https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163865904&t=9005529
Táblaíróság Creative Commons License 1 napja törlés -8 0 604171
1. A feltételezésen alapuló vajOn típusú hozzászólás innentől:hsz törlés, 1, nap, 1 hét stb
2. Az önbíráskodásra felhívás most még csak törlés, a következőnél topiktiltás.
3.Moderációval kizárólag az illetékes topikban lehet foglalkozni
4.. Ez nem vitaindító volt.
Köszönöm
LRN húsz éve mantrázza ezeket a bullshiteket - de közben a sorok között mindig ott van, hogy "ezzel nem tudunk mit kezdeni", vagy "erre nincs ráhatásunk, mert a család...", stb. stb.
És most ne ismételjem azt a tucatnyiszor leírt kifogást, hogy konkrét bűncselekmények történnek, és nem tesznek hivatalból feljelentést.
Uzsorázás, lányfuttatás, gyermekek elhanyagolása, abúzus, stb.
.....a velük közelebbi kapcsolatba kerülőkben vannak csúnya rossz utóítéletek.
Ahogy ezt Hann Endre is kimutatta a tanulmányában. :) Akkoriban még nem volt szájkosár a kutatókon.
Előítéletesség és együttélés
Számos szociológus és szociálpszichológus foglalkozott már a kérdéssel: mi történik az előítéletekkel akkor, ha két ellenkező etnikai csoport együtt él? Csökkennek-e az előítéletek a személyes ismeretség hatására? A legtöbb vizsgálati eredmény tanulsága szerint csökkennek, ha nem felszínes ismeretségről van szó (Gray -Thomson, 1953).
....
....
Fentieknek ellentmond az az 1978-as kutatási eredmény, amelyet Hann Endre tárgyal, s amelyben azt fogalmazza meg, hogy a cigányok közelsége, fokozza annak valószínűségét, hogy az irántuk érzett ellenszenv kifejezésre jut, tehát az együttélés súrlódásai, felerősítik a negatív sztereotípiákat(Hann, 1979).
Remélem, Póczik Szilvesztert idézni még elfogadható itt:
Kutatásunk eredményei rávilágítanak, hogy a közvélemény a cigány származásúaknak a bűnözésben való részvételét túlzóan, de nem teljesen helytelenül ítéli meg, hiszen azok mind az elkövetők között, mind a büntetés-végrehajtásban fogvatartottak között felülreprezentáltak. ugyan, Kénytelenek vagyunk sajnálkozva megállapítani, hogy a cigány elkövetőkkel és elkövetési módszereikkel kapcsolatok vélekedések nem minősíthetőek ab ovo előítéletnek. A cigányok bűnelkövetésével kapcsolatos - előítéletté csontosodott - közmegítélés több évszázad tapasztalatának általánosításából kristályosodott ki. A korábbiakban utaltunk rá, hogy az előítélet ugyan nagyobbrészt sztereotípiák gyűjteménye, azonban gyakran tartalmaz tapasztalati elemeket is. Az egyén gondolkodásának kereteit általában - speciális tapasztalatok híján - ezek a sztereotípiák jelölik ki, és irányelvként meghatározzák a helyes és eredményes, illetve helytelen és eredménytelen magatartásformákat, illetve ezek keveredésének még elfogadható arányait.
Nem azt írtam, hogy nem lehet, lehet, sőt, kell is lennie, különben az ősember korodban meghaltál volna.
Amit kérdeztem, hogy miért erre hivatkozva hallgattatnak el?
Demokrácia? Itt? Egy fórumon, ahol meg van határozva, hogy ki- és mit mondhat, de közben meg demokrácia? Ha hazudnék, azt érteném, de itt mindenki ezer- és ezer dokumentummal, írással, képpel, videóval tudja alátámasztani amit állít? Ez lenne a demokrácia? Ez kérem színtiszta kommunizmus, bolsevizmus...
