"itt vannak a "közeli" csillagok. Néhány fényév. Emberi gyorsuládssal és sebességgel idővel ezekre nem lehet eljutni? Mondjuk pár emberi generációra gondoltam, így számolgatás nélkül."
Véges energiakészletekkel csak olyan projektek indíthatók, melyek megtérülése még a finanszírozó generáció életén belüli. Nem tudnék olyan gazdasági erőforrásokat igénylő projektet mondani az emberiség történelmében, amibe adott generáció tudatosan úgy invesztált, hogy megtérüléssel nem számolhatott, és az elkövetkezendő generációknak szánta a hasznot. Ha lenne már nagyságrendekkel olcsóbb mondjuk fúziós energia, akkor nyílna meg a lehetőség, az egy civilizációs ugrás lehetne.
Én ezt a sci-fit kivettem a könyvtárból és elolvatam, de már nem emléksyek rá tisztán . Nem valami nagy henger halad át a Naprendszeren, ami feltölti magát a Napból energiával és aztán tovább áll ?
Én inkább A.C.Clarke: Randevú a Rámával c regénye szerint tudom csak elképzelni a csillagközi űrutazást. Ő találta fel a műsorszóró (geo.stac.) műholdakat és az űrliftet is, szerintem ebben is igaza lesz..
Egyetlen realis modja van az utazasnak, egy Hoyle nevu csillagasz mar sok evtizede kitalalta es scifisitette. Radion elkuldjuk a dnsunket otven fenyevnyire, esetleg az emberiseg altal tarolt par milliard gigabajt informaciot is. Az ottlakok osszeraknak es kikeltetnek minket
Egy millio.ev eleg volt az osizettol a mai emberig, tovabbi egy millio csak eleg arra hogy potoljak a Napot. Egyebkent nem a apsutes hianya lesz a problema, hanem inkabb a tulzott napsugarzas, masfel milliard ev mulva elerheti a Fold homerseklete a szaz fokot. Bar evi szaz negyzetmeter napernyovel siman ki lehet vedeni ezt is.
Az élet az egy különös és ritka természeti jelenség. Az intelligens még ritkább. A robotok, mesterséges intelligenciák kifejlődése se lehet túl gyakori. Nem úgy néz ki ez az egész ahogy a Star Wars-ban van. Mindenütt a síri csend.
Én nem számolgattam ki, de itt vannak a "közeli" csillagok. Néhány fényév. Emberi gyorsuládssal és sebességgel idővel ezekre nem lehet eljutni? Mondjuk pár emberi generációra gondoltam, így számolgatás nélkül.
A Nap még 5milliárd évig ontja magából az energiát, ezért egy másik „Nap” és annak élhető bolygójának felkutatása és oda átköltözése, nagyjából annyi időbe tellene, mint a saját napunk hátralévő ideje. Megérkezésünkkor, abban a „kritikus” helyzetben találnánk magunkat, mint amikor elindultunk. Csöbörből, vödörbe jutnánk. Mivel a térugrás időtlenséget, azonnaliságot igényel, a fénysebességű utazás, pedig tömegnélküliséget, egyik változat sem kivitelezhető. Az Einstein egyenletek megoldásai, csak azokat a lehetőségeket növelik, amelyek megfelelnek valamilyen logikának, de nem a valóságnak.
Nem igazán a mi akaratunkon múlik. Két-három feltétele van szerintem. Az energia, ez csak valami fúzió lehet. Mesterséges intelligencia, aminek lenne elég esze, hogy a problémáinkat megoldja. És a szintén intelligens robot siserehad, ameliyk képes lenne ezeket a csillagközi járműveket, utazó városokat megcsinálni, megépíteni. Óriási munka igény. Már olyasmi amire az ember egyáltalán családostul felülne. Kérdéses.
Inden rendes scifiben fereglyukon ketesztul.ugrandoznak a fohosok, a sorozatnezoknek nem lemne turelmuk.kivarni azt a par evtizedet, amig odaernek a kovetkezo.bolygora. a megfigyelesek szerint partiz fenyevnyi korzetunkben nincs egy fereglyuk vagy feketelyuk sem igy partucat fenyevnyit mindenkeppen kene hagyomanyos modon utazgatni
A nyersanyagok szétszóródnak, a rozsda szétszóródik, másik részükből szemét lesz, az energia elfogy. Fúzió nincs. Elfogynak az erőforrások. Inkább Mad Max világ köszönt ránk, majd vissza a középkorhoz hasonló öko gazdaságba. Teljesen zárc ciklusú korlátozott gazdaságnak nyoma nincs.
