep. Ugye nem gondolod, hogy a magyar nyelv, ami az ősnyelv valószínűleg legközelebbi leszármazottja, rászorulna
bármilyen kölcsönzésre egy ilyen meghatározó ősrégi ünneppel kapcsolatban?
A hasonlóság a "Ko" gyök miatt van. A kara, a carbon, korom, crna közös nevezője ez.
Inkább feltételezhető, hogy mivel pl. a carbon lehet fekete kőszén, így lehet a kő feketesége a névadó.
Viszont ez is csak a magyarból magyarázható, a többi nyelvben felderíthetetlen, hogy miért azonos ezeknek a szavaknak
a gyöke. A legszerencsétlenebb dolog, hogy föl sem merül, hogy ez egy ősgyökre vezethető vissza, és ezért létezik az azonosság.
Száz szónak is egy a vége, elfogadható lenn az általad felhozott átvételi irány, ha legalább halvány nyoma lenne az átadónál, hogy köze van a feketeség szavának a karácsonyi sötétséghez. De nincsen.
Megindokolhatatlan, hogy a magyar akkor miért használná ezt az "idegen" szót a saját ősi ünnepére?
Azt miért nem föltételezzük, hogy a magyar az átadó nyelv, és a karácsony szavunkból csináltak kara szót mások, miután kiszakadtak az ősnyelvi közösségből?
Az elvonás itt miért nem föltételezhető?
Olyan ez, mint pl. azt föltételezni, hogy a cronos szó latinbóli átvétel és ezért van nekünk kor, koros stb. szavunk.
Holott ez szintén a "Ko" gyök egy másik szava, a kör szava. Az évköré, a napúté, ami az idő múlásának jelzője.
A karácsony mérhetetlenül egyszerűen elemezhető magyar szó. Mindössze meg kell nézni a Cz-Fog. szótárban,
hogy mit jelent a kör, az ecs és az eny gyök.
Miért látta szükségét egy csomó nyelv a magyarból "kölcsönözni" a karácsony szót? És azt ráhúzni a kereszténység második legnagyobb ünnepére? Amely vallást a magyarok csak annak megszületése után 1000 évvel vettek fel?
mikor szándékozol bebizonyítani, h az ír-skót GOFF - GOW hogyan származik a szláv kovácsból?
Miért kéne?
Hiszen mindkettő IE eredetű nyelv, közös felmenőkkel, stb.
A magyar, meg, ugye nem az.
Ergo az "IE" kov ...-ot a magyar átvette, éspedig a szlávból, mint a KM-ben talált (később beolvasztott) szlávoktól. Mint a többi 5-600 szláv eredetű szót is.
ezek pre-IE fogalmak (mint a kupak)
Ha így is volna, akkor sincs köze a magyarhoz. Azaz átvétel a mi nyelvünkben.
Szerintem van létjogosultsága tisztán a magyar nyelvből megmagyarázni a szót.
A kerecseny sólyom -az én meglátásom szerint- a napfordulókor röptetett madár köröző mozgásáról kapta a nevét.
A sólyom a Nap madara, ezért szent madár. A Nap ellenfényében emelkedik rendkívüli magasságokba és onnan
csap le az áldozatára.
Én úgy látom, hogy nem a sötétség a jellegadó a névben, hanem az újjászülető fény ünneplése, aminek
a kerecseny sólyom a jelképe, aki hasonlóan köröz az égen, ahogy a Nap körbe jár az égbolton.
Egyébiránt nem vagyok semminek az elrontója. A korom állítólag török eredetű, bár a latin carbo és a szláv kour is szóba jöhetne. Ezzel az erővel a karácsony is lehet nem magyar eredetű.
Azt azért szeretném látni, hogy a hangoztatott átadó nyelvekbe hogy került.
Ugyan azt az utat sejtem e kara szóval kapcsolatban, mint a hét napjaival kapcsolatban.
Az átadó valamikor a magyar nyelv volt, és épp, hogy pl. a karácsonyi sólyom röptetés szertartása nevének átértelmezéséről van szó.
A szakrális jellemzők nem értése révén a fekete éjszaka szava lett az említett nyelvekben, mégpedig a jó öreg elvonás révén, ami ugyebár a magyar nyelvben "általános" de más nyelvekben tabu.
de komolyan, meddig fogja tartani magát az a baromság, a karacsony szláv szó?
Ki töröknek, ki latinnak mondja. De a magyarban biztosan átvétel, mert nálunk nincs alapjelentése (csak társított), míg a latinból/törökből "magyarázható" (hogy helyesen-e, azt én nem tudom megítélni).
(Ezek a nyelvi bűvészkedéseid meg teljesen értelmetlenek, ahogyan azt elmagyarázta neked egy képzett nyelvész.)
már csak a k>cs alakulás is arra mutat, h átvett szó a szlávban
through : Russian. сквозь, через
és arra is van jel, h a török kecs eredetileg Z
Meaning: to pass, go through
Old Turkic: keč-
Bashkir : kič-, kis-
Proto-Tungus-Manchu: *kas-
Negidal: kas
Manchu: qas 'quickly'
Ulcha: qas
Oroch: kas; kasa- 'to send'
aztán egész véletlenül mongolul pont fordítva van, mint ó-török
Meaning: 1 through and through, completely 2 to pierce, make a hole 3 to be pierced Written Mongolian: čoɣu 1, čoɣul- Khalkha: cō 1, cōlo- 2 Buriat: sōlgo 'ice-hole, прорубь', sōnog 'hole'
sok sikert az ír, skót, velszi nyelv szláv eredetének bebizonyításához.
___________
van a kazán alak a lengyelben és oroszban is
"Kuźnia" in Polish means "a smithy" (a smith's workplace)
Same in Russian: Кузня (Kuznia) or Кузница (Kuznica)
___________
teóriailag:
Latvian kalt " to forge, to hammer, to chisel, to coin (money), to mint (money), to shoe (a horse), to peck (of a woodpecker), to hew. " From Proto-Indo-European *kel- (“to hit, strike”), cognates include Latin clādēs.