Mikor a kis horda a kis volgybol feltekintett meglàttàk fent az idegeneket....egyetlen pillanat alatt a fonokuk el kellet dontse ellenségek azok vagy baràtok akik akàr hasznos cserét is kinàlhatnak...Ezt azonnal el kellet donteni élet és halàl kérdése volt. Igy alakult ki a létfontossàgu "eloitélet"...Ma is létezik mikor éjjel két orakkor hangoskodo "fiatalok" kozelednek feléd az ures utcàban....
Úgy van ez az előítéletekkel, hogy azok általában megalapozatlanok, de legalább is nagyon távolról van bennük valami igazságmagv - szemben az utóítéletekkel, amit nevezhetnénk egyszerűen tapasztalatnak és túlélési ösztönnek is.
Érdekes megfigyelés például, hogy a legtöbb kisebbséggel kapcsolatod vélekedések a távolsággal fordítottan arányosak: minél távolabb él valaki a szerb, sváb, román kisebbségtől, annál inkább gondolhat róluk ilyen-olyan képtelenségeket, míg ahol együtt élnek a magyarokkal, ott ezek a sanda vélekedések eltűnnek.
Egyetlen kivétel van, akiket pont fordítva: távolról (belpesti bérlakásokból vagy őrzött lakóparkokból stb.) szokás képtelenségeket hajtogatva szeretni, és a velük közelebbi kapcsolatba kerülőkben vannak csúnya rossz utóítéletek. Mert ilyen rasszisták ezek a magyarok :-/
Ugyan miért ne lehetne eloitéletem? Ha eloitéletem van, azt valami események làncolata vàlthatta ki nàlam vagy bàrmi màs megfigyelések informàciok eredménye...Ugyan miért kellene hogy ez "megalapozott" legyen? Ha megalapozottak az eloitéletem akkor vajon rogton elfogadhatovà vàlnak? Természetesen azok szemében akik bizonyos ideologiàk hivei akkor sem lesz elfogadhato.
"Mi köze a mai közhangulatnak ahhoz, hogy a sötét középkorban a hóhér/ kínzómester feladatra elsősorban cigányok vállalkoztak."
Annak például biztosan semmi köze, hogy a cigány elkövetők sokszor alkalmaznak szükségtelen mértékű erőszakot és durvaságot, értsd kétezer forintot rabolnak marinénitől, aki valószínűleg odaadná sima fenyegetés hatására is, de nem, nekik szilánkosra kell törniük az arcát...
Mi köze a mai közhangulatnak ahhoz, hogy a sötét középkorban a hóhér/ kínzómester feladatra elsősorban cigányok vállalkoztak.
A jelenben ez az általam nem vitatott tény ebben a topikban semmi másra nem alkalmas, mint a meglevő előítéletek erősítésére. Ezért töröltem. De Pizoval most akadt egy kis beszédem.
"Nem akarom hallani tobbé mondta az erdész a vorosmokusoknak, hogy a szurkemokus invazios àllatfajta és veszélyt jelent a vorosmokusok fennmaradàsàra...Egyébként nincsenek csak mokusok"
Csak kérdezem, miért tilos, miért kell félni attól leírva látni, amit mindenki tud, mert ezek NEM előítéletek, hanem tapasztalatból szerzett információk?
Te a munkahelyedet (jövedelmedet) félted, amikor saját magad által is elismertet törölsz?
Amikor mi mondunk ilyesmit, azonnal jön a librrális kirekesztő szöveg, hogy ez návirasszergadiszta hozzáaállás
Pedig itt egy érintett cihányasszony mondja!
"Egyszer aztán, mikor kimentem a kis faluba, újra egy megrakott autóval, elém állt pár asszony, és azt mondta: “Beszélni akarunk magával. Mert maga nem jól adományoz. Magát becsapják. Eladják, amit hoz, aztán megint kérnek. Maga meg megint ad.” Tettetett rácsodálkozással hallgattam őket, hiszen pontosan tudtam mindent.
De ez egy kegyelmi pillanat is volt számomra, mert a következő mondatom így hangzott: “Bizonyára igazuk van, hiszen én hazamegyek innen, maguk meg pontosan tudják, mi történik…. De akkor segítsenek nekem! Üljünk le, és csináljunk egy szabályzatot arról, hogyan lehet jól adományozni.” Helyeseltek. Leültünk. És kimondták az első leírandó mondatot: “Az fontos, hogy nem “jár” a segítség. Annak kell segíteni, aki akar tenni valamit, hogy jobb legyen neki.”
