Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2002.07.12 0 0 44
Kiss Lajos szerint Jekatyerinburg=Szverdlovszk
Kis Ádám
Előzmény: LvT (42)
Törölt nick Creative Commons License 2002.07.12 0 0 43
Szervusztok! A csütörtöki Népszab.-ban rövid hír arról, hogy "tragikus hirtelneséggel" (?) Hanti-Manszijszk-ban meghalt Schmidt Éva, a legfőbb hanti-mansi néprajzos. Mi történhetett?
LvT Creative Commons License 2002.07.12 0 0 42
Kedves Jokeman!

> Én úgy tudom, hogy Jekatyerinburg ma Dnyepropetrovszk

Is it a joke? Az én forrásaim Jekatyerinburgot -- valóban újra ilyen néven -- az Urálba teszik, Dnyepropetrovszkot pedig Dnyipropetrovszk néven Ukrajnába a Dnyeper mellé. Igaz, az utóbbitól délre -- a Dnyeper és az Azovi-tenger közé -- eső terület régi neve Jekaterinoszlav volt.

---------

Találtam még két orosz -burgot, melyeknek szintén van finnugor-uráli vonatkozásuk.

- Jamburg: A ma legnevezetesebb Jamburg az "olajvezetékes" település, amely az Urálon túl a tenger mellett nyenyec területen van. Ez azonban másodlagos név: az eredeti Jamburg Szentpétervártól délnyugatra, Ingriában (Ingermanlandban, Imkeriföldön) volt. A település eredeti neve Jaama, ezt "oroszosították" meg a -burg végződéssel. A Jaama név egy jama / jäme vót törzsnévre megy vissza, amely etimológiailag összefügg a finn Häme törzsnévvel és a lappok saa(b)mi önelnevezésével. A Jamburg helynév elég népszerű lett, volt (van?) ilyen nevű település pl. a Dnyeper mellett, ahová a XVIII. sz. végén németek települtek.

- Szamburg: A szibériai Jamburgtól kicsit délre, de még mindig Nyenyecföldön a Pur folyó deltájánál található nagyobb település. A nevének eredetéről nincs információm. (Nem elképzelhetetlen, hogy a szam- ugyanaz a törzsnév, mint a jam- csak egy "sz-t megtartó" finnugor-uráli nyelvből eredve.)

Előzmény: Jokeman (41)
Jokeman Creative Commons License 2002.07.12 0 0 41

Én úgy tudom, hogy Jekatyerinburg ma Dnyepropetrovszk.
Előzmény: Pivovar (40)
Pivovar Creative Commons License 2002.06.16 0 0 40
LvT,

Jekatyerinburg *már nem* Szverdlovszk, bár azt hiszem, a környező terület ("járás"?) neve még őrzi a kitérő nyomait...

Előzmény: LvT (36)
rumci Creative Commons License 2002.06.16 0 0 39
Kardhágó.
Előzmény: Endre-F850 (38)
Endre-F850 Creative Commons License 2002.06.16 0 0 38
Érdekességként említeném a Kappanhágó feltalálójának másik ötletét is, amely szerint Stockholmot Istókhalma néven lehetne magyarítani. Az erszényes gór-ugrány (kenguru) óta alig volt ilyen szép ötlet.
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.15 0 0 37
Köszönöm. A Duna TV-n kb fél éve, 1 éve ment egy dokumentumfilm a mai obu-ugorokról. Tragikus, lehangoló állapot, vegetálás, halódás, öngyilkosságok elképesztő száma, stb.
Előzmény: LvT (36)
LvT Creative Commons License 2002.06.15 0 0 36
Kedves Testaccio Rabja!

> Sankt Petersburg ... furcsa, hogy egy városalapító cár nem a saját, hanem egy rivális (sőt ellenséges?) nép nyelvén nevezi el fővárosát

Sikerült némileg kikecmeregnem az oroszországi városnevekre vonatkozó amnéziámból, és rá kellett jönnöm, hogy vannak még -burg végű orosz városnevek.

Nem is olyan rég még hírhedett volt Orenburg 'Orvár, vi. az Or nevű folyón épült vár' neve a gázvezetéken dolgozó magyar vendégmunkások révén. Eredetileg a mai Orszkot hívták így (1735-től), később az onnan való lakosok vitték tovább a nevet (1743-ban) az új alapítású településre.

