Sziasztok!
Amikor ez a topic született, már tudtam, hogy pár nap múlva repülni fogok, és inkább csak olvasgattam, de nem írtam semmit. 84-ben repültem 3-szor (egyszer Varsóba és kétszer vissza!), majd 86-ban Telaviv oda-vissza. Szóval nem vagyok rutinos repülő, de a 3 fiam már nyúzott, hogy szeretnének. Elrepültünk Krétára meg vissza is, visszafele a légifolyosó valami szélvihar miatt göröngyös volt, de jó volt. Ezzel szemben egy Santorini szigetére tett hajókirándulás valami rémes volt. Én a Balatonon is könnyen tengeri beteg leszek, de amit a nagy hajó csinált a viharban.... Mindenesetre látván az utasok felét a lépcsőkön ülve a szabvány műanyag dobozzal a kezükben arra késztetett, hogy mint akinek semmi baja sincs szaladgáltam fel a fedélzetre, le a fiaimhoz, és egész jól elvoltam. A probléma otthon este az ágyamban kezdődött, amikor az végig hullámzott.
Szerintem kellemes és biztonságos a repülés, ameddig a statisztika nagyobb százalékába tartozunk.
Max. igazad van!
A SR-111-en (amennyire én tudom) teljesen elment az áram, és ha nincs áram, nincsenek adatok, ergo fölösleges, sőt káros tovább ketyegtetni a fekete dobozt, mert nincs mit rögzíteni és fontos előző adatokat törölhet.
Igen, ez a gép irányítható volt áramkimaradás esetén is, nem volt fly-by-wire.
Lord!
Bizony, sajnos sok dolgot valós katasztrófákon kellett megtanulni. No de azért ne feledkezzünk meg a hőskorról, amikor még gyakran viszonylag olcsón lehetett tanulni, nem voltak óriásgépek több száz utassal.
Üdv, MP
ui: Most volt az RTL-en az Apolló 13, meg egy kis szenzációhajhász dokumentumfilm az igazi hajózókkal, meg egy kis Challanger a horror kedvéért.
Ja, Fóka!
A fordítási gondokat MAXIMÁLISAN megértem, bátorkodom jómagam is fordítani, tolmácsol(gat)ni, rengeteg a (finoman szólva) kontár. (Ellentengernagy németül = Gegenseegross)
Újabb hülye laikus kérdés: olyan feketedoboz nincs ami nem a gépen van és valahogy távolról rögzíti az adatokat? Technikailag nem megoldható?
Ha volna ilyen talán nem sérülne meg és nem kellene víz alól meg máshonnan előkaparni.
Egyébként a fekete doboznak mekkora a szerepe? Ha ilyen baromi sok alkatrész meg összefüggés van akkor iszonyú nagy az esélye annak, hogy valamik elromlanak és talán pont olyan bigyók amiknek a működését nem rögzítik. Ahogy kivettem hozzáértő szavaitokból ezek nem könnyen megoldható vagy rekonstruálható események, hanem egy csomó minden közrejátszik aminek a LÁNCOLATA nem látható előre. Vagy igen? Modellezhető minden kombinációban minden lehetőség?IMHO nem.
És akkor az emberi tényezőről nem is szóltam.
Lehet, hogy rájuk is kellene fekete dobozt szerelni? :)
Úgy tűnik rengeteg hibát megpróbálnak ELŐRE kitalálni a légügyisek és ezeket próbálják megelőzni. Ami nem jut eszükbe az ellen nem tehetnek lépéseket.És akkor csak az marad, hogy UTÓLAG tanuljanak belőle.
Sok olyan baleset volt ahol ugyanazok vagy nagyon hasonló hibák fordultak elő?IMHO nem.
Én becsülöm bennük, hogy megpróbálnak minden eshetőségre felkészülni és ha mégsem sikerül akkor a tapasztalatot beépítik a rendszerbe és mindenkit értesítenek róla, hogy még mire figyeljen azon a többmillió dolgon kívül amire amúgy is figyelnie kell.
Ui. a nagy betű nem kiabálás csak nem tudtam átállítani más betűtípusra.
Érdemes a CNN fórumára benézni (Message board/World/Swissair) - olyanok is hozzászóltak, akik jól ismerik a típust.
Engem meglepett pl., hogy a DC-11 nem fly-by-wire, hanem hidraulikus iranyitasu. Ami persze nem sokkal jobb, ha a hajtómüvek leálltak, nomeg a hidraulika szelepei is elektromosan vezéreltek.
