Az viszont tévedés, hogy a 100-200 ezres városba bevezető út arrafelé a lényeg. Persze arra is akad igény, de az utaknak elsősorban hálózatot kell alkotniuk, és rendszert kell tervezni, nem elemeket!
Ami elsősorban a Natura2000-et és madárvédelmet illet, de egyáltalán az élővilágot: a vizes élőhelyek, kis bányatavacskáktól a lápokig a különösen is érzékenyek. Hiába van pár tíz kilométerrel odébb csomó ugar, ott nem a védendő fajok fognak fészkelni...
Szóval a 2./ pont szerintem nem alapja kompromisszumos megoldásnak, mert a természetvédelem szakmai szempontjait teljesen figyelmen kívül hagyja. (Most egyelőre eltekintek az EU-s politikai szinttől, bár tudom, az is ott van -- de nem miattuk nem tartom a 2./ -t kompromisszum alapjának.
Amúgy elvileg területcsere működhet, a kevésbé kritikus védett területeket hasonló éghajlatú és flórájú, faunájú területekre cserélve, talán volt is már rá példa.
A másik megoldás pedig (ld. a mellékelt illusztrációt M0-Nyugat címszóval) az alagút a védett területek alatt.
"[...] vízbontással készül a H2, aminek elégetésével víz szabadul fel, amit árammal elbontunk és elhasználva újból víz lesz, és így tovább. Az áram =energia, amit be kell vinni a körforgásba és mennyi nyerhető belőle?"
Se nem nyersz, se nem veszítesz. A vizet mindet visszanyered, amely a "kipufogócső---> időjárási légkörzés---> kicsapódás folyókba, patakokba, tengerekbe és óceánokba" útvonalon visszajut a természetbe, ahonnan az ember ivásra, mosdásra, meg ipari célokra újra fel tudja használni.
Nem is nyersz, nem is veszítesz, de az autók hajtására fel tudod használni (régen még a Zeppelineket és a gázballonokat is ezzel emelték a levegőbe, tehát gazdaságosan(!!!) elő tudták állítani.
[!] Egyébként meg aszt nyernénk vele, hogy a hidrogénhajtású autókkal az egyik legnagyobb környezetszennyező, a gépjárműhajtás egyszeriben környezetbaráttá és természetbaráttá válna.
Ja, akkor te azt hiszed hogy ln az akku áramával akarom elbontani a hidrogénfejlesztéskor a vizet? :-))) Nem... !
Ipari méretű hidrogén-előállítás akár ipari árammal, vagy akár más vegyületek reakciójával melyekből hidrogén fejlődik, aztán ezt nagy tömegben cseppfolyósítani, aztán ezt vagy az üzemanyagkutak tartályaiban letárolni és onnan megfelelő csatlakozóval betankolni az autók gáztartályaiba cseppfolyós formában túlnyomás révén, vagy pedig az üzemanyagkutakon előregyártott cseppfolyóshidrogén-palackokat tárolni és árusítani, úgy mint a PB-t a gázcseretelepeken, és az autóban meg a palackokat biztonsági gyorscsatlakozóval csatlakoztatni, hogy ne kelljen villáskulcs hozzá szakértelem (pl. a női vagy az idős korú vezetékre is rágondolva).
Az ipari méretű előállítás meg mindig minden vegyi anyagnál megoldható volt gazdaságos formában.
ON
De vissza a témához! ---> Te mit gondolsz erről a Natura 2000 és az emberi igények összehangolhatóságáról? Mert szerintem minden megoldható, ha jó szakembereket állítanak rá erre a dologra.
Énszerintem pl. ez a vadfelüljárós + állataluljárós megoldás, meg az pluszban mellé az, hogy embernek szánt létesítmény, WC, étkező, stb. .... ne a védett területen legyen hanem azon kívül, simán működhetne.
A hidrogénhajtás is egy kicsit olyan, mint az örökmozgó: vízbontással készül a H2, aminek elégetésével víz szabadul fel, amit árammal elbontunk és elhasználva újból víz lesz, és így tovább.
Az áram =energia, amit be kell vinni a körforgásba és mennyi nyerhető belőle? Több??? Újabb érdekek mentén egy újabb zsákutcába történő belépés, akár a kukoricából előállított etanolos Föld mentés.
