Csakhogy nem erről volt szó! Önmagában az objektív látószögéről és torzításáról volt szó, tehát lényegtelen, hogy előbbi a gyakorlati képkészítés során haszontalan, mert az elkészült (érzékelőre vetített és azon rögzített) kép látószöge a fontos. Az objektív optikai torzítása nyílván nem változik a mögötte levő érzékelőtől, ahogy a perspektivikus torzítás sem.
Ez egy olyan hitvita, amiben a különböző érvelések soha nem fognak egyezségre jutni, sohasem lesz konszenzus, mert mást tekint az egyik és mást a másik tábor kiindulási alapnak, így teljesen eltérő dologról beszélnek.
Az egyik álláspont szerint az objektív fizikai paraméterei nem változnak, és igazuk van az ebben hívőknek. Bármit lehet mögé tenni az üveg nem fog jobban vagy kevésbé görbülni.
A mások oldal a kép felől közelít, mit látok a képen. A végeredmény, a kép szempontjából nem mindegy, hogy egy adott objektív mögött milyen nagy érzékelő van, a vetített képnek mekkora szeletét fogja fel az érzékelő. Innen nézve ennek a tábornak is igaza van, hogy az érzékelő mérete befolyásolja a látószöget.
Csak míg az egyik tábor nem foglalkozik azzal, hogy mi jut az érzékelőre és mi azon kívülre, addig a másik csak azzal foglalkozik, hogy mi jut az érzékelőre, azzal nem, hogy azon kívülre mi esik. Nincs közös alap, értelmetlen ezen vitatkozni.
Ne ködösíts. Ha a 90 mm-es objektívem végéről leveszem az ff érzékelőt (egy A7-est) és ráteszek egy APS-C-t (A5000-es) akkor megváltozik a rendszer látószöge, erről van szó. Valódi 90 mm helyet ekvivalens 135 mm lesz a fókusz, ezt az egész ekvivalens átszámítást (a crop faktort) pont a megváltozó látószòg miatt vezették be.
Az obinak csak maximális látószöge van, ami a fókusztól és a kirajzolt képkörtől függ, ez pl. tilt-shift objektíveknél nagyobb is, mint ami egy ugyanolyan fókuszú és azonos érzékelő mérethez készült atlagos objektívnek. Fotózáskor nem az objektív maximális látószöge a mérvadó, hanem a gép-objektív rendszeré, beleértve a makro kihuzatot, közgyűrűt, az érzékelő méretét ami sok esetben változtatható, például egy síkfilmes gépre különböző méretű kazetták tehetők fel. Ott ugye a síkfilm az érzékelő.
Jesszus, már hogy ne lenne független? Semmilyen fizikai, optikai tulajdonsága nem változik meg az objektívnek attól, hogy milyen vázat raksz a seggére.
Mivel szóba került a K1 trotyikban, eszembe jutott, hogy az egyik M-es objektívemen nincs meg az a fehér műanyag félgömböcske, ami az objektívcserénél a pozicionálást könnyítette meg. Szóval, ha valakinek van valamilyen selejtes, rossz, vagy szétberhált obija M-es obija, akkor nagyon megköszönném, ha nekem adná róla ezt a kis fehér félgömböcskét.
Sajnos a szélső érzékelők celluxal való regasztsáa után is ugyanaz a helyzet: az exponáló gomb nem hajlandó elsütni a másik YN 603 II N3 típusú kioldón lévő vakut :( Kezdek tanácstalan lenni...
Na, meg a madaras képek, bár egyik bemozdulós lett a 250-es zár miatt. Elég veszélyes volt a fény, adott rekesz mellett ingadozhott gazdagon én meg köcsög voltam és nem használtam az intelligens módot, hanem csak sima rekeszprioritást. Rá is basztam :-D Ennek ellenére a követő fókusz és a gagyi tükör nélküli meg EVF egész jól használhatós. Beokádok pár majdnem sikerültet a 14ezerből:
Ne rossz fényviszonyok közt portrézz. Tán az 1.4 vagy 1.7, amit kicsit rekeszelve már tolhatsz rendesen, de fix 50en az sem az igazi portréobi. Szerintem még gondolkozz egy kicsit és fejtsük meg a világítást, vagy egyéb környezetet, mert legtöbb cucc sötétben úgyis alkalmatlan rá és általános axióma, hogy nyitva úgysem lesz semmi az igazi, mert valamennyit rekeszelni kell. 1-2 manuális cucc mondjuk bíztató, ki kell találnod.