A másik pedig, hogy valóban nincs akkus táplálása a feketedoboznak. Feltehetöen abból kiindulva, hogy ha teljesen elment a táp, akkor már adatok sem jönnek, hiszen a müszerek sem müködnek.
A feketedoboz-ba is bemeneti csatalkozásokon át jutnak az adatok. Ha szerencsétlen módon azok a bemeneti vonalak is megsérültek, akkor előfordulhat, hogy néma marad a rögzítő. Sunnyogás pedig azért nem fordulhat elő, mivel az ilyen szerkezeteket egy bizottság nyitja ki és értékeli.
Főka,THK köszi
Akkor ez olyan fordítási katasztrófa, mint amikor a ended tube machine-t végbélkészüléknek magyarították.
Szerintetek hányféle (alkat)rész lehet egy ilyen óriásgépben? Azokat biztosan nem mind ugyanott gyártják.Baromi nehéz lehet egy gép megépítését, karbantarását koordinálni. Nem?
En egy nappal a lezuhant Swissair előtt jöttem haza New Yorkból. (Igaz, én Zürichen át jottem, az meg Genfbe ment volna, de az útvonal ugyanaz, a légitársaság ugyanaz.)
Szóval: a repülőtereken és a gépeken a legprofibb volt minden, és nem értem, hogy történhetett mindez.
Katasztrófa az, hogy egyáltalán odajuthat a potyautas a géphez és még el is bújhat. Milyen biztonság lehet arrafelé; ennyi erővel lehetne szabotázs is.
Értem, köszönöm.
Az ujság (pilóták) által vázolt másik megoldásról mi a véleményed?
Egyébként a cikk is (meg a nyilatkozók is) megmondják azt az ált. érvényű dógot, hogy utólag persze könnyű okosnak lenni.
Lord!
Nem kacsa!
Sőt, nem is ő az első, többen megpróbálták már. Néhányan megfagytak, néhányan nem. (pontos statisztikát nem tudok)
Ez talán a potyázás (bliccelés, hehe, csak nem BKV-dimenzióban) legegyszerűbb módja.
Fogja a koma, besétál a repcsi hasa alá, átöleli a futó rugóstagját (ugye, Fóka?), oszt amikor felszáll a gép, a futóval együtt felhúzzák a komát is abba az üregbe (Fóka, remélem nem csikorog a fogad...:-)), innentől kezdve alkat és lutri kérdése a dolog.
Hány órát repülnek, a potyázó izgul-e, mert persze akkor sok energiát használ, nem tud fűteni, stb. Ha jól tudom, 16 órát már éltek túl (kb. -25 C) egy szál pólóban (ha minden igaz, az is egy szerencsétlen D-Amerikai koma volt).
Fúúúú, azért a BKV-nál nem ennyire necces, ugye?
Látta valaki a hírt?
Rövidítve: Hondurasból egy gép alvázán utazott 23 éves Emilio Dominguez Miamiba. Ez kb. kétórás út 10ezer méteres magasságban.
Ilyen van? Ezt ki lehet szerintetek bírni? Vagy kacsa az egész?
És _hol_ az alvázon?
Amit írtál, abból úgy tűnik, hogy életveszély ide, életveszély oda, a gépnek újból fel kell tudnia szállni. Nem mindegy? Csak az utasok éljék túl. Mellesleg így se száll föl többé az a gép :(
Esetleg a pilóták nem érezték komoly veszélyben magukat?
Engedjétek meg, hogy néhány dolgot idézzek (fjordítsak) a rep.esemény egyik sajtóvisszhangjából. Érdekes.
Íme:
"Visszatekintve", mondja egy ex-Lufthansa-Jumbopilóta, aki majd negyvenéves rep. tapasztalata során DC-10-t, az MD-11 elődjét is repülte, meg kell állapítani: a két Swissaires kollega "pontosan úgy viselkedett, ahogy tanulták, és pontosan ez volt a helytelen."
Ha tisztábban átlátták volna, hogy mi vár rájuk, akkor az SR-111-pilóták a maradék idő alatt elérték volna a Halifaxi repteret és "valószínűleg keményen, de biztonságosan landoltak volna". Zimmermann (9300 repült óra) és Loew (2800 óra) álmában is ura lett volna az ehhez szükséges manővereknek és fogásoknak.
...
A halifaxi rémálomnak azonban valószínűleg mégsem kellett volna megtörténnie. Zimmermann kapitány és első tisztje, Loew kompetens pilóták voltak. Maguk is MD-11-es kiképzőkként tucatszor végigjátszhatták a szimulátorban az olyan vészhelyzeteket, amivel aztán az Atlanti-óceán felett kellett szembenézniük.