Az üzemanyagárakat mindig meg fogják tudni oldani elérhető árszínvonalúakra, mert különben tömegek fognak tüntetni az utcákon, hogy már az autót sem tudják az üzemanyaghiány miatt tudni használni.
Ma benzin és Diesel-olaj van, meg hébe-hóba elektromos autó. De a holnap autója állítólag már hidrogénes belsőégésű motor lesz, mert annak az égésterméke a víz, mely nem környezetszennyező. Ezzel csak kettőt kell tudni elérni: a hidrogén elektromos vízbontása olcsó(!!!) villamosenergiával történhessen meg, és az autók hidrogéntartályait és gázvezetékeit a gázszivárgásos robbanás lehetősége ellen robbanásbiztosra(!!!) kell megépíteni.
Amit én képviselek nézetet, az arról szól hogy meg kell találni a kompromisszumos összhangot az állatvilág igényei és az emberi világ igényei között.
Mert egyfelől az sem jó, ha az utak elvágják és ezzel tönkreteszik az állatvilág élőhelyeit.
De viszont másfelől meg az sem jó, ha egy 2000-es túzokállomány élőhelye miatt lehetetlen normálisan megtervezni egy kb. 100-200 ezer fős városba vezető főutat, mert ha megkerülöm akkor olyan kerülő lesz benne hogy senkinek nem fogja megérni arra autózni.
1./ Az utakat természetvédelmi szempontoknak megfelelően is ki lehet építeni, pl. vadátjárós felüljárók és békaátjárós aluljárócskák megfelelő sűrűségű közbeiktatásával, valamint embernek szánt pihenőt (utak melletti autópálya-gyorsbüfék,- és WC-k) nem oda tervezni ahol védett állatok élőhelyei vannak, hanem ezen a területen kívül, pár, vagy több km-rel arrébb, ahol védett terület van oda az állatok védelmére zajvédő falat építeni, de állatátjárók közbeiktatásával, hogy az út ne vágja ketté az élőhelyüket és a vonulási útvonalaikat, és még sorolhatnám a természetbarát megoldásokat, de ennek megvannak a maga szakemberei, ehhez értsenek ők jobban, mint én, a laikus.
2./ Az úthálózat közei tele van akkora területekkel, ahol nem egy, de akár kétszer-háromszor nagyobb területek is elférnek, mint egy-egy kisebb tájvédelmi körzet mérete.
[!] Az ezen szempontok szerint megtervezett utakról természetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, hogy az állatvilágnak valóban nem árt-e majd, és arról pedig egy másik, forgalmi hatástanulmányt, hogy a gépjárműforgalom igényeit is hosszú távra elégíti-e majd ki.
Ezek adhatják egy jó kompromisszumos megoldás alapját.
Erősen fordítva ülsz a lovon. A természetvédelem és benne a Natura2000 az nem úgy működik, hogy a most éppen fölöslegesnek tűnő területeket körbekerítjük, aztán majd ott jól természetvédősködünk.
Hanem vannak területek, ahol már régóta, akár az emberi civilizációt megelőzően létrejöttek élőhelyek, amelyeket az emberi civilizáció mostanáig kegyeskedett nem szétbarmolni, nem elszennyezni, nem intenzív művelés alá vonni (ezzel ökológiailag elsivatagosítani.) És ha már megmaradtak ezek a nem szétbarmolt területek, azt a mai civilizált emberek igyekeznek nem szétbarmolt állapotukban megtartani. Merthogy a természetes, régóta kialakult, fajgazdag élőhelyek szerepét nem tudja átvenni semmilyen, korábban megbolygatott, tönkretett terület, akkor sem, ha mától természetvédelminek címkézzül.
És nem csak rossz lelkiismeretből, hanem jól megfontolt érdekből sem célszerű még több élőhelyet szétbarmolni. Lásd, pl. itt.
A természetvédelemnek nem az a lényege hogy négyzetcentiméterre meglegyen a kijelölt terület hanem hogy az a terület legyen védettnek nyilvánítva aminél fontos védendő értékek vannak, teljesen mindegy hogy hol milyen út merre menne. Így a gondolatmeneted finoman szólva is hibás.
Csak másképpen kellene kijelölni a Natura 2000 területeket, nem így!