Ez a cillagközi utazás egy kor szellem. Elmúlik, ha nem lesz fúzió.
A féreglikakról sok cikket lehet olvasni, csak azt nem írják sohasem, hogyan irányítják és visszafelé hogyan vezet az út, illetve a féreglik.Mert csak akkor van értelme, ha van retúrjegy is.
Amúgy szerintem sose lesz más bolygórendszerekhez utazás, mert értelmetlen és a fizika törvényit sohasem tudják majd áthágni.
Ellenben sokat fog még fejlődni a távcső technika, jön majd egyszer 50 méteres cső a világűrbe ( felfújható ) és az majd kimutatja akár a bolygók felszínét is. És ha az Mars szerű kietlen vidék, akkor minek odamenni?
Több okból is értelmetlen a csillagközi űrutazás. Pl., hogy olyan nagyságrendű energia kellene hozzá, ami meghaladja még a meddő kőzetekből kinyerhető nyersanyagok kinyeréséhez szükséges energiát is, ezért nyersanyagokért nem lenne érdemes elindulni, gazdaságosabb lenne a saját rendszerben feldolgozni mindent az utolsó atomig, ami viszont bőven meghaladja egy civilizáció szükségleteit. Vagy pl., hogy csak az a birodalom életképes, amelyik valós idejű kommunikációval rendelkezik, ellenkező esetben a kiküldött és elszigetelődött kolóniák megerősödve és megváltozva, más irányba fejlődve az anyabolygó ellen fordulnának. A földön is lejátszódott mindez, az afrikából elvándorolt európaivá vált ember technológiai fölényre tett szert, majd visszament és irtotta az afrikaiakat. Ha nem lehet megoldani a valós idejű kapcsolattartást, akkor nincs értelme máshol kolóniákat létesíteni, mert saját majdani ellenségeiket teremtenék meg.
A válasz egyszerű. Olyan messzire kell utazni, ahol az univerzum tágulása összemérhető az űrhajó sebességével. És akkor nem kell fékezni. (Tibi bácsi ezt is megoldotta, pontos labda nélkül.)
Hogy lehet megallitani egycsillagkozi urhajot? Mert egy kv 100 tonnas urhajo fenysebesseg fele ketharmadara gyorsitasahoz eleg lehet 50 ezer tonns nuklearis uzemanyag. De mivel a lassitashoz is ennyi kell igy mar 25 millio.tonna uzemanyag kell indulaskor, es ez picit soknak tunik
Szerintem nem, mert bomló izotópjaink útközben sok mindent tönkre tudnak vágni bennünk - mialatt szervezetünk hibajavító mechanizmusai nincsenek észnél!
Izotópmentes étrendet kell bevezetni a csillagközi űrutazás résztvevői számára, lehetőleg 2-3 generációval korábban már a nagyszüleiknél.
Illene néhány cm kiterjedésűeknek lenniük, hogy a felületükön lévő mikrohullámú antennák (ún. fraktál antennák) hatékonyan vehessék földi adók és a szatellitek jeleit.
(A mobiltelefonok is fraktál antennásak, kb. 15 éve. ???)
"Látott valaki már olyat?"
Gondolom - űrszemét-figyelő és nyilvántartó intézményi munkatársak igen.
Tegyük fel, hogy egy tőlünk távoli civilizáció megoldotta az ottaniak vágyainak és érzéseinek tartósra tervezett szuperszámítógép(ek)be költöztetését, ill. működtetését - még azelőtt a csillagrobbanás előtt, amelynek eljövendő időpontja - tudósaik jóvoltából(!) - már jó előre ismert volt számukra. ...
Amikor gyerekoromban télen kint teli raktunk egy lábast hóval, majd bent a lakásban hagytuk megolvadni, koszos vizet kaptunk. Valaki ekkor így szólt: - Gyerekek, ugye látjátok, hogy havat enni butaság?
Eszembe nem jutott volna visszakérdezni: - Néni, ebben az üledékben szerinted mekkora a régen, ill. a nemrég érkezett csillagpor tömegaránya?
