Ne ködösíts. Ha a 90 mm-es objektívem végéről leveszem az ff érzékelőt (egy A7-est) és ráteszek egy APS-C-t (A5000-es) akkor megváltozik a rendszer látószöge, erről van szó. Valódi 90 mm helyet ekvivalens 135 mm lesz a fókusz, ezt az egész ekvivalens átszámítást (a crop faktort) pont a megváltozó látószòg miatt vezették be.
Az obinak csak maximális látószöge van, ami a fókusztól és a kirajzolt képkörtől függ, ez pl. tilt-shift objektíveknél nagyobb is, mint ami egy ugyanolyan fókuszú és azonos érzékelő mérethez készült atlagos objektívnek. Fotózáskor nem az objektív maximális látószöge a mérvadó, hanem a gép-objektív rendszeré, beleértve a makro kihuzatot, közgyűrűt, az érzékelő méretét ami sok esetben változtatható, például egy síkfilmes gépre különböző méretű kazetták tehetők fel. Ott ugye a síkfilm az érzékelő.
Jesszus, már hogy ne lenne független? Semmilyen fizikai, optikai tulajdonsága nem változik meg az objektívnek attól, hogy milyen vázat raksz a seggére.
Mivel szóba került a K1 trotyikban, eszembe jutott, hogy az egyik M-es objektívemen nincs meg az a fehér műanyag félgömböcske, ami az objektívcserénél a pozicionálást könnyítette meg. Szóval, ha valakinek van valamilyen selejtes, rossz, vagy szétberhált obija M-es obija, akkor nagyon megköszönném, ha nekem adná róla ezt a kis fehér félgömböcskét.
Sajnos a szélső érzékelők celluxal való regasztsáa után is ugyanaz a helyzet: az exponáló gomb nem hajlandó elsütni a másik YN 603 II N3 típusú kioldón lévő vakut :( Kezdek tanácstalan lenni...
Na, meg a madaras képek, bár egyik bemozdulós lett a 250-es zár miatt. Elég veszélyes volt a fény, adott rekesz mellett ingadozhott gazdagon én meg köcsög voltam és nem használtam az intelligens módot, hanem csak sima rekeszprioritást. Rá is basztam :-D Ennek ellenére a követő fókusz és a gagyi tükör nélküli meg EVF egész jól használhatós. Beokádok pár majdnem sikerültet a 14ezerből:
Ne rossz fényviszonyok közt portrézz. Tán az 1.4 vagy 1.7, amit kicsit rekeszelve már tolhatsz rendesen, de fix 50en az sem az igazi portréobi. Szerintem még gondolkozz egy kicsit és fejtsük meg a világítást, vagy egyéb környezetet, mert legtöbb cucc sötétben úgyis alkalmatlan rá és általános axióma, hogy nyitva úgysem lesz semmi az igazi, mert valamennyit rekeszelni kell. 1-2 manuális cucc mondjuk bíztató, ki kell találnod.
Ha látószögben nézzük, akkor a klasszikus fejre portré az 85mm, mint a nagy könyvben, amúgy 10-300 közt, amivel éppen leképezzük. Ez a nyitva dolog is egy érdekesség, miért kellene nyitva lennie? Nekem sok portré 10-16os rekesz közt készült. Mert az jó :-P
Újabb kérdéssel bombáznám a tisztelt társaságot ha lehetséges.
A váz mellett objektívet is szeretnék, ráadásul ez sürgősebb is lenne, mert a korábbit hirtelen felindulásból eladtam a hétvégén.
Volt egy Sigma 17-70 2,8-4,5 obim, e helyett szeretnék valami hasonló átfogásút szebb rajzolattal.
A régivel az volt a bajom, hogy főleg nagy rekeszeknél nem adott tűéles képet, így hiába volt nagy fényereje,
nem igazán lehetett vele portrézni és nem lehetett kihasználni a nagy nyílásokat rossz fényviszonyok között.
Amik eddig szóba jöttek a keresés alatt:
Pentax 16-45 f4
Sigma 17-50 f2,8
Tamron 17-50 f2,8
Pentax 17-70 f4
Talán utóbbi lenne a legjobb, de nincs túl sok a használt piacon, illetve nagyon szór az áruk (70-130eFt).
A Pentax 16-45 jó, csak kicsit félek, hogy kevés lenne a "tele" oldala (általában egy obit használok).
A Sigma 17-50-ről hallottam olyanokat, hogy nem túl megbízható ? Tényleg kerülendő ?
Tamron 17-50 minőségben mit mutat a Pentax 16-45-höz képest ?
Ami még nagyon nem tiszta, hogy sok objektívnek több változata is létezik, és sajnos nem tudom, hogy melyiknél melyik betűt kell figyelni, hogy ne nyúljak mellé.
70-75 ezer Ft-nál nem szeretnék többet költeni a dologra ha lehetséges.
Nekem 2 Nikonos és egy Canonos lábú van. A Nikonosok kapcsolhatók TX vagy TRX módba, K30-on oda-vissza tökéletesen működnek Metz és/vagy Nikon vakuval. A Canonosnak (sima 603C) állítólag automatikusan kellene váltania adó / vevő módra, de nekem csak adó módban működik, gépre rakva elvillantja a másik kettőt.
Azt elfelejtettem írni, hogy az adónál azért problémás, hogy ott vannak a pöckök, mert az eltérő gépek eltérő jeleket küldenek a különböző csatlakozókon, és ez befolyásolja az adó működését. Ha nem kap jelet, akkor nem is továbbít, a vevőnek nem kell azzal foglalkoznia.