Ha pl. onnan fognák meg a dolog lényegét, hogy 50 évre előre tervezve is megnézik hogy hová kellenek majd új utak -- ezt nem nehéz megjósolni, mert lehet tudni hogy mely fontos irányokban nincsen még gyorsforgalmi út vagy fontos főútvonal, nos arra! -- , és ezeknek a jövőbeli körülbelüli nyomvonalához, illetve a meglévő összes utak nyomvonalához kellene igazítani a kijelölendő Natura 2000 területeket.
Más nyelvre lefordítva: Az úthálózat egy pókhálószerű szövedéket alkot az egyes országok testén. Ezt gondolatban ki kell egészíteni azokkal az utakkal, amelyeket a jövőben még meg kell építeni ahhoz, hogy a közlekedés minden irányban dugómentesen gyors és biztonságos legyen. Az így kigondolt utakat térképre kell rajzolni, és a valós és a megtervezett utak között kirajzolódó összes üres sokszöget ki lehetne jelölni Natura 2000 területekként, kivéve azt a 30-50 m széles sávrendszert, amelyeken ezek a megvalósult és megálmodott utak végigfutnak.
És akkor az utak is ott futnak ahol ideálisak, és a természetvédelmi területeknek is marad elegendő hely bőven!!
"Lehet hogy nem is fogunk autópályákat használni 50 év múlva, ki tudja hova fejlődik addigra a technológia"
Vagy olyan drága lesz a benzin, hogy csak a kiváltságosoknak lesz autó, mint az 50-60-as évek Magyarországán, ahhoz meg nem kell ennyi út.
Az ilyen törvények meg csak arra jók, hogy hivatkozzanak rá ha a köreiken kívülieknek kell keresztbetenni, egyébként meg leszarják (lásd Balatonpart, Velencei tó, Fertő tó)
Lehet hogy nem is fogunk autópályákat használni 50 év múlva, ki tudja hova fejlődik addigra a technológia.
Ellenben ami fajok most kihalnak, azok nem jönnek vissza. Nem ismerem részletesen a Natura 2000 szabályozást, de feltételezem hogy nem azt jelenti hogy egyáltalán nem lehet ott építeni, hanem azt hogy bizonyos feltételekkel. Lehet hogy emiatt 2x, 5x, 10x drágább lesz. Hát istenem, akkor majd kevesebbet lopnak rajta. Azért szerintem nem egy rossz gondolat, hogy a természetnek is hagyjunk némi életteret.
A magam részéről még inkább még keletebbre is gondolkodnék, M67 helyett M66-ban gondolkodva akár Kercseliget mellett Sásd felé Pécshez bekötéssel (ez nyilván alagutat jelentene Árpádtető alatt, de cserébe a többi rész jelentősen jobb terepen megy át).
Nem a régiós, hanem a régiók közötti forgalmat nézem, és az M76-hoz kellene csatlakozni és azt összekötni az M9 híddal elsősorban...
Az M66 után következő körben meg már nyugatabbra Kadarkút-Somogyhatvan felé lenne értelme valaminek.
Ha pedig ezek közül kellene választani, akkor egy-két elkerülőtől, esetleg rövid Natura2000 kikerükéstől eltekintve a 67-es nyomvonalához maradnék közel, mert mindenütt máshol vagy a domborzat, vagy a környezetvédelem ultra szívás, az ott a Zselic..
Annyira nem elmebeteg gondolat, mint mára kiderült, hogy minden infrastrukturális fejlesztést a sötétzöldfuvallat lengi körül. Az osztrák kormányban volt olyan nemtomki, aki azt mondta, hogy autópálya fejlesztések nuku, mert ő nem akar betoncsíkokat hagyni az utódoknak.
Neked az a problémád, Sándor, hogy te elmebeteg vagy.
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással fokozatosan harmonizálja jogrendjét a közösségi irányelvekhez. A Natura 2000 területek kijelölésére a kormány 2004-ben alkotott rendeletet.[5] A területeket a 14/2010 KvVM rendelet[6] sorolja föl, amely a mellékletekben[6] részletes térképeket is tartalmaz.
Ennek az egész Natura 2000-nek határozottan ZÖLD-szaga van, amely Európai Uniós eredetű, és amely attól bűzlik, hogy szisztematikusan és diktatórikusan EU-szerte(!) akadályozza(!!!!) a modern úthálózat fejleszthetőségét!
