még jó hogy Hacsek odaát van - vak vezet világtalant
Szóval- amit írtál, hogy előre bedeszkázták, ott továbbra is látszik a szarufa, régebben ill. most is ezt a háromszöget(szarufa-fal)bedeszkázzák - akár galambokat is lehet tartani benne.
Szigetelés - a fal min 30-38+vakolat.A talpszelemen pedig 12-es, így marad(ha középre kerül a szelemen)10-14cm helyed a szigetelésre. A szarufák közét ha szigeteled, azt "lehozod" a koszorúig.
Kb. ennyi, de nehéz így szövegben, meg én is csak egy építkező vagyok a sok közül.
Hello Blase!
Áthidalás.
Ha jól értettem a rétegeket (kivülről):
- 12 cm áthidaló, fölötte 2 sor km tégla
- 12 cm áthidaló, fölötte 2 cm álló CELL+10 cm beton
- 14 cm beton 25 cm magasan
No ilyet még nem láttam, de jópofa. A beton alja vasalva van?
Nekem tetszik. Szívesebben fúrok tartókengyelt betonba, mint km-be vagy áthidalóba (ahol az ember könnyen beletrafálhat az acélhuzalba). A betonnál legalább tudom, hogy hova tettem a vasat!
Azért feszegetem ezt a kérdést, mert növelni szeretném a hőellenállást a tok környezetében. Akármiből készül az áthidaló, a PTH N+F-nek vszeg jobb a hőszigetelése, mint az áthidalónak. Hacsak nem tudok valami CELLt csempészni az áthidalóba bele vagy kivülre második réteg CELLt dísztakaró gyanánt. De a tok közvetlen környezete még mindíg sáros!
Más: Miért N+F plusz CELL? Mert lehet, hogy az építkezés végére nem marad pénz CELL-re, akkor vmi cementhabarcs és passz. A téglát már nem tudom kicserélni. Ja és nekem CSAK 30 N+F, mert kis házikó, kis terhelés. A maestrok meg azt súgták, hogy egyik lehetőség 30 N+F ÉS CELL, másik lehetőség 38 N+F. Vagy rosszul emlékszem???
30 ÉS CELL????
Üdv
szicsu
Hello Kgy!
Hőszigetelés!
OFF
"Belülről állítólag tilos." Szerintem nem tilos :o)). Más a probléma. Biztos vagyok benne, hogy ha nekünk, építtetőknek korlátlan anyagi forrásaink lennének, akkor mindig a legtökéletesebb, legszebb és legkönnyebben megvalósítható megoldást választanánk. De sajnos nem ez a helyzet. Ahogy néhány topicban már elhangzott, az építkezéssel kapcsolatos döntéseink általában valami kompromisszumot jelentenek szolgáltatás, kényelem, élettartam, költség, megvalósulási idő, bosszúság... és sok minden más között. Sajnos, néha meg kell harapni az egyik ujjunkat, hogy ne kelljen a karunkat levágni! (De melyik ujjunkat és mennyire? :o(( )
ON
A páradiffúziós tényezőről eleddig nagyon keveset tudok, de azt szívesen megosztom veled. Remélem, figyel egy Nagy Testvér, és kiigazít, ha melléfogtam.
KRITIKÁVAL KÉRETIK OLVASNI!!!!!
A páradiffúzió azt jelenti, hogy a levegőben lévő (még ki nem csapódott) pára átáramolni igyekszik az épületszerkezeten. A különböző hőmérsékletű levegő más-más tömegű vízpára befogadására képes. Ha jól emlékszem, nem is lineáris a dolog! Pl. 30 fokos levegőben max 30 g/m3 vízpára lehet, 20 foknál 18, 10 foknál 9 g/m3. (A számokat csak fejből idéztem!!!) Ez azt jelenti szvsz, hogy ha egy telített 30 fokos levegő 20 fokra hűl, akkor kicsap magából 12 g/m3 vizet, mert csak 18-at tud TARTANI.
