"b, nem sikerült még megszámolni sem." Lásd Szolnok személy, amikor a szakasz a vágányokon átballagva hangosan számolja a vágányokat, nehogy elrontsa és rossz csíkos ingára üljön fel: hol drót van, és vasanyag nincs, hol lent van cucc és fent nincs.
És még valami. Nálunk a vonalismeret nem évül el. Ha az utolsó szögig átépítik a vonalat, akkor sem. Sóginál évente egyszer járnod kell arra, ha nem, akkor egy videós felújítás megteszi, még egy évvel meghosszabbodik a dolog.. Ha ez elmaradt, akkor az egészet újra kell csinálni.
Nálunk mi van? Valaha építették az állomást, akkor kb. épülettől számozódott sorban. Ma az van, hogy a rajzról tudod, melyik, hol, hányas, egyébként nem. 100-zal átvágódva pláne nem. Ehhez képest: Sógornál a kottában (Str.liste, La) benne van, hogy melyik vonal pontosan meddig tart, és becsatlakozó vonal esetén az állomás melyik vonalhoz tartozik. Ez nem feltétlenül csak a vágányszámozás, hanem a szelvényezés miatt is igen-igen fontos! Tehát igenis tudod, hogy merre jársz! Az állomás, és a vonalismeret komoly dolgok, ráadásul a Str.liste (nálunk segédkönyv) sokkal részletesebb, és vázlatrajzot is tartalmaz. Még a La-ba is tesznek vonalas helyszínrajzot pl. egy építkezéskor, hogy tuti ne tévedj.
Ami a laikusnak káosz, az a rendszert ismerőnek áttekinthető, érthető, és a mi a legfontosabb, használható.
Ugye itthon közlekedhetsz úgy, hogy vonalismereted van, ez nem terjed ki az érintett állomások "állomásismeretére", azaz ha szerencséd van, akkor meg tudod számolni, hányadik vágányon vagy, ha nincs akkor a, megszámoltad, de az állomást már átépítették 1880 óta, és az állomásépülettől számított 4. vágány tulajdonképpen a VII., b, nem sikerült még megszámolni sem.
Itthon mehetsz a Keletibe, ha megvan az előírt számú utad egy ott kezdődő vonalra. Ez nem nagy ügy, lenyomsz pl. 3+3 szolit Sopron és a Keleti között. És elvileg tudnod kellene, hogy melyik a Keletiben a XXXI., Kelenföldön a IX., sőt, Csornán a XXI.a? Mert ha kapsz egy papírt, hogy Bicske IV. leeresztett, Almásfüzitő XV. szintén, akkor hol veszed le az antennát?
Az osztrák egy rendszer, melyben el lehet igazodni, és amelyhez kötelezően igazodnak a papírok is. Ehhez képest nálunk akkor tudod, ha minden egyes szolgálati helyet külön megtanulsz, melyre az előírt hivatalos, és kötelező ismerkedési lehetőségek nem adnak sem hátteret, sem támpontot, sem anyagot, sem időt. Neked a helyszínrajon egyértelmű. Nekünk a kabinból nem. És nekünk nincs időnk, alkalmunk, és lehetőségünk sem esetenként bogarászni.
1+3-mal nem győztél meg. Meidling nem az egyetlen nem 2 vonali vágánnyal csatlakozó állomás, aminél abszolút nem tudom értelmezni a szabályokat. Kb. ebbe a kategóriába esik Hütteldorf is. Tehát valami nem egyértelmű. Vagy a számozás, vagy az átmenő fővágány fogalma.
1. Egyszerű. Kezdőpont felől, folytatás értelemszerűen. 2. Ez is. A fejállomás kezdő, vagy végpont, eszerint a vonali vágányok folytatása mérvadó. 3. Ilyen nincs. Minden állomásnak van egy "fővonala", ami szerint vágányszámoznak, a többi csatlakozó vonal, nem szól bele a vágányszámozásba. Amstettent épp azért írtam példának, mert két párhuzamos vonalon fekszik (101, 130), de nincs 1. és 2. vágánya. 3-tól kezdődik.