Jekatyerinburgot 'Katalinvár' 1723-ban nevezték el Nagy Péter feleségéről. 1924 óta Szverdlovszknak hívják; nem tudom, hogy visszakapta-e a régi nevét.

A XVIII. sz. első felében a kolonizáció során alapított új települések esetén tehát nem volt ritka a németes elnevezés. Így tehát talán nem is volt alap nélküli, és olyan "furcsa jelenség" Szankt-Petyerburg nevének visszaállítása.

Némi magyar vonatkozást is találhatunk ezen nevek kapcsán, ui. ezek az utolsóként "pacifikált" finnugor területekre (Baltikum keleti része, Ural-hg.) esnek. Szentpétervár pl. vót (balti finn) szállásterületre esik, és a város alapítása együtt járt nagy számú vót Kazanyba telepítésével, majd az új főváros népességvonzása miatt rövid időn belül teljesen eltüntek a környékről a vótok.
Jekatyerinburg, Orszk-Orenburg és a többi XVIII. sz. első felében létrehozott urali település megalapítása pedig az utolsó önálló obi-ugor fejedelemségek, erődítmények 1710 körüli felszámolása után vált lehetővé, gyakran a lerombolt várak, központok helyén. Ez együtt járt a népesség erőszakos térítésével, és az uralkodó réteg kiirtásával vagy beolvasztásával. Ekkortól lett az obi-ugor népesség paraszti nép, amely végülis a nagyfokú eltűnésükhöz vezetett (1989-ben 8,5 ezren vallották magukat manysinak és 22,5 ezren hantinak; és csak kb. a felük beszéli a nyelvet).

Előzmény: Törölt nick (21)
LvT Creative Commons License 2002.06.15 0 0 35
Kedves Kis Ádám!

> Nem bántásiból mondtam. Ez érdekesség. Ugyanis gy-vel kellene írni, mert nem kemény e-t használnak benne.

Ugyanakkor Odessza Ukrajnában van, és az ukrán ortográfiában a 'normál' "e" kemény, a lágy "e"-t egy fordított "e oborotnoje"-val jelölik, vi. kb. mint a matematikában az "eleme" jelet. [N.B. Ez az eset, amikor a fordított ("oborotnoje") fordítottja nem adja ki az eredetit]

Emiatt normatív a /d/-s ejtés Ukrajnában (és magyarul). Az orosz ejtésmódot nem ismerem, és kétség kívül hiszek neked. Az is valószínű, hogy a görög "eredeti" O(r)désszosz miatt kemény a /d/ az ukránban. Azonban -- érzésem szerint -- az oroszban fontos volt az ukrán minta a kemény /d/ megmaradásában, mert egyébként számomra úgy tűnik, hogy az oroszban a jelenség idegen szavakban is automatikusan végbemegy (vö. "polityika"), ha nincs ami megakadályozza.

Mint írtam, ezen a téren az orosz kiejtési szokásokat nem ismerem, így érdekelne, hogy az olyan idegen eredetű helynevekben, mint Szankt-Pet[y]erburg, D[y]erbent, stb. lágyulnak-e hangok, avagy sem (melyikben igen, melyikben nem, és vajon miért; pl. a te 30. hozzászólásod Pityer adatából úgy vélem, Szankt-Petyerburg lágyul)

----------
> Miért, azt nem úgy kell ejteni [Dubrovnikot "ny"-nyel]?

A déli szláv nyelvekben az "i" és "e" mindig kemény: az írás feladta az ún. "szótagelvet".
Amennyiben a szlovén, horvát, szerb nyelvekben az "i" és "e" előtt mégis lágy lenne valamelyik mássalhangzó, a lágyságot a lágyított hangon jelölik, pl. horvát lágy "njiva" /nyiva/ 'szántóföld', de kemény "nivo" /nivó/ 'szint, nívó'.
Ezen a téren a bulgár ment tovább: ott lágy mássalhangzó csak mély magánhanzók előtt állhat: emiatt a (hangsúly áthelyeződése miatti) /a/ ~ /e/ váltakozás egyben keményedéssel-lágyulással is jár, vö. "mjászto" 'város' : "mesztá" 'városok'. (Itt a lágyság jelölésére "ja", "ju" betűket és lágyjel+"o" kombinációt használnak.)
A hangjelölést tekintve a macedón a szerbbel tart: a lágy mássalhangzókat külön betűk jelölik (és nem prejotált magánhangzók).