A „cigány” az örök kirekesztettséget, üldözöttséget, nyomorúságot, otthontalanságot, éhezést és a létbizonytalanság egyéb módjait testesítette meg, minden olyan élet- és magatartásformát, amelyre a letelepült társadalom még gondolni sem szeretett."
Ismerjuk be hogy a populàcio széles tobbsége sohasem kivànta a megjelenésuket betelepedésuket....Hasonloan mint màs kérés nélkul behatolo betelepedo gondot okozo ethnikumok esetében sem.
Alantas? Teljesen rendben volt régen. Mi mindig egy cigányasszonytól vettük a gombát meg ősszel a vadszedret befőzni. Csak mióta áttértek a bodzára , azóta vannak problémák.
Tudod én úgy gondolom, hogy stricinek lenni is eléggé alantas foglalkozás. Ahányszor efféle sajtóhír van képpel, illetve videóval felékesítve, látom, hogy azok bizony jellemzően cigányok.
A tanulmány ezen egyetem weboldalán jelent meg. Ezek szerint ők is gyűlöletkeltők. Talán jelentsd fel őket (is).
Az általad részigazságúnak (igazságmag) címkézett tanulmány az alábbi forrásokon alapul:
Összefoglaló munkák: ACHIM, Viorel: Cigányok a román történelemben. Osiris Kiadó, Bp. 2001. FRASER, Sir Angus: A cigányok. Osiris Kiadó. Bp. 1996. GRELLMANN, H.M.G.: Die Zigeuner. Ein Historischer Versuch über die Lebensart und Verfassung, Sitten und Schicksale dieses Volks in Europa, nebst ihrem Ursprung. Dessau - Leipzig, 1783. (2. kiadás Göttingen, 1787.). Küllős Imola: Cigányok a régi magyar közköltészetben a XVII. századtól a reformkorig. Szekszárd, 2003. Romológiai Kutatóintézet Közleményei 9. Marushiakova, Elena – Popov, Vesselin: Gypsies in the Ottoman Empire. Interface Collection, 22. 2001. Nagy Pál: A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Kiadója. Kaposvár, 1998. Sárosi Bálint: Cigányzene. Bp. 1971. SCHWICKER, J. H.: Die Zigeuner in Ungarn und Siebenbürgen. Wien, 1883. VOSSEN, Rüdiger: Zigeuner. Frankfurt am Main, 1983. 156 Tanulmányok: ACTON, Thomas: Egység a különbözőségben. In: Cigány néprajzi tanulmányok 2. Szerk.: Bódi Zsuzsanna. Bp. 1994. 89 - 98. p. Bakó Ferenc: A tiszaigari cigányok fémművessége. Néprajzi Értesítő XXXVI. (1954), 239 - 258. p. Bodgál Ferenc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethnográfia, LXXVI. (1965) 521 - 546. p. Demkó Kálmán: A felső-magyarországi városok életéről a XVXVII. században. Bp. 1890. Dömötör Sándor: Cigányadomáink (Anyagösszefoglalás). Ethnographia, 1929. 82 - 106. p. Dömötör Sándor: A cigányok temploma. Erdélyi Tudományos Füzetek, 1932. 3. Dömötör Sándor: Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok ? Ethnographia, XLV - XLVI. (1934) 3 - 4. sz. 156 - 178. p. Dömötör Sándor: A felfalt templom. Ethnographia XLVII. (1935) 87- 89. p. Erdős Kamill: Cigány-törvényszék /Romani-Kris/. Néprajzi Közlemények, 1959. 1-2. sz. 203 - 215. p. Fáy István: A czigányokról. Századunk, 1842. 32. sz. 253 - 256. p.. 157 Fehértói Katalin: A középkori cigány helynevek és személynevek ( A Nyelvtudományi Társaságban elhangzott előadás rövidített változata). Névtani Értesítő, 1987. 12. sz. 5-17. p. Görög Veronika: A megvetés természetrajza. A cigány alakja az európai népi gondolkodásban. (Adalékok az etnikai sztereotípiák tanulmányozásához). In: Cigány népi kultúra a Kárpátmedencében. Cigány néprajzi tanulmányok 1. Bódi Zsuzsanna közreműködésével szerk.: Barna Gábor. Salgótarján, 1993. 98 - 116. p. Hajdú András: A Kájoni kódex egyik cigánynyelvű dala (1639). Ethnographia, 1955. 482 - 486. p. Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában a XIII. század közepétől a XVIII. század végéig. Akadémiai Kiadó. Bp. 1991. Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1978. 153-251. p. Hőgye István: Adatok a Zemplén megyei cigányság XVII-XVIII. századi történetéhez. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. Miskolc, 1984. 39 - 47. p. Iványosi-Szabó Tibor: Adatok a cigányok kecskeméti történetéhez (1596 - 1850). In: Bács-Kiskun Megye Múltjából XII. Szerk.: Iványosi - Szabó Tibor. Kecskemét, 1993. Kiss András: Források és adatok a kolozsvári cigányok XVI-XIX. századi történetéhez. Korunk, 1990. 7. sz. 888 - 896. p. Kolumbán Samu: A cigány a székely nép felfogásában. Ethnographia, 1903. 3. sz. 141 - 147. p., 8. sz. 383 - 392. p. Küllős Imola: A cigányok ábrázolása a 17-18. századi kéziratos közköltészetben. In: Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében. Cigány néprajzi tanulmányok 1. Bódi Zsuzsanna 158 közreműködésével szerk.: Barna Gábor. Salgótarján, 1993. 132- 150. p. Lehoczky Tivadar: A munkácsi czigányok. Ethnographia XVI (1905), 146 - 150. LIÉGEOIS, Jean-Pierre: Kormányok és cigányok: a kirekesztéstől az asszimilációig. In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Szerk.: Kovalcsik Katalin. BTF-IFA-MKM. Bp. 1998. Tanítók Kiskönyvtára 9. 67 – 82. pp. Márki Sándor: Aradmegye czigányainak történetéből. Ethnographia, 1890. 9 - 10. sz. 442 - 447. p. Márki Sándor: Arad vármegye története, II. Arad, 1892. Mészáros László: A hódoltsági latinok, görögök és cigányok történetéhez (16. századi szórványadatok). Századok, 1976. 474 - 489. p. Mészáros László: Délszlávok és cigányok a dunántúli hódoltság területén. A Dunántúl településtörténete 1. (1686 - 1768). A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának értesítője II. Szerk.: Farkas Gábor. Veszprém, 1976. 221 - 229. p. Mezey Barna - Tauber István: A magyarországi cigányság helyzetének rendezését célzó jogi szabályozás egyes kérdései. Acta Facultatis Politico-Juridicae Universitas Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Tomus XXIII. Redigit: Comissio scientiae studiorum facultatis. ELTE Állam - és Jogtudományi Kar. Budapest, 1980. 211 - 233. p. Mezey Barna: A magyarországi cigányok rövid története. In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája 159 köréből. Szerk.: Kovalcsik Katalin. BTF-IFA-MKM. Bp. 1998. Tanítók Kiskönyvtára 9. 83-91. p. Nagy Pál: "Kicsinségemben elszakattam". Cigány közösség, szocializáció és gyermeksors Magyarországon a 16-19. században. Educatio, 1999. nyár. 320 - 338. p. Nagy Pál: Magyarország cigány népessége a XVI-XVII. században. In: Pillanatképek a romák múltjából. Győr, 1998. Romológiai Kutatóintézet Közleményei 1. Felelős szerk.: Gémes Balázs. Szerk.: Bana József - Perger Gyula. 45-84. p. Pais Dezső: Cigány, Zigány. Magyar Nyelv XXXII. (1936) 7-8. sz. 233 - 236. p. Prónai Csaba: A cigány közösségek gazdasági tevékenységeinek kulturális antropológiai megközelítései. In: A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság. Szerk.: Kemény István. Bp. 2000. Osiris Kiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely. 176-198. p. SIFTÁR, Vanek: A cigányok letelepedése a Muravidéken. A Dunántúl településtörténete III. 1848 - 1867. PAB - VEAB értesítő. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1978. STEWART, Michael: Játék a lovakkal avagy a cigány kereskedők és a szerencse. Kultúra és Közösség, 1989. 