OFF
Jesszus... Ez nem az én szakmám! Kérem a szakembereket, hogy húzzanak ki bennünket a mélyvízből!
ON
A különböző hőmérsékleten előforduló különböző páramennyiség igyekszik kiegyenlítődni, ez a folyamat a páradiffúzió. Azt pl. nem tudom, hogy mikor nincs páranyomáskülönbség: amikor a két oldal RELATIV, vagy amikor a két oldal ABSZOLUT páratartalma megegyezik. Súgjon, aki tudja!
A kérdésedre lényegében az lehet a válasz, hogy a páradiffúziós tényező azt mutatja meg, hogy egy adott anyag hányszor nehezebben engedi át a párát, mint a levegő. Ha egy ..CELL-nél ez 100, akkor 1 cm ..CELL 100 cm levegővel egyenértékű. Ezt azért érdemes tudni, mert a szakirodalom szerint a hőszigetelésnél törekedjünk arra, hogy kivül, a hideg oldalon legyen a jobb hőszigetelő, de belül, a meleg oldalon legyen a jobb párazáró. Fordított esetben előállhat egy olyan helyzet, hogy a falszerkezet belsejében a harmatponti hőmérséklet magasabb a tényleges hőmérsékletnél. Ez pedig kicsapódáshoz és további károsodáshoz vezet (pl. a szigetelő anyagban kicsapódó víz még a hőszigetelést is leronthatja!).
OFF
Én ezt most leírtam, de a végére magam is úgy érzem, hogy nem kapok ötöst belőle!
ON
Üdv
szicsu
Én láttam hirdetve vakolható kőzetgyapotot. Az páraáteresztő, jó lenne a vályoghoz.
Kívülről, vagy belülről kell rárakni? És hogy kell rögzíteni a falhoz?
Nekem az alábbi módon lett megoldva az áthidaló és a koszorú:
Áthidaló:
(A fal 38-as PTH, E-gerendás födém)
2 db PTH áthidaló a téglára ültetve. A külső áthidalóra km tömör tégla, mögötte 2 cm ...cell majd beton, ami a belső oldalon és az áthidalók alatt zsaluzva volt.
Koszorú:
Kecskeméten lehet kapni egy olyan koszorú elemet, ami nagyon jól alkalmazható és nem is túl drága.
Ez egy kb. 25x6 cm-es ...cell lapból készül és könnyűbetonnal van bevonva, így jól vakolható. Az alján (6 cm-es rész) az egyik oldalon a beton meg van hosszabbítva, így L alakú az elem. Ez lett felrakva nálam kívülre és ez, meg a gerendák közé ment a beton. Előny, hogy jó hőszigetelő, nem drágább mint a Herra... és nem kell zsaluzni vagy drótozni.
Kb. 1000 Ft/m az ára, nekem kb. 60 eFt volt.
Off
Ha úgy is raksz ...cell-t a falra, akkor miért nem falazol olcsóbb téglából?
Köszi, de ha "aranyárban" akkor már ki is esett...
az a baj, hogy a ...cellek párazárása 100-szorosa a levegöének, ezért félek töle. Gondoltam arra, hogy készitek favázat és közé szuszakolom be a közetgyapotot, de mit tegyek rá? Mivel boritsam a falat kivülröl? (kivülröl fogok szigetelni mert vályogházat belülröl állitólag tilos, nem értek hozzá, de ezt hallottam).
de a szarufák alsó síkjára már felszegelték a deszkákat - van a régebbi divat=bedobozolod, oda már tehetsz plusz szigetelést, de szvsz a belső elég kell hogy legyen
a kőzetgyapothoz hasonló, de szilárdabb anyagot láttam neten - finn gyártmány, aranyárban(nekem legalábbis)
amennyiben kivülről szigetelsz ...cellel akkor a falad még fog elég jól szuszogni:)
gondolom sok-sok termékleirást végigböngésztél, emlékeid szerint a különféle ...cell lapok páraáteresztö képessége milyen? (tudod, vályogház). Azt tudom, hogy a közetgyapot, üveggyapot párazárása a levegöével közel egyezik, ez nekem pont jó, de ez nem merev, ami nem jó.