Előzmény: Kis Ádám (31)
LvT Creative Commons License 2002.06.15 0 0 34
Kedves Testaccio Rabja!

> Mátyás nem beszélt magyarul, a "kormánytagok" meg nem biztos, hogy beszéltek latinul. Akkor tolmács volt?

Rémlik egy kb. XVIII. sz.-t nyugat-európai utazó magyarországi "élménybeszámolója", ahol az egyik legcsodálatosabbnak azt tartotta, hogy még a parasztokkal is lehetett latinul diskurálni.

Magyarországon a magyar nyelv csak az 1844-i országgyűlés óta hivatalos nyelv. Azt megelőzőleg évszázadokig a latin volt az (ha a kisebb, pl. jozefiánus német időszakokat nem számítjuk). Városaink köznyelve is csak a XIX. sz.-ban lesz magyar. Ennek ellenére eddig az időpontig a nyelvtudás praktikus dolognak számított, sokkal jellemzőbb volt a nyelvek párhuzamos egymás melletti használata, így -- a falusi népességet leszámítva -- sokkal többen tudtak több nyelven, mint manapság.

Így biztos, hogy Mátyás udvarában a "kormánytagok" beszéltek latinul, ill. olaszul.

Előzmény: Törölt nick (29)
LvT Creative Commons License 2002.06.15 0 0 33
Önkorrekciók:

- Szent-Pétervár nevében 1703-as megalapításakor is benne volt a "Szankt" előtét. Minthogy nem önmagáról nevezte el Nagy Péter, hanem a védőszentje(i)ről. Ugyancsak róluk kapta a nevét a Péter-Pál erőd, és a benne elsőnek felépült épület: Szent Péter és Szent Pál apostolok katedrálisa. (Bár az lehet, hogy nem minden hátsó gondolat nélkül való volt, hogy Pál már nem kapott helyt a városnévben).

- Bécs Wien, Vienna, Videden nevének alapjaként a kelta Védunjá 'erdei patak' szót tekintik.

- Preßburg névadójaként szerepelt szláv vezér neve manapság inkább normalizált szláv alakjában: Braslav-ként szerepel. Egyébként 892-től építi a pozsonyi várat a morvákkal szemben, ugyanebben az évben a Karoling-hadak fővezére a magyarokkal közös, Morávia elleni támadásban, 896-tól azonban Pannónia és Zalavár kapitányaként védi a Frank Birodalmat a magyarok ellen.

Előzmény: LvT (27)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.06.14 0 0 32
Miért, azt nem úgy kell ejteni?
Nálunk szokás a környező szlávok palatalizűlt hangjait elfelejteni.
Kis Ádám
Előzmény: kostas (25)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.06.14 0 0 31
Nem bántásiból mondtam. Ez érdekesség. Ugyanis gy-vel kellene írni, mert nem kemény e-t használnak benne. Különben ha az oroszok a grúz beszédet akarják utánozni, akkor mindent keményen ejtenek.
Kis Ádám
Előzmény: LvT (24)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.06.14 0 0 30
Alakszej Tolsztoj szerint a kamasz Péter igen gyakori látogató volt Moszkva német negyedében. Rendkívül erős vonzalom volt benne Nyugat-Európa iránt, mint pl. Lorzing oprájából is tudjuk, Hollandiában tanulmányozta az ácsmesterséget.
Az, hogy a német rivális lett volna, nem áll, Péternek voltak porosz kapcsolatai. Ő egy európai várost akart, ezt fejezte ki a névvel is.