Ha látószögben nézzük, akkor a klasszikus fejre portré az 85mm, mint a nagy könyvben, amúgy 10-300 közt, amivel éppen leképezzük. Ez a nyitva dolog is egy érdekesség, miért kellene nyitva lennie? Nekem sok portré 10-16os rekesz közt készült. Mert az jó :-P
Újabb kérdéssel bombáznám a tisztelt társaságot ha lehetséges.
A váz mellett objektívet is szeretnék, ráadásul ez sürgősebb is lenne, mert a korábbit hirtelen felindulásból eladtam a hétvégén.
Volt egy Sigma 17-70 2,8-4,5 obim, e helyett szeretnék valami hasonló átfogásút szebb rajzolattal.
A régivel az volt a bajom, hogy főleg nagy rekeszeknél nem adott tűéles képet, így hiába volt nagy fényereje,
nem igazán lehetett vele portrézni és nem lehetett kihasználni a nagy nyílásokat rossz fényviszonyok között.
Amik eddig szóba jöttek a keresés alatt:
Pentax 16-45 f4
Sigma 17-50 f2,8
Tamron 17-50 f2,8
Pentax 17-70 f4
Talán utóbbi lenne a legjobb, de nincs túl sok a használt piacon, illetve nagyon szór az áruk (70-130eFt).
A Pentax 16-45 jó, csak kicsit félek, hogy kevés lenne a "tele" oldala (általában egy obit használok).
A Sigma 17-50-ről hallottam olyanokat, hogy nem túl megbízható ? Tényleg kerülendő ?
Tamron 17-50 minőségben mit mutat a Pentax 16-45-höz képest ?
Ami még nagyon nem tiszta, hogy sok objektívnek több változata is létezik, és sajnos nem tudom, hogy melyiknél melyik betűt kell figyelni, hogy ne nyúljak mellé.
70-75 ezer Ft-nál nem szeretnék többet költeni a dologra ha lehetséges.
Nekem 2 Nikonos és egy Canonos lábú van. A Nikonosok kapcsolhatók TX vagy TRX módba, K30-on oda-vissza tökéletesen működnek Metz és/vagy Nikon vakuval. A Canonosnak (sima 603C) állítólag automatikusan kellene váltania adó / vevő módra, de nekem csak adó módban működik, gépre rakva elvillantja a másik kettőt.
Azt elfelejtettem írni, hogy az adónál azért problémás, hogy ott vannak a pöckök, mert az eltérő gépek eltérő jeleket küldenek a különböző csatlakozókon, és ez befolyásolja az adó működését. Ha nem kap jelet, akkor nem is továbbít, a vevőnek nem kell azzal foglalkoznia.
Nekem volt olyan, hogy szinkronidőn kívül sütötte el a vakut, mert "csak" lassan tudta dekódolni a jeleket, máskor meg teljesen lefagyott, le kellett venni a gépről hogy észhez térjen. Ha nincs lehetőség arra, hogy jelet kapjon az adó, akkor nincs baj.
Próbálkoztam azzal is, hogy ragasztóval leragasztottam a középső kivételével a többi érzékelőt, vagy papír/műanyag lapot tettem a kioldó meg a gép vakupapucsa közé, hogy csak középen legyen érintkezés. A hatás ugyan az volt, működött, de nem volt tartós megoldás.
Nem tudom, én YN560 III vakuval használtam, nem kioldóval. Viszont nem nagy dolog az egész. Az érzékelő pöcök és a nyák között egy kis rugó van, az szorítja mindig lefelé a kis lábat. A rugó nincs összekapcsolva a nyáklappal, csak simán összeérnek. Egyszerűen, roncsolás mentesen kivehetőek, és ha szükséges, akkor 100%-ig visszaállítható az eredeti állapot. Ki is veheted mindből, de ha eggyel kész vagy és próbára működik, akkor minek bolygatni a többit? :)