Pontosan ez vezethetett a bajhoz. A szimulátorból, mondja egy kapitány, minden pilóta, aki pontosan követi a vészhelyzetek előírásait, azzal a sikerélménnyel távozik, "mintha egy nehéz, stresszel teli helyzeten lett volna úrrá." Valószínű ez, a sok szimulátorgykorlatból szerzett biztonságérzet állt a pilóták útjában, amikor a veszély valós mértékét kellett felismerni és azonnal kellett cselekedni.
...
Ha a SR-111-pilóták számára világos lett volna, hogy Halifax azonnali megközelítése megmenthette volna a gépet, akkor a sok szakmában eltöltött év során megtanult vészhelyzet-eljárást egy az egyben el kellett volna vetniük és a gépet földre kellett volna kényszeríteniük. Az SR-111-et már az első három perc során 3000 méterre lehetett volna lehozni zuhanórepüléssel.
Ebben a magasságban a benti és a környezeti nyomás már annyira kiegyenlített, hogy kinyithatták volna az oldalablakot, ami kihajtotta volna a sűrű füstöt a kabinból. Emelett a gép elég mélyen lett volna ahhoz, hogy direkt rárepüljön Halifaxre.
...
Ezzel ellentétben a gép súlya nem játszott döntő szerepet. Még drasztikus süllyedési rátánál és a Halifaxre történő direkt rárepülésnél is percenként 2,5 tonna üzemanyagot lehetett volna kiereszteni. Végülis, mondta az MD-11 gyártójának, a Boeingnek a szóvivője, erre sem lett volna mindenképp szükség: "A gép bármilyen súllyal le tud szállni."
Der Spiegel, 1998.szept.21. 266.o. "Rettung im Sturzflug?"
Na, erre varrjatok gombot.
Nagyjából ennyi az, ami kontextusból kiragadva elég hatásosnak tűnik. Szó van még arról is, miért nem kell tartalék betáp a fekete dobozoknak, miért lehet adott helyzetben akár előny is, ha besz*rik minden műszer, stb.
Pocak!
Hogy is van ez a "minden súllyal le tud szállni"?
Lehet, hogy már valaki ajánlotta-ez esetben bocsesz- Michel Chricton Repülő koporsó című könyvét. Vacakul van írva de sok okosságot találhatsz benne a légi balesetekről- ha érdekel.
Remélem jól írtam a szerző nevét
medwe kartárs hozzávetését látva én is javasolom, hogy jól fontold meg. A baj nem jár egyedül, hanem párban. Mindig két esemény következik be (néha három) egymást követően.
No most: vagy annak számolod a svájci Balair esetét néhány napja ugyanott, vagy nem. És akkor még ott lehet a harmadik....
Ha netán kétségeid merülnek fel, javasolom a Deltát, bájos öreganyók a sztyuvik, az L-1011 típusú ketyerék pedig izgatóan recsegnek-ropognak. (Hasonlítanak az MD-11-re is).
Kedves pocak!
Szerintem karácsonykor Swissair gépre van jegyed.
Én ugyan igazságügyi statisztikából voltam ötös (amire kb. 0,000000001 % esélyem volt, de bejött) mégis szeretnélek megnyugtatni:
annak, hogy egy garázdaság miatt jogerős szabadságvesztését töltő elítélt el fogja téríteni a gépedet, annak az esélye SZINTE nulla!
Ha még mindig izgulsz, írj!
Egyébként meg szomorú vagyok, mert komoly bajok vannak az egyik kedvenc liégitársaságomnál, a Philippine Airlinesnál.
Robicsek! En ugyan nem Foka vagyok, de regi helyemen minket is zaklattak telefonnal. Ha a hivasok gyakoriak, akkor nemi beruhazassal a hivo pillanatok alatt azonosithato. Ez a beruhazas onmagaban felesleges. Mi is megtettuk ezt, tudtuk, hogy mely kornyekrol telefonalnak, a butak telefonfulkebol... Ket eros ember megkergette oket, abba is maradt a telefonalgatas.
Gondolom, a kozveszellyel fenyegetes mar olyan tetel, hogy a radiotelefon szolgaltatoknak is ki kell adni adatokat - a rendorsegnek.
Szoval, ha sokszor telefonal, szerintem a 10. elott lebukik. (Es ha egy kenyszerleszallt utas papaja kapja el, az eg irgalmazzon neki...)
Fóka,
ilyen könnyen csődbe lehet vinni egy légitársaságot?
telefon minden nap, aztán gép leszáll, cég meg bukik rendesen.
Szerintem ahol tényleg bomba van, még sose telefonáltak.