Különben az orosz köznyelv nem Petrográdnak hívja, az SzvSZy a forradalom utáni "megszentségtelenítés". Népiesen Pityer.
Kis Ádám

Előzmény: LvT (27)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.14 0 0 29
Fellelkesülve a dolgokon, itt is megkérdezem, amit egy másik (magam nyitotta) topikban: Milyen nyelven beszéltek Mátyás király visegrádi udvarában (nem a cselédek): Milyen nyelven folytak a "kormányülések"? Mátyás nem beszélt magyarul, a "kormánytagok" meg nem biztos, hogy beszéltek latinul. Akkor tolmács volt?
Előzmény: Törölt nick (28)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.14 0 0 28
Köszönöm, érdekes.
Előzmény: LvT (27)
LvT Creative Commons License 2002.06.14 0 0 27
Kedves Testaccio Rabja!

> Sankt Petersburg ... furcsa, hogy egy városalapító cár nem a saját, hanem egy rivális (sőt ellenséges?) nép nyelvén nevezi el fővárosát

Aki nálam jobban ért az orosz történelemhez, az majd megfog cáfolni (vagy megerősíteni), de Nagy Péter udvarában nemigen járta az orosz nyelv. Az orosz egyébként ekkor még nem volt fejlett irodalmi nyelv, helyette az oroszosított egyházi szlávot használták. Ez viszont eszmetörténetileg a klérushoz tartozott, akikkel Nagy Péternek jelentős ellentétei voltak.

A Sankt egyébként később került oda, és én úgy vélem, már a kezdetektől volt a Petersburg mellett párhuzamos Petrograd forma is, csak a plebsz részére. Egyébként az összes -grad végű orosz városnév sem orosz, hanem egyházi szláv (vi. bulgár-macedón) import, oroszul *Petrogorod lenne. Így vannak előzményei az idegen alapokon képzett településneveknek.

És a német nem egyszerűen rivális nép volt, hanem a közvetlen kapocs Európa felé, ahová -- a mai helyzethez furcsán hasonlító módon -- Nagy Péter vezetni szerette volna birodalmát. És ebben is volt előképe: a makedón Nagy Sándor az általa alapított, és nevét viselő Alexandria-t görögül nevezte el, impériumának is ezt tette "vezényleti nyelvévé", jóllehet a görögökkel a makodón állam már régtől fogva ellenséges viszonyba volt (és a görögök sosem tekintették a makedónokat -- ez után sem -- görögöknek).

Furcsa, hogy ezt mindenféle névváltoztatások után nem oroszul véglegesítik Petrográd formában.

Patina-effektus.

> Hasonló furcsa jelenségről nem tudok a világtörténelemben és földrajzban.

Cluj-Napoca, Drobeta-Turnu Severin, ...

Előzmény: Törölt nick (21)
LvT Creative Commons License 2002.06.14 0 0 26
Kedves Argentína és kostas!

> És nem városnév, de miért hívjuk Olaszországot olasznak, amikor semmi köze nincs az Italia névhez?

A honfoglalás körül a magyarok a környező romanizált népeket blakoknak nevezték: ezt a nevet a helyi szlávoktól vették át, akik vsz. egy kelta törzs nevét aggatták rá az "újlatinokra". Errős bővebbet ld. a Népek nevei magyarul topik 37-es hozzászólásának "Wales és olaszok oláhok" kezdetű bekezdésében.

> Vajon miért hívjuk az osztrák fovárost Bécsnek, amikor valójában Wien?

Ez egy. párhuzamos elnevezés. A honfoglalás körüli és azt megelőző időben a Bécsi Erdőben virágzott a szénégetés iparága. A Bécs helynevet ennek megfelelően egy pusztai török bécs 'szénetegő kemence' szóra vezetik vissza (amely végső soron rokon a Pécs és Pest helynevek mögött álló szláv 'barlang, üreg' jelentésű szóval). Meglehet ez a névadás nem a magyarban történt, hanem azt megelőzőleg az avarok által.

Egyébként a Wien név (és párhuzamos Vienna, Vieden stb. változatai) sem vezethető vissza a római időkben használt Vindobona 'Vindosz uradalma' névre, hanem egy hasonló hangzású, szintén kelta közszóra (most juszt se jut az eszembe, és nincs is a közelben hol utánanéznem): időnként új nevet kapott a település, amely csak a magyarok visszaszorítása, és az Ostmark őrgrófság megerősödése után lett valóban jelentős (és ezért "védett nevű") település.

