Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
ha utananezel, a szarvasgombaknak napra pontos szedesi rendje van. a nyarinak kb dec kozepeig tart. szoval siman belefer a megfelelo eltarthatosag mellett. azert az arak oleg durvak. de nezd meg, hogy mennyibe kerul egy kilo feketebors. meg fogsz lepodni.
OK. Szóval, januári gombaár. Magyar felirat. Vagyis - jó eséllyel - hazai piacon ennyiért megy. Különösebben nem érdekel maga az ár. Inkább csak az, hogy a képeken látható gombáknak mi lehet a története? Leszögezném, hogy nem értek a szarvasgombákhoz. Oda van írva: nyári. Egyben van szárítva? Vagy friss, de nem hazai szedés, hanem valahonnan délebbről származik? Vagy hazai, és még ilyenkor is lehet szedni? (Talán ez utóbbit ki tudom zárni.)
ma nyílt egy kis időablak némi erdei vadulásra, miután végre kijöttünk a mindenféle vírusokból, lement a központi felvételi is és még a nap is sütött. ki kellett használni az időt, mielőtt a gyerekek hazahozzák a következő biofegyvert, úgyhogy nyomtam egy "hat bérces" kört a háztájiban post edulis a'la cazador.. :)
a projekt pontértékét némileg erodálta, hogy az északi oldalakon épp akkora hólepel volt, hogy a lázasan keresett mohafélét szépen elfedte...
és egy kérdés: ugye rendes vadász olyat nem csinál, hogy - amúgy a pilisi erdőgazdaság egyik telephelyének bejáratától kb. 500 méterre - kibelez egy állatot és ott hagyja a teljes belsőségeket az út közepén?
illetve: sajnos a bükkösökben azért van kár, not great, not terrible jeligére. viszont ahol én jártam, ott eleve úgy kifilézték őket, hogy a megmaradt korosabb fák nagyon ritkásan adnak csak lombkorona-takarást és így, hogy azokból lett most a kár, elég nagy lékek keletkeztek. tudom, hogy ez pont így szakszerű és én nézem rosszul, úgyhogy be is írok magamnak egy kisegyest.
"Az óriási pusztításban a felelőtlen erdőgazdálkodás is szerepet játszott: a 20. század elejétől ugyanis az őshonos jegenyefenyők helyett gyors növekedésű, ámde gyenge gyökérzetű lucfenyveseket telepítettek a Tátra déli oldalában."
sajnos, nem vagyok ennyire büfi a nyitvatermők növényföldrajzában, hogy pontosan tudjam, hogy a luc pontosan melyik területekről származik és hova ültették be, de amikor a szél letarolta a Tátrát, akkor olvastam, hogy nem az lenne az őshonos növényzet. Ami minket érint, a mi földszintes hegyei plán nem alkalmasak ezekhez a fenyőkhöz, nyilván a népgazdaságnak szükége lett volna az épületfára, hát ez sajnos nem jött be.
ne tévesszen meg a természetes szaporulat jelenléte. a feketefenyő is szaporodik idehaza, ettől még nem érzi jól magát és soha nem éri el azt a méretet, amit a Balkánon.
mintha a tátrába is akkor kezdték volna telepíteni a lucot erőteljesen. a sasréti erdőben volt egy erdészeti történelem táblácska, onnan az info, de az is igaz, ezt sehol nem találom a neten.
Úgy tudom, az építészetre is hatással volt Trianon: bizonyos fesztávú tetőszerkezeteket nem igazán lehetett megépíteni, mert hirtelen nem volt hozzájuk megfelelő hosszúságú gerenda.
A Notre Dame-hoz pedig olyan fákat használnak fel, amelyeket még azért ültettek, hogy majd jók lesznek hadihajók építéséhez. :)
Nem hiszem, hogy ő lenne a hibás. Trianonnál körbenyírták az országot és szinte az összes lucosunk külföldre került. Igyekeztek jelen határaink között pótolni, legalább részben...
Köszi! Ezt nem kicsit benéztem. :D A 2012-es felvételeken is le vannak rongyolódva. :D Amúgy tudok nagyon jó és nagyon rossz fenyveseket is. Sajnos a romló trend valós... ez van.
Ha jól tippelem a helyszínt a streetview-n, akkor azok vörösfenyők (lombhullató), nem kell aggódni miattuk :-D
Egyébként tavaly tavasszal nagyon sok helyen száradtak ki a fenyők, főleg a városi, betonozott környezetben, de Felsőtárkány határában egy komplett ültetvényt is láttam kipusztulni (bár azok talán tuják voltak). Nem vagyok szakértő, de gondolom, az előző nyári szárazság miatt nem tartott ki a vizük egész télre...
igen, elég sokféle fenyő van, de szinte mindegyikük hűvösebb, csapadékosabb időjárásra optimalizált. a feketefenyő sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket ...
az egyszem fenyőfői erdei fenyős folton kívül tudsz bármi hazánkban nem ültetett tűlevelűs erdőt? még van a szentgáli tiszafa és a boróka a Kiskunságban, mint nyitvatermő, de mindkettő sokkal szárazabb környezethez alkalmazkodott faj, mint amit a fenyők elviselnek.
valójában a klíma soha nem volt alkalmas a tűlevelűek ültetésére. sajnálom persze azt a néhány gombát, ami ezzel együtt járt, mert akad köztük nagyon finom.
másrészt, védeni is azt csak érdemes, amit a klimatikus viszonyok lehetővé tesznek. a fehérhegyen van néhány tő hegyi ternye, jégkori reliktum, folyamatosan csökken a számuk. és nem azért, mert az élőhelyüket beépítenék, és kevés látványban érdektelenebb növény van, tehát szedni se szedik, hanem mert a globális felmelegedés nem kedvez nekik.
Pár hete jártam Nagykanizsán. Északi elkerülő. Az út mentén csonttá száradt fenyőfák végtelen sora. Belegondoltam, hogy vajon mennyi idő alatt történt az elhalás... Meglepődtem, mert fél évvel ezelőtt így néztek ki. Mintha lekapcsolták volna a villanyt egy utcában. Katasztrófa turisztikai célpontnak nem utolsó a jelenlegi látvány következtében az útszakasz.