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa természetes élőhelyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint jó állapotban való megőrzöttségét. A Natura 2000 hálózat alapja az 1979-es madárvédelmi irányelv (Birds Directive), illetve az azt 2009-ben felváltó kodifikált változat,[1] valamint az 1992-es élőhelyvédelmi irányelv (Habitats Directive).[2][3] A teljes hálózat Európa szárazföldi területeinek mintegy 18%-át fedi le, ez körülbelül teljes Németország területével egyenlő."
Ebben a Natura 2000 területkijelölési szabályzatban egy óriási diktatúrát látok!!!
Ezen keresztül pedig a Natura 2000 Bizottság ott tehet keresztbe -- akár a legégetőbben fontos(!) -- útépítéseknek is, ahol csak akar!!! Hiszen a területkijelöléseknél a végső szó úgysem a tagállamoké lesz,... .. hanem mindig a Bizottságé!!!!
Magyarországon a M47 és az M4 terveit is számtalan esetben semmi másért, csak és kizárólag a "Natura 2000-érintettség" miatt kellett áttervezni!!! Fontosabbak a védett madarak akkor is, ha emiatt az ország egyes fejlesztésre szoruló vagy fejlett ipari területei minőségileg magas színvonalú gyorsforgalmi úthálózat nélkül maradnak??!!!!
A következő a helyzet. Ezt írja a szabályzat idevágó része:
"A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata és szempontrendszere
A Natura 2000 hálózat területeit, vagyis a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természet-megőrzési területeket a tagállamok jelölik ki.A területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontok vehetők figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhatnak szerepet.
A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területeket kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A Bizottság csak akkortesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos. A kijelölésnek a rendelkezésre álló országos, átfogó felmérések figyelembevételével kell történnie, ilyen felmérés lehet például a BirdLife International által végzett „fontos madár élőhelyek (Important Bird Areas)” felmérése. A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket."
Magyar nyelvre ez a diktatórikus nyelv úgy van lefordítva, hogy:
A Natura 2000 területeket a tagállamok látszólag önállóan jelölhetik ki, de amint a Bizottság ebben hiányosságo(ka)t talál, úgy abban a pillanatban kiegészíti azt a saját területkijelölési parancsaival, majd ezeket a parancsokat a kijelölést végző tagállamra rákényszeríti, azaz a Bizottság által kijelölt, de az érintett tagállam által kijelölt területből az érintett tagállam akarata ellenére is Natura 2000 terület lesz, akkor is, ha azzal a Bizottság az érintett tagállam gazdasági szempontjait -- akár súlyosan is(!) megsérti!!!
A Napi 2022. április 07. egyik cikke szerint nem sok jóra számíthat az útépítési szektor :
"A zárolásoknak jó eséllyel a tervek szerint idén elinduló nagy közlekedésfejlesztési projektek esnek áldozatul, mint például az M4-es folytatása Szolnok után, az M100-as autóút Esztergom és M1 közötti szakaszának építése, vagy az M1 tervezett bővítése."
"A térképvázlat szerint ez a gyorsforgalmi út éppen, hogy nem érintené Marcalit:(
Pont a Marcali-hát nyugati oldalán vezetne."
Ha megfigyeled a gyorsforgalmi utakat, akkor azt látod, hogy az a közös jellemzőjük, hogy mindenhol minden települést elkerülnek, és a nagyobb városokat is úgy kötik be, hogy egy kis elkerülővel elhaladnak mellettük, és a városba bevezető utakat az ilyen elkerülőkből hozzák ki, 4-5 km hosszan az elkerülő és az elkerülőzött város között. Ezt így csinálják: bár elkerülik, de közvetetten meg mégis bekötik, mert mindig a közelben viszik el a városok mellett.
Az (55700)-ben a vége felé írtam, hogy kikerülné ezt a védett területet, és a Boronka-melléki Tájvédelmi körzettől DNy-ra haladna el, úgy, hogy az ott lévő összes védett területet teljesen elkerülné. Amúgy meg a vadászbirtokot is illik vele kikerültetni, mert arra meg akkor rámondható, hogy "vadvédelmi terület", és manapság már a ritka állatokat is fokozottan védik.