Párhuzamos névadásra a közelből van egy másik példa is: Pozsony egy történetileg adatolható várnagy után kapta a magyar nevét, de ezt megelőzőleg -- még a magyarok bejövetele előtt -- a Keleti Frank Birodalom megbízásából itt Brezeslav cseh vezér épített itt várat, és egyben adott nevet neki németül: Brezeslausburg 'Brezeslav vára' > Preßburg. A közvélekedéssel ellentétben a szlovák Bratislava név sem 'szlávok barátsága' jelentésű, hanem ez tkp. P.J. Safarik XIX. sz. közepi téves etimológiájának eredménye. Ő ui. helytelenül úgy gondolta, hogy a Preßburgban rejtező szláv személynév eredetileg Bratislav lett volna, és ebből "rekonstruálta" a [Hrad] Bratislava 'Bratislav vára' nevet.

Előzmény: Törölt nick (22)
kostas Creative Commons License 2002.06.14 0 0 25
Jut eszembe Edessa!
Köszönhetően az iskolai orosztanításnak szinte mindenki a régi Raguzát DubrovNYik néven emlegeti...fura egy dolog, hogy ennyi eredményt értek el az orosszal nem?
LvT Creative Commons License 2002.06.14 0 0 24
Kedves Kis Ádám!

> Kénytelen vagyok egy helyesbítésre. Odessza. Az orosz irodalmi nyelvben ezt nem ejtik d-vel - saját tapasztalat.

Sajnálom, ha az jött volna ki, hogy szerintem az orosz irodalmi nyelvban /gy/-vel ejtik. Nem mondtam ui. semmit az orosz irodalmi nyelvről. A listám éppen olyan neveket hozott, amelyeknél a magyar plebsz (vagy egy része) azt hiszi, hogy jól ejt valamit, de mégsem.

És sajnos, míg ki nem mentem egyszer Odesszába, és is */ogyessza/-nak ejtettem. Ebben az sem zavart, hogy előtte Szegeden éltem egy ideig éppen az Odessza nevű városrészben. Ez a kis különbség homológnak tűnt számomra a Lenin > Lenyin keményedéssel.

Előzmény: Kis Ádám (18)
kostas Creative Commons License 2002.06.14 0 0 23
Hali!

Mintha az "olasz" már lett volna a népek nevei magyarulban.
A Bécs viszont engem is érdekelne erősen!

Előzmény: Törölt nick (22)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.14 0 0 22
Vajon miért hívjuk az osztrák fővárost Bécsnek, amikor valójában Wien?

És nem városnév, de miért hívjuk Olaszországot olasznak, amikor semmi köze nincs az Italia névhez?

Törölt nick Creative Commons License 2002.06.13 0 0 21
A sajátos, hogy orosz hivatalos nevén Sankt Petersburg (vagyis németül). Még akkor is furcsa, ha - talán, én nem tudom - Péter cár, a városalapító nevezte igy. Ugyanis 1) furcsa, hogy egy városalapító cár nem a saját, hanem egy rivális (sőt ellenséges?) nép nyelvén nevezi el fővárosát. 2) Furcsa, hogy ezt mindenféle névváltoztatások után nem oroszul véglegesítik Petrográd formában. Hasonló furcsa jelenségről nem tudok a világtörténelemben és földrajzban.
Előzmény: Törölt nick (20)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.13 0 0 20
Lódz lengyel kiejtése kb: hudzs. Mországon mindenki lodz-nak ejti.
Ezenkivül elnézést, egy OFF (de nem tudom, hol kéne kérdeznem): Van-e még a világon egy jelenlegi vagy volt főváros, melynek hivatalos neve egy másik nagy nyelv nyelvén mondatik, és nem az illető ország nagy nyelvén. Mert egyetlen ilyenről tudok: Sankt Petersburg. Ez sajátos jelenség. Miért nem oroszul: Petrográd?
Kis Ádám Creative Commons License 2002.06.12 0 0 19
Micsoda baki!!!!
Erááááááááááááááááááááááttttttttttttttúúúúúúúúúúúúúúm!

nem ejtik GY-vel!!!
Kis Ádám

Előzmény: Kis Ádám (18)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.06.12 0 0 18
Kedves LvT!