De ezek mind kivételek, melyek nincsenek sokan, és a szabályok értelmében könnyű őket kezelni.
Nézzük ezt az elvet mélyebben. Mi van, ha: - az állomáson nincs átmenő fővágány (pl. vágánytengely ugrás van) - fejpályaudvar - több átmenő fővágány van (több, mint pl. a default 2)
Konkrétan: Bécs Meidling (mert onnan indul a téma) esetében melyik vágány az átmenő fővágány?
Pedig a mozdonyról egyszerűbb. A végpont felé tekintve a bal átmenő az 1., a jobb a 2., balra emelkedő a páratlan, jobbra a páros. És ez (Amstetten kivételével) mindenhol így van. Amíg az 1234... sorrendben a gépről fogalmam sincs, hogy Herceghalomban hányadik az átmenő, pláne, hogy sok állomáson átépítéskor egyszerűen eltűnnek vágányok, és foghíjas lesz a számsor. Ez pedig lassúmenetek, és egyéb rendelkezések során igen sokat számít.
az állomások kezdő pontján a jelzők "H"-val, a végpontiak "R"-rel kezdődnek. Ez is a skiccekből derül ki
Nem figyeltél? Pedig elhangzott a tanfolyamon!
H a kezdőponti oldal, R a végponti. Megjegyezheted a kijárati jelzőkről. Ha a H előtt állsz, akkor az "Heimfahrt", mész hazafelé - kezdőponti irányban. Ha az R előtt állsz, utazol, azaz "Reise".
Egyszerű ez, mint a faék! Csak meg kell szokni. :)
>"Pénz és biztonság között fordított arány van, amit mostanában jelentősen a pénz irányába tolnak el.
─ Mint valamikor erre a szemléletre (is ki)képzett vállalati rendszerszervező megértelek és egyetértünk. Mint a vasúti forgalomirányításra felsőfokú képesítést összekapart szakember ─ aki hajdanvolt tanáraitól azt az útravalót kapta, hogy "nem a mi feladatunk az üres temetőket és a kongó kórházakat megtölteni" továbbá "a börtönök nem arra valók, hogy vasutas kollégáinkkal legyenek tömve" ─ talán nem meglepő, ha azt tartom, hogy semmiféle pénzhiány nem gátolhatja meg, hogy szakmánk elemi törvényszerűségeit és a mindenkori alkalmazott technika tulajdonságait ismerve és munkatársainkkal együttműködve, minden körülmények között a forgalom- és személybiztonság szempontjából kedvezőbb megoldások valamelyikét válasszuk. Ez a képesség különösen akkor létfontosságú, ha nem számíthatunk a megszokott biztonságtechnikai szolgáltatásokra. ( Mint lásd alább!)
>"... akkor is működik... Amíg ki nem kapcsolják, el nem törlik."