Nem tudod hogy kell értelmezni a páradiffuziós ellenállási számot, páradiffuziós tényezöt?
OFF
Szóbaálltam magammal, mert magamra hagytatok! :o((
Járom a környéket, búvom az irodalmat, a fejemben kavarognak az infók.
ON
Kiragadok két csomópontot a hőszigetelés csodás világából: áthidaló és koszorú. Segítsetek, kérlek (dönteni is!).
PTH 30 N+F falam lesz.(Ez már eldőlt!) Ha pl. PTH áthidalót teszek, akkor vagy km tömör, vagy beton kell rá. Mindkettőnek rosszabb a hőszigetelése, mint magának a PTH 30 N+F-nek. A méretekből adódóan csak 2 db áthidalót tudok feltenni, közöttük marad kb 6 centi hely.
Kérdés: Kitölthetem ezt végig - 25 centi magasan - valami ..CELL anyaggal?
Vagy a rés aljára illik tenni facsomagot? (Ezt olvastam valahol - de miafene az a facsomag?)Hogyan függ ez össze egy müa. ablaktok rögzítésével?
Másik: a vasbeton koszorú a fal tetején. A hőszigetelt PTH koszorútégla szóba jöhetne póthőszigetelésként (hiszen maga a homlokfal kap egy réteg ..CELLt). De így nem biztos, hogy marad elég hely a betonnak, talán drágább is, mintha az egészet kibetonozzuk. Az a legfőbb aggodalmam, hogy hőszigetelt koszorútégla esetén beljebb kerül a talpszelemen, és a 45 fokos szarufa elgázolja a fal (koszorú) külső-felső sarkát (élét!). Arról nem is beszélve, hogy ha a szarufa alsó éle éppen érinti a koszorú külső élét, akkor hogyan tegyek közéjük ..CELLt?? Mert ugye a koszorút öleljem körbe hőszigeteléssel?? A talpszelement IS?? (Ilyen rajzokat láttam...)
Figyeltem a házak hőszigetelését. Beépítetlen tetőtér volt, de a szarufák alsó síkjára már felszegelték a deszkákat. (Ezt hívják ereszdeszkának??)Aztán jött a hőszigetelő mester, felragasztotta a ..CELLt úgy, hogy annak legfelső éle az ereszdeszkához támaszkodott. Helyes ez így??
Kérdés a fentiekre: Ha a falra szerelt ..CELL fölé még egy réteg ..CELLt teszek körben a koszorúra, akkor illik-e (és mennyivel?) ennek a koszorú alsó síkja alá nyúlnia?
Más: a két ..CELL között is legyen-e ragasztott háló, hogy stabilabb legyen a szerkezet, vagy ez fölösleges kiadás?
Egyelőre ennyi, előre is kösz a válaszokat, ötleteket, tapasztalatokat.
OFF
A vályogházról csak nosztalgiázni tudok: abban nőttem fel. Akkor fel se tünt, hogy reggelre jégvirág fagyott az ablakra (ill. feltünt, mert rajzoltam bele!). Nagyapám méretes gyékénnyel takarta be kivülről a szimpla üveget éjszakára, nehogy a pohárba befagyjon a víz reggelre.Úgy gondolom, ma megfagynék egy ilyen helyen. 32 éve élek panelben, 26 fokban üldögélek a nappaliban. Na ezért is vagyok ideges, mert mennék aglomerálni, de FÉLEK a családi ház klímájától már előre. Ezért is bolygatom ezt a témát.
ON
Amatőrként biztos vagyok benne, hogy a hőszigetelés is egy szakma, vagy annak egy nehéz, bonyolult része. Önző módon mindig csak arrafelé informálódom, ahol a saját esetemet vélem felfedezni. Ez pedig a következő: PTH 30 N+F teherhordó falak, kivül valami ...CELL; műanyag ablakok (vélhetően 4-16-4), több cm padlószigetelés az aljzatbeton alatt, hőszigetelés a födém(b)en és még sok-sok apró kérdés és válasz.