Kénytelen vagyok egy helyesbítésre. Odessza. Az orosz irodalmi nyelvben ezt nem ejtik d-vel - saját tapasztalat. (miként a Hamletet sem ejtik Gamletnak egy szint fölött). Ez talán görög hatás.
Kis Ádám

Előzmény: LvT (16)
LvT Creative Commons License 2002.06.12 0 0 17
Erratum: Gondolom, egy japán is, amikor egy ottani üdülési prospektusból kinéz egy Kuruku-szigetre menő utat, odaérve nem fogja elhinni, hogy annak neve valójában Krk.
Előzmény: LvT (16)
LvT Creative Commons License 2002.06.12 0 0 16
Kedves Oszi!

> 1. Úgy tűnik, hogy a régebben megismert városneveket az eredeti kiejtésnek megfelelően a magyar fonetika szerint írjuk le, így ékezet kerül rájuk, mint pl. Prága, Hága, Milánó, Párizs.

Kivenném a sorból a Hága és Milánó városneveket, mert az idegen /a/ viselkedésének szempontjából ezek külön esetet képviselnek. Hága esetén ui. az "á" eredendően hosszú. A Milánó névben nyílt szótagban lévő hangsúlyos magánhangzóról van szó: az egyrészt eredetileg is kissé megnyúlt, másrészt a nem első szótagban lévő hangsúlyt a magyar (nyílt szótag esetén) igen sokszor a magánhangzó megnyújtásával pótolja (mivel a hangsúly nálunk mindig a szó elejére esik).

> Ám a német nyelvű városneveknél mindenképp megmarad az eredeti írásmód. Itt érdekes módon az ejtés mintha bizonytalan lenne: Graz egyértelműen [grác], de Saltzburgot inkább [a]-val szokás ejteni.

A Graz városnév nem jó példa, ui. eredetileg ennek volt Gréc ~ Geréc alakú magyar neve, vö. Gréczy családnév. Graz esetén "visszaléptünk": a hivatalos osztrák névvarianst használjuk újabban, és a német koiné ezt hosszú /á/-val ejti (rövid /grac/ ejtést *Gratz-ként írnának le [vö. Glatz családnév]; egyébként Ausztria jó részén /gréc/-nek ejtik a város nevét: innen van a magyar forma /é/-je is).

Salzburg esetén jó felidéznunk a latin metrikai szabályt: egy szótag hosszú, ha hosszú magánhangzó (vagy kettőshangzó) van benne, avagy kettő, ill. annál több magánhangzóra végződik. Prága és Párizs esetén az eredeti ajakréses /a/ nyílt szótagban van, egy mássalhangzó sem követi [a szótagon belül]. Ezen nevek meghonosodásakor tehát a köz az /a/ ajakréses ejtését tartotta meg, de -- mivel ilyen hang nincs a magyarban -- az ajakrés megtartása érdekében megnyújtotta a magánhangzót. Salzburg esetén azonban a /zalc/ szótag két mássalhangzóra végződik, emiatt a fenti szabály értelmében "pozícionálisan" hosszú: ebben a szituációban pedig kerüljük a magánhangzók megnyújtását. Így kevésbé műveltek ejtésében (nyelvészek által /O/-ként jelölt) ajakkerekítéses magyaros "a" lesz belőle, de az ún. művelt köznyelvben manapság németes "a"-t (/a/) ejtenek (én is!).
Salzburg közös sajátossága még Grazcal, és különbsége Prágával, Párizzsal szemben az az, hogy ez sem magyar (magyarosodott) városnév, hanem mintegy onomasztikai "műveltségszó". Kevesebb kapcsolatunk volt ezekkel az ausztiai városokkal, mint a példaként felhozott többivel, ezért nincs saját nevük. Pontosabban ezért veszett el a régi magyar név a kapcsolatok lazultával (Salzburg :> *Sóvár).

> Az újabban megismert városneveknél az eredeti helyesírást követjük.

Ez egy általános elv. De nem inkább a helyesírás kérdése, hanem a magyarosodásé. Gdansk nem egyszerűen eredeti helyesírással van írva, hanem ez egy idegen idegen szó, amely felváltotta a régebbi magyaros Dancka-t. Idegen szóalakokat pedig eredeti helyesírással írunk, függetlenül a kiejtésüktől (vö. magyarosodott szoftver, de még idegen firmware /förmver ~ förmvér/).