Nekem volt olyan, hogy szinkronidőn kívül sütötte el a vakut, mert "csak" lassan tudta dekódolni a jeleket, máskor meg teljesen lefagyott, le kellett venni a gépről hogy észhez térjen. Ha nincs lehetőség arra, hogy jelet kapjon az adó, akkor nincs baj.
Próbálkoztam azzal is, hogy ragasztóval leragasztottam a középső kivételével a többi érzékelőt, vagy papír/műanyag lapot tettem a kioldó meg a gép vakupapucsa közé, hogy csak középen legyen érintkezés. A hatás ugyan az volt, működött, de nem volt tartós megoldás.
Nem tudom, én YN560 III vakuval használtam, nem kioldóval. Viszont nem nagy dolog az egész. Az érzékelő pöcök és a nyák között egy kis rugó van, az szorítja mindig lefelé a kis lábat. A rugó nincs összekapcsolva a nyáklappal, csak simán összeérnek. Egyszerűen, roncsolás mentesen kivehetőek, és ha szükséges, akkor 100%-ig visszaállítható az eredeti állapot. Ki is veheted mindből, de ha eggyel kész vagy és próbára működik, akkor minek bolygatni a többit? :)
Egyszerűen tudni kell mi a jó, mi a szép, mi az érték.
Nincs más kapaszkodó. Ezek jelentős részét az ember tudja, mert megtanulta, úgy általában. Aki képekkel akar foglalkozni, annak több ismeretre van szüksége ezen a téren. Lehet bújni a könyveket, de azok általában nem annyira konkrétak, mint, amire szükségünk van
"
Ezt vettem észre én is. Alapozásként most kezdek belemászni a művészettörténetbe, talán onnan fel lehet csipegetni ezt-azt. Valahonnan el kell indulni ugyebár.
"milyen szinten akarja érteni, használni a képi formanyelvet, ami hasonló eszköz, mint a beszélt nyelv. Alkalmas rá, hogy egyszerű felszínes üzeneteket adjunk, és alkalmas mélyebb gondolatok érzések közlésére, befogadására"
Egyelőre csak a szám tátom és próbálok találni néhány alapvetést. E mellé kompozíciós témában böngészek (egyelőre csak netes) irodalmat amikor az a kis szabadidőm kiadja. Ott még nemigen tartok, hogy "beszélni" is megpróbáljam a témát, bár korábban már voltak gyenge próbálkozásaim. Na mindegy is. Szép ez a történet, de baromi messze vagyok még attól, hogy akár a "kezdő" szintet elérjem. Annyit eddig is sejtettem, hogy önállóan nem fog menni, de egyelőre ilyen fotókör meg hasonlók nem vonzanak. Egyszer talán eljutok oda is. Vagy nem. Vagy mégis. Vagy a fene se tudja. Érdekel a téma, egyelőre ennyi elég nekem.
"Ha az ember lezár egy munkát, annak lehet összegzése egy kiállítás, egy könyv, vagy internetes bemutató. Ez sem művészet, a képek nem lesznek műalkotások, csak rendezett, tartalmas, gyönyörködtető, vagy éppen megrázó üzenetek. Meg tudjuk mutatni hol tartunk, mi foglakoztat bennünket, a visszajelzésekből tudunk következtetni jó-e az irány."
Na ja. Csak egyelőre semmiféle olyan lehetőségem nincs, ahol ilyesfajta interakcióra lehetőségem van. Mivel eddig nem is kerestem, így nem csoda. :-)
"Tovább lehet lépni, lehet szisztematikusan fényképezni folyamatokat, fel lehet dolgozni eseményeket, úgy, hogy, aki nem volt résztvevő, az is bele tudjon helyezkedni az eseményekbe stb."
Ezt próbálom már művelni sport és tánc témában, inkább kevesebb sikerrel. Az a probléma, hogy akiknek tetszik amit csinálok, azok általában nem értenek hozzá. Én meg hót' elégedetlen vagyok a képeim nagy többségével, pedig néha sikerül egész korrekt anyagot összerakni. Riportnak talán korrekt, vizuális élménynek meg egy-két kivételtől eltekintve baromi kevés.
Korábban elég volt ennyi is sikerélménynek, de már érzem, hogy bőven van "feljebb" is.
"Vannak stációk a tanulásban, nem lehet egyből nagyot dobni"
Egyértelmű. Ez mindennel így van amihez kicsit is érteni kell, nem újdonság. Én pl azon ritka emberek egyike vagyok, aki először elolvassák a vonatkozó kézikönyvet és utána kezdenek bárminek is neki. Itt is ezt a módszert próbálom követni, persze a magam végtelenül lusta tempójában.
Köszönöm szépen. Most fogom elolvasni István levelét is, kb ennyi időm van a munkahelyen így ebéd után.
Nekem RF 602 produkált hasonló dolgot, a probléma ugyan az lehet. Az adó TTL jeleket nem visz át, viszont nem ok nélkül vannak rajta a TTL lábak, azokon is kommunikál a géppel, képes felébreszteni a vakut az expo gomb félig lenyomására. Persze ezt csak a dedikált rendszeren csinálja, márpedig ebből pentaxos nincs Én kivettem az adóból ezeket a lábakat, amik Pentax rendszeren feleslegesek. Nekem csak 1 csavar fogta össze a borítást, a belső nyák lapot meg 3 tartja. Szépen kivehetőek, ha kell vissza is rakhatóak. A problémám ugyan az volt, nem, vagy random módon sütötte el a kildó a vakut, miután csak középérintkező marad meg megoldódott minden probléma.