4. sz. 21 - 40. p. Sugár István: A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben. Egri Múzeum Évkönyve 1978-79. Eger, 1980. Szalay Béla: Cigánytörténeti adatok. Ethnographia, 1914. 89 - 93. p. Szegő László: Babonaság és vallás a magyarországi cigányoknál. Világosság, XIV. (1973). 44-48. Tóth Péter: A cigányok története Magyarországon a feudalizmus korában. Miskolc, 1996. kézirat. 160 Tóth Péter: A magyarországi cigányok története a feudalizmus korában. In: A magyarországi romák. Szerk.: Kemény István. Press Publica. Bp. 2000. 5-11. p. Tóth Péter: A magyarországi cigány történelem külső forrásai. In: Pillanatképek a romák múltjából. Győr, 1998. Romológiai Kutatóintézet Közleményei 1. Felelős szerk.: Gémes Balázs. Szerk.: Bana József - Perger Gyula. 37-44. p. Törzsök Judit: Kik az “igazi cigányok” ? In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Szerk.: Kovalcsik Katalin. BTF-IFA-MKM. Bp. 1998. Tanítók Kiskönyvtára 9. 29-52. p. V. Kovács Sándor: Temesvári Pelbárt egy korszakváltás sodrában. Temesvári Pelbárt válogatott írásai. Vál.: V. Kovács Sándor. Európa Könyvkiadó. Bp. 1982. 413 - 442. p. Vass Előd: Mohács a török hódoltság korában. In: Tanulmányok Mohács történetéből. Szerk.: Ódor Imre. Mohács, 1993. 75 - 108. p. Vida Tivadar: Temesvári Pelbárt kapcsolata kora társadalmával. Vigília. 1976. 671 - 679. p. Wertner Mór: Cigány és Zigány. Magyar Nyelvőr XLVI. (1917) 146 - 149.p. WINSTEDT, E. O.: Some Transyvanian Gypsy documents of the sixteenth century. Journal of the Gypsy Lore Society 3. sorozat, 20 (1941) 49 - 58. p. Zimányi Vera: Néhány szempont az életszínvonal vizsgálatához a 17. századi Magyarországon. In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk.: Zimányi Vera. Bp. 1994. 7 - 18. p. Társadalom - és művelődéstörténeti tanulmányok 9. 161 Forrásközlések, forráskiadványok: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban. A bevezetést írta, a dokumentumokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Mezey Barna, Pomogyi László, Tauber István. Kossuth Könyvkiadó. Bp. 1986. Albert Ernő: Sír az út előttem. Albert Kiadó. Sepsiszentgyörgy, 2001. 110-177. p. B.S. [Borbély Sándor]: Czigány vajdák. Ethnographia, 2 (1891) 50. p. Benda Kálmán: Révay Péter ajánlólevele Gáspár vajda és népe számára 1608-ból. Ethnographia LXXXII (1971) 3. 425 - 426. p. Berzeviczy Egyed: Végrendeletek és leltárak a XVI-XVII. századból. Harmadik és befejező közlemény. Történelmi Tár, 1899. 673 - 711. p. BIKESSY, J.: Pannoniens Bewohner in ihren volkstückmlichen Trachten ...Wien, 1820. BIRKESTEIN, Anthoni Ernst Brukhard von: Ertz - Herzogliche Handgriffe Dess Zirkels und Linials... Wien, 1686. BLUMENBACH, W.C.W.: Neuestes Gemälde der Länder Ungarn, Polen, Mähren und Schlesien welche der Österreichisechen Monarchie angehören ... Wien, 1834. Borosy András: Pest - Pilis - Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638 - 1711. III. 1681 - 1697. Bp. 1985. Călători străini despre tările române, II. Szerk.: Maria Holban, M. M. Alexandrescu-Dersca Bulgaru, P. Cernovodeanu. Bukarest, 1970. 162 CAMERARIUS, Philippus: Operae Horarum subcisivarum, sive meditationes historicae auctiores quam aute editae... Francofurti, 1664. Cennerné Wilhelmb Gizella: 16 - 17. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai. Folia Historica. (1) 1972. 23 - 43. p. Codex Caioni saeculi XVII. Edited by Saviana Diamondi and Ágnes Papp. Musicalia Danubiana 14/b. (1-2. k.) Bp. 1994. Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. Tomus quartus. Volumen III. Budae, 1829. Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. Tomus decimus. Volumen VI. Budae, 1844. Corpus statutorum Hungariae municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye a XVI - XVIII. sz. - ból. Összegyüjték: Kolozsvári Sándor és Óvári Kelemen. I - II.1 - 2., III., IV.1 - 2., V. 1 - 2. köt. Bp. 1885 - 1904. Monumenta Hungariae juridico - historica. Csánki Dezső: A magyarországi cigányság történetéhez. Ethnographia I. (1890) 3. sz. 164. p. Csürös Ferencz: A Debreczeni Diarium. Harmadik Közlemény. Történelmi Tár, 1910. Documenta Romaniae Historica, B, Tara Romanesca, I. Bukarest, 1966. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Monumenta comitialia Regni Transylvaniae. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875 - 1898. 1 - 21. k. Momumenta Hungariae Historica. III/b. 163 Fraknói Vilmos: II. Lajos király számadási könyve. Magyar Történelmi Tár. XXII. Bp. 1877. Hurmuzaki, E.: Documente privitoare la istoria românilor. I/2., II/2. és XV/1. köt. Bukarest, 1890. Illéssy János: A czigányok történetéhez. Ethnographia, 4 (1893) 157. p. Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története második és harmadik kötetéhez. Bp. 1888. József főherceg: Az ónodi várhoz tartozó czigány jobbágyok összeírása. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895. 121 - 123. p. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Bp. 1985. Pest megye múltjából 6. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Bp. 1977. Kemény Lajos: Kassa város jegyzőkönyveiből. Történelmi Tár, 1909. 313 - 319. Kemény Lajos: Kassa város levéltárából. Történelmi Tár, 1892. 378 - 381. p. Komáromy András: Az erdélyországi királyi könyvekből. Történelmi Tár, 1911. 220 - 247. p. Lukinich Imre: Adatok hazai czigányaink történetéhez. Ethnographia XVI (1905) 372 - 374. p. Magyari Károly: Regesták Alsófehér vármegye levéltárából. Történelmi Tár, 1907. 80 - 120. p. 164 Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631 - 1648). Bp. 1954. Mika Sándor: I. Rákóczi György levelezése a brassai bíróval és tanáccsal. Történelmi Tár, 1892. 700 - 705. p. és 1893. 307 - 322., 505 - 521. p. Nagy Pál: Cigányperek Magyarországon I. rész. Korai perek /1506/1534 - 1715). Pécs, 2000. PTE, BTK, Romológia Szeminárium. Gypsy Studies - Cigány Tanulmányok 1. Sorozatszerkesztő: Forray R. Katalin. Nyáry Albert: A modenai Hyppolit - codexek. Századok, 1874. 72 - 83. p. Pray György: Annales Regum Hungariae ab anno Christi CMXCVII ad annum MDLXIV. deducti. Tom. I - V. Bécs, 1764 - 1770. Quellen zur Gesichte der Stadt Kronstadt (Brassó) in Siebenbürgen. 1 - 7. Brassó, 1886 - 1918. Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation. I. Band. 1380 - 1516. Quellen zur Gesichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven. Herausgegeben vom Ausschuss des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1880. Székely Oklevéltár. Új sorozat. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek. Közzéteszi Demjén Lajos és Pataki József, a III. kötettől még Tüdős S. Kinga. I. k. 1569 - 1591., Bukarest, 1983. Kriterion; II. k. 1591 - 1597., Bukarest, 1985. Kriterion; III. k. 1598 - 1600., hn. 1991. Európa - Kriterion. Székely Oklevéltár. Új sorozat. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek. Közzéteszi Demjén Lajos és Pataki József, a III. kötettől még Tüdős S. Kinga. I. k. 1569 - 1591., Bukarest, 1983. Kriterion; II. k. 1591 - 1597., Bukarest, 1985. Kriterion; III. k. 1598 - 1600., hn. 1991. Európa - Kriterion. 165 Szentiványi Márton: Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea. Tyrnaviae, 1689 - 1709. Tagányi Károly: Czigányok szabadalomlevele Mátyás királytól. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. (1898) 178. p. Temesvári Pelbárt müveiből. A szöveget gondozta Brisits Frigyes. Bp. 1931. Magyar Irodalmi Ritkaságok. Szerk.: Vajthó László. VI. k. Th.L. [Thallóczy Lajos]: A czigányok szervezete történetéhez. Magyar Történelmi Tár, 1878. 704 - 705. p. Thaly Kálmán: A cseszneki vár czigányai (Czigány - diplomák a gr. Esterházy - család levéltárából. Történelmi Tár, 1884. 568 - 578. p. Thaly Kálmán: A huszti vár leltárai 1704 és 1706 - ból. Történelmi Tár, 1889. 193 - 196. p. Thaly Kálmán: Adalék a magyar czigányok történetéhez. Magyar Történelmi Tár, 1880. 607 - 608. p. tk [Tagányi Károly]: Czigányok mint fejedelmi adomány tárgyai. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894. Toppeltinus, L.: Origines et occasus Transsilvanorum seu erutae nationes Transsilvaniae…Lugdunum (Lyon), 1667. Tóth Péter: Egy németalföldi utazó a visszafoglalt Budán. Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 17. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1986. Urkundenbuch zur Geschicte der Deutschen in Siebenbürgen, VII. Bukarest, 1991. 166 Vass Előd: Az Egerben maradt törökök 1687. évi névjegyzéke. Az Egri Vár Híradója, 1975. 11. sz. WAGNER, Carolus: Analecta Scepusii sacri et profani I - IV. Bécs - Pozsony - Kassa, 1773 - 1778. Zoltai Lajos: Debreczen város felülvizsgált számadásai 1676 - 1684. évekből. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, X (1903) 256 - 276., 353 - 372. p.
Tipikus példája vagy annak, ha egy aluliskolázott, ettől (is) frusztrált ember egy kicsike hatalmat kap a kezébe, azonnal visszaél vele.
A tanulmány utolsó két bekezdése pedig különösen illik ebbe a topicba:
"A többféle szituációban előforduló, békés szolgáltató iparos és zenész, földeken dolgozó, kereskedő, vagyont gyűjtő, ambíciózus, érvényesülni igyekvő, környezetével jó viszonyban élő, sőt annak normáit is elsajátító cigányok képével szemben áll -különösen a 17. században- a tolvaj, hazug, környezetét körmönfontan és álnokul kihasználó és becsapó, vágyálmokat kergető, életét a szerencsére bízó, egyik pillanatról másikra élő, csavargóvá és útonállóvá váló cigányok képe.
A negatív kép mögött már a 17. században ott húzódott a cigányokkal szemben máig élő társadalomlélektani attitűd: a nem-cigányok számára a „cigány” fogalmába gyakran összesűrűsödött mindaz, amitől a legjobban féltek, amit az ellenségüknek sem kívántak. A „cigány” az örök kirekesztettséget, üldözöttséget, nyomorúságot, otthontalanságot, éhezést és a létbizonytalanság egyéb módjait testesítette meg, minden olyan élet- és magatartásformát, amelyre a letelepült társadalom még gondolni sem szeretett."
Töröld ezt is nyugodtan, kis pontocska vagy a világban, nem a te véleményed a mérvadó - szerencsére.
a páncélos vezeték ezen valamennyit javított, amennyire tudom azóta nem szaladgálnak oda az émászosok naponta akár többször
Csak a telepítés során kell nekik fegyveres karhatalom a védelmükhöz, ugyanis eleinte vasvillával a hátukban mentek vissza és jelentették le, hogy az utcában lakó ügyfelek nem óhajtják a vezetékek cseréjét.