> Ilyenkor általában az a betűt [a] hangként olvassuk ki. Ez azért tűnik nekem furcsának, mert ugyanakkor ezekben a városnevekben más betűket, betűkapcsolatokat az eredetit megközelítő ejtéssel olvasunk ki:

Ellenpéldák: diz m. /kádiz/, de sp. /kaDiT/ [/D/: az angol "the" 'th'-ja, /T/ az angol "thin" /th/-ja], Machu Picchu m. /macsu piccsu/, de ered. /macsu pikcsu/, Odessza m. /ogyesszO/, de ukr. /odessza/, Chicago m. /csikágó/, de a. /sikágou/, stb.

Van valamiilyen össznépi prekoncepció az idegen szavak kiejtéséről, és ez határozza meg a kiejtést. Ha ez téves, akkor "hibás" lesz az ejtés, mint pl. az utolsó három utolsó példában. Ugyanakkor a Washington név mássalhangzóit is idealizáljuk: a "w"-t magyar /v/-nek ejtjük, holott az /w/ kb. igen rövid /u/; ejtjük a /g/-t, holott nincs benne: az "ng" ugyanúgy kettősbetű mint az "sh". Az általad kivastagított "a" magyaros ejtése egyébként nincs messzebb az eredeti angol hangtól, mint az "i" esetén tapasztalható különbség. Az viszont biztos, hogy nincs a névben /o/ hang mégis ejtjük az íráskép szerint, sőt még az Edinburgh városnév is /edinboró/-ként ejtődik magyarul.

Tehát idegen szavak esetén mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók esetén két esetet kell megkülönböztetni: felismerjük-e a betűkapcsolatok helyes ejtését, ill. az eredeti hangokat hogyan tudjuk reprodukálni, hogyan helyettesítjük sajátjainkkal.

> Elég nehezen szokták elhinni az emberek, hogy Kolumbia fővárosának neve Bogotá. A magyar nyelvérzék a-t írna és ejtene.

Emfatikus szavakon kívül (mint pl. noná) nem jut eszembe hosszú /á/-ra végződő magyar szó: a magyarba kerülve minden szóvégi hosszú /á/ megrövidül úgy, ahogy a szóvégi rövid /ó/-k megnyúlnak. Gondolom, egy japán is, amikor egy ottani üdülési prospektusból kinéz egy Kuruku-szigetre menő utat, odaírva nem fogja elhinni, hogy annak neve valójában Krk. Ezek a fonetikai korlátaink, amelyeket nehezen lépünk át. És meg kell vallani, aki a korlátokat átlépve magyarul beszélve /uasintn/-t, /riudözsönejru/-t ejtene -- minél hívebben utánozva az eredetit --, azt még tudálékosnak is tartanánk.

Előzmény: Oszi (15)
Oszi Creative Commons License 2002.06.10 0 0 15
A következező kérdésem az ékezetes betűk – elsősorban az á betű – használatára, illetve elkerülésére, és az ennek megfelelő kiejtésre vonatkozik.

1. Úgy tűnik, hogy a régebben megismert városneveket az eredeti kiejtésnek megfelelően a magyar fonetika szerint írjuk le, így ékezet kerül rájuk, mint pl. Prága, Hága, Milánó, Párizs.

2. Ám a német nyelvű városneveknél mindenképp megmarad az eredeti írásmód. Itt érdekes módon az ejtés mintha bizonytalan lenne: Graz egyértelműen [grác], de Saltzburgot inkább [a]-val szokás ejteni.

3. Az újabban megismert városneveknél az eredeti helyesírást követjük. Ilyenkor általában az a betűt [a] hangként olvassuk ki. Ez azért tűnik nekem furcsának, mert ugyanakkor ezekben a városnevekben más betűket, betűkapcsolatokat az eredetit megközelítő ejtéssel olvasunk ki: Washington, Gdansk, Barcelona, Rio de Janeiro.

4. Hab a tortán: Elég nehezen szokták elhinni az emberek, hogy Kolumbia fővárosának neve Bogotá. A magyar nyelvérzék a-t írna és ejtene.

A kérdés: Így van valahogy, ahogy összeszedtem? Ha igen (és akkor is, ha nem...):
- Miért?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!