─ Maga a járműre felszerelt éberségellenőrző és vonatbefolyásoló berendezés a bekapcsolástól a kikapcsolásig valóban üzemszerűen működik (a műszaki használhatatlanság esetét kivéve ─ de az most nem téma). Értelmezésem szerint még akkor is, ha éppen "Tolat" üzemmódra van kapcsolva, vagy a GYSEV bizonyos állomásközeiben kiépített jelfeladás hiányában "Menet" állásban "- - -" (fehér) vezetőállás-jelzővel 80 km/h-val halad. Ezt az állapotot azért emelem ki, mert üzemszerű jelfeladás hiányában is képes a vezető éberségének ellenőrzésére, szükség esetén önműködő megállásra. (Hogy az ílymódon ébernek talált ember mennyire tájékozódás- és döntésképes, az a munkalélektan asztala.) Kedvező esetben és némi jóindulattal a megbizhatósági rátája 10-4....10-5 közöttinek tekinthető. Amikor a jármű az F.2. fogalommagyarázatában meghatározott "jól működő vonatbefolyásoló berendezéssel" közlekedik ─ fogadjuk el ezt szokásos (rendeltetésszerű) üzemmódjának ─ a pályamenti jelfeladás is üzemszerűen működik. Ebbe értelemszerűen belefér a foglalt pályaszakaszra jellemző látszólagos jelfeladás-hiány a vezetőállás-jelzőn a telt vörös kijelzéssel, de nem fér bele a jelfeladás teljes hiánya a "- - -" (fehér) megjelenésével: ez utóbbi a pályamenti és járműre szerelt egységekből álló teljes berendezés valamelyik részének üzemképtelenségére utal! A "jól működő vonatbefolyásoló berendezés" elfogadott megbizhatósági rátája 10-6....10-7, ami úgy is értelmezhető, hogy legalább 100-szor kevesebb esélyt enged a téves cselekvésre, mint az önmagát tudatosan ellenőrző ember! Ennyi a különbség a kétféle működési mód között. A lehetséges eredmény: statisztikailag ugyanennyiszer több vagy kevesebb baleset és áldozat! Hogy a maximumot valóban "hozzuk" is, nem kötelező. Némi előrelátással meg a forgalomszervezés és a tájékoztatás rendelkezésre álló lehetőségeivel élve akár már a veszélyhelyzet kialakulása is megelőzhető! Nem pénz, csak megfelelő ember(ek) kell(enek) hozzá!
- ők szokták felvagdosni a váltókat? - nem kell vonalismeret?
Szoktak. Egykori kollegám Matzlensdorfban sikásig vitte tilos a tolatás jelzés mellett, egy másik osztrák meg az elmúlt hetekben hajtott bele Klederingben a másik tolatóegység mozdonyába.
Állomásismeret. De kell, mint mindenhol.
És nem olyat csinálnak, mint nálunk. Itt prezentáció van, saját tananyaggal amit hazavihetsz, oktatóval történő állomási gyalogos bejárással egybekötve. Egy Klederingi állomásismeret komplett egy nap.
Szerinted, aki 5-6-szorra jár Fradiban vagy Keletiben, az tudja az összes váltót, hogy melyik és hol van? - ők szokták felvagdosni a váltókat? - nem kell vonalismeret?
Hát az erős túlzás, hogy a VI. vágány a magyar értelemben vett átmenő fővágány lenne! De akkor még mindig ott van az a problem, hogy a VI. mellett, de ellenkező iránba néző jelző miért 50x szintén?
A peron számozás se jön ki, mert 1-8-ig van számozva és 4 db. peron van. (nálam - értelmezésemben - 2 vágány között 1 db. peron van). De nézz rá felülről, hátha neked kijön a matekkal.
Megnéztem és tényleg ez az 503 a neve. Már csak az a kérdés, hogy ez hogy jön ki,
Tehát ez a vágány az átmenő főgánytól számított első vágány balra (ha Graz felé nézel). A jelző pedig a 3-as vágány 5. szakaszát felügyeli.
A vágány és a peronszámozás köszönő viszonyban sincs egymással, tehát ezen ne is agyalj!
Ahogy írtam, a peronszámozás a felvételi épület felöl kezdődik folytonosan, a vágányszámozás pedig egy teljesen más kategória - hisz kezdődhet az állomás közepén is.
Nem értem. Akkor mitől függ? Na akkor helyesbítsek!
Ahol eddig É-D iránnyal találkoztam rendszeres tolatási mozgás közben (Kledering és Wulkaprodersdorf), ezek mind É-D fekvésű állomások. Most néztem meg a góglin. Klederingről nem is gondoltam volna, de így van. :) Olyan K-Ny irányultságnak tűnt.