Ha látok itt érdeklődést, leírok mindent, amit megtudtam, aztán majd lehet bírálgatni, kiegészíteni, és hátha mindenki tud belőle csemegézni.
KGY! Kösz, hogy felvetted a kesztyüt, de vályogházról semmit se tudok, ami ide való. Ahogy Tudós is írja, az ördög a részletekben rejlik. Hadd mondjak erre egy példát a saját (2003-as) házamról. A főfalon a hideg útja befelé: díszvakolat + ...CELL + (vakolat?) + PTH 30 + belső vakolat. Ebben a sorban a PTH 30 centivel szerepel.
Az ablaktok mellett a PTH-ban már csak toknyit(!)7-10 centit kell megtennie a hidegnek. Nem lesz ebből baj??? Kell rá megoldás?? És van??
Olvastam valami spalettamódra szerelt ablakról. Nem értettem, mert nálam a spaletta egy nagy darab deszka az ablakon belül, amit be lehet csukni és tök sötét lesz. Ha jól értettem, van a nyílásban két ablaktok, egymástól minél messzebb (10-15 centire). A belső tok annyival nagyobb a külsőnél, hogy bele tudjon fordulni nyitáskor a külső ablak. Ez haggyán, de mindkét ablak 4-12-4 (ugye tudjátok mit jelent?), ezáltal a két csukott ablak közé még 12 cm levegő szorul. Az eredmény kettős: egyrészt a "dupla" tokon kell áthaladni a hőáramnak (hosszabb az út!), másrészt egy ablak helyett két ablak kapcsolódik sorba a hőszigetelésben.
No erre mit mondtok?
Normális esetben (50-60cm falvastagság) ez igy lenne, de nálunk ez nem áll fenn.
szicsu mesternek van már rálátása a dolgokra (különbözö forumok különbözö topicjait mindketten látogatjuk) hallomásból ismeri a házunkat, ezért nem részleteztem.
A lényeg 38cm-es vertfal, körben a tetején teljes szélességben betonkoszorú. Már maga a fal sem elégiti ki a höszigeteléssel kapcsolatos követelményeket, a koszorú meg egyenesen szivja a hideget és akárhogy fütünk, szellöztetünk penészedik körben felül a külsö fal.
A födém höszigetelése sem tökéletes, az ablakoké sem, de a házat kicsit túlfütve ez nem okoz gondot.
lehet, hogy lerágták, de rágjuk újra! Most, hogy 0 C alatt van a hömérséklet egyre sötétebben látom a jövöt várható kiadások tükrében... augusztusban vett vályogházunk elég rosszul vizsgázik :-((( néha úgy érzem, hogy csúnyán átvertek...
Szóval, vályogházak utólagos höszigeteléséröl tudsz valami okosat mondani?
Most merészen indítok egy témát, nevessetek :o))meg, ha évekkel ezelőtt lerágtátok ezt a csontot.
Sokan keseregnek (a topicon is) mostanában, hogy folyik a víz az ablakon, penészedik a fal stb...
Összeszedtem én is egy-két jópofa infót, dobjuk össze a tudásunkat. Bemelegítésnek néhány szleng: expandált, extrudált... hőhidak: áthidaló, koszorú, falsarok, belső fal, lábazat, nyílászárók környéke, padló, födém. Filtráció, hővezetési tényező, hőtérkép...Észeaki oldal, szélfogók, redőnyök, zsalugáterek...
Segítsünk egymáson, sorstársaim! Én mindent bedobok. Előrebocsátom, hogy AMATŐR vagyok, nem építész, ezért az általam leírtakat bírálattal kell fogadni.
Egyúttal kérem a profikat, ha idejük engedi, szálljanak be, nehogy elmenjünk az erdőbe.