Ebből kiindulva gondolom a Westbahnon K-Ny-i megjelöléseket használnak és mondanak. Tehát iránytű után van a megnevezés, jól gondoltad.. :)
Ahol nem egyértelműen megállapítható kisebb állomásokon (ott igaz nincs is szolg.tev., mert távvezérelt állomások vannak), ott meg azt mondja a tol. vez., hogy pl. "hegyesi vagy győri" vége felé kell menni.
405 a váltó száma?
Francokat! A tolatásjelző száma! Néztem a TV-t közben.
Jelzőmegjelőlést nem kell tudnom, utasításban sincs róla szó. Tudja az, akinek szüksége van rá! Váltószámozásról sincs semmi, de ezt tudtam és a skicceken is így van.
A GYSEV osztrák részén az állomások kezdő pontján a jelzők "H"-val, a végpontiak "R"-rel kezdődnek. Ez is a skiccekből derül ki. Hogy máshol hogy van? Nem szoktam nézni. Nincs jelentősége. Ha gond van a jelzővel, egyértelműen diktálják, mondják vagy írják a jelző "nevét" a rendelkezésre.
Amit ismerni kell, az a nyíltvonali és állomási vágányszámozás, a peronmegjelölés valamint a járműszámozás, de abból is csak a nagyon alapokat.
hiszen 8 vágánynak 4 peronja van
Ha két vágányhoz egy szigetperon van, akkor minden vágányhoz külön-külön peronszámot rendelnek. (az utas mégis honnan tudná, hogy az 1-es peron melyik vágányára jön a vonat?) Tipikusan úgy néz ki, hogy a "nem vasutas" vágányszám a peron száma.
amikor FC azt mondja, hogy mehetsz a 86-as törpéig
Szerinted, aki 5-6-szorra jár Fradiban vagy Keletiben, az tudja az összes váltót, hogy melyik és hol van? Dehogy!
Attól függ, mikori. :) Az a default KO esetén, hogy a kezdőgombot (nem startgomb, az D70 terminológia) nyomod össze a kényszeroldás nyomógombbal. Ha jól emlékszem, együtemű kezelés. Ahol van időzítő áramkör, ott nem szereltek fel minden olyan jelzőhöz időzítő órát, ami vágányút kezdőpontja is lehet, hanem csak a bejárati jelzőhöz. És általában egy bejárati jelző vagy célpontja vagy kezdőpontja egy vágányútnak, ezért azt találták ki, hogy mindig az érdekelt bejárati jelző (kijáratnál is!) és a közös kényszeroldás nyomógombot kell összenyomni. SziKi: a váltó egyéni gombját és a közös szigetelés kikapcsoló nyomógombokat kell összenyomni. Ha a váltó nincs lezárva, akkor el kezd futni. (A neve onnan jött, hogy a vasgombosnál tényleg kikapcsolta a foglaltság-ellenőrzést, és alapvetően vágányszakaszokra használták, nem váltókra. - de ennek gyakorlati jelentősége már nincs.)
Elektronikus formában nekem nincs. Elektronikus biztberem van csak. A másik kérdést meghagyom a mechanikához jobban értőknek. Vannak tippjeim, de kihagynám. Már az SH se volt a szívem csücskében soha ...
Mindenesetre ha tudnál vmi dokumentációt küldeni, nagyon megköszönném. Amúgy szerkezeti kialakításában miben különbözik a kulcsazonosító és a kulcsrögzítő berendezés? Kulcsazonosítónál nincs villamos zárás?
Van egy másik, nem túl jó képem ugyan arról a peronról, ami a VI. vágány mellett álló, ellentétes irányú Sch jelzőt mutatja, aminek 50x (x=1 talán) a neve és talán itt is van R betű a végén. Így már végképp nem értem, mihez kötődik a jelzőnév. Más vágány, más irány, más peron, mégis 50x a neve. Eddig ezt így nem figyeltem ...
Én kezelést nyomkodással és áramkörökből tanultam. Van összefüggés a Kezelési szabályzat és a kezelés között, de abból megtanulni nem egyszerű dolog. Főleg ha hagy kívánnivalót a szabályzat maga.
